A nebraskai állatkertben a nőstény pörölycápának több száz kilométeres körzetben nem akadhatott hím párja. És ha ez még nem lenne elég, a DNS biztosan nem hazudik.
Hím DNS közreműködése nélkül hozott a világra egészséges utódot egy pörölycápa a Nebraska állambeli Henry Doorly állatkertben. Az eset még 2001-ben történt, és óriási szenzáció volt, de tudományos hitelességgel csak most, hatéves genetikai vizsgálat után sikerült megerősíteni, hogy valóban szűznemzés történt.
Tévedés kizárva
A fogságban élő cápának nem volt hím társa az állatkertben, ezért a gyakorlatban eddig is nyilvánvaló volt, hogy a cápabébi nemi érintkezés nélkül született, de most a belfasti, nebraskai és floridai szakértőkből álló kutatócsoport bebizonyította, hogy a kis cápa szervezetében nincs az anyján kívül más állatból származó DNS.
A tudomány előtt eddig is ismert volt, hogy egyes madarak, hüllők és kétéltűek nőstényei bizonyos kürülmények között képesek hímmel való érintkezés nélkül is utódot hozni a világra, de cápáknál még sosem tudtak ilyen esetet minden kétséget kizáróan dokumentálni.
Nem ez a túlélés kulcsa
A szűznemzés (tudományos nevén parthenogenesis) képessége a tudósok szerint azért alakulhatott ki a cápáknál, mert a mértéktelen halászat és a környezetszennyezés annyira megritkította egyes alfajok populációját, hogy a nőstények nagyon nehezen találnak párt. Ez a jelenség sem növeli sokkal a fajok túlélésének esélyeit, ugyanis a szűznemzéssel születő egyedek szervezetében csak az anya DNS-e van meg, és a fejlődéshez, a szervezet ellenállóképességének kialakulásához fontos lenne a másik nemtől származó örökítőanyag is.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
