További Tudomány cikkek
- Újabb hosszú távú következményeket találtak a koronavírus-fertőzéssel összefüggésben
- Reggelig láthatjuk az év legnagyobb szuperholdját – kár, hogy csak illúzió
- Akkora a vízhiány, hogy az már a világ élelmiszer-termelését is veszélyezteti
- Így támasztanák fel a tudósok az erszényesfarkast
- Évszázadokon át kísérte félelem és reszketés ezt a számot
Német kutatók többévi munkával elektronikus szemimplantátumot fejlesztettek ki. A rendszer működését még az idén önkénteseken fogják tesztelni. A tübingeni egyetemi klinikán nyolc vak kaphat mikrochipet, amellyel legalább részben visszanyerhetik szemük világát.
A három milliméter átmérőjű és 0,1 milliméter vastag mikrocsipet a szem ideghártyája alá (subretinal) ültetik be. "Arra számítunk, hogy a páciensek legalább az ajtó és ablaknyílásokat, optimális esetben arcokat lesznek képesek felismerni" - idézte a Münchner Merkur című lap Eberhard Zrenner, az egyetemi szemklinika igazgatójának szavait.
A humán kísérlet ebben a formában egyedülálló a világon. Sokaknak reményt adhat, viszont nem mindenkinek. Aki például születése óta vak, azon sajnos nem segít a mikrocsip kifejlesztése, hangsúlyozta Zrenner. Az igazgató becslései szerint a módszerükkel a Németországban élő 150 ezer vak mintegy negyede kaphatna egy kicsit vissza a látásából.
Veleszületetteken nem segít
A csip csak azokon segíthet, akiknek a vaksága a retina előrehaladott degenerációjára vezethető vissza. Ilyen például a genetikai alapú retinitis pigmentosa (a látóideghártya gyengülése), illetve az öregkori szemfenék-meszesedés.
Ezek a betegségek fokozatosan károsítják az ideghártya észlelő sejtjeit, míg a csapok és rudak el nem halnak. A fény így nem alakulhat át elektromos impulzussá, pedig ez szükséges ahhoz, hogy az agyban képi információ jelenhessen meg.
Viszont a születésüktől vakokkal ellentétben bizonyos idegsejtek még épek, a jelek továbbításának nincsen akadálya. A tübingeni kutatók itt próbálnak közbelépni. A mikrochip átveszi az egészséges szem receptorainak szerepét. Ha fény esik az implantátumra, annak 1500 elektródája elektromos impulzust generál.
Az impulzusok éppen úgy hatnak az ideghártya ép sejtjeire, mint ahogy az egészséges rudak és csapok tennék. A látóidegen keresztül a jelek az agyba futnak, ahol látásélmény keletkezik.
Az állatok láttak valamit
A kutatócsoport mostanáig csak állatokon tesztelte az eljárást. Méréseik olyan agyi áramokat tudtak kimutatni, amely a kísérleti állatok agyának látásért felelős részeiben keletkeztek. De hogy az állatok pontosan mit láttak, azt senki nem tudja. Pontosabb részletekkel annak a nyolc páciensnek a beszámolója szolgáltathat, akik az első teszteken 30 napig viselik a mikrochipet.
Az imlantátum árát a Reutlingenben működő Retina Implant AG 30 ezer euróra becsüli. Ennyibe kerülnek más, például a belső fül kiváltására képes implantátumok is. Az első teszteket jövőre hosszú távú teszt követheti.
Akkor a csip is fejlettebb lesz már, hiszen jelenleg az energiaellátását vékony aranyfonálon, külső áramforrásból oldják meg. A tervek szerint a későbbi változatok induktív energiaellátásúak lennének, a páciens a füle mögött viselné az implantátum munkáját segítő kis tekercset.