Mekkora szárnyakat kellene növesztenünk, hogy repülhessünk?

tegnap, 20:05 Módosítva: 2023.01.28 13:49
55

Ősidők óta kémleli az ember az eget, és nézi féltékenyen a madarakat, ahogyan kedvük szerint, könnyedén repülnek impozáns szárnyaikkal bármerre a hatalmas égi térben, ahol nincsenek akadályok, és a veszélyekkel teli zsúfolt földfelszínnel ellentétben ragadozók tömegeitől sem kell tartani. Mindig is szerettünk volna hozzájuk hasonlóan gondtalanul, szabadon hasítani a föld felett, de nemcsak álmainkban, hanem éberen is, ám mivel a makacs gravitáció foglyai voltunk, csillapítatlan vágyunkat legfeljebb repülő mitológiai alakokkal tudtuk pótolni.

Például a görög Ikarosszal, akinek apja viasszal összeragasztott tollszárnyakat készített, de a kísérlet nem sült el jól, a becsvágyó Ikarosz túl magasra szállt, a nap melege pedig elolvasztotta szárnyait, és ő a tengerbe zuhant. Leonardo da Vinci nemcsak a képzelet angyali szárnyain, hanem valóságosan is szeretett volna a levegőbe emelkedni, de hiába tanulmányozta lankadatlanul a madarak röptét, különféle repülő szerkezeteivel soha nem tudta tartósan elhagyni a talajt, legfeljebb egy magaslatról nekiiramodva siklani egy rövid távot.

1903-ig kellett várni, hogy megvalósuljon az álom, amikor az amerikai Wright fivérek merev szárnyú, irányítható repülője a történelemben először legyőzte a gravitációt,

Ám ehhez motorra volt szükségük.

(A francia Montgolfier fivérek Versailles-ban, a Napkirály, XIV. Lajos és Marie Antoinette királyné jelenlétében 1793-ban  bemutatott hőléggömbje is felemelkedett a földtől pár méterre, de a korszakos találmány minden volt, csak nem irányítható.) Azóta meghódítottuk az eget, a felszálláshoz azonban máig sem nélkülözhetjük az erős segítő hajtóerőt. A nagy kérdés az: miért nem tud az ember saját maga, önerőből repülni?

Mert nincsenek szárnyaink – szól az elkeserítő prózai válasz. De ha úgy kanyarodik az evolúció, mekkora szárnyakat kellett volna növesztenünk, hogy bármikor a levegőben suhanhassunk? Vagy, ha már földhöz ragadt kétlábúakká alakultunk, miért nem vásárolhatunk a boltban egy pár megfelelő méretű szárnyat, hogy elkerülhessük a tülekedést, és a frusztráló rostokolást a közlekedési dugókban, és landolhassunk mondjuk egy jó étteremben egy ház tetején?

Tovább

A kevés alvás lehet a siker titka?

január 24., 20:53 Módosítva: 2023.01.25 16:05
90

Mi a közös Leonardo da Vinciben, Michelangelóban, Beethovenben, Csajkovszkijban, Victor Hugóban és Salvador Dalíban? Vagy Thomas Edisonban, Nikola Teslában, Steve Jobsban és Elon Muskban? Na és Winston Churchillben, Margaret Thatcherben, Barack Obamában és Donald Trumpban? 

Egyszerű kérdés: nyilván az, hogy ismerjük a nevüket, ha máshonnan nem is, az iskolai tankönyvekből vagy a médiából mindenképpen, és az is összeköti őket, hogy hasonló foglalkozást űztek. De van egy mindnyájukat összekötő különleges tulajdonságuk is, ami miatt egy kivételes táborba tartoznak: 

mindegyikük szokatlanul keveset aludt (alszik),

naponta legfeljebb négy-öt órát, és azt is változatos módokon.

Thomas Edison a power napping (20-30 perces szundítás) híve volt egy karosszékben ülve, kezében mindig valamilyen tárgyat tartott, ami rendre leesett, amikor éppen mély álomba zuhant volna, a zaj pedig (ahogy várta) mindig felébresztette. Elmondása szerint szárnyaló kegyelmi pillanatok voltak ezek, ilyenkor jöttek zseniális meglátásai, amiket azon nyomban le is írt, mielőtt örökre elillantak volna.

Salvador Dalí is hasonló módszert követett,

ő is az ébrenlétből az alvásba való átmenet mágikus pillanatait (a hipnagógiát) kereste,

amikor az elme még keresi az egyre áradó fantasztikus érzéki benyomásokra a racionális magyarázatot, de már nem talál rá szavakat. Néhány percig tart csak minden embernél a félálombeli varázslat, de Dalí képeit nézve nem kérdés, hogy mesés világot élhetünk át mindannyian ezekben a rendkívüli pillanatokban (kár, hogy többnyire elfelejtjük). 

Leonardo és Tesla állítólag két óra alvással is beérte, de ezt a nyúlfarknyi időt is felszabdalták, és szakaszosan (polifázisokban) bóbiskoltak tevékeny életük során, méghozzá úgy, hogy négyóránként aludtak 20-30 percet. Margaret Thatcher viszont egyben tudta le a maga éjjeli négy óráját, ám miniszterelnöksége (1979–1990) alatt mindvégig ragaszkodott a délutáni rövid sziesztákhoz.

Jó, rendben, motivált, kreatív emberek mind, akik inspirációt kerestek, vagy az átlagosnál több időt akartak szentelni imádott hivatásuknak, és az alvásra csak biológiai koloncként, szükségszerű időpocsékolásként tekintettek, amelyen jobb minél előbb túl lenni, mert csak viszi a drága időt.  

Tovább

Tudjuk már, mi a háború tökéletes ellenszere

január 16., 11:16 Módosítva: 2023.01.17 10:59
94

Az emberiség történelme véres háborúk végeláthatatlan története, és nincs és talán soha nem is volt még csak rövidebb időszak sem az évezredek során, amikor éppen ne dúlt volna valahol harc, összetűzés, csetepaté a Földön. Éppen ezért lehet meghökkentő, hogy etológusok szerint az ember alapvetően nem agresszív, sőt kifejezetten békés élőlény, és páratlan módon toleráns és együttműködésre kész más közösségekben élő embertársaival, ez a habitusa pedig kivételes a természetben. 

Velejéig békés és együttműködő, barátságos jámbor lélek lenne a Homo sapiens, aki elemózsiát visz az éhezőknek és vizet ád a szomjazóknak? Akkor mivel magyarázzuk a lassan egy éve dúló orosz–ukrán konfliktust, vagy a többi kíméletlen összetűzést, és a végtelen sok szenvedést-pusztítást? 

Igen, az ember többnyire higgadt és nyugodt, állítják határozottan – a szűnni nem akaró háborús és politikai viszályok ellenére  a kutatók, de hozzáteszik, hogy a háborúzás egy kulturális agressziós forma, egy bennünk maradt csimpánztulajdonság, ezért csapunk össze időnként egy másik embercsoport tagjaival.

Tovább

Ki volt a 20. század Leonardo da Vincije, Buckminster Fuller?

január 13., 19:54 Módosítva: 2023.01.14 13:00
15

Az egyik legnagyobb amerikai polihisztor már majdnem eldobta magától az életet, amikor szomorúságát és negatív energiáit sikerült kreativitásba fordítania. Ki volt R. Buckminster Fuller, akit annyira összetört üzlete becsődölése és kislánya halála, hogy öngyilkos akart lenni, de végül a század egyik legnagyobb feltalálója lett?

Az építész, tervező, egyetemi tanár, feltaláló élete 1927-ben bicsaklott meg, de sikerült felülemelkednie kétségbeesésén, és feltett magának két kérdést: mi értelme az életnek, ha minden összeomlik körülöttünk, és van-e esélye az emberiségnek hosszú és sikeres földi létezésre? 

Tovább

Hogy történt a híres londoni sörcunami?

január 12., 19:59 Módosítva: 2023.01.13 09:13
2

1814. október 17-én több mint egymillió liter sör ömlött végig a brit főváros egyik kerületén. Az alkoholcunamiban nyolcan meghaltak, és rengetegen szenvedtek macskajajtól. De mi okozta a sörtragédiát?

London egyik legrosszabb negyede a 19. században a St. Giles volt. Bő kétszáz évvel ezelőtt a társadalom perifériáján élők népesítették be, koldusok, tolvajok, árvák, utcalányok, csavargók. Közel 30 ezer nincstelen zsúfolódik össze a férgektől és betegségektől (kolera, tuberkulózis) hemzsegő, düledező viskókban. A véres utcai bunyók mindennaposak, a környék bűzlik a mocsoktól. A tisztes városi polgárok kerülik St. Giles negyedét, az itt élők pedig csak egy módszert találnak szomorú sorsuk enyhítésére, a búfelejtő alkoholt.

Sörszökőkút

Egy helyi sörfőzde, a Horse Shoe Brewery szolgálja ki a csöppet sem változatos igényeket, hiszen a minőség nem fontos, csak a bódulat.

A Great Russell Street és a Tottenham Court Road sarkán, a kis sörgyárban közel egymillió liter sör pihen hat és fél méter magas, széles vaspántokkal lezárt kádakban. Az altatás nem véletlen, a keserű és gazdag porter sör főzéséhez a legideálisabb a tizenkét hónapos erjesztés, hogy pörkölt aromái felszabaduljanak.

Tovább

Honnan származik a macskák kilenc életéről szóló hiedelem?

január 9., 17:20 Módosítva: 2023.01.10 12:20
47

Bár a macskáknak a közhiedelem szerint kilenc életük van, ezt a kóborló és a szobafogságban élő kandúrok és nőstények is vitatnák. Hiszen a macskáknak is csak egyetlen életük van, hasonlóan a többi földi élőlényhez.

A macskák felemelkedett lelkek, az emberek társai vagy éppen vezetői, minden dolgok tudói, akik azért hallgatnak, hogy ne befolyásolják pártfogoltjaikat. Hatodik érzékkel rendelkeznek, képesek a lelkek, a szellemek és a gonoszság észlelésére. A macskák az oroszlán tüsszentéséből születtek Noé bárkáján – csak egy pár a macskákkal kapcsolatos mítoszok közül. De vajon ezek az állítások honnan származnak, és a talán legelterjedtebbnek számító, a macskák kilenc életét taglaló hiedelem miből ered? A megfejtés nem is annyira egyértelmű, mint elsőre gondolnánk.

Tovább

Meglepődik, ha megtudja, ki volt a történelem első ismert költője

január 9., 09:05 Módosítva: 2023.01.10 08:00
51

A legrégebbi ismert írásos emlékek – az egyiptomi hieroglifákat is megelőzve – az ősi Mezopotámiából, sumer területről származnak 5400 évvel ezelőttről. Ékírásos agyagtáblák voltak ezek és leginkább terménymennyiségeket, elszámolásokat rögzítettek rajtuk, szerzőjük pedig a műfajból adódóan, ismeretlen. De ki volt az első név szerint ismert szerző. aki műve mellett büszkén megörökítette nevét is az örökkévalóságnak?

Már az ókori görögök is?

Nyilván valamelyik ókori görög alkotó, vághatjuk rá, már csak azért is, mert mítoszaikat és kultúrájukat mélyen áthatotta a hírnév utáni vágy és a szenvedély, hogy nevük nemzedékek múlva se merüljön feledésbe. Görög színházi szerzők, szobrászok, filozófusok sorát ismerjük név szerint 2500 év múltán is, az ismertségi lista pedig Homérosszal indul. Ugyan máig többen vitatják, hogy valós személy volt-e az időszámításunk előtt 8. században élt eposzi író, de az biztos, hogy két remekművel (Iliász és Odüsszeia) alapozta meg az európai irodalmat. Esetleg az időszámításunk előtti 6. században élt Sapphó volt az első, aki Leszbosz szigetén költötte az irodalomtörténet első lírai verseit és akinek személyét nem övezik Homéroszéhoz hasonló találgatások?

A válasz meglepő lehet, mert egyik sem. Az első név szerint ismert szerző, akit kapcsolatba tudunk hozni egy meglévő szöveggel, ugyanis sokkal korábban, időszámításunk előtt 2300 körül alkotott Mezopotámiában, és nő volt, név szerint Enhéduanna

Apja a legendás Sarrukin akkád király, aki sumer és más mezopotámiai városokat meghódítva hozta létre a világtörténelem első birodalmát, lányát pedig a sumer holdisten, Nanna főpapnőjévé nevezte ki a sumer Ur városában, aki felvette az Enhéduanna nevet, ami sumerul azt jelenti: „főpapnő, az ég dísze”.

Tovább

Az ásítás ragadós, de van, aki immunis rá

2022. december 24., 20:15 Módosítva: 2022.12.26 15:32
12

Viszonylag kevesen lehetnek azok, akik, ha a környezetükben ásított valaki, akkor nem kezdtek el önkéntelenül ásítozni. Vagy ha megláttak egy fotót, amin éppen ásítottak, akkor rezzenéstelen arccal bámulták azt. A jelenség összességében nem annyira meglepő, ám az már sokkal hihetetlenebb, hogy erre nem csupán az emberek, hanem egyéb, erősen szociális állatfajok is képesek.

Az ásítás valamikor 400 millió éve alakult ki az állkapcsos halak körében, ám (ellentétben az elterjedt nézettel) korántsem azért, hogy oxigénhez jussanak. Hiszen a tengeri emlősök a víz alá merülve ásítanak, vagyis ilyenkor nem tudnak levegőt venni. Az ásítás és a légzés ráadásul teljesen különálló irányítás alatt áll, ezért az ásítás okát kénytelenek vagyunk valahol máshol keresni.

Tovább

George Washington tojás nélküli tojáslikőrreceptje

2022. december 20., 19:03 Módosítva: 2022.12.21 13:22
85

A tojáslikőr itthon karácsonykor és húsvétkor is népszerű ital. Amerikában és Kanadában eggnognak hívják, Hollandiában és Németországban advocaatnak. De honnan is ered?

Az általában tojással, cukorral, tejszínnel, tejjel, szerecsendióval és valamilyen alkohollal készített ital ősének első készítői a brazil indiánok lehettek, akik avokádóból és mézből kevertek krémes likőrt. A 17. században a gyarmatosító hollandok is megkóstolták, és annyira ízlett nekik, hogy magukkal vitték az avokádót, ami egy idő után persze elfogyott. Megpróbálkoztak a termesztésével, de a hűvös holland éghajlaton nem termett meg a gyümölcs, úgyhogy elkezdték törni a fejüket, mivel helyettesíthetnék, és végül rájöttek, hogy a tojássárgájával a brazil italhoz hasonló nedűt tudnak összeállítani. Tojássárgája, cukor, brandy és némi fűszer kellett ahhoz, hogy a holland ital az avokadós verzió közeli rokonává váljon. Ezért nevezték el advocaatnak.

Tovább

Hogyan lettünk az állatvilág élsportolói?

2022. december 19., 18:37 Módosítva: 2022.12.20 10:03
41

Érdekes tevékenység a sport, már csak azért is, mert kizárólag az emberek űzik, nem létezik olyan állat, amely azért kocog, hogy lefogyjon, és még a főemlősök sem mérik össze tudásukat gyümölcshajításban, és bajnokságokat sem rendeznek triatlonban. Maga a szó a francia „desporter” (mulatságoknak élő) kifejezésből ered, és a XV. század közepén tűnt fel Angliában „szórakozás” és „időtöltés” értelemben, és pont a nevében rejlik az egyik ok, hogy miért csak a Homo Sapiens tölti vele az időt, méghozzá nem is keveset: a sportoláshoz ugyanis szabadidő kell, ilyennel pedig csak az ember rendelkezik.  

Már az ősembereknek is volt ráérő idejük, több tízezer éves barlangrajzaik legalábbis ezt sejtetik. A művészet ugyanis nem szorosan vett létfenntartó elfoglaltság, ráadásul sok rajz nem a túlélésről (vadászatról) szól, hanem például rituális ceremóniákat vagy éppen úszó embereket örökítettek meg a sziklaalakon a paleopiktorok.  

Nem tudjuk, milyen szabályok szerint sportolhattak őseink, de valószínűleg nem öncélú szórakozásból úszhattak, futottak vagy íjászkodtak egymással versengve, hanem képességeiket fejlesztették általuk. Kutatók úgy gondolják ezért, hogy a sport feltehetően egyidős lehet az emberiséggel, és már a kezdetektől a tanulás egyik hasznos módja lehetett.

Tovább

Hány embert képes eltartani a Föld?

2022. december 17., 16:24 Módosítva: 2022.12.18 08:53
503

A hetekben világszerte megkongatták a vészharangokat, mert 2022. november 15-én az emberiség létszáma elérte a nyolcmilliárd főt, ami sokakat apokaliptikus gondolatokra sarkallt, mondván: adott méretű a Föld, természeti erőforrásai végesek, nem növekedhet bármeddig az emberek száma, ezért mindenáron meg kell állítani az emberiség szaporodását, mert különben katasztrofális konfliktusok közepette, kényszerűen fog a létszámunk lecsökkenni.

A túlnépesedés-pánik nem új keletű, sokan az egyik legriasztóbb globális problémának tartják, sőt minden válságok kiindulópontjának, amelyből a szegénység, az éhezés, az energiahiány, de a túlfogyasztás és az éghajlatváltozás is ered.

Sir David Attenborough is fölcsattant korábban túlnépesedésügyben, szerinte rendkívüli dolog, hogy az 1950-es években kezdett el pionírként természetfilmes tévéműsorokat készíteni, és mára már háromszor annyi ember él a világon, mint debütálásakor. Háromszor annyi!

Mindannyiunknak szüksége van lakóhelyre, autókra és utakra, kórházakra, iskolákra, na és élelemre. Honnan jön ez? Legtöbbször a természeti világból származnak mindezek, tehát a természeti világ folyamatosan elszegényedik. A helyzet egyre borzasztóbb, és népességünk továbbra is növekszik. Itt az ideje, hogy a világ népessége észhez térjen, és lássa, mit csinálunk, és tegyen valamit

– fakadt ki, és érthető az aggodalma, mivel éppen az 1960-as évek elején gyarapodott a legintenzívebben a világ népessége a történelem folyamán, de aztán lassan csökkenni kezdett a növekedés trendje, ami azóta is tart. Vajon miért?

Tovább

Fontos szerep jut a nőknek az olasz maffiában

2022. december 16., 15:49 Módosítva: 2022.12.17 12:21
63

A maffia egy befolyásos gazdasági és társadalmi csoportosulás több tevékenységi körrel, ami tiltott és illegális eszközökkel tartja fent hatalmát, gyarapítja vagyonát. Közös értékek által egyesített családok szövetsége, amelyben mindenki alávetett valakinek. A bűnszervezet elsődleges áldozatainak a nőket tekintik, akiknek beszervezik a férjét, lelövik a fiát, megkínozzák apját.

A családanya, a mátriárka alakja továbbra is nagyon erős Olaszországban és a maffiában. Tiziano Peccia a Párizsi Egyetemen írta szakdolgozatát a nők bűnszervezeteken belüli szerepéről, szerinte a maffia megbecsüli és próbálja láthatatlanná tenni a köreibe tartozó nőket.

A férfiakat egy szertartás során iktatják be a  maffiába, a nőket az apjuk vagy a férjük köti a szervezethez. A nők szerepe akkor válik hangsúlyossá, amikor a maffiózó lebukik és börtönbe kerül, mert választaniuk kell: megvédik vagy elárulják rokonukat, szerelmüket. De aki spicli lesz, annak nagy árat kell fizetnie.

Tovább

Miért más a keleti és nyugati gondolkozás?

2022. november 22., 20:44 Módosítva: 2022.11.23 12:40
0

Yang Liu berlini grafikus 1990-ben, 13 évesen költözött családjával Pekingből Berlinbe. Saját gyermek- és felnőttkori tapasztalataiból merítve készített egy grafikai sorozatot a keleti és nyugati kultúra különbségeiről, szokásokról, életmódról, viselkedésről Kelet találkozik a Nyugattal címmel. Liu, aki 13 éves korára már magába szívhatta a keleti életmódot és gondolkodást, tisztán látja a két kultúra eltéréseit. Érdemes is egy pillantást vetni a rajzaira, és rácsodálkozni, hogy áll sorba egy japán és egy magyar, hogy kezelik a problémákat a kínaiak és az amerikaiak. De miből eredhetnek ezek a differenciák? Vajon a történelem, a földrajz vagy a kultúra változtathatja meg a gondolkodásunkat és látásmódunkat?

Van egyáltalán különbség?

Oswald Spengler A nyugat alkonyában a civilizációk és a történelem összefüggéseiről így írt:

Az emberiség történelmének egész tartalma belesűríthető az egyes, egymásra következő, egymás mellett felnövő, egymással érintkező, egymást átszínező és elnyomó kultúrák sorsába.

René Guénon 20. századi metafizikus és filozófus úgy gondolta, Nyugat és Kelet között nyilvánvaló szellemi különbség van, ami a modern és a tradicionális szellem különbsége. Mivel ő a hagyományokra szavazott, sőt, munkássága alapozta meg a tradicionális létszemléletet, el is költözött Franciaországból Egyiptomba.

Tovább

A történelem egyik legnagyobb aranyrablását egy sármos költő követte el

2022. november 21., 20:30 Módosítva: 2022.11.22 16:22
0

1979. december 14-én a Sabourin Lake Airways egyik repülőgépe eltűnt, miközben sérültet szállított. A fedélzeten Ken Leishman pilóta, Janet Meekus nővér és Eva Harper beteg tartózkodott. A baleset olyan elszigetelt helyen történt, hogy csak tavasszal találták meg a roncsokat, Meekus és Harper maradványait azonosították, de furcsa módon a pilóta holttestét sehol sem találták. Bár a halottkém szerint a holttestet valószínűleg a farkasok falták fel, a pilóta élettörténete miatt a közvélemény nem volt meggyőződve erről. Ken Leishman volt ugyanis a kanadai Robin Hood.

Egy bűnözői karrier kezdete

A Kanadában, 1931-ben született Ken Leishman hányattatott gyerekkorának (alkoholista apa, bántalmazó nevelőapa) egyik furcsa részlete, hogy nagyszülei farmján, ahol végül a sok rossz nevelőapa elől menekülve kikötött, fejbe rúgta egy ló. Később az orvosok ezzel magyarázzák majd bűnözői hajlamát.

Leishman 20 évesen megnősült, és egy liftgyártó cégnél helyezkedett el. Itt kezdett bele először a lopásokba (az irodaházak bútorait, kellékeit emelte el minden skrupulus nélkül), az eltulajdonított tárgyakat pedig egy szállítmányozó cégen keresztül szállíttatta ki saját lakásába. De lebukott, 9 hónap börtönre ítélték. 3 hónap után jó magaviselet miatt szabadult.

Tovább

Mi az igazság a fekete párduc mítosza mögött?

2022. november 19., 17:13 Módosítva: 2022.11.20 10:57
0

A Marvel-univerzum Fekete Párduca, akit a néhai Chadwick Boseman alakított, először az Amerika Kapitány: Polgárháborúban jelent meg a vásznon, de a T’Challa nevű afrikai király a Marvel Comics képregényeiben már 1966-ban felbukkant. Stan Lee író és Jack Kirby rajzoló alkotta meg. A 2018-as Fekete Párducban főszerepet kap T’Challa király, de Chadwick Boseman 2020-as halála után idén a Wakanda Foreverben már egy nőstény Fekete Párduc bukkant fel.

Képernyőkép 2022-11-18 145109
Fotó: Marvel Studios

Kérdés: mi köze a szuperhősnek a vadállathoz? A Marvel-univerzumban a Fekete Párduc emberfeletti képességei egy wakandai növényből származnak, de a párduc név sem véletlen, hiszen a hős az állat minden csodálatra méltó tulajdonságával rendelkezik. Nesztelenül lopakodik, erős, könnyedén mászik fára, és feketébe burkolózik.

Tovább

Istenkáromlásért fogház?

2022. november 19., 14:59 Módosítva: 2022.11.20 15:16
0

1923 áprilisában járunk. József Attila pár nappal múlt 18 éves, megírja Lázadó Krisztus című versét. Ugyanezen év októberében a költemény meg is jelenik az akkor néhány hónapja indult (és végül nem is túl hosszú életet megért) Kékmadár című irodalmi és művészeti szemlében. Az események ekkor drámai fordulatot vesznek.

József Attila (Homonnai Nándor felvétele 1924 körül)
József Attila (Homonnai Nándor felvétele 1924 körül)
Fotó: Wikipédia

Egy ifjú költőtehetség szárnypróbálgatása egy alig valaki által olvasott periodikában önmagában még nem lenne említésre méltó esemény, de ami utána jött, az már nagyon is. József Attila szóban forgó verse pillanatok alatt a korabeli kultúrpolitika ütközőzónájává vált, a honi igazságszolgáltatásra pedig (a történelemben nem először és nem is utoljára) a furkósbot szerepe jutott.

Tovább

Mitől lehet undorító bármi is?

2022. november 16., 18:40 Módosítva: 2022.11.17 08:28
0

A francia egzisztencializmus egyik legjelentősebb regényének, Jean-Paul Sartre Az undor című művének elidegenedett hőse az egész világtól, benne az őt körülvevő emberektől undorodik. De az itt jól leírt érzés legfeljebb az emberi lelkületet boncolgató entellektüelek érdeklődését keltheti fel. A félelem, az öröm, a bánat, a harag vagy a meglepetés mellett ugyanis az undor is a Homo Sapiens egyik egyetemes alapérzelme. Olyannyira, hogy nem létezett, és most sem él olyan ember a Földön, aki életében ne élte volna át ezt a különös és intenzív emóciót, és a legtöbben – jó eséllyel  nem létfilozófiai megfontolásokból teszik ezt.

Akkor miért undorodunk?

Hiszen nem éppen felemelő állapot, és nagyon úgy tűnik, hogy váratlanul áraszt el alkalomadtán minket. Feltette a kérdést Charles Darwin, a biológiai evolúció felismerője is, és nem tudott jobb válasz adni, mint hogy az undor segít a túlélésben, méghozzá úgy, hogy segít elkerülni a romlott, veszélyes ételeket. És csak azok éltek túl, azok génjei öröklődtek, akik a jól ismert viszolygó arcmimikával, öklendezve fordultak el például egy bomló állattetemtől, és eszünkbe sem jutott megkóstolni azt, mivel a szervezetünk egyértelműen jelezte számukra, hogy nem szabad megenniük.

Tovább

Tudta, hogy minden banán radioaktívan sugároz?

2022. november 9., 07:28 Módosítva: 2022.11.10 07:51
0

Hamisítatlan superfood a banán, dúskál az ásványi anyagokban, antioxidánsokban és vitaminokban, jótékony hatású, tápláló, kalóriadús gyümölcs, azonnal energiával tölt fel. Triptofán nevű esszenciális aminosav összetevőjének köszönhetően pedig még jókedvre is deríti fogyasztóját. A világ legrégebben termesztett gyümölcse és 400 millió ember alapélelmiszere a Földön. 

Kár, hogy alapból radioaktívan sugároz, méghozzá a legerősebben minden gyümölcs között. Annyira aktív, hogy a banánszállítmányoknál általában bejeleznek a vámosok érzékeny dózismérői. Ez a nem éppen bizalomgerjesztő jellemvonása éppen a legegészségesebb tulajdonságából ered, méghozzá abból, hogy a banán az egyik legfontosabb káliumforrás az növények között.

Tovább

Miért hurcolják a macskák a játékaikat az ételbe?

2022. október 20., 21:19 Módosítva: 2022.10.21 10:50
41

Misztikum lengi körül a macskákat, amióta csak megjelentek az első letelepedett kőkori emberek körül úgy 10 ezer éve. Voltak már istenek hírnökei, sőt, isteni állatok is az ókori Egyiptomban, máskor csak egyszerűen megtűrték ezeket az öntörvényű, puha léptű, sejtelmes egerészeket, akikről mindenki tudni véli, hogy kilenc életük van, és mindig a talpukra esnek. Mára már behízelegték magukat a házakba, lakásokba, és felvették az imádni való házi kedvenc kényelmes szerepét, hogy komfortos miliőben bájolják el gazdáikat, akik boldogan figyelik kedves szokásaikat.

Például, hogy törzshelyük a radiátor (szeretik a kellemes meleget), együtt alszanak gazdikkal lábvégen (ragaszkodók), vagy szívesen kapargatják szálasra a ülőgarnitúra kárpitjait (koptatják a karmaikat) – mind jól ismert macskaszokás. De hogy miért viszik sokan közülük játékaikat (legyen az zokni, plüssegér, kupak) előszeretettel az ennivalójukhoz, vagy mártják a szivacslabdát, golyóstollat kéjesen az ivótáljukba, kifürkészhetetlen cselekedet egyelőre.

Macskások milliói lehetnek nap mint nap tanúi a különös hóbortnak szerte a világon, és macskaviselkedési szakemberek is általánosnak tartják a furcsa mániát, de csak hümmögnek, és próbálják megmagyarázni a furcsa mániát.

Tovább

476 és 1492 a sötétség számai?

2022. október 19., 18:03 Módosítva: 2022.10.20 12:56
50

Az itthon „pedofiltörvénynek” nevezett, tavaly nyáron megszavazott jogszabály ellen határozott állásfoglalással tiltakoztak nemcsak civil szervezetek, de politikusok is. Jean Asselborn luxemburgi miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter a törvénnyel kapcsolatban azt mondtaAz embereknek joguk van úgy élni, ahogy akarnak, már nem a középkorban vagyunk. De miért szinonimája a középkor a kulturálatlanságnak és elmaradottságnak?

Giovanni Andrea dei Bussi pápai követ írta le először a középkor (media tempestas) fogalmát 1469-ben, Nicolaus Cusanusnak írt levelében. Az ókor, középkor, újkor felosztást Cristoph Cellarius 17. századi német filológus használta úttörőként, szerinte a középkor 313-ban kezdődött, a milánói ediktummal, amely a kereszténység elismerését jelentette, és 1453-ban, Konstantinápoly bevételével ért véget. A ma elfogadott felfogás szerint a kezdet a Római Birodalom bukása (476), a vége pedig Amerika felfedezése (1492) vagy a reformáció 1517-es dátuma.

Tovább

Miért létezik göndör haj? És egyenes?

2022. október 18., 20:19 Módosítva: 2022.10.19 18:08
105

Az emberi evolúció egyik nagy rejtélye, hogy miért van hajunk, amikor a testszőrzetünket már régen elveszítettük, és az is, hogy a főemlősök között miért csak nekünk. És ha már (jó esetben) szőrkorona díszeleg a fejünkön, miért göndör az egyik ember haja, míg másoké egyenes? A különböző színekről nem is beszélve.

Ha úgy vesszük, túlélés szempontjából kifejezetten előnytelen, hogy semmi nem védi testünket a hidegtől, és az evolúció rákényszerített minket az öltözködésre. Színes és izgalmas világgá alakítottuk ugyan évezredek alatt a ruházkodást, de a divatnak legfeljebb kulturális funkciója van, a közvetlen evolúciós hasznát nehéz lenne megnevezni.

Már a dinoszauruszok idején, a legősibb emlősöknek is volt szőrzetük, valószínűleg a hüllők pikkelyeiből fejlődött ki körülbelül kétszázmillió évvel ezelőtt. Annyira bevált, hogy az emlősöknek a tejtermelésen kívül (pár kivételtől eltekintve) éppen a szőrösség az egyik alapjellemzőjük, ahogy a főemlősök és az emberősök is tetőtől talpig szőrösek. Egyelőre azonban a tudósok nem tudnak jobb magyarázatot adni szemérmetlen csupaszságunkra, mint hogy így alkalmazkodtunk a megváltozott éghajlathoz.

Tovább

Kik voltak az afrikai gyilkos amazonok, akikről most hollywoodi film készült?

2022. október 9., 21:27 Módosítva: 2022.10.10 19:59
95

Szeptember 16-án mutatták be az amerikai mozikban az Oscar-, Emmy-, Golden Globe- és Tony-díjas színésznő, Viola Davis új filmjét, a The Woman Kinget. Sajnos magyar premierről még nem tudni, pedig minket is érdekelne az afrikai nőhadsereg története. A The Woman King az első kísérlet arra, hogy bemutassa az európai gyarmatosítás fekete hátterét, de ez persze elsőre nem hangzott túl jól az amerikai forgalmazóknak (történelmi eposz erős fekete nőkről), viszont Davis és a rendező, Prince-Bythewood ezerrel küzdöttek a film megvalósításáért. 

Az, hogy mégis sikerült, valószínűleg a 2018-as Fekete Párduc kasszasikerének köszönhető, ami egyrészt megnyitotta az utat a fekete mozi előtt, másrészt először ábrázolta hollywoodi alkotásban az agojie harcosokat. 

Tovább

Miért mindig ott viszket a hátunk, ahol nem érjük el?

2022. október 9., 05:41 Módosítva: 2022.10.10 06:27
202

Egész életünkben viszketünk, minden áldott nap – talán észre sem vesszük – sok tucatnyiszor lep meg minket ez a furcsa, bizsergetően kínos érzés, és ehhez nem is kell szúnyogcsípés, pókharapás, de nem kell átsétálnunk a csalánoson sem, csak úgy önmagától is felbukkanhatnak testünk bármelyik pontján, és már emeljük is valamelyik kezünket, hogy megvakarjuk a zsibogó gócpontokat. A tudomány egyelőre tanácstalan, mivégre a viszketés, azt viszont tudja, hogy az evolúció csak a legszükségesebb funkciókra koncentrál, nem szokott sok felesleges ügymenetet meghagyni csak úgy la art pour l'art.

Hosszú évek viszketéskutatásai szerint azért vakarózunk, hogy megszabadítsunk testünket az idegen anyagoktól, kellemetlen vagy veszélyes rovaroktól, élősködőktől, és ennek a  fura viselkedésnek evolúciós oka lehet: a vakarózás valójában egy öntudatlan tisztálkodási kényszer, amellyel növelhettük túlélési esélyeinket. (De nemcsak mi, emberek, hanem a kutyák, a macskák  és más állatok is.) Kézenfekvő magyarázatnak tűnik, ráadásul annyira ki vagyunk hegyezve  erre, hogy amikor a bőrünkön grasszáló legyek vagy vérünket szívni készülő, nőket, cigit, alkoholt kedvelő szúnyogok csiklandozni kezdik lábaikkal bőrreceptorainkat, rögtön viszketni kezdünk..

Tovább

Disznóhólyaggal és titkos metróalagúttal is próbálkoztak, de legjobb párnában tartani a gázt

2022. október 8., 05:48 Módosítva: 2022.10.09 06:10
148

Hosszú út vezetett az angol úttörő feltalálóktól (William Murdoch és Samuel Clegg), akik kőszenet hevítettek, és az így keletkezett gázt disznóhólyagban tárolva, majd meggyújtva bevilágítottak (vagy inkább halvány derengést okoztak) különböző helyiségekbe az 1790-es években. Vagy Tehel Lajostól, a Nemzeti Múzeum kísérletező kedvű őrétől, aki saját maga előállított gázával elsőként lobbantotta fel a lángot 1816. június 5-én Budapesten, a mai Egyetem téren. Vagy az 1837-ben teljes külső-belső gázvilágítást kapott Nemzeti Színháztól, amelyről Jókai Mór később azt mondta: „Ennek a gáznak egy kicsit áporodott, savanyúkáposzta-szaga volt, de eltűrtük nemzeti büszkeségből”. 

Tarolas1
Fotó: MVM

A gázgyárakban gyártott, fémtartályokban tárolt, és csövekben a házakhoz vezetett (kőszénből vagy fából készült) városi gáz mára eltűnt, helyét átvette a bányászott (és kétszer magasabb fűtőértékű) természetes földgáz. De csak nem olyan régen, az 1950-es évekig ugyanis jóformán csak az USA termelt ki és használt földgázt (már 1884-ben 23 kilométeres vezetéken juttatták el Pittsburghbe, ahol nemcsak világítottak, hanem fűtöttek is vele), a kőolajkutaknál, vagy más forrásokból feltörő, tiszta formájában színtelen, szagtalan gázt (ami nagyrészt metán) pedig egy értéktelen mellékterméknek tekintették, és egyszerűen a levegőbe engedték.

Tovább

Nők tüntettek először a megszorítások ellen a történelemben

2022. október 5., 17:30 Módosítva: 2022.10.06 08:47
152

A tüntetés, demonstráció, protestálás egyidős az emberiséggel, már csak azért is, mert az épp hatalmon lévők bármikor keményen sérthették mások érdekeit, létezését, amire – természetes módon – reagált minden öntudatos ember. Nem véletlen, hogy a demokráciák alapja a még bennünk élő, őseredeti, törzsi közösségi tudat, ahol a vezetőt megválasztották, és ha a közösség érdekei sérültek, természetes módon leváltották. Ha nem akart önként visszavonulni, erővel volt kénytelen távozni a közösség éléről, mert életszerűtlen volt tartósan egy hatalomittas, narcisztikus ember tartós tündöklése, a törzs ugyanis többnyire megsínylette egy partikuláris érdekektől vezetett, önkényes vezető korlátolt diktátumát.

De hogy mikor történt az első demonstráció, azt  nem tudhatjuk. Az biztos, hogy már az ókorban tüntettek az emberek. Azaz jelenlétükkel, tömegesen kinyilvánították (ellen)véleményüket. Bár nem ismerhetjük pontosan, hogy egy kőkori nemzetségben hogy zajlott egy tiltakozás, az biztos, hogy ha nem a többség tiltakozott valami ellen, annak sokszor kiközösítés lett a vége, ami abban az időben egyenlő volt a halállal. Csakis közösségben tudott ugyanis túlélni az ember, ezért nem kellett drasztikus módszereket alkalmazni a rebellisnek vélt ember ellen, elég volt a száműzetés.

Tovább

Ki volt a magyar Napkirálynő?

2022. október 3., 08:48 Módosítva: 2022.10.04 10:37
139

Egy 2007-es francia rajzfilm, A Napkirálynő leírása szerint „minden nagy fáraó mögött áll egy asszony”, mi ezt úgy módosítanánk „majdnem minden nagy találmány mögött áll egy magyar”. Gondoljunk csak az atombombára, a golyóstollra, a hologramra, a C-vitaminra, a telefonközpontra, a számítógépre, a biztonsági gyufára, vagy a napenergia tárolására, amit az igazi Napkirálynő talált fel.

A Feltalálók Nemzeti Dicsőségcsarnoka (National Inventors Hall of Fame) egy amerikai nonprofit szervezet, amely az emberiség javát szolgáló újításokat díjazza. Dicsőségcsarnokukban többek között Thomas Edison, Ferdinand von Zeppelin, Steve Jobs, Nikola Tesla, Hedy Lamarr, a Wright-testvérek sorjáznak. A szervezet minden évben bővíti listáját, éppen tíz éve a két posztumusz elismerést hazánk fiai kapták: Gábor Dénes és Telkes Mária. Gáborról talán mindenki tudja, hogy fizikus és villamosmérnök volt és a hologram feltalálója, de hallott már valaki Telkes Máriáról, akinek beceneve Sun Queen volt, azaz Napkirálynő?

Tovább

Miért pont szőlőből készítünk bort?

2022. október 1., 15:41 Módosítva: 2022.10.02 16:06
128

A kérdés elsőre erőltetett álértetlenségnek tűnik, hiszen tudjuk jól, hogy a bor egyidős a civilizációval, az egyetemes kultúra mámorító alapitala, amely a kezdetektől végighömpölygött a történelmen, és amióta világ a világ, mindig is szőlőszemekből készítették. Létezik persze almabor, ribizlibor, de még tökbor is, vethetjük közbe, ezeket azonban (megkülönböztetésül) gyümölcsborként tartjuk számon, de inkább illene rájuk az alkoholos gyümölcsléféleség, mint a rátarti bor megnevezés. 

A bor ugyanis – definíciója szerint – a bortermő szőlő (Vitis vinifera) fürtjeinek kisajtolt édes levéből erjedéssel nyert alkoholos ital. Nem fügéből, nem szamócából és nem is szederből, hanem csakis szőlőszemekből készülő nedű. 

De miért éppen a szőlővel kötött életre szóló megbonthatatlan barátságot a Homo sapiens, amikor a természet más ellenállhatatlan, édes gyümölcsök tömkelegét is kínálja, és ott voltak kéznél, csak le kellett szakítani őket?

Tovább

Mark Twain és a Halley, avagy az üstökös mindig balszerencsét hoz?

2022. szeptember 28., 16:10 Módosítva: 2022.09.28 21:26
40

Mark Twain ugyanabban az évben született és halt meg, amikor a Halley-üstökös elhaladt a Föld mellett. Figyelemre méltó, mivel az égi jelenség csak körülbelül 76 évente halad el bolygónk közelében, de miért ne élhetne és halhatna valaki épp a Halley periódusában? Igazán nem is ez a különös, hanem az, hogy Twain meg is jósolta, hogy akkor fog meghalni, amikor újból felbukkan.

Mark Twain
Mark Twain
Fotó: Burton Holmes / Archive Farms / Getty Images Hungary

1909-ben, amikor egyre több hír keringett a Halley-üstökös visszatéréséről, Samuel Clemens, alias Mark Twain azt mondta:

A Halley-üstökössel jöttem, 1835-ben. A következő évben újra jönni fog, és én arra számítok, hogy elmegyek vele. Életem legnagyobb csalódása lenne, ha nem vele együtt távoznék. A Mindenható kétségtelenül azt mondta: »Nos, itt van ez a két kiszámíthatatlan csaló; együtt jöttek, együtt is kell elmenniük.« Ó, én mindezt előre látom. 

A Halley-üstökös 1910. április 20-án haladt át a perihéliumon, és a rákövetkező napon Samuel Langhorne Clemens eltávozott e világból.

Tovább

Hazugságok keringenek az emberi agyról

2022. szeptember 22., 18:36 Módosítva: 2022.09.23 08:08
8

Neuromítosznak hívják azokat a hiedelmeket, amelyek az agy működésével kapcsolatosak, és nem sok valóságalapjuk van. Mindenki kapásból tud mondani néhányat, ilyen például, hogy az agyunk mérete befolyásolja, milyen intelligensek vagyunk,  hogy az agyféltekék határozzák meg, miben vagyunk jók, vagy hogy Mozart zenéje okosabbá tesz.

Nézzük, mi ezekkel a probléma!

Tovább

Megfejtik az emberiség névjegyét a földönkívüliek?

2022. szeptember 11., 05:49 Módosítva: 2022.09.12 08:46
230

Egyetlen ember készítette tárgy sem hagyta el még (igazoltan) a Naprendszert az amerikai Voyager-1 űrszondát kivéve, amelyet 45 éve lőttek ki, és jelenleg 23,4 milliárd kilométerre van tőlünk. Már önmagában ez is egy rendkívüli teljesítmény, de azt, hogy még most is működni fog, és adatokat küld a Földre, álmukban nem gondolták volna 1977 szeptemberében a NASA-nál.

És azt sem, hogy tíz műszeréből négy még ennyi idő után is működik. Nem azért, mert tönkrement volna a többi, csak lekapcsoltak hatot a tízből azért, hogy a leglényegre koncentráljanak, és az igencsak szűkös energiát az óriási távolság miatt két napig eltartó kérdés-válasz kommunikációra fordítsák. (Elképzelések szerint az 1973 áprilisában kilőtt, és a Jupiterhez és Szaturnuszhoz küldött Pioneer-11 űrszonda is kiléphetett már a csillagközi térbe, vagy nem, mert a rádiókapcsolat 1995 szeptemberében megszakadt vele.)

Eredetileg a Naprendszer bolygóinak lefényképezésével (és sugárviszonyainak megfigyeléseivel) volt megbízva a Voyager-1 (fejlettebb kamerákkal, mint amiket a Pioneerok vittek magukkal), és a tervek szerint a Jupiter és a Szaturnusz gravitációja – parittyaként – gyorsította volna őket messze-messze kifelé a végtelen űrbe. Így is történt, de vicces, hogy a Voyager-2 már bő két héttel korábban, 1977. augusztus 20-án elindult (tudtunkkal a küldetésnek semmi köze sincs Szent Istvánhoz és az új kenyérhez), de a Voyager-1 megelőzte őt a Mars és Jupiter közötti aszteroida-övben. Nem volt hiábavaló a sürgölődése, mert jórészt a Voyager-1 képeiből van közelebbi elképzeléseink a Vénuszról, a Jupiterről, a Szaturnuszról, a Neptunuszról, és ezeket nézegettük és nézik gyerekeink ma is a tankönyvekben. 

Tovább