Pac Mannal és áramütéssel az agykutatásért
Az önkéntesek olyan játékot játszottak, amiben egy kék háromszöget kell egy útvesztőben mozgatni. A kék háromszöget egy pirospont-ragadozó üldözte, és ha elkapta, a játékost áramütés érte. Minél közelebb áll a fenyegetés, annál intenzívebb az agyi reakció, mutatta ki a vizsgálat.
Fenyeget a pötty
Az agyszkennerekre kötött kísérleti alanyok agyműködése eltérő aktivitást mutatott az áramütés fenyegetésének növekedésével. A szkenner kimutatta, az agyban hol a legmagasabb a vérbőség, ugyanis ott a legaktívabb a tevékenység. A szorongó alanyok agyának elülső területei dolgoztak, míg a pánikba esetteknél a középső.
"Félelem nélkül az állatok nem reagálnának a fenyegetésre. Ez egy egyszerű túlélési stratégia a génátörökítés érdekében" - mondta a BBC-nek a kísérlet evolúciós jelentőségéről Dr. Dean Mobbs, a University College London kutatója.
Amíg a predátor messze volt, a vérbőség a prefrontális agykéregben, az agy elülső részén volt a legnagyobb. Ez az a terület, ami a szorongás, aggódás esetén aktív és segít a menekülési stratégiák esetén a félelem távoltartásában, magyarázta Dr. Mobbs. Amikor azonban a fenyegető piros pötty közelebb került a kék háromszöghöz, az agy középső területeibe vándorolt a vér. Ez az a primitív, ősi agyterület, ami a zsigeri reflexeket, például a harc vagy a megfutamodás közti döntést ellenőrzi.
Kifejlődtünk
"Ha gyors válaszra van szükség, a középagy meggátolja a prefrontális agykéreg működését. Minél közelebbi a fenyegetés, annál impulzívabb válaszra van szükség, és annál kevesebb szabad, tudatos akaratod marad. A prefrontális agykéreg viszont sokkal nagyobb a modern ember agyában, mint őseinél volt. Ez azt jelenti, hogy könnyebben távol tartjuk magunkat a fenyegető szituácuióktól, így valószínűleg alkalmasabb túlélőgépek vagyunk" - fogalmazott. A vizsgálat eredményeit a Science-ben publikálta a kutatócsoport.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
