Az ázottkutya-szag titka

10 órája Módosítva: 2018-11-16 09:23
1268

Mindenki, akinek valaha volt kutyája, ismeri a jelenséget: az eb, ami (elnézést: aki!) szárazon semleges kutyaillatú, amint víz éri, szörnyű szagokat kezd árasztani magából. Teljesen mindegy, hogy az eső, egy folyó vagy tó vize, esetleg a kádban a zuhany a víz forrása, a hatás garantált. A kutya nem büdös, a víz nem büdös, a vizes kutya mégis büdös. Vajon miért lehet ez?

(Oké, itt fussunk le egy kötelező kört. Az, hogy mi a büdös, és mi nem, általában egyéni elbírálás kérdése, mindenki más illatokat szeret és tart kellemetlennek. Engem például a főtt kukorica szagával lehet kikergetni a világból, más meg pont hogy ellenállhatatlanul étvágygerjesztőnek találja. Az ázott kutya szagára most azért hivatkozunk büdösként, mert egyrészt tény, hogy nagyon intenzív, másrészt az emberek nagyon nagy többsége inkább taszítónak érzi, mint kellemesnek.)

Tovább

A középkorban egészen másképp jártak az emberek, mint ma

tegnap, 05:19 Módosítva: 2018-11-16 05:25
1404

Az ember hajlamos a megszokott dolgokat természetesnek, évezredek óta változatlannak, sőt az egyetlen lehetséges alternatívának gondolni. Ilyen például a járás. Ön például hogyan megy? Jó eséllyel úgy, hogy először a sarka éri a földet, aztán szépen végiggördül az egész talpa a talajon, és mire a lábujjai is leérnének, már emelkedik is a sarka az újabb lépéshez készülve.

shutterstock 134071913
Fotó: Shutterstock

Oké, adok egy kis időt, sétáljon fel-alá pár lépést próbaképpen. Addig a többiek nézzék meg a témába vágó ősklasszikust, a Monty Python legendás Hülye járások minisztériuma jelenetét:

Tovább

Az első világháborúban 140 ezer kínai vendégmunkás ásta a lövészárkokat

november 14., 05:03 Módosítva: 2018-11-15 05:40
291

Az első világháború több szempontból új korszakot nyitott a hadtörténetben: a bevetett technológiák révén, a globális kiterjedése miatt, és persze a puszta méreteivel is. A résztvevő hatalmak összesen 70 millió katonát mozgósítottak a konfliktusban. A harcoló alakulatok mellett azonban kevés szó szokott esni a történelemkönyvekben az őket kiszolgáló tömegekről. Ott van például a több ezer (egyes becslések szerint több tízezer) kilométernyi lövészárok, amibe a lőfegyverek fejlődése kényszerítette bele a harcoló feleket. Azokat - legalábbis az antant hatalmak oldalán - nem katonák ásták ki,

hanem kínai vendégmunkások, nagyjából 140 ezren.

Tovább

Ezért van 60 perc egy órában

november 13., 05:13 Módosítva: 2018-11-14 00:07
1304

Tíz ujjunk van és négy végtagunk, mégis 60 percre osztottuk fel az órákat, a kört pedig 360 fokra. Ezt részben az ősi suméroknak köszönheti az emberiség, akik több mint ötezer évvel ezelőtt kezdték el használni a hatvanas számrendszert, és ezt a tudásukat később továbbadták a babilóniaknak. Ezt az egészet persze nem lehet elintézni annyival, hogy valaki régen kitalált egy marhaságot, ami azóta szakadatlanul tovább öröklődik, mert a 60-as szám nagyon is praktikus.

Van oka annak, hogy tizenkettő egy tucat

Ennek a viszonylag alacsony értékű összetett számnak tizenkét osztója van (1, 2, 3, 4, 5, 6, 10, 12, 15, 20, 30, 60), magyarán az órát tizenkétféleképpen tudjuk egyenlő egész részekre osztani. Az ókori matematikában és a kereskedelemben egyaránt népszerű volt a 12-es szám, a korai sékel például a mana nevű pénz egyhatvanad része volt. De nem is ez a lényeg, hanem hogy mindezt az ujjainkon végig tudjuk zongorázni.

Tovább

Van külön észak- és dél-koreai nyelv?

november 12., 05:12 Módosítva: 2018-11-13 08:26
1048

Észak-Korea hivatalos nyelve a koreai. Dél-Koreáé szintén. Mégis, amikor a két ország szimbolikus gesztusként közös női jégkorongcsapatot indított a a 2018-as téli olimpián, a játékosoknak arra kellett rádöbbenniük, hogy alig értik egymás mondatait. Hasonló problémákkal kénytelenek szembenézni az északról délre menekült emberek is: elvileg ugyanazon a nyelven beszélnek, mégsem értik, mit mondanak nekik. Ennek oka nyilván az, hogy a Koreai-félszigetet a második világháború után kettévágták, Dél elindult a Samsung Galaxy-sorozat és a Gangnam style felé vezető úton, Észak pedig a sztálinizmus felé fordult. Ez a magyarázat azonban elég soványnak tűnik: elvégre a brit és az amerikai angol már több száz éve külön utakon fejlődik, mégis, csak némi akcentust szedtek fel azóta az óceán két túlsó partján a beszélői.

Tovább

A CIA speciális étrenden tartotta a kémrepülők pilótáit, hogy ne kelljen odafenn vécére menniük

november 11., 07:52 Módosítva: 2018-11-12 05:15
555

Az U–2 a harci repülés történetének egyik leghíresebb gépe, a hidegháború ikonikus fegyvere, és a maga nemében igazi technikai csoda. A kémrepülőt az ötvenes években fejlesztették ki, és néhány darab a mai napig hadrendben van belőle (ezek persze sokszorosan továbbfejlesztett, a nyolcvanas években gyártott modellek). A gépek elsősorban a Szovjetunió és Kína felett repkedtek óriási magasságban, nem ritkán 20 ezer méter felett. A gép csupán egyszemélyes volt, a pilóta a gép vezetése mellett kezelte a kamerát is. Ami szintén világraszóló mérnöki bravúr volt volt: 18 ezer méteres magasságból tudott olyan képeket készíteni a felszínről, amiken 70 centis objektumok már láthatók voltak.

U-2 felderítő repülőgép
U-2 felderítő repülőgép Fotó: Usaf

Az U–2-t a világ legnehezebben vezethető repülőgépek között szokás számon tartani, az extrém hosszú küldetések (egy felderítő bevetés akár 15 ezer kilométeres és több mint 10 órás is lehetett) a pilóták képességeit a végletekig feszegették. Több szempontból is: hamar kiderült ugyanis, hogy ilyen távú küldetéseken az embernek olykor vécére kell menni. Ami egy kis tartállyal addig még megoldható, amíg csak pisilni kell, de másra az agyonzsúfolt kémrepülőben egyszerűen nem volt hely. A CIA fejesei nem estek kétségbe, kiadták a parancsot:

tartsa vissza!

Tovább

Miért kú a q?

november 10., 08:00 Módosítva: 2018-11-11 09:22
330

Mindenki tudja, hogy a mássalhangzókat csak egy magánhangzóval együtt tudjuk kimondani, erre utal az elnevezésük is. Bé, cé, dé , gé. De mitől függ, hogy milyen betűt mondunk utánuk? A folyékony hangokat (l, r, n, ny, m) azért mondjuk máshogy, mert ezek valahol átmenetet képeznek a mássalhangzók és magánhangzók között, ez még sokaknak ismerős lehet az iskolai nyelvtan órákról. (Ezeket a hangokat egyébként ki is tudjuk tartani, gondoljunk csak a hangra amit akkor adunk ki ha valami finom: “Mmmmm”.)

Tovább

Lehet a tűznek árnyéka? Na és a Star Warsban a fénykardnak?

november 9., 05:49 Módosítva: 2018-11-09 13:42
226

Árnyéka mindennek van, ami a fényt elnyeli, visszaveri, vagy szétszórja - elvégre az árnyék éppen annak a fénynek a hiánya, ami nem haladt át az adott tárgyon. Na de mi a helyzet azokkal a dolgokkal, amik maguk is fényforrások? Mi a helyzet magával a tűzzel, annak van árnyéka? Mielőtt bárki is elrohanna kíváncsiságában felgyújtani valamit és megnézni a saját szemével, eláruljuk a választ:

Attól függ.

Tovább

Nero császár is napszemüveget hordott

november 8., 05:05 Módosítva: 2018-11-08 23:35
128

A fókavadász eszkimók lehettek az elsők, akik különleges védőszemüveggel próbálták távol tartani a nap káros sugarait, de ők a rozmáragyarból faragott eszközzel csupán jelentősen szűkítették a látómezőt, hogy egy kis résen tudjanak kikandikálni.

Nero római császár lehetett az első, aki a maiakhoz hasonló napszemüveget hordott, és erről feljegyzés is született Caius Plinius Secundus enciklopédiáiban. A Róma lángba borításával vádolt uralkodó menőbb volt bármelyik mai hipszternél, hiszen csiszolt smaragdot használt.

Tovább

Akkora sziget, mint egy budapesti irodaház, de négy kocsma van rajta

november 7., 05:33 Módosítva: 2018-11-08 07:18
4545

A Viktória-tó keleti partjainál három sziget található egy kupacban: a lakatlan Pyramid és a szintén lakatlan Musingo, valamint az ezekhez képest aprócska, sziklás és minden centijében lakott Migingo, ahol a 2009-es népszámlálás szerint összesen 131-en laktak. 2000 négyzetméteren. Budapesti irodaházak ekkorák, itt viszont bódékban, négy kocsma, néhány bordélyház és egy picike kikötő mellett élnek ennyien.

Tovább

A modern hullámvasút atyja az erkölcstelen amerikaiakat akarta megmenteni a bűnbeeséstől

november 6., 05:12 Módosítva: 2018-11-06 14:40
65

LaMarcus Adna Thompsont aggasztotta hazája és népe erkölcsi hanyatlása. Elkötelezett keresztényként rossz szemmel nézte, hogy az amerikaiak egyre több időt töltenek kocsmák mélyén és bordélyházak sötétjében. Elhatározta, hogy alternatív szórakozási lehetőséget fog teremteni a kicsapongás és bujálkodás helyett, hogy jó útra terelje honfitársait. Ezért hullámvasutak tervezésébe fogott.

la-thompson-scenic-railway
Fotó: Wikipedia
Tovább

Az agyunk immunis a fájdalomra (de akkor hogy létezhet mégis fejfájás?)

november 5., 09:15 Módosítva: 2018-11-06 00:07
523

Aránylag közismert tény, hogy az ember agyában nincsenek fájdalomérzékelő sejtek, ezért lehet például agyműtéteket végezni érzéstelenítés nélkül, sőt úgy, hogy a páciens ébren van, vagy akár úgy is, hogy hangszeren játszik, miközben operálják.

Még ennél is közismertebb tény, hogy az embernek olykor fáj a feje, sőt, létezik olyan is, hogy migrén. A két közismert tény között mintha feszülne némi ellentmondás, nem?

Hogy megértsük, miért nem, először vegyük át röviden, mi is az a fájdalom, miért van, és hogy jön létre.

Tovább

Az első ember, aki az űrben kötött házasságot

november 4., 11:48 Módosítva: 2018-11-05 07:57
52

Bár a világ első űrben köttetett házassága már önmagában is elég különlegesnek hangzik, de az eseménynek volt egy további érdekessége: csak a férjjé lett vőlegény tartózkodott az űrben, kedvese egy fokkal kevésbé romantikus helyen, Houstonban mondta ki a boldogító igent.

Tovább

Amerikában még mindig létezik a rabszolgaság, mint büntetés

november 3., 07:22 Módosítva: 2018-11-03 22:29
251

Sok amerikai államban papíron mai napig létezik a rabszolgaság, mint büntetési forma. Ráadásul 2016-ban már kiírtak egy népszavazást arról Coloradóban, hogy eltöröljék, de végül többen szavaztak arra, hogy megtartsák.

Tovább

Az első kártevő az internet 10 százalékát megbénította

november 2., 09:01 Módosítva: 2018-11-03 07:30
174

Éppen harminc éve, 1988. november 2-án söpört végig az interneten a világ első netes kártevő programja – vagy legalábbis az első, amely nagyobb galibát okozott, és ezzel nagyobb nyilvánosságot is kapott –, a Morris-féreg.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy olyan nagyon sok mindenen azért még nem volt végigsöpörnie a kártevőnek, mert akkoriban még csak nagyjából hatvanezer számítógép kapcsolódott az internetre, főleg egyetemekben és más intézményekben. Azért a NASA-nak vagy éppen a Pentagonnak így is elég kellemetlen napokat szerzett.

Tovább

Miért vonzódnak a rovarok a fényhez?

november 1., 07:59 Módosítva: 2018-11-02 19:00
76

Ki ne ismerné a bosszantó élményt, amikor besötétedik, és a nyitva hagyott ablakon beözönlő bogarak őrült keringőbe kezdenek a lámpa fénye körül. Ugyanennek a 18+-os változata a tábortűzben elevenen elégő rovarok haláltánca. De mi értelme ennek a viselkedésnek? Bár egyértelmű konklúzió a mai napig nincs, több lehetséges magyarázat is ismert.

Tovább

A halloweeni cukrosbácsi mérgezett édességgel ölte meg a saját fiát

október 31., 05:15 Módosítva: 2018-10-31 16:15
120

Bár az Egyesült Államokban évtizedek óta keringenek szülőriogató városi legendák a Halloweenkor a gyerekeiket mérgezett édességgel kínáló rémekről, ezeknek a történeteknek szinte soha nem volt semmilyen alapjuk. Egyetlen kivétettel.

Tovább

Skizofrénnek hitték, intézetbe zárták, elektrosokkot kapott, pedig csak magyarul beszélt

október 30., 07:31 Módosítva: 2018-10-31 00:05
1079

Amikor a magát egy riport kedvéért őrültnek tettető újságírónő, Nellie Bly történetéről írtam cikket, anyaggyűjtés közben egy másik érdekes sztoriba is belebotlottam. Miután Bly beépült egy New York-i elmegyógyintézetbe, a tapasztaltak alapján rengeteg visszásságot tárt fel a cikksorozatában. Ezek egyike az volt, hogy sok páciens valójában nem is volt mentális beteg, csak bevándorló lévén nem nagyon tudott angolul, nem értették, mit mond, ezért azt hitték, összevissza beszél. Márpedig egy kellően túlzsúfolt és túlterhelt korabeli intézményben ez olykor elég is volt ahhoz, hogy elmebetegnek titulálják.

valami ilyesmi történt egy magyar származású bevándorlóval is.

Hazánkfia

Az illető, akinek a története elém került, egy bizonyos Victor Gyory. A sztori szerint a férfi, miután öngyilkosságot kísérelt meg, 1969 áprilisában kényszergyógykezelésre a philadelphiai Haverford Állami Kórházba került, ahol az orvosok megállapították, hogy paranoid skizofrén, és az akkoriban gyakori elektrosokk-terápiára utalták. Igen ám, csakhogy a diagnózisban nagy szerepe volt annak, hogy bármit kérdeztek tőle, Gyory értelmetlen halandzsával felelt – amiről azonban később kiderült, hogy nagyon is volt értelme, csak éppen magyarul kellett volna tudni a megértéséhez.

Tovább

A nagy belga Coca-Cola tömeghisztéria története

október 29., 05:07 Módosítva: 2018-10-29 17:15
105

1999 júniusában a Coca-Cola 30 millió üdítős dobozt és üveget vont ki a forgalomból Belgiumban, miután közel százan számoltak be arról, hogy valamelyik termékük fogyasztása után gyomorgörcs, hányinger, fejfájás és gyors szívverés jelentkezett náluk. Csakhogy hamarosan kiderült, hogy semmiféle egészségügyi probléma nincs a visszahívott üdítőkkel, és a tömeges rosszulléteknek inkább mentális okai lehetnek, semmint fizikai mérgezés.

A történet június 8-án kezdődött, amikor egy iskolában 26 gyerek lett rosszul, miután üdítőt ittak. Másnap már azzal voltak tele a hírek, hogy a Coca-Cola bejelentette az érintett termék visszahívását. 48 órán belül ugyanabban az iskolában több másik gyerek is az elsőkhöz hasonló tünetekre kezdett el panaszkodni, majd őket más iskolák tanulói is követték. Innentől nem volt megállás, folyamatosan jöttek a hasonló bejelentések, és már Észak-Franciaországból is megbetegedésekről érkeztek hírek. A belga egészségügyi hatóság elrendelte a Coca-Cola-termékek forgalmazásának betiltását.

Tovább

Az újságíró, aki őrültnek tettette magát, hogy beépülhessen egy elmegyógyintézetbe

október 28., 08:11 Módosítva: 2018-10-29 12:48
1602

Nellie Bly az Egyesült Államok egyik leghíresebb női oknyomozó újságírója volt, pedig egészen korán ott is hagyta a hivatását. A hírnevét 1887-ben alapozta meg, amikor páciensként beépült egy elmegyógyintézetbe, és még szinte ismeretlenül országos botrányt kavart.

Tovább

A nő, aki a hajával segített megnyerni a második világháborút

október 27., 12:51 Módosítva: 2018-10-28 12:31
1198

Mary Babnik Brown sose volt katona, a maga különleges módján mégis kivette a részét a második világháború sikeréből. Az amerikai nő ugyanis 1944-ben a saját haját adományozta a hadseregnek. Az ugyanis éppen ideálisnak bizonyult az amerikai bombázók bombacélzójának célkeresztjéhez.

Tovább

A fekete medve, ami fehér, pedig nem is albínó

október 26., 11:46 Módosítva: 2018-10-27 08:15
41

A Kermode-baribál az egzotikus neve ellenére egy meglehetősen hétköznapi állat, a fekete medve egyik alfaja. Mégis van egy különlegessége: a példányok egy része fehér, pedig se a jegesmedvékhez nincs sok közük, se nem az albínókra jellemző pigmentzavarról van szó.

Tovább

Csak célpont követése közben mozog zökkenőmentesen a szemünk

október 25., 15:59 Módosítva: 2018-10-26 11:55
184

Alapvetően négyféleképpen tud mozogni az emberi szem, és a legfinomabb követő mozgást csak akkor tudjuk megvalósítani, ha egy mozgó célpont van előttünk.

A legtöbb esetben, még olvasás közben is a szakkádnak nevezett mozgástípus jellemzi az emberi szemet. Ilyenkor gyorsan változik a fixáció pontja, egyik helyről a másikra ugrik a szemünk. A jelenséget olvasás közben figyelte meg 1878-ban Emile Javal, egy francia szemész: rájött, hogy nem folytonosan halad végig a szemünk a szavakon, hanem kis ugrásokban halad tovább. A szakkádhoz tartozik a R.E.M., az alvás közbeni gyors szemmozgás is.

Tovább

Milyen színűek voltak a gízai piramisok?

október 24., 12:09 Módosítva: 2018-10-25 15:59
407

Milyenek, hát ilyen sárgásbarnás sivatagszínűek – vágja rá a választ bárki, aki látta már az egyiptomi piramisokat akár fotón, filmen, vagy szerencsésebb esetben a saját szemével. Ez azonban csak az utóbbi pár ezer évben igaz, azelőtt, a fáraók korában a piramisok vakító hófehérek voltak, és úgy csillogtak a napsütésben, mintha hatalmas ékszerek lennének.

Tovább

Ki sem robbant a II. világháború, egy magyar könyv már megírta a német vereséget

október 23., 07:40 Módosítva: 2018-10-24 07:56
1351

Mire lehet számítani egy 1939 júniusában Magyarországon megjelent kötettől, aminek az a címe, hogy Németország háborús esélyei a német szakirodalom tükrében? Ne feledjük el, ugyan a második világháború még csak három hónap múlva fog kitörni, de már túl vagyunk két magyarországi zsidótörvényen, az Anschlusson, azaz Ausztria német bekebelezésén, ekkorra a németek megszállták Csehországot, a náci Jozef Tiso vezette független Szlovákia is valójában német bábállam, Magyarország visszakapta a felvidéket és megszállta Kárpátalját. Szóval egy ilyen kötet, ami ráadásul át is ment a Teleki-kormány cenzúráján, mi másról is szólhatna, mint arról, amiről akkoriban minden újságcikk és tanulmány és könyv: hogy ezek a háborús esélyek kiválóak, bolond lenne Hitler, ha nem robbantana ki háborút, és kebelezné be az egész kontinenst?

szurke
Fotó: Index
Tovább

Sztálin fia örömmel adta fel magát a náciknak

október 22., 07:02 Módosítva: 2018-10-23 07:18
364

Joszif Dzsugasvili, ismertebb nevén Sztálin híresen rossz kapcsolatot ápolt elsőszülött gyerekével, Jakovval. Közismert anekdota, hogy amikor a fiú zaklatott érzelmi állapotban öngyilkosságot kísérelt meg, de túlélte, az apja csak annyit mondott: "Még egyenesen lőni se tud."

A háború se hozta éppen közelebb apát és fiát. Jakov Dzsugasvili 1941 júniusában csatlakozott a Vörös Hadsereghez, tüzérségi hadnagyként szolgált. Nem sokkal később, július 16-án Minszk közelében náci hadifogságba esett. Sztálin viszont minden hadifoglyot hazaárulónak tartott. Nem is mulasztotta el Jakov feleségét, Juliját a hároméves lányuk mellől két évre a Gulagra küldeni.

Tovább

A történelem egyetlen vízalatti tengeralattjáró-csatája

október 21., 07:51 Módosítva: 2018-10-22 11:07
284

Mivel a tengeralattjárók mindkét világháborúban a hadviselés fontos részei voltak, elsőre talán furcsán hangzik, de összesen egyetlen egy alkalommal fordult elő, hogy két tengeralattjáró az elsődleges rendeltetési helyén, a víz alatt csapott össze.

Ennél persze jóval többször harcoltak egymással tengeralattjárók – először a német U-27 süllyesztette el a brit E3-at az első világháború alatt –, de az összes többi esetben a vesztes fél a vízfelszín felett tartózkodott. Ennek elsősorban technikai okai voltak: akkoriban egyszerre csak néhány órát tudtak víz alatt tölteni, és lassabban is haladtak, mint a felszínen, így a merülést a legforróbb helyzetekre tartogatták. A víz alatti célpont azonosítása és követése is nehézkes lett volna modern navigációs eszközök híján. A torpedókat is a felszínen haladó hajók elsüllyesztésére tervezték.

A HMS Venturer
A HMS Venturer Fotó: Arkivi

Egy alkalommal, a második világháború utolsó évében mégis úgy alakult, hogy a víz alatt bonyolódott harcba két tengeralattjáró.

Tovább

A fák gombákon keresztül beszélgetnek egymással

október 20., 07:41 Módosítva: 2018-10-21 07:41
1764

Bár A Gyűrűk Urából ismert entek, a komótosan bandukoló és még komótosabban beszélgető faszerű élőlények legjobb tudomásunk szerint a valóságban nem léteznek, azért a hagyományos fáink is jóval kommunikatívabbak, mint amit egy könnyű erdei séta során kinéznénk belőlük.

A fákat, és egyébként más növényeket is összeköti ugyanis a gombafonalak föld alatt húzódó sűrű hálózata, a micélium, mint valami erdei internet kábelrengetege. Na és mire jó ez a rejtett hálózat? Nagyjából arra, amire minden más kommunikációs platform: lehet rajta keresztül információt megosztani, segíteni másoknak, vagy éppen jól kibabrálni velük.

Tovább

Miért emlékszünk néha az álmainkra, máskor meg nem?

október 19., 04:37 Módosítva: 2018-10-26 16:41
949

Mindenki álmodik. Aki azt gondolja, hogy nem, az is, csak nem emlékszik rá utólag. Vannak emberek, akik szinte mindig emlékeznek, mit álmodtak, másoknál ez nagyon ritkán fordul elő. Sőt, olyan is szokott lenni mindannyiunkkal, hogy reggel, közvetlenül ébredés után még élénken emlékszünk az álomra, de aztán ez elillan, hiába erőltetjük az agyunkat, csak foszlányokat, hangulatokat tudunk felidézni. Bár úgy tűnik, teljesen véletlenszerű, mikor emlékszünk az álmainkra reggel, és mikor nem, valójában van benne rendszer. Hogy ezt megértsük, először vegyük át, hogyan működik az álom.

GettyImages-1045054908
Fotó: Matt Cardy / Getty Images Hungary
Tovább

A bajusz, amivel egy államférfi mindenkit összezavart

október 18., 05:10 Módosítva: 2018-10-22 15:43
61
Törökországban a bajuszviselet olyan, mintha az arcunkra pingálnánk a politikai-ideológiai hovatartozásunkat: más és más formát viselnek a radikális balosok, a nacionalista jobbosok vagy éppen a hithű konzervatívok. A hagyomány alig százéves, és a hatalma teljében lévő Erdoğan elnök idején éppen virágkorát éli.

Aki látta már török férfiak nagyobb populációját, annak talán feltűnt, hogy nagyon nagy többségük bajszos (jelentős részük szakállas is, de ez most mellékes). Azt hihetnénk, ez is egyike a több évszázados közel-keleti, muszlim tradícióknak, mint például hogy nem esznek disznóhúst, nem isznak alkoholt, naponta legalább ötször imádkoznak és hogy a nőket másodrendű lényként kezelik. Valójában azonban csak alig több mint százéves története van, és éppen az Oszmán Birodalom összeomlásával van összefüggésben.

Az oszmán korban ugyanis a férfiak többségének borotvált volt az arca – és a feje is –, arcszőrzetet csak a kiváltságosok viselhettek, akkoriban a társadalmi státuszról a turbán színe, anyaga és más jellemzői árulkodtak. Az első világháború nem csak a történelmi Magyarországot intézte el, sőt: míg mi megúsztuk az ország kétharmadának elvesztésével, az akkor már régóta válságban lévő Oszmán Birodalmat konkrétan eltörölte a történelem színéről a párizsi békeszerződés.

Török pénzváltók 1925-ben
Török pénzváltók 1925-ben Fotó: Print Collector

A helyén megszülető, és az erőteljes iszlamizációt erőteljes szekularizációra cserélő Törökországban az addigi német dominancia után az angolok és a franciák kezdtek diktálni. A nyugat beleszólása az ország ügyeibe – és persze az iszlámháttérbe szorulása is – megosztotta a török társadalmat, és ha az nem is jutott eszükbe, hogy óriásplakátokon üzenjenek Londonnak vagy Párizsnak, hogy ők is megértsék, más módon kezdték el kifejezni politikai-ideológiai hovatartozásukat: a bajuszviselettel.

Tovább