További Tudomány cikkek
- Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
- Ufószkeptikusok, itt a magyarázat, miért nem találkoztunk még a földönkívüliekkel
Vizi E. Szilveszter vezetésével hétfőn megalakult a Magyar Tudományos Akadémia Reformbizottsága, amely úgy döntött: az átalakítással összefüggésben "fehér könyvet" állít össze a magyar tudomány eredményeinek széles körű megismertetésére.
A kötet kiadásának gondolatát - meghívottként - Vitányi Iván MSZP-s országgyűlési képviselő vetette fel a több mint kétórás alakuló ülésen, az Akadémia budapesti székházában.Pléh Csaba főtitkárhelyettes, a 23 fős reformbizottság alelnöke a tanácskozás után az MTI-nek azt mondta, hogy a könyv talán már szeptemberre megjelenhet. A testület megállapodott abban, hogy az átalakulás egyes kérdéseivel 3-4 tagú alcsoportok foglalkoznak, tagjaikat az összejövetelen ki is jelölték, mondta Pléh.
Az alelnök összegzése szerint a bizottság tagjai többé-kevésbé egyetértettek a reform alapelveiben, véleménykülönbség csak abban mutatkozott, hogy mennyire legyen az MTA önérvényesítő, illetve visszafogott intézmény.
A reformbizottsághoz egy operatív testület a tervek szerint szeptember 1-jéig juttatja el megvitatásra a javaslatokat tartalmazó reformcsomagot.
Szoros határidő
Vizi E. Szilveszter, az MTA és a bizottság elnöke az alakuló ülést megelőző sajtótájékoztatón elmondta, hogy a több mint egy éve megkezdődött reformfolyamat során négy nagy területen kell jelentős változást elérni: az akadémiai testületek rendszerében, a kutatóhálózatban, a vagyongazdálkodásban és finanszírozásban, valamint a központi szervezetben. "Eltökélt szándékunk, hogy a reformot befejezzük, méghozzá szoros határidőn belül" - hangsúlyozta.
Az MTA elnöke elmondta: az akadémiai összlétszámban nem lesz változás, ám lehetséges, hogy a különböző tudományterületek között módosul a létszám.
Vizi E. Szilveszter az ország megújulását illetően kitörési pontnak nevezte a kutatásba és fejlesztésbe történő beruházást. Magyarország jelenleg a nemzeti jövedelem 0,89 százalékát fordítja e célra, míg az Európai Unióban ez az arány 1,92 százalék, ami a tervek szerint 2010-re három százalékra nő.
A gazdasággal való kapcsolat néhány területen kiemelkedő (energia, gyógyszerkutatás), máshol azonban erősíteni szükséges az együttműködést, mondta az Akadémia elnöke. Ehhez egyrészt nyitni kell a gazdaság felé, másrészt a gazdaságnak nagyobb érzékenységet kell mutatnia.
Befon a reform, ha hagyom
A reformhoz a jogi környezet változására, az akadémiai törvény módosítására van szükség. Vizi E. szerint Hiller István oktatási és kulturális miniszter támogatja a tervet.
Az Akadémia elnöke az MTI kérdésére elmondta, hogy a reform nem valósítható meg megfelelő források nélkül. A költségvetési helyzet rendezésére rossz megoldás a "fűnyíró-elv" - a kormánynak inkább prioritásokat kell felmutatnia, s az elnök szerint ezek egyike a kutatás-fejlesztés.
A reformmal összefüggő határozatokat az Akadémia októberben tartandó rendkívüli, illetve jövő májusban megrendezendő rendes közgyűlése fogadja el.
Az átalakításra vonatkozó dokumentumokat folyamatosan közzé teszik az MTA honlapján, amelyen e hét végén fórumot is nyitnak.
A reformbizottságban az Akadémia munkatársai mellett helyet kaptak a gazdasági és a politikai élet képviselői, köztük Szabó Zoltán, a parlament oktatási és tudományos bizottságának szocialista elnöke. Az állandó meghívottak között szerepel a pénzügyi, a gazdasági és az oktatási tárca képviselője.