Az eső is okozhat földrengést
Egy német geológus szerint karsztos kőzetekben olyan nyomásnövekedést okozhat az egy-egy felhőszakadáskor lezúduló, nagy mennyiségű víz, ami földrengéshez vezethet.
A felhőszakadásoknál hirtelen lezúduló, nagy vízmennyiség földrengést okozhat olyan helyeken, ahol a talajt sok barlang és természetes csatorna szabdalja fel – erre a következtetésre jutott Steve Miller, a bonni egyetem geológusa. Az elmúlt években több alkalommal regisztráltak kisebb földrengéseket közvetlenül nagy esőzések után Franciaországban, Németországban és Svájcban. A rengések a Richter-skála szerinti 2,4-es erősség alattiak voltak; az ilyen földmozgásokat az ember nem érzi, de a szeizmográfok regisztrálják – írja a New Scientist.
Az esővíz a talajban uralkodó nyomást növeli, ami törésvonalak közelében elég lehet ahhoz, hogy kisebb földrengéseket okozzon. Fokozottabb ennek a veszélye kasztros felépítésű talajnál, ahol a mészkő- vagy dolomit-alapú kőzetbe a légköri szén-dioxiddal reakcióba lépő, és ezért enyhén savas hatásúvá váló esővíz évezredek alatt barlangrendszerek, repedések és csatornák szövevényes hálózatát vájja. Az ilyen szerkezetű talajban a hirtelen leeső, nagy mennyiségű esővíz sokszoros erejű nyomást fejt ki a kőzetre belülről, mint ha simán felszívódna a talajban – a különbség akár háromezerszeres is lehet.
A 2006-ban a németországi Hochstaufen hegy körzetében megfigyelt esőzés (amit kisebb földrengés követett) során lezúdult, négyzetméterenként több mint száz liternyi víz Miller számításai szerint egy megapascalnyi nyomást fejtett ki a földkéregre. Ez a tengerszinten mérhető légköri nyomás tízszerese, ami bőven elég ahhoz, hogy a törésvonalak közelében igen instabil földkéregben kisebb rengéseket idézzen elő.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
