Lassan kiszárad a Földközi-tenger?

Most még kék

Az utóbbi 40 évben 3-5 centiméterrel süllyedt a Földközi tenger partközelben mérhető vízszintje - állítja Michalis Tsiblis görög oceanográfus. A görög sajtóban nyilvánosságra hozott tanulmányában a kutató a jelenségért az erős párolgást, és a Földközi-tenger megnövekedett sótartalmát teszi felelőssé. A tanulmány állításai szerint a jelenség a dalmát tengerpart mentén jelentkezik a legerősebben. Ott a vízszint a 19. század végén regisztrált állapothoz képest már 5 centimétert csökkent.

Az édesvíz-utánpótlás a régió folyóiból a duzzasztógátak és az öntözéses földművelés miatt egyre csökken. Még fontosabb azonban egy időjárási jelenség hatása - véli Tsiblis. Az Izland feletti alacsony légnyomású öv, és az Azori-szigetek környékén észlelhető magas nyomású terület között egyre növekszik az átlagos nyomáskülönbség. Az Atlanti óceán nedves légtömegei az Izland felől érvényesülő szívóhatás miatt egyre inkább Észak-Európa felé térülnek el. Ezáltal elmaradnak a Földközi tenger medencéjét öntöző esők. "Emelkedik a hőmérséklet, a víz pedig gyorsabban párolog" - véli a kutató.

Oázis

A Földközi-tenger már 5-6 millió évvel ezelőtt már csaknem teljesen kiszáradt. Ennek oka a Gibraltári-szoros időleges elzáródása volt. Akkoriban a tenger mélyebb pontjain csupán kisebb tavak maradtak vissza, és a nagyobb folyók, mint az Ebro, Rhone és a Nílus mély kanyonokat vájtak a tenger medencéjébe. A "földközi mélyföldet" kialakító korszak a Gibraltári-szoros újbóli megnyílásával ért véget, és az Atlanti óceán felől betörő hatalmas áradás ismét elfoglalta a kontinensek között elterülő medencét.