A britek építettek egy 1800 kilométer hosszú sövényt Indiában

4 órája Módosítva: 2019.08.19 09:16
55

A Brit Birodalom a 19. század közepén több mint harminc évet áldozott az indiai  szubkontinensen átívelő Nagy Indiai Sövény felépítésére és gondozására. A Kínai Nagy Falhoz hasonlóan megalomán tervvel nem a viktoriánus korszak világhírű kertészeti stílusát népszerűsítették az indiai lakosság körében – tulipánok és rózsák nem igazán kaptak szerepet a projektben.

Tovább

Miért jó szurkolni?

tegnap, 07:35 Módosítva: 2019.08.19 07:59
313

EB 2020: legutóbb 1966-ban győztünk le vb-döntőst tétmérkőzésen

Nemzeti Sport, 2019

Női vb.sel.: a magyar válogatott ukrajnai vereséggel zárt

Nemzeti Sport, 2018

Látszik a különbség a két cím között, igaz? Ha nyer a csapat, akkor mi győzünk, ha kikap, akkor ők veszítenek. Egy lelkes szurkolónak nem mindegy, hogy a kedvenc csapata hogyan teljesít, többek között azért sem, mert annak komoly hatása van az agyára.

Tovább

Egy lelőtt utasszállító 269 áldozata kellett a GPS elterjedéséhez

augusztus 17., 08:33 Módosítva: 2019.08.18 07:44
220

Mára nagyjából mindenki természetesnek veszi a GPS használatát, a helymeghatározó rendszer ott van az ember telefonjában, autóval, gyalog, tömegközlekedést használva is jól jön. A GPS 1995-ös, civil használatra bocsátását viszont egy hatalmas, 269 áldozatot követelő légi katasztrófa előzte meg.

A szovjet légierő 1983-ban lelőtt egy eltévedt koreai utasszállítót, és mivel az áldozatok között volt egy amerikai kongresszusi képviselő is, az elnök Ronald Reagan kiemelt fontosságú ügyként kezelte a katasztrófát, amit miatt kényes hadi titkokat is nyilvánosságra hozott. Köztük a hadsereg által már használatba állított helymeghatározó rendszert, a GPS-t, aminek

az általános elterjedése Reagan döntésének köszönhető.

Tovább

A marketing történetének leghülyébb akciója: bónusz repülőjegy a porszívó mellé

augusztus 16., 04:58 Módosítva: 2019.08.17 08:20
418
James Murray Spangler
James Murray Spangler
Fotó: Wikipedia

1907-ban egy asztmás gondnoknak, bizonyos James M. Spanglernek Ohióban elege lett abból, hogy az élete egy merő rosszullét a por miatt, összebarkácsolt egy elektromos motorral működő szőnyegtisztító gépet – a világ első otthoni porszívóját. Akkor még nem sejtette, hogy éppen forradalmasította a takarítás világát, akkor már talán igen, amikor a következő évben eladta a szabadalmat egy William Hoover nevű befektetőnek. Aki rögtön céget épített köré, és világsikerre vitte a porszívót, ami hamarosan minden háztartás kötelező kelléke lett, a cég pedig – hiába próbálták sokan másolni – megkérdőjelezhetetlen piacvezető.. Angliában olyan népszerű volt, hogy a „hoover” kifejezés a porszívó, illetve a porszívózás szinonimájává vált a köznyelvben.

A sikersorozat évtizedeken át tartott, a cég folyton új modellekkel jelent meg a piacon, amikből a marketing világában mára ikonikussá vált szlogenekkel és reklámkampányokkal csináltak újra és újra bestsellert. 1986-ban aztán a Hoover család eladta a céget az amerikai háztartásigép-óriás Whirlpoolnak, és azzal mintha átok szállt volna a vállalatra, öt év alatt a profit a felére csökkent. Angliában különösen rosszul alakult a Hoover dolga, a 90-es évek elejének recesszióját amúgy is megsínylették az eladások, ráadásul felbukkant a színen pár konkurens cég, például mint a szintén angol Dyson. A Hoover nyeresége öt év alatt a felére olvadt, a piaci részesedése Angliában 50 százalék alá süllyedt, amit tragédiaként éltek meg a cég vezetői. A raktárakban hegyekben álltak az eladatlan porszívók, be kellett vetni valami marketinges mágiát, ami újra felpörgeti az eladásokat.

Tovább

Kettévágva költöztették el a házat Ceaușescu sugárútja elől

augusztus 15., 05:00 Módosítva: 2019.08.16 08:01
4443

Elég sok minden eszébe juthat az embernek Nicolae Ceaușescu Romániájáról, de nem biztos, hogy a mérnöki bravúrok a lista elején vannak. Pedig ha valakinek, akkor Ceaușescunak igen komoly elképzelései voltak arról, hogy pontosan minek hogyan is kellene kinéznie Romániában: minél monumentálisabb valami, annál jobb. Ezért is lett olyan értelmetlenül óriási a Ceaușescu által rendelt bukaresti parlament, ezért építtetett stadiont szülővárosában, Scorniceștiben, és részben ezért is vágtak ketté középen, majd húztak odébb egy 80 lakásos gyulafehérvári lakóházat, hogy ne torlaszolja el a város leendő hatalmas sugárútját.

DDdWaj4VwAIYno4
Tovább

Egyetlen fától származik a világ makadámdió-termésének 70 százaléka

augusztus 14., 05:05 Módosítva: 2019.08.14 20:20
317

A világ makadámdió-termésének túlnyomó többsége egyetlen, 19. században elültetett fához vezethető vissza, ami elég rossz hír az egészséges és tápláló magvakat hozó növény jövője szempontjából. 

Tovább

Mégis mi a fenét akar jelenteni az, hogy fékek és ellensúlyok?

augusztus 13., 04:57 Módosítva: 2019.08.13 20:00
346

Előfordult már, hogy kocsmai verekedés tört ki azért, mert valaki a pultot támasztva azt mondta, hogy Magyarországon leépült a fékek és egyensúlyok rendszere, mire hátulról kupán vágta egy spicces jogfilozófus, aki magából kikelve ordította: az fékek és ellensúlyok rendszere, te baromállat?! Talán nem, de nekem már volt késhegyre menő vitám arról, hogy melyik a helyes kifejezés.

Tovább

A csaló, aki 90 éve majdnem csődbe vitte Portugáliát

augusztus 12., 05:20 Módosítva: 2019.08.13 00:09
643

A portugál Alves dos Reist, teljes nevén Artur Virgílio Alves Reist minden idők egyik legnagyobb hamisítójának tartják, már csak a tevékenysége léptéke miatt is:

1925-ben egy túl jól sikerült hamisítási projekt végén a portugál GDP csaknem 1 százalékával rendelkezett, ami majdnem államcsődhöz vezetett, és az 1926-os puccshoz is köze volt.

Tovább

Hajszálon múlt, hogy nem az elektromos autó lett egyeduralkodó

augusztus 11., 08:57 Módosítva: 2019.08.12 08:47
2397
Ma mindenki az elektromos járművektől várja a fosszilis tüzelőanyagok és a belsőégésű motorok okozta környezeti krízis megoldását. Emiatt úgy tűnhet, hogy az elektromos autók a modernitás megtestesítői, miközben a benzin/dízel maga a bűzös maradiság. Pedig a 20. század hajnalán minden az elektromos járműveknek kedvezett, de az emberiség a belsőégésű motorra fogadott - és vesztett. Az utólag sokak által kárhoztatott technológiaváltásban egy kifejezetten pofátlan csalássorozatnak is szerepe volt.

Londonban mindenki megváltásként fogadta az elektromos buszokat, hiszen a benzines (vagy gázolajos) buszokkal csak a baj volt. Hangosak és büdösek voltak, mérgező füstöt eregettek, ráadásul még megbízhatatlanok is voltak, alig telt el nap anélkül, hogy lerobbantak volna. Ezzel szemben az elektromos buszok azonnal a tömegközlekedés kedvenceivé váltak - hiszen a konkurens járművek összes hibáját kiküszöbölték.

A London Electrobus egyik járműve begördül az újratöltőgarázsba
A London Electrobus egyik járműve begördül az újratöltőgarázsba
Fotó: London Transport Museum

Nem 2019-ről van szó, hanem 1907-ről, amikor az Electrobus társaság járművei először álltak szolgálatba a brit főváros utcáin. A vak is láthatta (és szagolhatta-hallhatta), hogy ezek sokkal jobbak az addig elérhető, ló vontatta omnibuszoknál, de a meglehetősen embrionális állapotban lévő benzines, illetve dízel buszoknál is.

Az üzemanyaggal hajtott omnibusz végítélete elérkezett

- jósolta kissé elhamarkodottan a londoni Daily News lap. Egy másik újság nemcsak a motoros buszok, de az omnibusz és a metró halálát is megjövendölte. Voltak, akik már a jelenség globális konzekvenciáit pedzegették. Ha az elektromos meghajtás Londonban, a Brit Birodalom fővárosában, a városi tömegközlekedés úttörő metropoliszában beválik, az egész világ követni fogja a példát. A népszerűség pénzt hoz majd, a pénz felgyorsítja a technológiai fejlődést, és ha a technológia gyökeret ver, már nagyon nehéz lesz letérni az általa kijelölt úttól - szólt a jóslat.

Évi 8500 rendőri intézkedés

Ez teljesen reálisnak is tűnt 1907-ben. Csak két évet kell azonban előre ugranunk az időben, és totálisan megváltozott közhangulattal szembesülünk: az elektromos buszok kimentek a divatból, Londonban senki sem használja már őket, viszont a belső égésű buszok pályája meredeken emelkedik. Mi történt, hogyan változhatott az egyik technológia hirtelen átkozottból kívánatossá, a másik meg fordítva? Nos, maguk a technológiák (ekkor még) nem sokat változtak, de a londoni elektromos járművek jó hírét száz évre lerombolták a rájuk akaszkodó csalók.

1907-ben tökéletes alkalom kínálkozott a London Electrobus Company piacra lépésére, hiszen a Londonban üzemelő ezer körüli benzines buszt (ami több volt, mint a berlini, a New York-i és a párizsi buszok száma összesen) már mindenki utálta. A rendőrség egy év alatt 8500-szor állította meg a buszokat azért, mert (akkori sztenderdek szerint) kibírhatatlan volt a zajuk és a füst, amit magukból eregettek. Megbízhatatlanok voltak, a járművek negyede folyamatosan működésképtelen volt. Ott tartott a londoni tömegközlekedés, hogy

a lovas omnibuszok újra kezdtek divatba jönni.

A kínálkozó üzleti lehetőséget egy ügyvédből lett használtautó-kereskedő, Edward Ernest Lehwess ismerte fel két évvel korábban, bár ő inkább a rövid távú meggazdagodásra koncentrált, és a tömegközlekedés jövőjét meghatározó paradigmaváltás nem igazán volt a fókuszában. Valószínűleg kezdettől fogva egy nagy stílű csalás álcájának szánta csupán a London Electrobus társaságot, és ennek megfelelően választott üzlettársat: Edward Beallt, aki ugyancsak ügyvéd volt korábban, és csak nem sokkal korábban engedték ki a börtönből, ahová több mint kétszáz befektető átverése miatt kellett beköltöznie.

Pajta a semmi közepén

Ilyen előélettel a tulajdonosok jobbnak látták álnéven belevágni az üzletbe. 1906-ban be is jelentették, hogy háromszáz elektromos buszt fognak üzembe állítani, és ehhez várják a befektetőket, akik összesen 300 ezer font névértékű részvényt vásárolhattak a társaságban. A biztos profit alátámasztására egy szabadalmat lobogtattak, ami állításuk szerint monopóliumot biztosít számukra az elektromosbusz-piacon.

A befektetők tolongtak a részvényekért, míg az újságok le nem leplezték a svindlit. Kiderült, hogy a cég telephelyén, ahol elvileg buszok százait kellett volna gyártani, csak egy elhagyott pajta van. A reklámban központi szerepet játszó szabadalomról pedig kiderült, hogy egy belső égésű járművekben használható áttételről szól, semmi köze az elektromos buszokhoz.

A bíróság kötelezte a céget, hogy ezer befektetőt kártalanítsanak.

De a történetnek itt nincs vége, hiszen Lehwess - látva az elektromos buszok iránti igényt - nem zárta be a céget, hanem újra próbálkozott. Elutazott New Yorkba, és egy ottani akkumulátorgyártó céggel megegyezett, hogy megbízható tápegységeket szállítanak a buszaihoz (a cég számára csak akkor derült ki, hogy őket is átejtették, amikor már késő volt).

Akkumulátorcsere az elektromos buszon
Akkumulátorcsere az elektromos buszon
Fotó: British Library

Függetlenül a cégvezetők erkölcseitől, az a néhány busz, amelyeket a befektetők csalogatása érdekében valóban üzembe állítottak, a kor csúcstechnikáját képviselte, és alkalmasak lettek volna arra, hogy egy új közlekedési trend kiindulópontjai legyenek. Az akkumulátorok 1,75 tonnát nyomtak, és 60 kilométert tudott velük menni a busz. Nyolc óráig tartott a töltésük, vagyis, ha fixen beépítették volna őket a buszokba, akkor az üzemidő felében kiesett volna a jármű a forgalomból. Ehelyett könnyedén lekapcsolható és cserélhető akkukat terveztek, amelyeket három perc alatt le lehetett cserélni, és a busz friss elemekkel mehetett is vissza a forgalomba.

Végül hat busz állt szolgálatba London belvárosában, a ViCtOria és a Liverpool streeti vasútállomás közötti hat kilométeres vonalon 1907-ben.

A befektetők, akiknek évi 26 százalékos megtérülést ígértek, a működő buszok láttán újra áradni kezdtek, és Lehwessék a következő két évben 95 ezer fontot kalapoztak össze (ez mai áron 3,5 milliárd forintnak felel meg). Bár minden részvénykibocsátás alkalmával azt ígérték, hogy újabb buszok tömegei fogják ellepni az utakat, a valóságban mindössze 20 szállított utasokat. Ezekre mindössze 14 ezer fontot költöttek, azt is Lehwess egy másik, buszgyártó cégénél, aki persze jelentősen túlárazva adta el a buszt saját magának.

Szög a koporsóba

A sofőr mögött Edward Lehwess, a cég igazgatója ül
A sofőr mögött Edward Lehwess, a cég igazgatója ül
Fotó: London Transport Museum

A vég ugyanolyan hirtelen jött el, mint ahogy a siker beköszöntött két évvel korábban. 1909 januárjában a munkába igyekvő emberek hiába várták az elektromos buszt a Victoria pályaudvaron, az többé nem érkezett meg. Lehwess és üzlettársai, miután a buszok akkumulátorát gyártó cég sikeresen perelte be őket a fizetés elmaradása miatt, jobbnak látták szedni a sátorfájukat - bár a szolgáltatás felfüggesztését a vállalat “átstrukturálásával” magyarázták a befektetőknek.

Lehwess még 35 évig élt, és semmit sem változtatott üzleti módszerein. Cégeket alapított, majd számolt föl sorozatban, hoppon maradt befektetőket hagyva maga után. Bevezette a tőzsdére például a Victoria Rubber Estates nevű gumitársaságot, amelyről azt állították, hogy Malayában működik. Valójában a cég egy gramm gumit nem gyártott soha. Később szabadalmaztatott egy autókba építhető napfénytetőt, aminek ötletét egy ismerőse ellopta tőle, így ez esetben ő lett a felperes egy iparjogi perben. Hosszas huzavona után 35 ezer fontos kártérítést nyert.

Persze nem állíthatjuk, hogy ez az incidens okozta az elektromos meghajtás fénykorának végét, de a britek hozzáállását a technológiához bizony jócskán meghatározta. Az elektromos autókat jó ideig nem lehetett anélkül szóba hozni, hogy a svindli szó elő ne került volna. Ilyen légkörben persze

a befektetők is messziről elkerülték az iparágat, a fejlődés megtorpant.

A belső égésű motor hatásfoka közben folyamatosan javult, így az újonnan épített, jó minőségi utakra nagy hatótávolságú járműveket tudtak kínálni, egyre alacsonyabb áron (köszönhetően a Ford és társai által tökélyre fejlesztett sorozatgyártásnak). Egyre-másra fedezték fel a kőolaj-lelőhelyeket, az üzemanyag ára zuhant. Eközben az elektromos járművek megmaradtak lomha, nehéz és kis hatótávolságú játékszereknek.

De máshogy is alakulhatott volna minden, csak bizalom kellett volna hozzá.

Tovább

Tényleg kijózanodhatunk egy erős kávétól?

augusztus 10., 07:20 Módosítva: 2019.08.11 16:23
272

Aki valaha ivott nagy mennyiségű alkoholt, az tudja, hogy az aznapi öröm a másnaptól kölcsönvett boldogság. Rengeteg praktika létezik a másnaposság ellen: nyers tojás, C-vitamin, sok víz és/vagy fájdalomcsillapító lefekvés előtt. Sokan azonban olyan trükkökről mesélnek, amikkel azonnal ki lehet józanodni, és szó se lesz másnaposságról. Egy nagy pofon, testmozgás, jeges víz, vagy a pièce de résistance:

egy bögre erős fekete kávé.

Az Állítólag című discoverys ismeretterjesztőben tesztelték is a négy csodaszert, de a testmozgás és a pofon hatékonyságát nagy jóindulattal is csak elképzelhetőnek tartották, míg a jeges vizet és a kávét teljesen elvetették mint instant józanítót.

Tovább

Miért nincs a hotelekben fogkrém a fürdőszobában?

augusztus 9., 05:13 Módosítva: 2019.08.11 08:18
1190

Mi a civilizált, nyugati kultúrember első dolga, ha hotelben száll meg, miután belép a szobájába? Úgy van: lecsekkolja, hogy milyen ingyen cuccok vannak a fürdőszobában. Bár a műanyag szemét elleni harcban, úgy tűnik, lassan elesnek a pici flakonos samponok és tusfürdők, valamilyen formában ezek mindig megtalálhatók itt. Plusz szappan, testápoló, hajkondicionáló, borotva, ilyen-olyan krémek, négy csillagtól felfelé már zavarba ejtő választékban és mennyiségben.

Egyvalami viszont szinte mindig hiányzik a hotelek fürdőszobáiból, ráadásul a higiénia szempontjából elég fontos dolog: a fogkrém.

Kicsit jobban belegondolva ez elég nehezen érthető, elvégre hajkondicionáló balzsam nélkül csak-csak elvan az ember pár napig, de a fogmosásról azért mégsem illik lemondani – hát miért nem az utóbbiban segíti az egyszeri megfáradt utazót a szálloda?

Tovább

A hiénalányoknak 20 centis csiklójuk van

augusztus 8., 05:00 Módosítva: 2019.08.09 08:52
1873

A foltos hiénák sok szempontból különböznek legközelebbi rokonaiktól, a barna és a csíkos hiénától is. Markánsan eltérő a társas viselkedésük, hiszen matriarchátusban, vagyis nőuralom közepette élnek. Ennek megfelelően a nőstények nagyobbak a hímeknél. Nevükhöz illően bundájukat foltok tarkítják, és élőhelyük, táplálkozásuk sem egyezik tökéletesen a többi hiénafaj szokásaival.

Ja, és 18-20 centiméteres klitoriszuk van, ami merevedésre képes pszeudopénisszé alakult

- de ön biztos nem ezért kattintott ide.

Tovább

Az antik márványszobrok eredetileg színesek voltak

augusztus 7., 04:56 Módosítva: 2019.08.08 05:57
2311

Képzeljen maga elé egy híres, klasszikus szobrot! Milói Vénusz, Laokoón-csoport, Michelangelo Dávidja, mindegy, lehet akár nem is egy konkrét műalkotás, csak úgy általában: milyen színt lát, ha arra gondol, hogy antik szobor?

Hülye kérdés, gondolhatja, hát fehéret, márványszínűt, amilyen az összes régi szobor a múzeumokban. És eddig még igaza is van, a múzeumokban valóban fehérek. Viszont amikor készültek, leginkább az ókori Görögországban, vagy Rómában, még egyáltalán nem ilyenek voltak, általában élénk színekben pompáztak, hogy minél élethűbbek legyenek, vagy drámaibbak, szóval hogy úgy általában jobban kifejezzék a művész mondanivalóját.

Ezt egyrészt korabeli írásos emlékek támasztják alá, másrészt a mai modern vizsgálati módszerek sok konkrét szobornál kimutatták a festékanyagok nyomait, azzal a hajdani színeket és mintázatokat.

Tovább

A japánok legnagyobb hajóágyújának lökéshulláma lenyúzta a bőrt a közelben álló matrózokról

augusztus 6., 04:51 Módosítva: 2019.08.06 23:58
1698

A 20. század húszas-harmincas éveiben egyre militarizálódó Japán katonai stratégái a Csendes-óceán teljes nyugati térségét a birodalom érdekszférájának tekintették. Ennek megfelelően a hadiflotta fejlesztésére koncentráltak. Az nyilvánvaló volt számukra már egészen korán, hogy területszerző törekvéseiket végső soron az Egyesült Államok akadályozhatja meg, de az amerikai flotta hajóinak számával nem tudták felvenni a versenyt. Ezért a hajó méretének növelésére koncentráltak.

Építettek két testvérhajót, a Muszasit és a Jamatót, amelyek a valaha vízre bocsátott legnehezebb csatahajók voltak.

Tovább

A bidé tényleg jobb a környezetnek, mint a vécépapír

augusztus 5., 05:06 Módosítva: 2019.08.06 05:52
245

Gyakran találkozhatunk manapság azzal a környezetvédő érveléssel, hogy a rendkívül pazarló vécépapír-használatot könnyedén kiválthatnánk a bidével – amire általában rögtön érkezik is az ellenérv, hogy a bidé ugyan papírmentes, cserébe viszont a vizet pazarolja, mint ha nem lenne holnap. De vajon hol az igazság, melyik a zöldebb megoldás, a fákat vagy a folyókat kell-e inkább megmentenünk a saját székelési szokásainktól?

Tovább

A németek és az oroszok fegyverszünetet kötöttek a világháborúban a farkasok miatt

augusztus 4., 07:55 Módosítva: 2019.08.05 09:37
1555

Ha nem lett volna elég bajuk az 1917 telén a keleti front lövészárkaiban fagyoskodó orosz és német katonáknak az első világháborúban, még egy addig ismeretlen fenyegetéssel is szembe kellett nézniük: az éhségtől megvadult farkasok lepték el a csatamezőt.

Az év februárjában egy berlini jelentés is megjegyezte, hogy nagy falkányi farkas kezdett beszivárogni a keleti front közelébe a litván és volhíniai erdőkből. Persze nem maguktól kaptak kedvet a költözéshez, más állatokhoz hasonlóan a háború viszontagságai miatt kényszerültek arra, hogy útra keljenek, és elinduljanak eleséget keresni.

Tovább

Tényleg a tehénfing nyírja ki a Földet?

augusztus 3., 08:14 Módosítva: 2019.08.04 09:56
932

A tehenek túl sokat szellentenek, amitől telemegy a légkör üvegházhatású gázzal, mi meg belepusztulunk a globális felmelegedésbe - szól az egyik leghíresebb klímaváltozási közhely. Ami nyilván azért lett olyan közismert, mert a fingás alapvetően vicces (kérdezzen csak meg egy tetszőleges ötévest), a klímaváltozás viszont egyre inkább vérfagyasztó, ez pedig tökéletes kombináció az emberek érdeklődésének megragadásához. Amire csak újabb lapáttal tett rá, hogy nemrégiben Bill Gates, és az amerikai újbaloldal szuperprojektje, a Green New Deal is a fingó teheneket emelte a klímaváltozás elleni harc frontvonalába.

Pedig szegény tehenek nem is finganak olyan sokat. Persze ez nem jelenti azt, hogy ne lennének extrém problémásak a klímaváltozás szempontjából.

Tovább

Békés céllal akartak halálsugarat telepíteni a Holdra az amerikaiak

augusztus 2., 05:05 Módosítva: 2019.08.02 14:21
597

A hidegháború idején a nagyhatalmak mai szemmel nézve furcsábbnál furcsább ötletekkel álltak elő. Az olyan egyszerű és földhözragadt tervek mellett, minthogy legyen egy olyan számítógépes hálózat, ahol szabadon áramolhat az információ - ami gyakorlatilag az internet alapjának tekinthető - nem álltak messze a döntéshozóktól az olyan ötletek sem, minthogy telepítsenek egy katonai bázist a Holdra.

Tovább

A csillapíthatatlan étvágyú kannibál megevett mindent a macskáktól a kisbabákig

augusztus 1., 05:02 Módosítva: 2019.08.12 11:48
1331

Az 1770-es években született Tarrarét szülei igazi szörnyszülöttnek tartották. Valós neve nem maradt fenn, ragadványneve származhatott a bélgázosság helyi megnevezéséből vagy Tarare régió nevéből is. Noha kifejezetten vékony fiú volt, már gyermekkorában is csillapíthatatlan volt az étvágya.

Hiába evett meg rendszeresen annyi ételt, amely egyébként az egész családnak is sok lett volna, sosem enyhült az éhsége, és testsúlya sem haladta meg az 55 kilót.

Tovább

Mennyi a pápa fizetése?

július 31., 05:39 Módosítva: 2019.08.01 05:13
828

A nagy, befolyásos és gazdag szervezetek vezetői általában elég sokat keresnek, legyen szó cégekről vagy akár országokról. Ennek több oka is van, egyrészt nyilván megérdelmik, hiszen szupernehéz és felelősségteljes a munkájuk, másrészt meg ha anyagi gondjaik lennének, könnyebben lehetne korrumpálni őket, tehát logikus sokat fizetni nekik - mármint elméletben, de ebbe most ne menjünk bele mélyebben. Az ilyen fizetések sokszor publikusak is:

A világ egyik legnagyobb, legbefolyásosabb és leggazdagabb szervezete a katolikus egyház. Csak katolikus papból több mint 400 ezer dolgozik világszerte, a hívők száma pedig bőven egymilliárd fölött van. Vajon mennyit keres az ő vezetőjük, a mindenkori pápa?

Tovább

90 éve építették, azóta sem használták soha a cincinnati metrót

július 30., 06:14 Módosítva: 2019.07.31 07:19
2421

Az ohiói Cincinnati ad otthont a világ leghosszabb, soha nem használt földalatti vasútjának. A múlt század elején a város vezetése a metróépítésben látta a közlekedési káosz megoldását, de világtörténelmi események, gazdasági összeomlás és hétköznapi politikai csatározások miatt a tervből semmi sem lett.

Nem ez lenne az első tervezett, de végül nem megvalósuló beruházás a világon. Csakhogy Cincinnatiben a földalatti jelentős részét meg is építették, mielőtt lefújták volna az egészet. Azóta ott áll a föld alatt a legutóbbi statikai felmérések szerint is kifogástalan állapotban lévő alagút a félkész állomásokkal, és senki sem tudja, hogy valaha is használni fogják-e bármire is.

Tovább

Miért fertőtlenítenek a kivégzések előtt?

július 29., 07:06 Módosítva: 2019.07.30 06:16
400

Montana állam hivatalos kivégzési protokollja szerint minden halálos ítélet végrehajtásához kötelezően rendelkezni kell három pár 7,5-ös és három pár 8-as méretű steril sebészkesztyűvel, 12 sebészmaszkkal és száz darab steril gézlappal. A méreginjekció beadása gyakorlatilag ugyanazokat a lépéseket követve történik, mint a gyógyító célú infúziók használata: steril eszközöket használva, az elítélt bőrének fertőtlenítése után szúrnak vénát, majd így kapja meg először az altatószert, végül a mérget. 

Tovább

A teddy mackónak nevet adó amerikai elnök 512 állatot ölt meg egyetlen vadászat alatt

július 28., 08:51 Módosítva: 2019.07.29 07:11
798

Theodore Roosevelt rendszeresen szentelt egy kis időt a kedvenc hobbijának még azután is, mikor az Amerikai Egyesült Államok elnöke lett. Ez a hobbi a vadászat volt, amiben kifejezetten sikeresnek bizonyult, legalábbis a feljegyzések szerint: egy 1909-es szafari alatt a fiával egészen pontosan 512 állatot ejtettek el, mentségükre szóljon, hogy csakis a tudomány és az amerikai emberek érdekében.

Tovább

Fél Európát a BorsodChem látta el droggal egy nyomdahiba miatt

július 27., 07:05 Módosítva: 2019.07.28 08:57
6874

Még ez év elején olyan jelzést kaptunk a német kábítószerellenes szolgálattól, hogy egy kábítószer ügy nyomára bukkantak, s találtak egy miskolci telefonszámot. Arra kértek minket, hogy próbáljuk lenyomozni ezt a szálat

- így kezdődött az a történet, amelyet Hollósi György őrnagy, az ORFK kábítószer bűnözés elleni alosztály munkatársa mesélt el 1992 decemberében az Új Hírnök nevű újságnak. Az ügy kezdeti szakaszában még a rendőrök sem gondolták volna, hogy a telefonszámon keresztül egy nemzetközi drogügyletre bukkannak, ahol az egyik legnagyobb magyar vállalat, a BorsodChem az érintett. Mint a kábítószer előállítója.

Tovább

Jobban fáj legóra lépni, mint tűzön vagy üvegszilánkon járni

július 26., 04:51 Módosítva: 2019.07.26 17:55
1515

Aki lépett már legódarabkára, az valószínűleg teljesen egyetért a fenti kijelentéssel, még akkor is, ha soha nem járt üvegszilánkon vagy parázson. Scott Bell járt már utóbbin is, sőt 2006-ban Guiness-rekordot döntött, és 76 métert, majd 8 hónappal később majdnem 100 métert sétált a nagyjából 650 fokos parázson. Most egy rendezvényszervező céget üzemeltet, ahol az emberek csapatépítés címen forró parázson, üvegszilánkokon vagy éppen a jól ismert építőkockákon sétálást tapasztalhatják meg. Egyet tippelhetnek, melyiket bízza saját bevallása szerint a kollégáira:

igen a legón járást.

Azt mondja, hogy a másik kettő egyáltalán nem fáj, de az építőkockás sétáról meglehetősen diplomatikusan csak úgy nyilatkozik, hogy elég kellemetlen élmény.

Tovább

A világ egyik legnagyobb csokigyárának egy iskola a tulajdonosa

július 25., 04:52 Módosítva: 2019.07.25 18:31
480

Hogy melyik a világ legnagyobb csokigyára, azt a valóságban nem olyan egyszerű megválaszolni, mint a Willy Wonka-filmekben. Ezek a cégek az édesség mellett általában kismillió más dolgot is gyártanak, így némi ügyeskedéssel kihozható a csoki piacvezetőjének a svájci Nestlé, az olasz Ferrero, az amerikai Mars, vagy a szintén amerikai Hershey is. Utóbbi a legkevésbé ismert Magyarországon, sőt úgy általában Európában, de az óceán túloldalán nagyon népszerű, az éves forgalma 7-8 milliárd dollár körül alakul, a tőzsdei értéke 30 milliárd, ami forintban olyan 8,8 billió. Csak hogy tudjuk mihez viszonyítani: ez több mint a háromszorosa a legnagyobb magyar cégként ismert Molénak.

A legnagyobb tulajdonosa pedig egy általános és középiskola, amit eredetileg árva gyerekeknek alapítottak, ma pedig a világ leggazdagabb iskolái között tartják számon.

Tovább

A kaméleon nem is akar beolvadni a környezetébe

július 24., 05:14 Módosítva: 2019.07.24 16:04
469

Azt hiszem, vitán felül áll, hogy a kaméleon a legkirályabb állatok egyike. Elképesztően jól tudja forgatni a szemeit, egyedülálló a nyelvtechnikája, és fantasztikusan változtatja a saját színét, hogy beolvadjon a környezetébe. Előre is elnézést a kaméleon-rajongóktól a mítosz rombolásáért, de ezekből az állításokból csak kettő és fél igaz - a “hogy beleolvadjon a környezetébe” kitétel viszont valójában egyáltalán nem úgy van.

De akkor miért változtatja a kaméleon a színét, és hogyan csinálja?

Tovább

Japán nő írta a világ első regényét

július 23., 05:15 Módosítva: 2019.07.24 15:43
399

A világ első regénye címért több alkotás is ringbe száll. Természetesen a válasz azon múlik, mit is sorolunk a regények közé, így nem feltétlenül létezik helyes válasz. Egyesek már a Gilgames-eposzt is regénynek tartják, de mások nem mennek ennyire vissza az időben. Európában versenybe szállt Sir Thomas Malory Le Morte d'Arthurja (1470), Miguel de Cervantes Az elmés nemes Don Quijote de la Manchája (1607), vagy éppen a Daniel Defoe varázslatos című

A híres Moll Flanders örömei és viszontagságai, nevezetesen, hogy a Newgate-börtönben született, s gyermekkorát nem számítva, életének hatvan évéből tizenkét évig szajha volt, ötször ment férjhez (egy ízben tulajdon öccséhez), tizenkét évig tolvajnő volt, nyolc évig Virginiába deportált fegyenc, végezetül meggazdagodott, tisztességes életre adta magát és bűntudatban halt meg (1722).

(Nem csoda, hogy leginkább Moll Flanders örömei és viszontagságaiként híresült el).

moll
Tovább

Sztálin 426 méteres felhőkarcolót tervezett saját magának Moszkva közepére

július 22., 07:57 Módosítva: 2019.07.23 06:32
288

Oroszország fővárosa évszázadokon át Szentpétervár volt, aztán Lenin 1918-ban külföldi inváziótól tartva Moszkvát nevezte ki új központnak (pontosabban régi-újnak, mert korábban már volt cári főváros). A kommunisták hatalomra kerülésével véget értek a városképet védő törekvések (főleg, miután betiltották a prezervációs társaságokat), így 1931-ben Sztálin pályázatot írt ki a Szovjetek Palotájának megtervezésére.

Hogy emléket állítson a munkások győzelmének, egészen új városképet képzelt el, ami méltó a burzsoázia leigázóinak emlékére. Ehhez persze le kellett volna bontani a város nagy részét, ami később már csak bizonyos épületekre korlátozódott. 

Tovább

Amerikában már 50 éve betiltották volna a műanyagot, de jött az ipari lobbi

július 21., 10:25 Módosítva: 2019.07.22 10:37
4733

Előbb a szívószál, most meg már minden, ami plasztik: a műanyagmentes július globális kampánya miatt úgy érezni, a műanyag lett új közellenség. Valójában azonban annyira nem új, hogy jó pár évtizeddel ezelőtt egyes amerikai szövetségi államokban már be is tiltották a műanyagpalackokat. Hogy akkor miért kell most még mindig küzdeni ellene? Az első nagy műanyagháború és a környezettudatosra csomagolt iparági lobbi győzelme ma is tanulságos történet.

Tovább