Miért van kétpártrendszer az Amerikai Egyesült Államokban?

5 órája Módosítva: 2021.12.01 18:19
0

Az Amerikai Egyesült Államok 1787-ben elkészített s mindmáig érvényben lévő alkotmányában egyetlen szó sem esik a pártokról. A Philadelphiában ülésező alapító atyák, vagyis az alkotmányozó konvenció tagjai a felvilágosodás hagyományainak megfelelően úgy gondolták, hogy a pártok teljesen feleslegesek. Hiszen minden értelmes ember képes belátni, mit kíván a közjó, és ha becsületes, ennek megfelelően fog cselekedni. Csak éppen arról feledkeztek meg, hogy az embernek nemcsak értelme és becsülete van, hanem érdekei is, amelyek tükrében egészen eltérő nézeteket lehet kialakítani a közjóról.

Már az alkotmány ratifikálása idején (1787–1788) két nagy politikai csoportosulás jött létre. Az alkotmányt azok ellenezték, akik féltették az államok függetlenségét a szövetségi kormányzattól, valamint az adósok, a nyugati területek farmerei, a szegényebbek és műveletlenebbek. Őket nevezték antifederalistáknak. Műveltebb, gazdagabb, a városokban és a keleti parton élő ellenfeleiknek, a federalistáknak sikerült biztosítaniuk az alkotmány életbe léptetéséhez szükséges többséget. E két csoportból nőtt ki az első kétpártrendszer.

Tovább

A Szovjetunió robbanó kutyái

november 28., 17:57 Módosítva: 2021.11.29 12:17
62

Sajnos a cím nem egy új, a Robbanó cicákhoz hasonló társasjátékra utal, hanem a történelem egy megrázó és véres időszakára. A II. világháború során az előrenyomuló német Wehrmacht tankjait a Szovjetunió Vörös Hadserege ugyanis részben kutyákkal próbálta megállítani, megkérdőjelezhető sikerrel.

A szovjet katonai vezetés 1924-ben fogadta el a kutyák katonai alkalmazásának ötletét, és alapíttatott kutyaiskolákat. A terv az volt, hogy az állatokat mentéshez, elsősegélynyújtáshoz, üzenetek továbbításához, aknák és emberek keresésére, illetve ellenséges célpontok megsemmisítésére fogják betanítani.

Tovább

Kémek kőkeresztjeivel van tele az arizonai sivatag

november 24., 19:50 Módosítva: 2021.11.25 14:59
183

Nem sírkeresztekről van szó, hanem vízszintesen elhelyezett, máltai kereszthez hasonló alakban elhelyezett betonelemekről, amelyek kémrepülők vagy műholdak által hordozott optikai eszközök beállítására szolgáltak egykor.

Az egyik kereszt ma
Az egyik kereszt ma
Fotó: Google Maps

Az űrből is látható titokzatos kalibrációs célpontok egy 26x26 kilométeres, négyzet alakú területen helyezkednek el szabályos rácsban. Egyenkén 18 méteresek voltak, és egészen pontosan 272 darab volt belőlük az arizonai Casa Grande város közelében. A célpontokat 1959 és 1972 között használták. Annyi biztos, hogy a rajtuk elhelyezett bronztáblákon az amerikai hadsereg térképészeti szolgálatának neve szerepel, de pontos céljuk máig vitatott.

Tovább

Hogyan és miért tört ki az iraki háború?

november 19., 16:15 Módosítva: 2021.11.20 17:37
75

Fred Kaplan amerikai újságíró a közelmúltban megjelent cikkében „az amerikai történelem legnagyobb stratégiai tévedésének” nevezte a 2003. március 20-án megindított második iraki háborút. Több mint 4400 amerikai és a becslések szerint 208 000 iraki áldozata volt, nem beszélve a közel-keleti államok destabilizálódásáról, az Iszlám Állam felemelkedéséről és minden idők egyik legnagyobb menekültválságáról. De miért és hogyan is tört ki ez a háború?

Másfél évtizede sokan hangoztatták, hogy az Egyesült Államok kizárólag a kőolajlelőhelyek birtokba vételéért indította meg a háborút. A közhiedelem szerint a nagyhatalmak általában anyagi érdekeik védelmében szánják el magukat kemény lépésekre. Az emberek többsége egyszerű magyarázatokat keres, és van-e annál egyszerűbb, hogy az önző gazdagok és hatalmasok még nagyobb gazdagságra és hatalomra vágynak?

Tovább

Egy festői francia városban született meg a vandalizmus

november 15., 12:55 Módosítva: 2021.11.16 14:12
72

Saint-Denis közvetlenül Párizs északi határa mentén fekvő, több mint 120 ezer lakosú kisváros, 9 és fél kilométerre a francia főváros központjától. Valaha nevezetesebb látványosságnak számított magánál Párizsnál is: Európa legtekintélyesebb uralkodói közül igen sokan ellátogattak ide, hogy megtekintsék katedrálisának ereklyéit. Az újkor századai során olyan hírességek lépték át a katedrális kapuját, mint V. Károly német-római császár (1540), IV. Ulászló lengyel király (1645), a leendő II. Károly angol király (1646), II. József császár (1776) és III. Gusztáv svéd király (1784). A kisváros ugyanis a francia keresztény királyság több mint ezeréves emlékhelye volt.

A névadók

A városnév Szent Dénes emlékét őrzi, akit a Meroving-dinasztia (Kr. u. 5—8. sz.) óta a francia királyok, a királyság és a korona fő patrónusának, vagyis védőszentjének tekintettek. Különös szent ő, alakjában három személyt olvasztottak össze a középkori legendaírók: Athén I. századi püspökét, Dionüsziosz Areopagitát, Korinthosz Dénes nevű, III. századi püspökét és Párizs III. századi püspökét, akit Decius császár idején fejeztek le. Hilduin apát 835 táján írt Vita sancti Dionysii (Szent Dionüsziosz élete) című művében megpróbált rendet teremteni a hagyományok között. Azt állította, hogy a Szent Pál által megtérített Dionüsziosz Areopagita előbb Athén püspöke volt, majd az I. században Kelemen pápa őt küldte Galliába, ahol Párizs püspöke lett, és Sissinus elöljáró kivégeztette. Egyesek szerint a Mons Martyriumon (Mártírok hegyén) végezték ki, melynek neve Montmartre-ra rövidült, mások szerint a róla elnevezett Saint-Denis területén, ahol eltemették. A legenda megoldja az ellentmondást: eszerint

AZ ELŐBBI HELYRŐL, AHOL KIVÉGEZTÉK, LEVÁGOTT FEJÉT A KEZÉBEN TARTVA VONULT EL AZ UTÓBBIRA, ISTEN DICSŐSÉGÉRŐL ÉNEKELVE.

E hagyomány valószínűleg arra utal, hogy földi maradványait 627 táján átszállították Saint-Denis-be, s a legendával azt akarták megerősíteni, hogy a szent maga is itt kívánt eltemetkezni. Szent Dénest általában úgy ábrázolták, hogy a kezében tartja levágott fejét. Ezen évszázadokig senki sem ütközött meg különösebben, a nagy francia forradalom tömeges kivégzései után azonban minden bizonnyal sokakban ébresztett szomorú emlékeket, hogy éppen egy lefejezett szent volt a francia királyok fő patrónusa.

Tovább

Tudta, hogy a só olyan, mint a drogok? Függőséget okoz

november 14., 20:43 Módosítva: 2021.11.15 14:40
25

Úgy szeretlek, édesapám, ahogyan az emberek a sót!, mondja a népmesében a királykisasszony a királynak, aki erre úgy felhördül, hogy legott száműzi legkisebb leányát. Hiába magyarázza a királykisasszony, hogy az emberek mennyire, de mennyire szeretik a sót, nem volt pardon és grácia.

A felbőszült király vélhetően nem tudta, hogy a konyhasó (nátrium klorid) nem csak egy szimpla  ízesítőszer, hanem létfontosságú makroelem minden élőlény számára. Annyira alapvető szerepe van az ideg- és izomműködésben, az anyagcserében és a sejtek folyadékháztartásának fenntartásában, hogy ha nem jutnánk hozzá, nem sokáig maradnánk életben,

Tovább

Láthatunk több napnyugtát egy nap alatt?

november 10., 14:14 Módosítva: 2021.11.11 12:58
13

Nem kell hozzá annyira szomorúnak lennünk, mint a kis hercegnek, hogy több naplementét lássunk egy nap. Negyvenhárom naplementét nem, huszonnégyet viszont láthatunk, amennyiben sikerül 24 órán keresztül állandó sebességgel egy meghatározott vonalon repülnünk a Föld körül.

A Föld 23 óra 56 perc 4 másodperc alatt tesz egy teljes fordulatot saját tengelye körül, az Egyenlítő 40 070 kilométer, ebből kiszámolva bolygónk sebessége 1670 kilométer per óra. Maradva az Egyenlítőn, ahol az időzónák nagyjából 1670 kilométeres távolságban vannak egymástól, az Egyenlítőhöz igazított pályánkat tartva, 1670 kilométer per órás sebességgel nyugati irányban repülve óránként egy, összesen huszonnégy időzónán haladnánk át. Tegyük fel, hogy greenwichi idő szerint délután fél ötkor indulunk el nyugat felé az előbbi sebességgel. Minden egyes időpontban, amikor új időzónába lépünk, az óránkat fél hatról visszaállíthatjuk fél ötre.

Tovább

Kezdjük sejteni, miért eszik az ember meleg ételeket

november 9., 20:40 Módosítva: 2021.11.10 12:05
224

Amikor igazán éhesek vagyunk, agyunk legmélyebb bugyraiból általában meleg ételek látképei tolulnak föl, gőzölgő kedvenceink íze és illata borít be minket. Tudatunk beszűkül, nyálunk csorog, a vágy tetőfokára hág, Bármennyit képesek lennénk megenni belőlük, és az áhított fogások addig nem tágítanak képzeletbeli asztalunkról, amíg a valóságban meg nem ettük őket az utolsó falatig.

Persze elég lehetne a pillanatnyi túléléshez egy májkrémes kenyér, egy kihűlt pizzaszelet vagy akár egy zacskó chips is, de a meleg étel utáni sóvárgás, úgy tűnik, az emberiség egyik, koroktól, tájaktól, kultúráktól független, alapvető közös élménye. Nem tanult, hanem ösztönös érzés.

De vajon miként alakult ez így? Miért vágyunk meleg ételre, és ha kihűlt, miért melegítjük meg kényszeresen, ha csak tehetjük?

Tovább

Mi történne, ha a fény jóval lassabb lenne?

november 6., 14:41 Módosítva: 2021.11.07 10:47
42

Mint ismert, a fény sebessége másodpercenként háromszázezer kilométer, és ez egyben az univerzális felső sebességkorlát anyag és információ számára. A valaha létező leggyorsabb, embert szállító eszköz értelemszerűen egy űrhajó, az Apollo–10 volt, amely 39 938 km/órával haladt – ez a fénysebesség 0,0037 százaléka. Tömören tehát lassúak vagyunk, ezért nagyon feltűnő lenne, ha a fény egy nagyságrenddel lassabban mozogna.

A gondolatkísérletet először George Gamow orosz származású amerikai fizikus végezte el. Gamow egy tudományos ismeretterjesztő könyvsorozat szerzője volt. Könyveinek főszereplője, a bizonyos Mr. Tompkins kalandjai során olyan világokba kerül, ahol mások a fizika törvényei. Az 1939-ben kiadott Mr. Tompkins Csodaországban arról szól, hogy a címszereplő biciklivel kel át egy olyan városon, amelyben lelassult a fény, ezért különböző relativisztikus érzékcsalódásokkal találkozik.

Tovább

III. Richárd valóban úgy döntött, hogy gazember lesz?

november 4., 16:04 Módosítva: 2021.11.05 09:05
5

Shakespeare III. Richárd című drámájának első színében e szavakkal jellemzi önmagát a torzszülött címszereplő:

Én, mivel nem játszhatom a szerelmest, / Hogy eltöltsem e csevegő időt– / Úgy döntöttem, hogy gazember leszek / S utálom e kor hiú gyönyörét.

E mindössze huszonhat hónapig uralkodó király az angol középkor leghírhedtebb uralkodójává vált – annak ellenére, hogy több történész is megpróbálta tisztára mosni az emlékét. Michael Hicks angol történész Richárd legújabb életrajzában összegezte a kutatások eredményeit (Richard III. The Self-Made King. 2021, Yale)

Shakespeare VI. Henrik című királydrámájának egyik jelenete alapján Walter Scott, a 19. századi regényíró nevezte el „rózsák háborújának” azokat a harcokat, amelyeket a Plantagenet-dinasztia York és Lancaster ága vívott egymással 1455 és 1487 között. A majdani III. Richárd 1452-ben született, tizenegyedik gyermeke és legifjabb fia volt Richárdnak, York 3. hercegének. Anyja Cecily Neville volt, nagynénje annak a Richard Neville-nek, Warwick 16. earljének, aki a „rózsák háborújában” elnyerte a „Királycsináló” nevet. Richárd nyolcéves volt, amikor apját megölték a wakefieldi csatában. Németalföldre kellett menekülnie, csak családja towtoni győzelme (1461) után térhetett vissza.

Tovább

Lemuriától a Mindenszentek éjéig

november 1., 16:18 Módosítva: 2021.11.02 06:15
32

Az elveszített hozzátartozók miatti fájdalom a legősibb emberi érzések egyike. Ezért a halottakról való megemlékezés szertartásait egyetlen civilizáció sem nélkülözhette. A mindenszentek, a halottak napja és a halloween ünnepei ezeknek az ősi, a kereszténységnél is régebbi rítusok szertartásaiban gyökereznek. 

Az ókori Rómában a Julianus-naptár szerint május 13-a volt a lemuria ünnepének egyik napja. Ezt az ünnepet még állítólag a városlapító Romulus hozta létre, hogy kiengesztelje meggyilkolt fivérének, Remusnak a szellemét. A lemuria napjain a rómaiak különböző rítusokkal és szertartásokkal űzték el házaiktól az ártó szellemeket, a lemúrokat. A családfők

Tovább

Most akkor Luther kiszögezte vagy nem szögezte ki?

október 31., 05:22 Módosítva: 2021.10.31 15:39
86

Ha egy történelemkönyvben megpillantunk egy illusztrációt, amelyen egy testes  szerzetes röpiratot szögez egy templom kapujára, azonnal tudjuk, hogy a reformáció  megindításának pillanatát ábrázolja. A hagyomány szerint ugyanis 1517. október 31-én,  déli tizenkét óra körül Luther Márton a wittenbergi vártemplom, a Mindenszentek t emploma kapujára kiszögezte 95 tézisét, melyben elítélte a búcsúlevelekkel való k ufárkodást.

A jelenet olyannyira közismert, hogy pár évtizede egy tréfás képregényben is feldolgozták. Két pap kártyázását váratlanul kopogás zavarja meg. „Szabad!” – kiáltják. A kopogás folytatódik. „Gyere már be!” Végül az egyik pap utánanéz a dolognak, és ezzel tér vissza: „Ó, csak a Márton az, a Luther. A téziseit szegezi. Ki oszt?”

Tovább

Lenyomja-e a halloween a mindenszenteket?

október 30., 16:28 Módosítva: 2021.10.31 13:17
161

Október 31-e minden évben éket ver az emberek közé mifelénk. A harsány, boszis, zombis, koporsós, ijesztgetős halloween áll szemben töklámpásaival az áhítatos, csendes, szomorkás mindenszentekkel és halottak napjával. Előbbit sokan kommersz eszetlenségnek, tiszteletlen ökörködésnek tartják. Na és tájidegen ünnepnek, amely húsz-harminc éve kéretlenül kezdett rátelepedni az őshonos, emelkedett, keresztény mindenszentekre, ezért a Valentin-naphoz hasonlóan zsigerileg elutasítják a Nyugatról átszivárgott, idegenszagú fesztiválozást.

Pedig az eset éppen fordítva történt: az ősi kelta halloween (all hallows evening, ami szó szerint minden szent estéjét jelenti) pogány ünnepét próbálta elhalványítani a katolikus egyház a saját mindenszentek napjával. IV. Gergely pápa 835-ben rendelte el, hogy ezentúl Szűz Mária és a mártírok emléknapját ne május 13-án, hanem október 31-én ünnepeljék a hívek. Ebből később november 1. lett, amit megtoldottak még egy nappal, a halottak napjával november 2-án.

Tovább

Egy kartonnal és egy törölközővel cáfolta az energiagyógyítást

október 30., 05:53 Módosítva: 2021.10.31 05:35
636

Emily Rosa 1996-ban elérte, amit előtte senki: energiagyógyítókat vett rá, hogy önként részt vegyenek módszerük tudományos igazolásában. Valószínűleg nem számítottak rá, hogy az eredmény a tudományos igazolás hiánya, vagyis egy cáfolat lesz.

Az energiagyógyítók (energizálók, energetizálók) módszerének lényege, hogy kezüket a páciensek felett mozgatva manipulálják az energiamezőt, ami szerintük minden embert körülvesz. Az energiamezőt a kezükkel érzékelik. 

Tovább

Nem Kirk kapitány az első a Star Trekből, aki az űrben járt

október 28., 14:42 Módosítva: 2021.10.31 08:25
6

Nagy jelentőségű az eredeti Star Trek szériában Kirk kapitányt alakító, most 90 éves William Shatner október 13-i űrugrása, azonban téves lenne azt gondolni, hogy Kirk (vagyis Shatner) az első, aki feltűnt a Star Trekben és megjárta a világűrt is. A Scotty-t alakító James Doohan hamvainak űrbe történő feljuttatását ne számoljuk, bár a színész családja örült, valljuk be, kissé morbid lenne űrutazásnak venni.

Dr. Mae C. Jemison, mint Palmer hadnagy és LeVar Burton, mint Geordi La Forge a Star Trek: Az új nemzedék 150. részében 1993-ban.
Dr. Mae C. Jemison, mint Palmer hadnagy és LeVar Burton, mint Geordi La Forge a Star Trek: Az új nemzedék 150. részében 1993-ban.
Fotó: IMDB

De ha nem Kirk, akkor kicsoda? A válasz a Star Trek: Az új nemzedék egyik epizódszereplője, Dr. Mae Carol Jemison. A nő a sorozat 150. epizódjában (A második esély) tűnt fel, mint az Enterprise-D transzporterét kezelő Palmer hadnagy.

Tovább

Egy plébános százharminc évvel Einstein előtt megjósolta a fekete lyukakat

október 24., 12:59 Módosítva: 2021.10.24 19:07
1202

Ha még nem hallott John Michellről, az azért lehet, mert ő egy méltatlanul elfeledett XVIII. századi természettudós. Korát megelőző tudományos eredményei és többszörös elfeledettsége okán mindenképpen dobogós helyezést érdemel a méltatlanul elfeledett tudósok toplistáján. Michell nemcsak a fizika, de a geológia és a kémia terén is olyan dolgokat ismert fel, amiknek a felfedezését máig más tudósoknak tulajdonítjuk.

Magáról John Michellről keveset tudunk. 1724-ben született a nottinghamshire-i Eakringben. Apja, Gilbert anglikán pap és plébános volt, anyja, Obedience eredetileg Londonból származott. 1742 nyarán a Cambridge-i Egyetem ösztöndíj nélküli, fizető hallgatója lett. A hiányos iratokból kiderül, hogy 1749-ben negyedik helyezést ért el az egyetem matematikaversenyén, és valószínűleg ugyanebben az évben matematikai diplomát kapott. A időközben eltelt hét évet nem töltötte végig az egyetemen, aminek feltételezhetően anyagi okai voltak.

Tovább

65 éve tört ki a forradalom Budapesten

október 23., 06:06 Módosítva: 2021.10.24 15:03
149

1956. október 23-án, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) által szervezett budapesti tömegtüntetéssel – és számos vidéki megmozdulással – kezdődött az országot hamarosan lángba borító forradalom, aminek legfőbb kiváltó oka a sztálinista diktatúra által keltett általános társadalmi elégedetlenség volt. A Gerő Ernő vezette MDP ellenséges fellépése nyomán a feldühödött tömeg az esti órákra agresszívvá vált, rövid időn belül fegyvert is szerzett, a Magyar Rádió épületét őrző karhatalmisták sortüze után pedig felkelést indított a diktatórikus rendszer megdöntésére.

A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben. A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol – még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat.

(Albert Camus) 

Tovább

Zsidó volt-e Hitler?

október 22., 06:38 Módosítva: 2021.10.23 10:59
3136

Ha valaki folyamatos és heves támadásokat intéz egy csoport ellen, könnyen megtörténhet, hogy a szemébe vágják: maga is közéjük tartozik. Ez történt Adolf Hitlerrel is. Addig hangsúlyozta az „árja” származás fontosságát, amíg ellenfelei el nem terjesztették róla: nem tudja bebizonyítani, hogy az „árják” közé tartozik. Egy bécsi lap már 1932-ben közzétette, hogy a náci párt vezetőjének apjának „Schücklgruber” volt az igazi neve, egyesek pedig azt terjesztették róla a müncheni kávéházakban, hogy zsidó ősei voltak.

Hitler, a zsidó?

A legendát Hans Frank, Lengyelország nem annektált részének egykori főkormányzója öntötte végleges formába, amikor nürnbergi cellájában kivégzése előtt lediktálta emlékiratait. Azt állította, Hitler 1930 végén megbízta őt, hogy nézzen utána családja történetének. Egyik unokaöccse ugyanis állítólag azzal fenyegette meg, hogy közzé fogja tenni, hogy a Führer igazi nagyapja egy Leopold Frankenberger nevű grazi zsidó kereskedő volt. Hitler apai nagyanyja, Maria Anna Schicklgruber ugyanis ennek a kereskedőnek a szakácsnője volt, gyermekét a munkaadója nemzette vele, s a család még éveken át támogatta anyagilag az asszonyt. Hans Frank még azt is elmesélte, hogyan magyarázta meg Hitler a történteket: nagyanyja csak megtévesztette Frankenbergert, mert pénzre volt szüksége, s ezért elhitette vele, hogy ő a gyermeke apja.

Tovább

Kigyulladó nadrágok tartották rettegésben Új-Zélandot

október 21., 10:29 Módosítva: 2021.10.21 20:08
29

Az 1930-as években furcsa félelemhullám söpört végig Új-Zéland farmerein. A mezőgazdaságban dolgozók nadrágjai minden előjel nélkül hajlamosak voltak kisebb robbanás következtében lángra kapni.

A kigyulladó nadrágok az ország mezőgazdaságában beálló változások következményei voltak, megjelenésük az új növényirtó szerrel áll összefüggésben. Az új-zélandi gazdaságok az 1930-as években folyamatos átállásban voltak a tejtermelésre, aminek következtében az Európából, az 1800-as években behurcolt parlagfüvet kevésbé tudták juhokkal kordában tartani a legelőkön, hisz az állatok a gyom mellett a teheneknek szánt füvet is lelegelték volna. Erre jelentett átmeneti megoldást a nátrium-klorát mint növényirtó szer használata.

Tovább

Csak nős pilóták vezethették a világ leggyorsabb repülőgépét

október 21., 05:40 Módosítva: 2021.10.22 12:04
3924

A világ máig leggyorsabb katonai repülőgépe, a Lockheed SR–71 Blackbird a hangsebesség több mint háromszorosára, 3529,6 km/h-s sebességre volt képes, azonban elődje, a Lockheed A–12 kémrepülőgép még gyorsabban és még magasabban repült.

A Lockheed legendás, fejlett programokon dolgozó osztálya, a gúnynevét egy képregénybeli illegális pálinkafőzőről kapó Skunk Works által fejlesztett A–12 az Arkangyal kódnevű gépekre készített tervek közül a tizenkettedik volt, és konstrukciójából származott az említett Blackbirdön kívül az YF–12 elfogó vadászgép is.

Tovább

Az utolsó magyar király megpróbált visszatérni, de másodjára sem sikerült neki

október 20., 13:29 Módosítva: 2021.10.20 20:32
88

1921. október 20. A dátum, amikor az utolsó osztrák császár és magyar király, IV. Károly megpróbálta visszavenni jogos örökségét, a magyar trónt. Azonban azzal már nem számolt, hogy a királyság időszaka, úgy tűnik, leáldozott. A „második királypuccs” azonban korántsem azt jelentette, hogy Károly király jogtalanul kívánta újra magáénak tudni a magyar trónt, sokkal bonyolultabb helyzet alakult ki. Végül a helyzet pikantériája, hogy a nemzetgyűlés 1921. november 6-án az 1921. XLVII. törvénycikkben 1707 és 1849 után harmadszor is kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, bár a királyság intézményét továbbra is fenntartotta.

Tovább

Tudta, hogy a kamencsi indiánok legfőbb főnöke félvér volt?

október 20., 06:01 Módosítva: 2021.10.21 05:54
232

A 19. század elején Texasban két ellenséges civilizáció élt egymás mellett. Az egyiket a  fehér farmer alkották, a másikat pedig a kamencsi indiánok, akiket hazánkban komancs néven  szoktak emlegetni. A kamencsik nomádok voltak, semmilyen építményt sem készítettek,  amelyet ne lehetne azonnal lebontani és elvinni. Nevüket a jút indiánoktól kapták, akik  nyelvén a koh-mahts szó annyit jelentett: „akik mindig ellenünk vannak”. Ők nemernuh-nak,  „népnek” nevezték magukat. Egymással segítőkészek voltak, másokkal azonban kegyetlenek.

A fehérek a kamencsik szemében a földek elrablói voltak, idegen megszállók, akik minden ígéretüket megszegték. A kamencsik a fehérek szemében szadista vadállatok voltak, akik megkínozták és megölték foglyaikat. Mindkét civilizáció a másik kipusztítására törekedett, ezért raboltak el és öltek meg oly gyakran nőket és gyermekeket is. Az elrabolt fehér nőket az újságok úgy emlegették, hogy „sorsuk rosszabb a halálnál”. Bár az indiánok nem erőszakoltak és kínoztak meg minden elrabolt nőt, de nagyon kevés tért vissza testileg vagy érzelmileg sértetlenül. Amikor pedig a fehérek elkezdték kiváltani az elrabolt asszonyokat, az indiánok 

MÉG TÖBBET RABOLTAK EL, S MÉG ROSSZABBUL BÁNTAK VELÜK,

mert úgy vélekedtek, hogy az elgyötört foglyokért több pénzt kapnak.

Tovább

Miért spriccelhet folyadék a szemünkből?

október 19., 06:12 Módosítva: 2021.10.19 21:32
26

Az emberi test tele van folyadékokkal, amelyek egy része így vagy úgy, de el is hagyja testünket. Részben ilyen a könny is, amely kizárhatatlan testünk szemünket védő módszerei közül. Ám vannak, akik képesek könnyet spriccelni egy erősebb orrfújással, még extrémebb esetekben szándékosan is.

Sőt, hogy tovább fokozzuk, vannak olyanok, akik vizet, tejet, akár füstöt is eregetnek a szemükön keresztül. De normális, vagyis inkább egészséges ez?

Tovább

Miért trollkodnak annyit a férfiak?

október 17., 19:55 Módosítva: 2021.10.18 20:29
78

A trollokat óriás termetű, lomha, agresszív, ostoba lényként ábrázolják a mesékben és a fantasyirodalomban. Híd alatt, barlangok mélyén, tárnákban élnek a sötétben, és bármikor előugorhatnak, hogy félelmet keltsenek. 

Az internetes trollok monitorjuk vagy telefonjuk mögött ülnek, arctalanul a félhomályban, és minden megtesznek, hogy hozzászólásaikkal bántsanak, sértsenek, szorongást okozzanak. Ha választ sikerült kiprovokálniuk, netán viszontharagot, indulatot is, célba értek, és elégedettség tölti el őket.

  

Mindnyájan ismerjük őket, találkoztunk már velük, itt élnek körülöttünk. Nem véletlen, hogy kutatásuk népszerű tudományos irányzat évek óta. De miért trollkodnak egyáltalán az emberek?

Tovább

Botrányok a Nobel-díjak körül

október 13., 16:06 Módosítva: 2021.10.14 16:00
29
Mi történik, ha egy Nobel-díjas felfedezésről később kiderül, hogy nem teljesen tükrözi a valóságot? Vagy ha egy Nobel-díjas lelkes nácibarát? Esetleg kőkemény rasszista, amit „tudományosan” meg is magyaráz? Most kiderül.

Az elmúlt napokban ítélték oda a 2021-es Nobel-díjakat, amelyeket decemberben adnak át a nyerteseknek, méghozzá úgy, ahogy tavaly: a koronavírus-járvány miatt mindenki a saját országában veszi át a kitüntetést. A díj a létező legmagasabb rangú elismerés, amelyet egy tudós, író, költő vagy bármely nagy hatást kiváltó ember kaphat a földön, ezért nagy gondossággal választja ki a Svéd Tudományos Akadémia, valamint a norvég parlament (Nobel-békedíj) Nobel-bizottsága az arra érdemeseket.

Akkurátus vizsgálódás ide, alapos mérlegelés oda, mégis számos mellényúlás, meredek eset, botrány tarkítja a 120 éves díj történetét.

Tovább

Majakovszkij három halála

október 11., 05:53 Módosítva: 2021.10.12 06:39
94

Ki ne ismerné a régi szovjet viccet? „Tudja, melyek voltak Vlagyimir Majakovszkij szovjet költő utolsó szavai az öngyilkossága előtt?” „Nem, melyek voltak?” „Elvtársak, ne lőjetek!”

Tovább

Tényleg hangot ad ki a sarki fény?

október 10., 19:27 Módosítva: 2021.10.11 14:05
106

Ha az északi népi mondákat és dalokat nem vesszük figyelembe, akkor is több mint egy évszázada vannak feljegyzéseink arról, hogy az északi és déli félteke sarkvidékein megjelenő sarki fény (aurora borealis északon és aurora australis délen) különleges látványát hanghatások is kísérik. De tényleg hangot adhat ki a fény?

A hipotézist, miszerint igen, hosszú ideig elutasították a tudós körök, ám egyre többet megtudva a sarki fényről mostanra úgy tűnik, részben sikerült bizonyítani: speciális körülmények között tényleg észlelhető hanghatások kísérik a pszichedelikus látványt.

Tovább

Egy heggyel mérték meg először, milyen nehéz a Föld

október 9., 06:25 Módosítva: 2021.10.10 09:08
676

Ma már speciális mérőműszerek segítségével viszonylag pontos becslésünk van arról, milyen nehéz a bolygónk, és hogyan oszlik el a tömege. A legfrissebb mérések szerint 5,974 kvadrillió (5,9736·1024) kilogramm a Föld.

A 18. században azonban még megközelítő értékekkel sem rendelkeztek a tudósok, Newton gravitációs felfedezéseit követően viszont felélénkült az érdeklődés a téma iránt. Ahhoz ugyanis, hogy megértsék bolygónk viselkedését, illetve más bolygók méretéről közelítő adatot kapjanak, elengedhetetlennek tartották, hogy tisztában legyenek a Föld tömegével. A megoldást végül egy brit csillagász munkája és egy magányosan álló skót hegy biztosította.

Tovább

150 évvel Kolumbusz előtt már tudták, merre van Amerika

október 7., 18:05 Módosítva: 2021.10.08 18:27
528

Az nem újdonság, hogy az amerikai kontinensen a 15. század előtt már partra szálltak az északi népek hajósai. A vikingek amellett, hogy Izlandot és Grönlandot felfedezték és gyarmatosították az Atlanti-óceán északnyugati partvidékén, a mai Kanada és Amerikai Egyesült Államok partjaihoz is eljuthattak.

A vikingek felfedezéseiről pedig úgy tűnik, Európa-szerte tudomást szereztek, egy 1340-re datálható, most tanulmányozott dokumentumból ugyanis kiderül, hogy egy milánói szerzetes genovai hajósok elbeszélései alapján leírja, milyenek Marckalanda (Markland, a mai Új-Fundland és Labrador) szigetei.

A Galvano Fiamma nevű szerzetes Cronica universalis című középkori krónikájának egyetlen fennmaradt kéziratát Paolo Chiesa, a Milánói Egyetem középkori latin irodalom professzora vizsgálta. A könyv eredetileg a milánói Sant’Ambrogio-bazilika gyűjteményébe tartozott, onnan tűnt el, amikor a napóleoni hódításokat követően felszámolták azt. Jelenleg New Yorkban található, privát gyűjteményben.

Tovább

Királyfi ugyan nem lesz belőle, de kegyetlenül betéphetünk, ha békával smárolunk

október 7., 06:02 Módosítva: 2021.10.07 18:06
203

„És a csúf béka daliás herceggé változott” – talán mindenki ismeri legalább ezt az egy fordulatot a Grimm testvérek által világkarriert befutó, Békakirályfi című meséjéből. Vagy tisztában van azzal, hogy régen úgy hitték, a boszorkányok állatok képében jelennek meg, többek között békaformában. Esetleg ismeri azt a népi hiedelmet, mely szerint aki megfog egy varangyot, az súlyos mérgezést kap, akit pedig szembe pisil a béka, az megvakul.

„Tény, hogy a varangyok bőre mérget termel, ez már régóta ismert, de ha a méreg, mondjuk, az ember szájába kerül, meghalni azért nem »szokás« tőle. Émelygésre, rosszullétre, hányásra lehet számítani, illetve az anyagnak hallucinogén hatása is lehet. Egyes vidéken a sámánok így, a békák mérge segítségével kerültek révületbe” – közölte az Index megkeresésére Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője. Hozzátette, ez a tapasztalat jelenik meg a népmesékben is, amikor a megcsókolt béka herceggé, királykisasszonnyá változik – a dolog tehát eredetileg csak hallucináció –, és innen már csak egy lépés a dolog továbbgondolása, hogy a boszorkány a varázserejű főzeteihez mindenféle, az emberek többsége számára undorító, mérgező, visszataszító alapanyagokat használ fel.

Tovább