Púpos bálna emberi agysejttel
További Tudomány cikkek
-
Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek - Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
A púpos bálnák bizonyos agysejtjei az emberekéhez hasonló jellegzetességeket mutatnak, jelentette be egy amerikai kutatócsoport vezetője. A vizsgált agysejttípus az ember, a főemlősök és néhány cetféle agyának sejtjeihez hasonlít, ami a kutatók szerint azt jelenti, a púpos bálna a korábban feltételezetthez képest sokkal intelligensebb. A fejlett agysejtállomány magyarázhatja a faj magatartásának néhány olyan vonását, amely eltér a többi emlősétől.
A kutatók régóta tanulmányozzák a púpos bálnák bonyolult kommunikációs rendszerét, csoportalakítási és együttműködési hajlandóságukat, eszközhasználatuk és kialakult szokásrendszerük átadására való képességét. "A cetekkel kapcsolatos, viszonylag hiányos információmennyiség ellenére fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a gyilkos bálnák, az ámbráscetek, a púpos bálnák komplex társas tevékenységet folytatnak, ami kiterjed az egymással történő kommunikációra és az együttműködésre is. Feltehetően ezeknek a képességeknek a kialakulása összefügg a vizsgált agysejtekkel" - olvasható a kutatók közleménye a Cnet-en.
Nekik is van orsóneuron
Patrick Hof és Estel Van der Gucht a New York-i Mount Sinai orvosi egyetem vizsgálatai során egy orsóneuronnak nevezett sejtcsoportra bukkant a púpos bálnák agysejtjei között, mégpedig az agykéregnek azon a részén, ahol ezek a sejtek az emberek és a főemlősök agyában is megtalálhatóak.
Púpos bálna a vízben
Bár az orsóneuronok funkciója egyelőre nem ismert pontosan, feltételezhető, hogy kapcsolatban van a tanulással és a külvilágból érkező ingerek felismerésével, bizonyos szintű értelmezésével. A púpos bálnák agykérgében a tudósok vizsgálódásuk során több szigetszerű sejtstruktúrát is felfedeztek, amelyhez hasonló sejtegyüttest már más, nagyméretű aggyal rendelkező cetfélék agyában is azonosítottak. Feltételezéseik szerint ezek a szigetcsoportok a neuronok közötti hatékony kapcsolattartás biztosítását szolgálják.
15 millió vagy 30 millió éve alakult ki
A kutatók álláspontja szerint az orsóneuronok az emberszabású majmok, az előemberek és az emberek agyában körülbelül 15 millió évvel ezelőtt jelentek meg, kisebb emlősöknél ilyen típusú sejteket nem találtak. A cetfélék agyában viszont az orsóneuronoknak már jóval korábban, mintegy 30 millió évvel ezelőtt kellett kialakulniuk. Ezt a kutatók egy része azzal magyarázza, hogy a 30 millió évvel ezelőtt létrejött sejtstruktúra csak a legnagyobb agyméretű élőlények - tehát a cetek után évmilliókkal a főemlősök, illetve az ember - agykérgében maradt fenn, a másik vélekedés értelmében viszont a törzsfejlődés során két ízben is kialakult: először a cetfélék, később pedig az emberszabású majmok, illetve a főemlősök agyában.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
