Ki sem robbant a II. világháború, egy magyar könyv már megírta a német vereséget

11 órája Módosítva: 2018-10-23 07:48
927

Mire lehet számítani egy 1939 júniusában Magyarországon megjelent kötettől, aminek az a címe, hogy Németország háborús esélyei a német szakirodalom tükrében? Ne feledjük el, ugyan a második világháború még csak három hónap múlva fog kitörni, de már túl vagyunk két magyarországi zsidótörvényen, az Anschlusson, azaz Ausztria német bekebelezésén, ekkorra a németek megszállták Csehországot, a náci Jozef Tiso vezette független Szlovákia is valójában német bábállam, Magyarország visszakapta a felvidéket és megszállta Kárpátalját. Szóval egy ilyen kötet, ami ráadásul át is ment a Teleki-kormány cenzúráján, mi másról is szólhatna, mint arról, amiről akkoriban minden újságcikk és tanulmány és könyv: hogy ezek a háborús esélyek kiválóak, bolond lenne Hitler, ha nem robbantana ki háborút, és kebelezné be az egész kontinenst?

Tovább

Sztálin fia örömmel adta fel magát a náciknak

tegnap, 07:02 Módosítva: 2018-10-23 07:18
322

Joszif Dzsugasvili, ismertebb nevén Sztálin híresen rossz kapcsolatot ápolt elsőszülött gyerekével, Jakovval. Közismert anekdota, hogy amikor a fiú zaklatott érzelmi állapotban öngyilkosságot kísérelt meg, de túlélte, az apja csak annyit mondott: "Még egyenesen lőni se tud."

A háború se hozta éppen közelebb apát és fiát. Jakov Dzsugasvili 1941 júniusában csatlakozott a Vörös Hadsereghez, tüzérségi hadnagyként szolgált. Nem sokkal később, július 16-án Minszk közelében náci hadifogságba esett. Sztálin viszont minden hadifoglyot hazaárulónak tartott. Nem is mulasztotta el Jakov feleségét, Juliját a hároméves lányuk mellől két évre a Gulagra küldeni.

Tovább

A történelem egyetlen vízalatti tengeralattjáró-csatája

október 21., 07:51 Módosítva: 2018-10-22 11:07
262

Mivel a tengeralattjárók mindkét világháborúban a hadviselés fontos részei voltak, elsőre talán furcsán hangzik, de összesen egyetlen egy alkalommal fordult elő, hogy két tengeralattjáró az elsődleges rendeltetési helyén, a víz alatt csapott össze.

Ennél persze jóval többször harcoltak egymással tengeralattjárók – először a német U-27 süllyesztette el a brit E3-at az első világháború alatt –, de az összes többi esetben a vesztes fél a vízfelszín felett tartózkodott. Ennek elsősorban technikai okai voltak: akkoriban egyszerre csak néhány órát tudtak víz alatt tölteni, és lassabban is haladtak, mint a felszínen, így a merülést a legforróbb helyzetekre tartogatták. A víz alatti célpont azonosítása és követése is nehézkes lett volna modern navigációs eszközök híján. A torpedókat is a felszínen haladó hajók elsüllyesztésére tervezték.

Egy alkalommal, a második világháború utolsó évében mégis úgy alakult, hogy a víz alatt bonyolódott harcba két tengeralattjáró.

Tovább

A fák gombákon keresztül beszélgetnek egymással

október 20., 07:41 Módosítva: 2018-10-21 07:41
1513

Bár A Gyűrűk Urából ismert entek, a komótosan bandukoló és még komótosabban beszélgető faszerű élőlények legjobb tudomásunk szerint a valóságban nem léteznek, azért a hagyományos fáink is jóval kommunikatívabbak, mint amit egy könnyű erdei séta során kinéznénk belőlük.

A fákat, és egyébként más növényeket is összeköti ugyanis a gombafonalak föld alatt húzódó sűrű hálózata, a micélium, mint valami erdei internet kábelrengetege. Na és mire jó ez a rejtett hálózat? Nagyjából arra, amire minden más kommunikációs platform: lehet rajta keresztül információt megosztani, segíteni másoknak, vagy éppen jól kibabrálni velük.

Tovább

Miért emlékszünk néha az álmainkra, máskor meg nem?

október 19., 06:15 Módosítva: 2018-10-19 19:28
887

Mindenki álmodik. Aki azt gondolja, hogy nem, az is, csak nem emlékszik rá utólag. Vannak emberek, akik szinte mindig emlékeznek, mit álmodtak, másoknál ez nagyon ritkán fordul elő. Sőt, olyan is szokott lenni mindannyiunkkal, hogy reggel, közvetlenül ébredés után még élénken emlékszünk az álomra, de aztán ez elillan, hiába erőltetjük az agyunkat, csak foszlányokat, hangulatokat tudunk felidézni. Bár úgy tűnik, teljesen véletlenszerű, mikor emlékszünk az álmainkra reggel, és mikor nem, valójában van benne rendszer. Hogy ezt megértsük, először vegyük át, hogyan működik az álom.

Tovább

A bajusz, amivel egy államférfi mindenkit összezavart

október 18., 05:10 Módosítva: 2018-10-22 15:43
58
Törökországban a bajuszviselet olyan, mintha az arcunkra pingálnánk a politikai-ideológiai hovatartozásunkat: más és más formát viselnek a radikális balosok, a nacionalista jobbosok vagy éppen a hithű konzervatívok. A hagyomány alig százéves, és a hatalma teljében lévő Erdoğan elnök idején éppen virágkorát éli.

Aki látta már török férfiak nagyobb populációját, annak talán feltűnt, hogy nagyon nagy többségük bajszos (jelentős részük szakállas is, de ez most mellékes). Azt hihetnénk, ez is egyike a több évszázados közel-keleti, muszlim tradícióknak, mint például hogy nem esznek disznóhúst, nem isznak alkoholt, naponta legalább ötször imádkoznak és hogy a nőket másodrendű lényként kezelik. Valójában azonban csak alig több mint százéves története van, és éppen az Oszmán Birodalom összeomlásával van összefüggésben.

Az oszmán korban ugyanis a férfiak többségének borotvált volt az arca – és a feje is –, arcszőrzetet csak a kiváltságosok viselhettek, akkoriban a társadalmi státuszról a turbán színe, anyaga és más jellemzői árulkodtak. Az első világháború nem csak a történelmi Magyarországot intézte el, sőt: míg mi megúsztuk az ország kétharmadának elvesztésével, az akkor már régóta válságban lévő Oszmán Birodalmat konkrétan eltörölte a történelem színéről a párizsi békeszerződés.

A helyén megszülető, és az erőteljes iszlamizációt erőteljes szekularizációra cserélő Törökországban az addigi német dominancia után az angolok és a franciák kezdtek diktálni. A nyugat beleszólása az ország ügyeibe – és persze az iszlámháttérbe szorulása is – megosztotta a török társadalmat, és ha az nem is jutott eszükbe, hogy óriásplakátokon üzenjenek Londonnak vagy Párizsnak, hogy ők is megértsék, más módon kezdték el kifejezni politikai-ideológiai hovatartozásukat: a bajuszviselettel.

Tovább

A kilogramm etalonja egyszer lefogyott 0,05 milligrammot, és senki nem tudja, miért

október 17., 05:21 Módosítva: 2018-10-17 17:28
887

A mértékegységek metrikus rendszerét a franciák találták ki az 1700-as évek végén, és szép lassan le is váltotta világszerte a kismillió helyi mértékegységet, és az abból fakadó káoszt. Mármint a tudomány világában; a hétköznapi életben még jó pár helyen tartja magát a mérföld, a font, a gallon, a hüvelyk és társaik. Az SI rendszer hét alap mértékegységet használ, és azokból levezethető az összes többi: ezek a méter, a kilogramm, a Kelvin-fok, a másodperc, az amper, illetve a hétköznapokban kevesebbet használt kandela (a fényerősségre) és a mól (az anyagmennyiségre). Könnyen belátható, hogy ha minden ezekre épül, halálos pontossággal és stabilitással kell őket definiálni. Ez mára nagyjából meg is történt, az egy méter tudományos definíciója például úgy hangzik, hogy az a távolság, amit a fény vákuumban a másodperc 1/299792458 része alatt megtesz.

Egy mértékegység maradt, aminek nincs ilyen egzakt definíciója,a kilogramm. Az egy kiló a mai napig annyi, amennyit a kiló-etalon, egy párizsi széfben tartott platina-iridium ötvözetből készült tömb nyom. A kilogramm-etalont, a Le Grand K-t, 1879-ben készítették el, és azóta egy párizsi széfben tartják, légmentesen záró üvegbura alatt. Elvileg nem korrodálódik, nem kopik, nem oxidálódik, semmi nem történik vele, ami miatt megváltozna a tömege. A gyakorlat viszont nem ezt mutatja.

Tovább

A betegség, amitől a vakok azt hiszik, látnak

október 16., 05:12 Módosítva: 2018-10-16 23:40
356

Az embernek épp elég megküzdenie azzal, ha valamilyen komoly sérülés éri vagy betegségben szenved, de ezt még nehezebbé teszi, ha ő maga sem látja be, hogy beteg. Ezt az állapotot hívják anozognóziának.

Jelenet a Vaklárma című filmből
Jelenet a Vaklárma című filmből

A tagadás persze gyakori védekező mechanizmus kisebb-nagyobb nyavalyáknál – ki ne hallotta volna már lebetegedő baráttól vagy rokontól, hogy "ugyan már, dehogy kell orvoshoz menni, hát nincsen nekem semmi bajom". Az anozognózia viszont nem egyszerű tagadás, hanem egy általában fizikai sérülés miatt kialakuló kóros állapot, amelynek következtében akár egy olyan komoly probléma létét se látja be az érintett, mint hogy teljesen megvakult. Méghozzá azért nem látja be, mert ő maga se tud róla, nem érzékeli. A betegség görög eredetű neve is ezt jelenti: a betegség nem tudása.

Tovább

Napi húsz liter vizet isznak, mégis állandóan szomjasak

október 15., 05:21 Módosítva: 2018-10-16 05:41
548

Az ember átlagos napi folyadékigénye kb. 2-2,5 liter víz. Vannak helyzetek, amikor ennél többet kér a szervezet, például hőségben vagy komolyabb fizikai megterhelés hatására. Ez logikus is, hiszen ilyenkor izzadással hűti magát a testünk, azzal vizet veszít, és ezt pótolni kell. A Tour de France profi kerékpárosai például a hegyi szakaszokon simán leadnak óránként egy-másfél liter vizet izzadással, és ezt 6-7 liter folyadék bevitelével ellensúlyozzák menet közben (sőt, feljegyeztek a sportorvosok olyan esetet is, amikor egy versenyző 11,8 litert ivott a nyeregben – persze nem sima vízből, hanem elektrolitokkal, ásványi anyagokkal dúsított sportitalból).

Ennek tükrében különösen súlyosan hangzik a Diabetes insipidus nevű betegség fő tünete:

a betegek megisznak akár napi 20 liter vizet is, de még így is állandóan és kibírhatatlanul szomjasak.

Tovább

A botcsinálta szovjet kém, aki egy föld alatti királyságot keresett Tibetben, és Nobel-díjra jelölték érte

október 14., 06:11 Módosítva: 2018-10-15 07:34
174

1925-ben egy orosz származású amerikai művész-tudós házaspár, Nicholas  és Helena Roerich, valamit 22 éves fiuk, a katonai akadémista George tudományos expedíciót indított az akkor még jórészt feltérképezetlen, legendák ködébe vesző Tibetbe. Az útjuk 4 éven át tartott, rengeteg térképet készítettek, katalogizálták a helyi állat- és növényvilágot, régészeti lelőhelyeket fedeztek fel, dokumentálták egy csomó népcsoport folklórját és mondavilágát - egyszóval egy sor tudományág számára hasznos és úttörő volt a kutatásuk. Pedig nem ez volt a cél,

Valójában a buddhista legendák földalatti királyságát, Shambhalát keresték a szovjetek megbízásából, és közben hét országra szóló diplomáciai kavarásba tenyereltek bele. És a végén majdnem Nobel-díj lett a dologból.

Roerichék közvetlenül a kommunista forradalom előtt hagyták el Oroszországot és költöztek New Yorkba. Helena filozófus volt és író, Nicholas festő, régész, és mindkettőjüket erősen vonzotta a spiritualitás és az ezotéria. Miután Helena egy szeánsz alkalmával telepatikus üzenetet kapott egy Morya mester nevű szellemlénytől, hogy keresse meg Shambhala elveszett királyságát, a pár valósággal megszállottja lett a legendás birodalomnak.

Tovább

Hány megapixeles a szemünk?

október 13., 06:54 Módosítva: 2018-10-14 09:26
446

Manapság, amikor az olcsóbb okostelefonokba is 8-10-12 megapixeles kameramodulokat szerelnek a gyártók – nem is beszélve a szélsőségekről, pl a Sony 48 megapixeles eszközéről – , még a fényképezés iránt kevés affinitással bíró emberek is képben vannak nagyjából a digitális fotók felbontását illetően. Felvetődhet a kérdés, hogy ha a telefonunk borsónyi kamerája és a mögötte lévő szenzor 12 megapixeles (tehát 12 millió képpontból álló) képeket tud rögzíteni, akkor milyen felbontású lehet a szemünk?

Tovább

Verhetetlen birkózó volt, amerikai elnök lett, ki az?

október 12., 04:57 Módosítva: 2018-10-13 07:58
263

Abraham Lincoln, az Amerikai Egyesült Államok 16. elnöke a megkerülhetetlen történelmi szerepén, és az ellene sikeresen végrehajtott merényleten túl is érdekes figura, például

  • halála előtt pár órával hozta létre az elnök életét védő titkosszolgálatot (micsoda antré),
  • a holttestét megpróbálták elrabolni sírrablók,
  • és nem mellesleg szupersztár díjbirkózó volt, mielőtt elnökké választották volna, olyannyira, hogy posztumusz az amerikai birkózók Hírességek Csarnokába is beválasztották 1992-ben.

A legendák szerint 300 meccséből csak egyet vesztett el, bár erre nincs hitelt érdemlően erős bizonyíték, igaz, cáfolat sem - annyi viszont biztos, hogy tényleg rengeteg birkózómeccset nyert, és csak egy vereségéről maradt fel írásos emlék. A sztorihoz gyakran azt is hozzácsapják, hogy 1830-ban Illionois állam egyik megyei bajnokságában bajnok lett, ám Lincoln valójában csak később költözött Illionois-ba, úgyhogy ez biztosan kitaláció.

Tovább

A fáraó a halála után 3200 évvel útlevelet kapott

október 11., 05:13 Módosítva: 2018-10-11 18:53
260

Az egyiptomi uralkodók meglepően sok adminisztrációs problémába futnak bele a modern korban. Tutanhamon fáraó szekere például a New York-i John F. Kennedy repülőtéren akadt fent a határon, mert hogy nem volt alvázszáma a 3300 éves járműnek. Nagyjából két és fél évtizeddel korábban egy későbbi utódja, az Új Birodalom másik fáraója, II. Ramszesz találkozott nem várt problémával, amikor maradványait egy franciaországi múzeumba akarták szállítani restaurálásra. A nemzetközi törvények ugyanis csak útlevéllel engedélyezik emberi maradványok szállítását, így nem volt mit tenni, majdnem 3200 évvel Ramszesz halála után kénytelenek voltak útlevelet kiállítani a korábbi uralkodónak.

Tovább

Van olyan hegy a Földön, amit még sosem másztak meg?

október 10., 05:09 Módosítva: 2018-10-11 06:05
514

1953. május 29-én Edmund Hillary új-zélandi hegymászó és Tenzing Norgay nepáli serpa felért a Mount Everest 8848 méter magas csúcsára, először meghódítva a Föld legmagasabb pontját. A hegymászókat segítő technika azóta elképesztően sokat fejlődött, ennek köszönhetően az Everestet megmászták már többek között 13 éves gyerekek, egy 69 éves, duplán amputált lábú bácsi, és egy vak hegymászó is. A laikus azt gondolná, hogy ha ők mind felértek a világ tetejére, kicsit elveszítette a sportértékét az egész hegymászósdi, elvégre ennél magasabbra már nem lehet mászni.

Ez azonban annyira nem igaz, hogy 65 évvel a világ legmagasabb hegycsúcsának megmászása után még mindig több száz, akár ezer szűz hegy lehet a Földön, amelyeknek a tetején még sosem járt ember. A számukat senki nem tudja pontosan, mivel egészen a legutóbbi időkig, a műholdas térképek, a GPS és a digitális kamerák elterjedéséig az isten háta mögötti hegycsúcsok megmászása és annak dokumentálása elég hektikus és megbízhatatlan volt. (Ebből fakad például az egyik legrégibb hegymászó legenda, ami szerint George Mallory és Andrew Irvine már 1924-ben feljutott az Everestre, és a visszaúton érte őket halálos baleset.)

Tovább

Lesittelték 141078 évre, 8 év múlva kiengedték

október 9., 05:03 Módosítva: 2018-10-10 05:21
211
Chamoy Thipyaso
Chamoy Thipyaso

1989 júniusában, egy több mint három évig tartó per végén a thaiföldi bíróság bűnösnek mondott ki egy nyolc fős társaságot; vezetőjük, egy Chamoy Thipyaso nevű hölgy egészen abszurd, 141078 éves börtönbüntetést kapott. A csoport által véghezvitt világraszóló csalássorozatnak több mint 16 ezer károsultja volt, az ügy nagy része homályban maradt. A hatóságok azt is csak nagyjából tudták belőni 200 és 300 millió dollár közé, hogy mekkora lehetett az okozott kár.

A minden idők leghosszabb börtönbüntetésével végződő csalás a hatvanas években kezdődött. Chamoy Thipyaso akkoriban a thaiföldi nemzeti olajvállalatnál dolgozott aránylag magas pozícióban, a férje pedig a légierő egyik tábornoka volt. Ezzel a háttérrel Thipyaso úgy tudott elindítani egy pénzügyi befektetési alapnak tűnő piramisjátékot, hogy az teljesen legálisnak, és atombiztosnak tűnt. A Mae Chamoy alap (mae anyát jelent a thai nyelvben) ránézésre egy olajvállalati kötvény volt, ami stabil és magas hozamot ígért hosszú távra. A férj kapcsolatai révén a korai befektetők a katonaság vezető köreiből kerültek ki, ami Thaiföldön egyet jelent a politikai támogatással - így senki nem gyanakodott csalásra.

Tovább

Amerika hernyóhadsereggel nyerte volna meg a drogháborút

október 8., 05:49 Módosítva: 2018-10-09 05:51
49

Amerika hírhedt háborúja a drogok ellen az 1970-es évek elején indult, Nixon elnök hirdette meg hivatalosan. Irtózatos pénzeket emésztett fel, és hogy mennyire volt sikeres, azt jól mutatják például a Pablo Escobar viselt dolgairól szóló, mostanában eléggé megszaporodott tévésorozatok és filmek. Röviden: csúfos kudarc volt. Ettől viszont csak még érdekesebbek, hogy az amerikaiak milyen eszközöket vetettek be, vagy próbáltak bevetni, hogy helyben, a termelési oldalon kezeljék a drogproblémát. Kolumbiában és a környékbeli kokain-fellegvárakban például biológiai fegyver bevetését tervezték: hernyókkal irtották volna ki a kokacserjét.

.

Tovább

Nemcsak hogy létezik időutazás, még világrekordere is van

október 7., 07:50 Módosítva: 2018-10-08 07:29
458

Gennagyij Padalka orosz űrhajós 2015 szeptemberében tért vissza a Földre utolsó űrútjáról. Az orosz légierő ezredese 17 év alatt 5 űrrepülésen vett részt, összesen 878 és fél napot töltött az űrben, amivel rekorder, még a második helyezett Jurij Malencsenkóra is több mint 50 napot ver az űrben töltött idejével. De Padalka nem emiatt érdekes nekünk most, hanem azért, mert

 ő az időutazás világcsúcstartója.

Tovább

A gyémánt egy átverés

október 6., 08:25 Módosítva: 2018-10-07 16:28
699

A gyémántokat jó ideje a luxussal és a fényűzéssel azonosítják, azonban volt olyan idő, amikor egyáltalán nem számított ritkaságnak, sőt, nem is érdekelte az embereket. Aztán akcióba lépett egy De Beers nevű cég, és minden megváltozott, de ehhez kellett egy Cecil Rhodes nevű férfi is. 

Tovább

Hogy csinálja a fenyő, hogy zöld marad télen is?

október 5., 04:54 Módosítva: 2018-10-05 16:23
204

Vannak a lombhullató fák, meg vannak az örökzöldek, ezt még gyerekként megtanulja mindenki, nagyjából akkor, amikor először rácsodálkozik, hogy jé, karácsonyfa. De vajon miért tud megmaradni zöldnek a fenyő meg a többi hasonszőrű növény télen is, hóban-fagyban, miközben a többi fa levelei elszáradnak és lehullanak?

Tovább

Papagájok hajtották uralmuk alá Nyugat-Európát

október 4., 05:17 Módosítva: 2018-10-05 08:05
492

Hiába figyelmeztetnek a biológusok az invazív fajok veszélyességére, az őshonos fajokra gyakorolt káros hatásukra, az átlagember többnyire nem is veszi észre ezek megjelenését, nem tud róluk, nem találkozik velük. Különösen igaz ez a nagyvárosok lakóira, akik eleve kevés állat- és növényfajjal kerülnek kapcsolatba a mindennapokban. Talán egyetlen faj kivétel ez alól – legalábbis Nyugat-Európában egész biztosan: az indiai örvös-sándorpapagáj (Psittacula krameri manillensis).

Tovább

Ha minden almafajtát megkóstolnánk, az több mint negyven évig tartana

október 3., 05:08 Módosítva: 2018-10-03 19:38
272

Egyen naponta egy almát, és sose kell orvoshoz mennie! – tartja a népi bölcsesség. (Meg az orvostudomány is: a Medical News szerint az alma a tíz legegészségesebb étel között van.) Nem kellett volna megenni az almát, akkor orvosokra se lenne szükség! – replikázhatnánk a vallásos alapigazsággal. De ma már nehéz lenne megmondani, hogy melyik almából evett Ádám és Éva, mielőtt kiűzték őket az Édenkertből – ahogy azt is, hogy nekünk melyikből kéne ennünk, hogy mindig egészségesek maradjunk.

Tovább

A brit hadifogoly, akinek eltávozást adtak az anyja temetésére

október 2., 05:02 Módosítva: 2018-10-03 06:35
854

Van, hogy elítélt bűnözőket próbaidőre bocsátanak, a nyakukba sóznak egy hivatásos pártfogót, és adnak neki egy esélyt, hogy ismét a társadalom hasznos tagjává váljon. Ez viszont csak belföldön és békeidőben működi, nemzetek közötti háborúban nem, ugyanis minden ország megvédi a fogságból hazaszökött katonáit. Épp ezért szokatlan, ha egy hadifoglyot helyeznek ideiglenesen szabadlábra – elvégre mi más kötelezné a visszatérésre, mint az adott szava?

Pedig megesett már, hogy a becsületszó is elég volt az eltávozási engedélyhez.

Tovább

Tényleg szupererősek leszünk, ha pánikba esünk?

október 1., 05:05 Módosítva: 2018-10-02 07:26
291

Hysterical strenght, azaz hisztérikus erőkifejtés; így hívják azt a szélsőséges, már-már emberfeletti erőt, amit egyesek élet-halál helyzetben mutatnak. Az erről szóló anekdotákkal tele van az internet, de klinikai vizsgálatok során sosem sikerült bebizonyítani, hogy mi okozhatja. Sőt, azt sem, hogy egyáltalán létezik ilyen, pedig a tapasztalatok mást mutatnak.

Világos, hogy mindez megvan bennünk. Nem egy természetfölötti erő hatására támad bennünk ilyen erő.

– mondta a BBC-nek Robert Girandola, a kaliforniai UCLA munkatársa.

Tovább

Mi volt ez a dörej? Semmi, csak becsapódott a rakétapostás

szeptember 30., 08:01 Módosítva: 2018-10-01 07:36
27

Alig kétszáz éve az írásos kommunikáció még úgy zajlott, hogy az ember fogott néhány szelet papírt, teleírt négy-öt lapot, borítékba tette őket, majd elballagott velük a postahivatalba, ahol zsákokba tették a leveleket, és postakocsikkal, vonatokkal és levélkihordókkal eljuttatták azokat a címzetteknek. Hetekig is eltarthatott, mire az Egyesült Államok keleti és nyugati partjai között egy levél megtette az utat; nem véletlenül hívták a postai levelezést snail mailnek, azaz csigapostának.

Mégsem Amerikából, hanem Németországból ered az alapgondolat, hogy haditechnikai eszközöket használjanak levéltovábbításra.

Heinrich von Kleist , a Berliner Abendblätter szerkesztője már 1810 októberében azt javasolta, hogy tüzérségi ágyúkkal lőjenek ki olyan tölteteket, amiket postai levelekkel töltenek meg. Ha kiépítenének egy ilyen ágyúrendszert, és a lövedékeket folytatólagosan továbbítanák újabb ágyúkkal – érvelt Kleist –, egy ágyúgolyó fél nap alatt megtehetné a Berlintől Breslauig tartó, csaknem 300 kilométeres utat. Bár az ötlet jól illusztrálja von Kleist írói kreativitását, a gyakorlatba ültetésére sosem került sor.

Tovább

Miért pont négy karika az Audi logója?

szeptember 29., 06:58 Módosítva: 2018-09-30 08:55
457

Szeptember 24-én, hétfőn röppent fel a hír az Automotive News oldalán, hogy az Audi feltámasztaná a 60 (de inkább nagyjából 80) éve halott Horch márkáját, méghozzá azért, hogy a Mercedes Maybach mintájára csúcskategóriás luxusautót kínáljon az A8-as modelljéből. (A Maybach nem külön márka, csak az S-osztály legnagyobb luxust kínáló verziója lett végül, ezt másolná az Audi is.)

Ha ennyi lenne a sztori, akkor a gazdaság rovatunkba került volna, a Horch-feltámasztás viszont remek alkalmat ad arra, hogy kicsit visszakanyarodjunk az Audi márka indulásához, és belekeverjük kicsit a hetvenes-nyolcvanas évek magyar népautóját, a Trabantot is.

Tovább

Hogy tudnak a babák a földön mászni anélkül, hogy tönkremenne a térdük?

szeptember 28., 05:11 Módosítva: 2018-09-29 00:21
874

Elmúlt már harmincéves? Akkor most ereszkedjen négykézlábra, és próbáljon meg öt percet csúszni-mászni a padlón, ahogy a gyerekek szoktak. Na jó, ne ereszkedjen négykézlábra: borítékolható, hogy pokolian sajogni fog a térde utána.

Mivel a kisgyerekek a legkisebb szellőre is üvöltésben törnek ki, felmerül a kérdés: hogy bírják ezek a térden csúszás fájdalmát? És hogyhogy nem fáj nekik, ha napjában ezerszer a térdükre esnek? Titánbetét van a térdkalácsukban, vagy mi? A válasz még ennél is prózaibb:

a babáknak nincs térdkalácsuk. Pontosabban van, csak nem olyan, mint a harmincon fölülieknek.

Tovább

Évszázadokkal ezelőtt zsidó kalózok fosztogattak Jamaica partjainál

szeptember 27., 05:12 Módosítva: 2018-09-27 05:53
916

A kingstoni Hunts Bay Temetőben 2008-ban fedezték föl azt a hét sírkövet, amiken héber írásjelek, illetve a kalózok egyezményes jele látható: a koponya a két keresztbe tett lábszárcsonttal. Aki látta a Karib-tenger kalózait, aligha lepődik meg rajta, hogy Jamaicában egykor kalózok dúlták-lakták a vidéket – de hogy zsidó kalózok?!

Tovább

7000 éve egyszer csak eltűnt a férfi gének 95 százaléka

szeptember 26., 05:07 Módosítva: 2018-09-27 05:53
2124

Néhány éve fura dolgot fedeztek fel a genetikusok az emberiség genetikai állományának történelmi alakulásában. A jelenséget DNS-útszűkületnek, vagy palacknyak-effektusnak nevezték el, és sokáig teljesen értetlenül álltak előtte. A változatos helyekről származó leletek genetikai vizsgálata ugyanis azt mutatta, hogy nagyjából 7000 évvel ezelőtt nagyon rövid idő leforgása alatt

egyszerűen eltűnt a férfiak 95 százaléka.

Hogy hogyan lehet az ilyesmit a DNS-ből megmondani? Az embernek, mint tudjuk, 23 pár kromoszómája van, ebből a 23. határozza meg a nemünket: a nőké XX, a férfiaké XY. A genetikusok azt vették észre, hogy a csak a férfiakban jelen levő Y kromoszóma változatossága az idővonalon a leletek korának egy jól meghatározható pontján, úgy 7000 évvel ezelőtt, hirtelen összeomlik, aztán szép lassan újra visszatér az eredeti változatossági szintjére. A csak anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS viszont semmi hasonló kilengést nem mutatott. Ez pedig azt jelenti, hogy a férfiak létszáma drámai mértékben megfogyatkozott, miközben nőből nagyjából ugyanannyi maradt körülöttük. A statisztikákból Európában, Ázsiában, és Afrikában is kimutatható volt ez a mintázat; az adatok azt mutatták, hogy 17-szer annyi nő élt ebben az időben, mint férfi.

Tovább

A tengeren is uralkodik a Lamborghini

szeptember 25., 05:02 Módosítva: 2018-09-25 15:00
49

Ha azt látjuk, hogy a belvárosban kisebb csoportosulás támad egy autó körül, akkor jó eséllyel tippelhetünk arra, hogy egy Lamborghinit csodálnak az épp arra járók. A név hallatán legtöbbünknek a méregdrága luxus sportautók jutnak eszünkbe, az autóipari ismeretek terén haladóbbak azzal is tisztában vannak, hogy a cég traktorokkal kezdte, azt viszont kevesen tudják, hogy a motorsportok egyik extravagáns ágában is jeleskedik a Lamborghini.

Tovább

A Kodak véletlenül jött rá a világ legféltettebb katonai titkára

szeptember 24., 05:52 Módosítva: 2018-09-25 07:03
502

1945. júliusában az Egyesült Államok végrehajtotta az első nukleáris fegyver tesztjét Új-Mexikóban, és ezt jó ideig sikerült is titokban tartani: a próbarobbantásról végül csak a Nagaszakira ledobott bomba robbanása után értesítették a lakosságot. A fotográfiákra szakosodott Kodak cég viszont már jóval korábban tudott az egészről, igaz, véletlenül jött rá, mit is robbantottak Új-Mexikóban. 

Tovább