A japánoknak is volt Schindler-listájuk, méghozzá kettő is

szeptember 26., 19:46 Módosítva: 2021.09.27 12:09
83

Sokan ismerik Steven Spielberg hét Oscar-díjjal kitüntetett filmjét, a Schindler listáját, amely Oscar Schindler német gyártulajdonos történetét dolgozza fel. A II. világháború idején az üzletember 1200 zsidót mentett meg a haláltól azzal, hogy lengyelországi lőszer- és edénygyáraiban alkalmazta őket.

Jóval kevesebben tudnak a japán Szugihara Csiunéról, a „japán Schindlerről”, aki 6000 zsidót menekített ki a litván japán konzulátuson keresztül a nácik által ellenőrzött Európából 1940 nyarán. Pedig csak hat hétig teljesített diplomáciai szolgálatot, ezalatt azonban következetesen megszegte főnökei utasításait, és több ezer vízumot adott ki a menekülteknek, hogy Japánba utazzanak.

Még nála is kevesebben hallhattak Higucsi Kiicsiróról, a II. világháborús japán császári hadsereg altábornagyáról, a másik „japán Schindlerről”. Neve jószerivel csak Japánban és a zsidó közösségekben ismert, a világ más részén alig. Annak ellenére, hogy több mint 20 ezer (!) zsidónak segített elmenekülni a háborúban.

Tovább

Miért gyújtózsinóros gombócként ábrázolják a bombát?

szeptember 25., 18:20 Módosítva: 2021.09.26 12:20
59

Amikor egy Looney Tunes rajzfilmben a figurák egy égő kanócban végződő fekete gömböt dobálnak egymásnak, mindenki tudja, hogy egy bombát látunk. Sőt ha megkérünk bárkit, hogy rajzoljon egy bombát, az esetek jelentős részében a gömbölyű változat kerül ki a keze alól.

chrome-capture (6)
Fotó: Youtube / ltclassics

Ez azért van, mert a kábelekkel és analóg vagy digitális visszaszámlálóval ellátott robbanószerkezeten, a dinamitkötegen és a gyalogkakukkféle nyomókaros detonátoron túl a gombóc bomba lett igazán az univerzális vizuális nyelv része: a különböző formák közül a legfelismerhetőbb. Nemcsak a karikatúrákban és a rajzfilmekben, de előbb az alapértelmezett grafikus fontkészletben, utóbb az emojik között és persze a politikai kommunikációban is ebben a formában jelenik meg.

Tovább

A szarvasbőgés lenne a kulcs a férfiak mélyebb hangjához?

szeptember 25., 06:05 Módosítva: 2021.09.25 14:22
52

Éppen tombol a szarvasbőgés idénye, éjjelente zengenek az erdők, tisztások, rétek. Összetéveszthetetlenek a mindenfelől felhangzó, feleselgető, artikulálatlan, mély torokhangok, amelyek sokszor bizarr ugatásokkal végződnek. 

Nem széptevő őszi dalversenyek ezek, hanem a gímszarvas bikák rivalizálása a háremért. Az év többi részében a nőstények nélkül maradt agglegények laza csoportokban kószálnak, megtűrik egymást, szinte haverok. Ám ilyentájt elönti őket a tesztoszteron, alig esznek, és mindent egy lapra tesznek fel: minden áron megszerezni egy szarvastehén csapatot, és tudtára adni a többi bikának, hogy övék a szaporodás kizárólagos joga.

Mivel egyszerre többen is benyújtják igényüket, hetekig tartó bőgéssel döntik el, ki lesz a befutó. A tehenek ezalatt félrehúzódva, szenvtelenül, látszólag blazírtan figyelik a kitartó üvöltözést. Nem avatkoznak közbe, nem részrehajlók, nem mutatják ki szimpátiájukat senki felé, csak békésen legelésznek, és várják, hogy a bikák lejátsszák a maguk meccseiket.

De hogyan lehet bármit is eldönteni barátságtalan bőgéssel?

Tovább

Mozart zenéje enyhíti az epilepsziát

szeptember 24., 20:44 Módosítva: 2021.09.25 07:02
99

A Mozart-hatás 1993-ban bukkant fel először a Nature hasábjain, akkor úgy gondolták, hogy okosabb lesz tőle, aki hallgatja – erről azonban kiderült, hogy nem igaz. 28 évvel később tért vissza a történet a vezető tudományos lapba. Az új Mozart-hatás összefügg a régivel, viszont igazoltan létezik.

Az, hogy Wolfgang Amadeus Mozart zenei kompozícióinak különös hatása van az epilepsziára, az eredeti okosító Mozart-hatással kapcsolatos kutatásokból derült ki. Évtizedekkel később immár agyi elektródákkal végzett kutatás is bizonyítja, hogy a D-dúr szonáta két zongorára (K448) és a C-dúr zongoraszonáta (K545) csökkenti a rohamok számát.

Tovább

Miért gyenge az ember?

szeptember 19., 21:15 Módosítva: 2021.09.20 21:51
767

Mint ismert, az állatok viszonylag ritkán keverednek összetűzésbe az emberekkel. Abban, hogy ez így alakult, fontos tényező, hogy az állatok tévesen itélik meg az emberek erejét. Mi magunk azonban pontosan tisztában vagyunk azzal, hogy egy nálunk jóval kisebb súlyú macskaféle vagy kutya elleni küzdelemben is komoly kihívást jelent a helytállás. Hasonló kaliberű főemlősök ellen pedig gyakorlatilag esélyünk sincs. A kérdésre, hogy ez miért van így, a válasz, hogy az emberek nem gyengék, csak épp másképp erősek.

Tovább

Ki volt Vörös Élisabeth?

szeptember 18., 16:37 Módosítva: 2021.09.19 15:22
39

1870 decemberében a Londonban élő Karl Marxszal az Internacionálé orosz szekciója levélben tudatta, hogy egy bizonyos „Madame Élisa” fel fogja keresni, hogy tájékoztassa a szervezet ügyeiről. Pár nap múlva kopogtak a Maitland Park Road 1. számú házának ajtaján. Marx kissé meglepődött, amikor egy rózsás arcú, barna hajú, kék szemű, tizenkilenc éves, szláv szépséget vezettek be hozzá. Megpróbálta orosz nyelven üdvözölni, majd hozzátette: „Csak idős koromban támadt az az ötletem, hogy megtanulok oroszul. Legyen velem elnéző!”

Az 1851. november 1-én az oroszországi Volokban született kislány a Jelizaveta Lukinicsna Kuseleva nevet kapta. Apja nemesi földbirtokos volt, anyja pedig egy német származású ápolónő, akit a férfi csak öt törvénytelen gyermek megszületése után vett feleségül. Az apa híres volt arról, hogy rendkívül rosszul bánik jobbágyaival. Gyermekeit viszont gondos nevelésben részesítette: zenére maga Muszorgszkij tanította őket.

Tovább

Szobahőmérsékleten folyadékká alakítható a fény

szeptember 16., 19:28 Módosítva: 2021.09.18 15:14
2299

Majdnem egy évszázaddal az indiai zseni felfedezése után egy film, két tükör és egy lézer alkalmazásával valóra vált az örökké kavargó, szuperfolyadékká alakított fény, amely a kvantumszámítógépektől az energiatárolásig rengeteg problémát megoldhat.

Tovább

A valódi Thomas egy haszontalan gőzmozdony volt

szeptember 15., 17:53 Módosítva: 2021.09.16 10:44
413

Thomas, a gőzmozdony világszerte ismert figuráját Wilbert Awdry anglikán lelkész és vasútrajongó alkotta, az 1945-től írt Vasúti sorozat című mesekönyvek szereplője volt. A sorozat 58 kötetet élt meg, a Sodor szigetén ténykedő mozdonyok történetét Wilbert Awdry nyugdíjba vonulása után fia, Christopher folytatta 2011-es haláláig.

A meséért a musicalmogul Andrew Lloyd Webber jelentkezett be 1973-ban, de idősebb Awdry nagyon tartott attól, hogy a történetét Amerikában teljesen tönkre fogják tenni. A változtatási jogokon kialakult birkózás miatt a dolog végül meghiúsult. A tévés változatot végül Brittany Allcroft producer készíthette 1979-től. 1984-től játszotta Thomas és barátai címmel a brit ITV, a narrátor Ringo Starr volt. A történet onnantól könyvek és márkás játékok övezte világsiker.

Thomas és barátja, James valódi vasúton Japánban 2018-ban
Thomas és barátja, James valódi vasúton Japánban 2018-ban
Fotó: Tomohiro Ohsumi / Getty Images Hungary

Annak, aki nem ismeri: Thomas egy kis kék gőzmozdony, aki nagyon szeretne hasznos lenni és jól végezni a munkáját. De milyen mozdony volt a valóságban?

Tovább

Valóban a tudomány mártírja volt Giordano Bruno?

szeptember 13., 11:05 Módosítva: 2021.09.14 09:45
135

A római katolikus egyháznak négyszáz éve újra meg újra a fejére olvassák, hogy megégette Giordano Brunót. Verset írt róla Algernon Charles Swinburne, Czesław Miłosz és Heather McHugh, felbukkant James Joyce, Morris West és Alekszandr Melentyevics Volkov regényeiben, szobrot állítottak neki Rómában és Berlinben. Elneveztek róla tudományos alapítványt, ausztrál rádióadót, a Hold egyik kráterét és egy aszteroidát. Az ő emlékét idézi fel az Avenged Sevenfold rockegyüttes Roman Sky című, 2016-ban készített dala is. De vajon valóban tudományos eredményei miatt égették el elevenen 1600. február 17-én a római Campo de’ Fiori téren?

A Nápoly melletti Nolában született 1548 januárjában vagy februárjában egy katona családjában. Filippo Bruno névre keresztelték, a Giordano nevet egyik tanára tiszteletére vette fel, amikor tizenhét éves korában belépett a dominikánus szerzetesrendbe. Huszonnégy évesen pappá szentelték. Már fiatalon híressé vált rendkívüli memóriájáról, és emlékezetfejlesztő gyakorlatait Rómában is bemutatta V. Pius pápa előtt. Csakhogy a Szentháromság-tannal kapcsolatos kétségei és ariánus nézetei miatt gyakran összekülönbözött elöljáróival.

Tovább

Nem tudjuk, mi a SUP, de csináljuk

szeptember 11., 14:19 Módosítva: 2021.09.12 15:17
43
Most zajlik a SUP-világbajnogság a Balatonon, ötven ország félezer evezőse (vagy szörföse?) hasítja a lágy habokat. És tombol a SUP-őrület idehaza is. Annak ellenére, hogy sokan semmit nem tudunk az áramvonalas deszkákról.

Annyira nyilvánvaló valamilyen nagyobb darab uszadékfán, deszkán, tutajon állva siklani, hogy az emberiség már sok ezer éve űzi ezt a műfajt valamilyen formában. Vadásztak, halásztak, vagy éppen az éj leple alatt halkan megközelítették rajtuk az ellenséget. Peruban például a nádból font caballitos de totorákon állnak és eveznek az ősi idők óta.

Ennek alakja már hasonlít az utóbbi évek legfrissebb őrületéhez, a világon mindenhol futótűzként terjedő SUP-mániához. A név is onnan ered, hogy állva evezés (Stand Up Paddling, ami szintén lehet comedy, csak másképpen). Ausztrália és Új-Zéland felfedezője, James Cook kapitány szörföző hawaiiakat látott 1778-ban, amint koafából készült deszkákon eveztek peckesen állva. A vezetőnek volt a leghosszabb szörfje, akár öt méter hosszú, a többieknek 2-3 méter, attól függően, milyen státuszt töltöttek be a közösségben.

Tovább

Carl Sagan az Apple-t perelte élete végén

szeptember 8., 06:05 Módosítva: 2021.09.08 19:24
5

Carl Sagan nemcsak egy amerikai csillagász és tévés ismeretterjesztő, Pulitzer-díjas tudományos író és a NASA exobiológiai szakértője volt, hanem a nyugati populáris kultúra egyik fontos része. A magyar televízión is leadott sorozata, a Kozmosz az amerikai közszolgálati televízió történetének máig legnézettebb műsora. Sagan a legendás sorozatban nem csupán a világegyetemmel kapcsolatos ismereteket közölt, hanem rettentően sokszor mondta a millió, milliárd (angolul: billion), csilliárd szavakat az univerzum agyrobbantó léptékű nagyságának érzékeltetésére. Az Apple-nél egészen biztosan nagyra tartották munkásságát. Az, ahogy találkozásuk félrement, tanulságos történet arról, hogy mi történhet, ha hírességekkel hülyéskedünk.

Az Apple 1994-ben azt a nem túl szerény célt tűzte ki maga elé, hogy egymilliárd példányt ad el új személyi számítógépéből, a Power Macintosh 7100-ból. Ezt a célkitűzést sűrítették egyetlen névbe, amikor a terméknek a „Carl Sagan” kódnevet adták. Bár tényleg Sagan volt a nagy számokat mondó ember, kabalának mégsem volt jó: amint a fülébe jutott a dolog, perrel fenyegette meg a cupertinói céget, mert nem szerette volna, ha akarata ellenére reklámfigurának gondolják. Ilyen persze nem fenyegetett, mert a neve csak belső használatú kódnévként jelent meg.

Tovább

Évszázados történetet mesél el a világ legszebb térképe

szeptember 7., 10:26 Módosítva: 2021.09.08 07:32
31

1944-ben rajzolt térképet a Mississippi folyóról Harold Fisk, az amerikai hadsereg mérnöki hadtestének dolgozó geológus és térképész. Önmagában ez nem lenne érdekes, a Fisk rajzolta térképeken azonban nemcsak a folyó akkor aktuális vonala látható, hanem több száz évnyi kanyargás és irányváltás is.

Fisk „Az Alsó-Mississippi folyó hordalékvölgyének természete és eredete” című jelentéséhez készítette el a különleges illusztrációt, melynek színes kavalkádja a térképészetben járatlan számára is megmutatja, amit „a fejlődés szakaszának” és „a folyórendszer aktuális viselkedésének” titulál a geológiai riport. Az 1944-es munka egy vizuálisan tömör ábrázolása a Mississippi évszázados ingadozásának térben és időben.

A térképek a Mississippi alsó hordalékvölgyét ábrázolják, mely az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb ártere. A terület 24 millió hektárt fed le Arkansas, Illinois, Kentucky, Louisiana, Mississippi, Missouri és Tennessee államokban. A területről az egy a hatvankétezer-ötszázhoz (1:62.500) arányban készült térképekkel elsődlegesen a folyópartok erodálhatóságát vizsgálták, gát- és vízgyűjtő építéséhez használható anyagok forráshelyeit keresték.

A folyó 1944-ben aktuális állapotát az áttetsző résszel jelölte Fisk, a megmaradt térképek alapján pedig a Mississippi medrét zölddel az 1880-as, lazacrózsaszínnel az 1820-as, halványkékkel pedig az 1765-ös állapotában ábrázolta. A színek közötti átfedések során mindig a legfrissebb állapotot jelenítette meg a térképen, így lehet az, hogy egyes lapokon például jóval kevesebb kéket látunk, mint zöldet. A szaggatott vonalakkal jelzett színek még magyarázatra szorulnak. Ezek a folyó 1765-nél régebbi állapotait jelölik, ám megbízható fennmaradt kartográfiai adatok híján ezeket a levegőből készített fotókra és talajmintákra alapozva rajzolta be Fisk.

Tovább

Szaniszló Ágost holttestének viszontagságai

szeptember 4., 05:57 Módosítva: 2021.09.05 06:06
34

Stanisław Antoni Poniatowski, ez a művelt, vonzó, huszonöt éves lengyel fiatalember 1757-ben Szentpéterváron a brit követ titkáraként szeretője lett az orosz trónörökös feleségének. Pár év múlva az asszony II. Katalin néven cárnő lett, és úgy döntött, egykori szerelmét lengyel királlyá választatja. Poniatowskinak ezután nem csak az élete alakult át egy megdöbbentő fordulatokkal teli romantikus kalandregénnyé – de még holtteste sem találhatott nyugalomra.

Amikor az egykori fiatalembert némi orosz nyomás hatására 1764-ben királlyá választották, a II. Szaniszló Ágost nevet vette fel. Mindent megtett hazája megújítása érdekében. Kadétiskolát alapított, fejlesztette a gazdaságot, palotája pedig fontos kulturális központtá vált. A jelentősebb politikai reformokat azonban a befolyásukat féltő orosz és porosz uralkodók megakadályozták. A reformkövetelések felháborították a reakciós főnemeseket, akik számíthattak a lengyel anarchia fenntartásában érdekelt nagyhatalmak támogatására. Reform, reakció és invázió egyre gyorsuló ritmusban és egymást erősítve követte egymást, amíg az országot végleg el nem tüntették Európa térképéről.

Tovább

A szarajevói merényletet csak a véletlennek köszönhetően sikerült végrehajtani

szeptember 2., 18:35 Módosítva: 2021.09.03 17:46
68

Az 1914. június 28-án elkövetett szarajevói merénylet a XX. század történetének  legsúlyosabb következményekkel járó politikai gyilkossága volt. Ferenc Ferdinánd  osztrák–magyar trónörökös halála az európai diplomáciában olyan események  láncolatát indította el, amelyek eredményeként az egész kontinens lángba borult.  Egy hónappal azután, hogy Gavrilo Princip fegyvere végzett Ferenc Ferdinánd  főherceggel és feleségével, Hohenberg Zsófia hercegnővel, kirobbant az első  világháború. Miután a merénylet – látszólag – sorsfordító jelentőséggel bír az  európai történelemben, Princip tette és a trónörökös meggyilkolására szövetkező  társaság köré az utókor számos legendát szőtt. Miként Pollmann Ferenc is  fogalmaz, az összeesküvőket „előszeretettel tekintik […] valamiféle jól képzett és  hidegvérű terrorkülönítménynek”. A valóságban viszont a merényletet olyan fiatal  férfiak követték el, akik radikális nézeteik ellenére semmilyen katonai tapasztalattal  nem rendelkeztek. Mi több, a trónörökös életét kioltó lövés azután dördült el, hogy  június 28-án délelőtt a merénylők már kudarcot vallottak egy támadással. Princip  második próbálkozására a véletlen – vagy a végzet – adott lehetőséget.

Szarajevói merénylet. Achille Beltrame által készített illusztráció, amely 1914. július 12-én jelent meg a Domenica del Corriere című hetilapban
Szarajevói merénylet. Achille Beltrame által készített illusztráció, amely 1914. július 12-én jelent meg a Domenica del Corriere című hetilapban
Fotó: Wikipédia

Magas rangú támogatók…

A főhercegi pár meggyilkolásában több olyan illegálisan működő szerb társaság segédkezett, amelyek célja a délszláv területek egyesítése volt. Ezek a szervezetek törekvéseikből eredően esküdt ellenségei voltak az Osztrák–Magyar Monarchiának, a Habsburgok közép-európai birodalma ugyanis magába foglalta a megálmodott Jugoszlávia jelentős részét. A Monarchia birtokolta a mai Szlovénia és Horvátország területét, valamint a Szávától északra fekvő szerb lakta vidékeket, ráadásul 1878-ban megszállta, majd három évtizeddel később annektálta Boszniát és Hercegovinát.

Tovább

Miért ennyire fura a teniszben a pontozás?

szeptember 1., 12:23 Módosítva: 2021.09.02 11:16
138

A tenisz mindig is úri játék volt, pedig egyáltalán nem kellett volna ilyenné válnia. Eredete ugyanis egy középkori francia labdajátékra, a jeu de paume-ra (tenyérjáték) vezethető vissza. Márpedig adja magát, hogy egy tollal, kóccal, szalmával vagy bármivel tömött labdacsot kézzel ütögessünk egymásnak. Ehhez nem kell módosnak lenni, szükségtelen sürgölődő inassereg, díszes öltözék, elég egy barna daróchacuka is.

Mégis, a játék valamiért futótűzként terjedt el a francia nemesek körében a XIV. században, olyannyira, hogy – mint minden más francia hóbortot – ezt is pillanatok alatt utánozni kezdték Európa-szerte. 1596-ban már kétszázötven fedett pályát tartottak nyilván Párizsban, és korabeli források szerint körülbelül hétezer embernek adott munkát a játék. Ahogy akkoriban mondták: „Több Franciaországban a teniszjátékos, mint Angliában a részeg.”

Tovább

Miért női neveket kapnak a legppusztítóbb hurrikánok?

augusztus 30., 21:06 Módosítva: 2021.08.31 09:08
669

Napra pontosan ugyanakkor csapott le New Orleans térségében az Ida hurrikán, mint hírhedt elődje, a Katrina, 2005 augusztus 29-én. Ida 4-es erősséggel, minden idők ötödik legerősebb trópusi ciklonjaként szállt partra, tölcsére szélein 230 kilométer/órás széllel rombolta a partokat, emberáldozatokat szedve és tetemes anyagi károkat okozva. Több százezren maradtak áram nélkül. Akkora erővel őrjöngött, hogy megfordította a Mississippi folyó folyását is.

16 éve a Katrina még ennél is erősebben, 280 kilométer/órás széllökésekkel (a Saffir-Simpson-féle skálán a maximális, ötös erősséggel) tombolt, 1255 ember megölve és 125 milliárd dolláros veszteséget hagyva maga mögött.

Katrina, Sandy, Ida, Irma, Wilma, Elsa és a többiek. Feltűnő, hogy az erősebb trópusi viharok általában női neveket kapnak. De vajon miért? 

Tovább

Miért élnek olyan sokáig a teknősök?

augusztus 28., 09:35 Módosítva: 2021.08.29 12:10
367

Korábban már írt róla az Index, hogy lenyűgöző hosszú távú memóriája van az óriásteknősöknek. Szükségük is van rá, hogy emlékezzenek a dolgaikra, hiszen ezek az állatok rendkívül sokáig képesek élni, nemrég például 160 éves korában pusztult el egy klagenfurti állatkertben élő példány.

A csúcstartó állat a Guinness Világrekordok szerint egy jelenleg 189 éves óriásteknős, Jonathan, aki Szent Ilona szigetén él. De a hosszú élettartam nem kizárólag az óriásteknősökre jellemző, a tengeri teknősök is képesek elérni az 50-100 éves kort és a mocsáriteknős-félék családjába tartozó terrapenék között is gyakoriak az évszázados példányok – mondta a LiveScience-nek Jordan Donini, a Florida SouthWestern State College teknősökre specializálódott biológia és ökológia professzora. Hozzátette, sok teknősfaj esetén nem tudnak felső határt megállapítani az életkort illetően a tudósok, mivel egészen egyszerűen meghal a megfigyelést végző ember, mielőtt végigkövethetné a páncélos állat teljes életciklusát.

Tovább

Miért más az íze a dobozos kólának, mint az üvegesnek?

augusztus 26., 05:57 Módosítva: 2021.08.27 06:10
268

És a sörnek? Merthogy szentül meg vagyunk győződve arról, hogy különböznek. Ezért sokan esküsznek vagy az egyikre, vagy a másikra.

Az, hogy a csapolt sör más ízű, mint az üveges vagy dobozos, nem egy Michelin-csillagos megállapítás. Ennek okai triviálisak: a csapoltat kissé másként hőkezelik, pasztőrözik, mint a többit. Ez okozhatja az ízek apró eltérését. A hordós sörök nem is maradnak el olyan sokáig, mint üveges és dobozos társaik, amelyek jóval több időt eltölthetnek a boltok polcain. Ezért a csapoltak többnyire frissek, ami szintén eredményezhet eltérő zamatot.

Ám hogy az üvegből jobban csúszik, mint alumíniumdobozból, vagy fordítva, már nem ennyire nyilvánvaló.

Vegyük azt az esetet, amikor az üveges sör vagy kóla nem sütkérezik a napon, hanem fénytől védve várakozik a raktárban. Napfény hatására ugyanis lebomlanak a sörben lévő alfasavak (amelyeket egyébként ránctalanító szerekhez használ a kozmetikai ipar, a sörbe a komló révén kerül bele), és kellemetlen aromájú anyagok keletkeznek. A napszúrást próbálják minimalizálni a sötét (barna vagy zöld) sörösüvegekkel. A nem megfelelő tárolás miatt ezért előfordulhat ízbeli különbség,

MÉGHOZZÁ JOBBÁRA A DOBOZOS SÖR JAVÁRA.

De lehetséges finom eltérés, ha alumíniumdobozból, műanyag palackból vagy üvegpalackból iszunk?

A válasz az, hogy

ELMÉLETILEG IGEN.

A palackokból kioldódhatnak kis mennyiségben kémiai anyagok. Például az aludoboz belsejéből különféle polimerek, a PET-palackból pedig acetaldehid.

Tovább

Ki írta az amerikai függetlenségi nyilatkozatot?

augusztus 25., 17:39 Módosítva: 2021.08.26 12:32
77

A címben feltett kérdésre az amerikai történelem ismerői azt felelnék: Thomas Jefferson virginiai ültetvényes írta, aki később az Egyesült Államok első külügyminisztere, második alelnöke és harmadik elnöke lett. Ha azonban alaposabban megvizsgáljuk a történteket, a válasz kissé bonyolultabbá válik.

Amikor 1775 tavaszán kirobbant az amerikai függetlenségi háború, az amerikaiak többsége még nem törekedett az elszakadásra Nagy-Britanniától. Abban reménykedtek, hogy a brit parlament és a király előbb-utóbb orvosolja sérelmeiket, s visszavonja a sértő rendeleteket. III. György brit uralkodó szemében azonban a fegyvert fogó amerikai alattvalók máris árulókká és lázadókká váltak, s az év végén megszüntetett velük minden kereskedelmet.

Út a függetlenséghez

A tizenhárom észak-amerikai gyarmat brit kormányzói kemény megtorlást ígértek a lázadóknak, majd egymás után elhagyták székhelyüket, és brit hadihajókra menekültek. 1776 januárjában a felkelők főparancsnokának, George Washingtonnak a tisztjei még a király egészségére ürítették poharukat, de egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ez a paradox helyzet nem tartható fenn sokáig. Az év elején Thomas Paine közzétette Józan ész című röpiratát, amelyben azt hangsúlyozta, hogy az illúziók ideje lejárt, a kiegyezés lehetetlenné vált, s az amerikaiaknak 

hatalmukban áll újjáépíteni a világot. Noé napjaitól máig nem alakult ki a jelenlegihez hasonló helyzet.

Vagyis hozzá kell látniuk egy független, demokratikus köztársaság létrehozásához, amely minden kapcsolatot megszakít a romlott és zsarnoki Nagy-Britanniával.

Tovább

Az üveg valójában folyadék?

augusztus 24., 11:57 Módosítva: 2021.08.25 08:58
1340

Nem az, de ha felfoghatatlanul sok időnk van rá, akkor talán mégis.

Nyissuk ki, mielőtt megromlik az üveg! – Antik pezsgők egy XII. századi francia pincében
Nyissuk ki, mielőtt megromlik az üveg! – Antik pezsgők egy XII. századi francia pincében
Fotó: David Silverman / Getty Images Hungary

Legközelebb, ha poharat vesz a kezébe, netán koccint is, érdemes felidézni, hogy az üveg valójában nem szilárd anyag, hanem a szilárd és folyadék közötti átmenet. Amorf anyagnak nevezik, mivel a benne található atomok rendezettebbek, mint egy folyadékban, de nem olyan szigorúan rendezettek, mint a valóban szilárd kristályokban, ahol minden atom a nekik megszabott helyen rögzül szabályos rácsokban.

Tovább

Miért használnak a filmekben még mindig kinyitható telefonokat?

augusztus 23., 15:44 Módosítva: 2021.08.24 16:32
144

A flip forma a piacon ma is létezik, csak a gyakorlatban a 2010-es évek elejére az érintőképernyős mobiltelefonok teljesen kiszorították, miközben a filmeket nézve ma is az a benyomása támadhat az embernek, hogy elterjedtek és népszerűek az ilyen mobilok.

Tovább

A majmok is köszönnek

augusztus 21., 19:10 Módosítva: 2021.08.22 11:46
223

Egy friss kutatás szerint a csimpánzok és a bonobó majmok is ismerik az üdvözlést és az elköszönést, ráadásul a viselkedésformát új egyedekkel való találkozás során alkalmazzák is. Korábban soha nem dokumentálták, hogy az emberen kívül bármely más emlősfaj ezt csinálta volna.

tk3s bm 05791684
Fotó: Keo Films / Barcroft Images / Northfoto

Az iScience oldalán publikált tanulmányból kiderült, hogy az emberi DNS-hez nagyon hasonlóval rendelkező két majomfaj ugyanolyan eljárásokat és szokásokat alkalmaz a közös interakciók előtt és után, mint az emberek.

Tovább

Fura lényeket detektáltak a Tisza-tóban

augusztus 21., 15:15 Módosítva: 2021.08.22 18:18
946

Egyre több az óriás mohaállat a Tisza-tóban – adta hírül a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága. A furcsa kinézetű lények a hazai vizekben viszonylag újak, először a Ráckevei-Duna-ágban tűntek fel a 2010-es évek elején.

Az elsőként 1851-ben Észak-Amerikában felfedezett mohaállatok nagyon öreg fajnak számítanak. A különös lények már bőven a dinoszauruszok előtt, az ordovíciumban megjelentek a földön, a fennmaradt leletek alapján már ekkor a zátonyok részét alkották. Életmódjuk nem sokat változott az évmilliók során, jelenleg is telepeket alkotva, egymásba és a víz alatt valamibe (például kövek, növények, csigaházak) kapaszkodva léteznek. Európában először 1880-ban Németországban fedezték fel, ezt követően elterjedt Nyugat- és Közép-Európában is.

Tovább

Tűzijáték-történelem: szellemek és zöld emberek

augusztus 20., 15:51 Módosítva: 2021.08.20 20:18
144

A kétezer éves látványosság történetében az alkimisták, a tatárok és az olasz ipar is szerepet játszott.

A népünnepélyek alapját képező pirotechnikai látványosság közismerten Kínából ered, ahol i. e. 200 körül kezdtek bambusztöveket dobálni a tűzre. A bambusz üreges szára felhevülve hangos durranásokkal dezintegrálódott, amit a korabeliek a gonosz szellemeket elűző jelenségnek tekintettek.

Az örök élet elixírjét kereső kínai alkimisták salétrom, szén és kén keverésével az V. században felfedezték a feketelőport. A Szung-dinasztia idején, a IX. században készítették az első pirotechnikus tűzijátékokat. Ezeket eredetileg, ahogy korábban a bambuszt, a tűzbe dobálva petárdaként használták, hanghatást keltettek, és továbbra is szelleműző célt szolgáltak.

A XII. században a hadseregek is elkezdik hasznosítani a lőport, a század végére már komplett bambuszrakétákat építenek, amivel többé-kevésbé célzott csapást tudnak mérni az ellenségre. A tűzijáték ekkor emelkedik fel a talajról, és kezdik nyílvesszőkön fellőni. 

Tovább

Már az ókori Kínában is tűzijátékoztak az ünnepeken

augusztus 20., 15:03 Módosítva: 2021.08.20 18:06
254

Kínában már az első ezredforduló előtt, de Magyarországon is bő hatszáz évvel ezelőtt fellőtték az első tűzijátékokat. Bár az elmúlt ezer év alatt a népszerű látványosság változott, ugyanazon a kémiai elven gyártják ma is a tűzijátékokat, mint a Szung-dinasztia idején Kínában.

A pirotechnika kínai felfedezése, amelynek része a tűzijáték, mint a művészi szintű polgári szórakoztatás ága még bőven a Szung-dinasztia ideje (920–1279) elé nyúlik vissza. Állítólag a kínaiak már időszámításunk előtt használtak a kínai nagy fal építésekor kálium-nitrátot ahhoz, hogy táplálják a jelzőtüzeiket. Ez vezetett az időszámításunk szerinti 800-as években a feketelőpor feltalálásához, amelyre a tűzijáték-technika is épül.

Tovább

A magyar történelem legfontosabb négy évtizede

augusztus 20., 13:33 Módosítva: 2021.08.20 18:01
190

1083. augusztus 20-án avatták szentté Magyarország első keresztény uralkodóját, az államalapító István királyt (ur. 1000-1038), aki egymaga vitte sikerre az államegyesítés, egyházszervezés és törvényhozás hatalmas munkáját. István a kereszténységben is különleges pozíciót foglal el, hiszen ő az egyetlen, akit a katolikus és – 2000 óta – az ortodox egyház egyaránt szentként tisztel.

Tovább

Kossuth Lajos a szabadságharc leverése után valóságos sztár lett Amerikában

augusztus 17., 17:55 Módosítva: 2021.08.18 11:38
137

1849 augusztusában, amikor az orosz–osztrák túlerő ellen küzdő honvédseregek helyzete reménytelenné vált, Kossuth Lajos emigrációba vonult, hogy külső támogatókat keressen a magyar függetlenség kivívásához. A kormányzó-elnök kíséretével az Oszmán Birodalomban kapott menedéket, a bebocsátásnak azonban ára volt. A szultán a nemzetközi bonyodalmak elkerülése érdekében Magyarországtól távolra, Kis-Ázsiába internálta az emigránsokat. Viszonylag kevéssé ismert, hogy ebből a „puha őrizetből” Kossuth amerikai támogatással szabadult ki. A magyar politikus akkora népszerűségnek örvendett az Egyesült  Államokban, hogy egy szenátor már 1850 februárjában megpróbált közbenjárni az érdekében, másfél évvel később pedig a USS Mississippi el is szállította őt török földről. Kossuth később hat hónapot töltött a tengerentúlon. Bár sikertelenül próbálta rávenni Fillmore amerikai elnököt a magyar ügy támogatására, látogatása kulcsfontosságúnak bizonyult a későbbi diplomáciai és kulturális kapcsolatok  szempontjából.

Kossuth-láz Amerikában

Biztosan állítható, hogy a történelem során egyetlen magyar államférfi sem részesült olyan díszes fogadtatásban az Egyesült Államokban, mint Kossuth Lajos, aki 1851. december 5-én a Humboldt nevű gőzös fedélzetén érkezett meg az Újvilágba. A kormányzó-elnököt (a 31 amerikai tagállam nevében) 31 ágyúlövéssel üdvözölték New York kikötőjében, és tízezrek köszöntötték őt a partra szállás után. A szabadság eszménye iránt lelkesedő amerikai közvélemény rajongással fordult a magyar politikus felé, aki a vérbe fojtott szabadságharc vezéreként tökéletes alanya volt az ilyen jellegű kultuszteremtésnek. Így aztán Kossuthot (főleg körutazása első, új-angliai állomásain, New Yorkban, Baltimore-ban és Philadelphiában) rendszerint virágeső, zászlóerdő és hatalmas ünneplő tömeg fogadta. A plakátokon és a híradásokban úgy jelent meg, mint a szabadság után áhítozó európai nemzetek követe, a Habsburgok és az orosz Romanovok által megtestesített zsarnokság engesztelhetetlen ellenfele. Számos lap – például az akkor induló The New York Times – tovább erősítette a kormányzó-elnök nimbuszát.

Kossuth Lajos ünnepélyes fogadása New Yorkban 1851. december 6-án
Kossuth Lajos ünnepélyes fogadása New Yorkban 1851. december 6-án
Fotó: Wikipédia

Kossuth érkezése olyan hangulatot idézett elő az Egyesült Államok keleti partján, amit a lapok egyszerűen csak „őrületként” aposztrofáltak. Az emigráns politikus az öltözékével is divatot teremtett: 

NÉPSZERŰVÉ VÁLT A MAGYAROS MENTE,

és amerikai férfiak tízezrei vásároltak maguknak „Kossuth-kalapot”, amelyet egyébként a partra szállás előtt egy élelmes vállalkozó ajándékozott a kormányzó-elnöknek. (Mondanunk sem kell, hogy az illető jelentős hasznot húzott ebből a reklámfogásból.) Sokan még a ruházat utánzásánál is messzebb mentek. 1851 decemberétől megugrott azoknak a száma, akik úgy tisztelegtek a magyar politikus előtt, hogy gyermekeiknek a Kossuth középső nevet adták.

Tovább

Így készül a Meki hamburgereinek húspogácsája

augusztus 14., 20:02 Módosítva: 2021.08.15 21:49
1573

„75 hamburger per másodperc.” Ilyen sebességgel értékesíti ikonikus termékét saját elmondása szerint a McDonald’s. De hogyan készül a húspogácsa a hamburgerbe, melyből 1968-ban repülővel szállítottak át az óceánon, hogy a franciaországi téli olimpián honvágyat érző amerikai atléták kedvében járjanak, és mely miatt beperelte a céget egy ortodox nő, mert a reklám miatt annyira megkívánta a sajtburgert, hogy megtörte miatta a böjtjét?

Minden a marhával kezdődik. A McDonald’s által kínált burgerek pogácsái száz százalékig darált marhahúsból készülnek. A városi legenda, miszerint a sok tartósítószer miatt volt képes több mint tizennégy évig megmaradni gomba vagy penész nélkül egy burger, melyet a Utah állambeli David Wipple vásárolt 1999-ben, egyszerűen nem igaz. Az a burger szó szerint mumifikálódott, hisz olyan elzárt környezetben tartotta Whipple, melyben nem volt víz, nem változott a hőmérséklet, és nem volt tápanyag, amin kifejlődhettek volna a mikrobák. Az a hambi egyszerűen kiszáradt, mielőtt megpenészedhetett volna. A Meki egyáltalán nem tesz tartósítószert a húspogácsákba, az ízesítésre szolgáló só és bors keverékét is csak kisütés után szórják rá a dolgozók már az éttermekben.

Tovább

Mekkora hőséget bírunk ki?

augusztus 14., 07:44 Módosítva: 2021.08.15 08:04
383

Ezen a nyáron, akárcsak az elmúlt években is, egymás után fújnak hőségriadókat. Világszerte erdőtüzek tombolnak, a melegrekordok pedig mindennaposak. A szicíliai Szirakúza közelében például 48,8 fokot mértek nemrég.

Felfoghatatlan forróság. A kérdés csak az: ki lehet-e bírni ekkora hőséget? És egyáltalán:

milyen meleget vagyunk képesek túlélni?

Könnyű kérdésnek tűnik: az egészséges ember testhőmérséklete 36 Celsius-fok körüli. Ha tehát a levegő ennél melegebb, akkor túlhevülünk, és belehalunk a forróságba. Csakhogy tömegesen élnek emberek a világ számos részén olyan helyeken is, ahol rendszeresen melegebb a levegő. A Közel-Keleten, Észak-Afrikában, az arab országokban vagy Ausztráliában nem különösebben lepődnek meg a 40 fokos kánikulán.

Tovább

Mi történne, ha hirtelen megállna a Föld forgása?

augusztus 8., 16:45 Módosítva: 2021.08.12 09:31
786

Bolygónk 23 óra 56 perc 4,09053 másodperc alatt végez egy teljes fordulatot a tengelye körül. Az Egyenlítő hossza 40 070 kilométer, ahol leggyorsabban, óránként körülbelül 1670 kilométeres sebességgel pörög a Föld. De mi történne, ha hirtelen abbamaradna ez a forgás? Nem lenne jó napunk, utána pedig nem is lenne több napunk.

Szögezzük le az elején, hogy mai tudományos ismereteink szerint nincs olyan természeti erő, amely hirtelen megállásra tudná kényszeríteni a Föld forgását; felejtsük el az 1951-es, Aznap, amikor a Föld megáll című filmet és az űrlényeket. A bolygónk kialakulása óta folyamatosan forog változó sebességgel, többek között a földi, oxigéndús atmoszféra is ennek a lassuló forgásnak köszönhetően alakulhatott ki.

Tovább