Napi húsz liter vizet isznak, mégis állandóan szomjasak

14 órája Módosítva: 2018-10-15 08:34
450

Az ember átlagos napi folyadékigénye kb. 2-2,5 liter víz. Vannak helyzetek, amikor ennél többet kér a szervezet, például hőségben vagy komolyabb fizikai megterhelés hatására. Ez logikus is, hiszen ilyenkor izzadással hűti magát a testünk, azzal vizet veszít, és ezt pótolni kell. A Tour de France profi kerékpárosai például a hegyi szakaszokon simán leadnak óránként egy-másfél liter vizet izzadással, és ezt 6-7 liter folyadék bevitelével ellensúlyozzák menet közben (sőt, feljegyeztek a sportorvosok olyan esetet is, amikor egy versenyző 11,8 litert ivott a nyeregben – persze nem sima vízből, hanem elektrolitokkal, ásványi anyagokkal dúsított sportitalból).

Ennek tükrében különösen súlyosan hangzik a Diabetes insipidus nevű betegség fő tünete:

a betegek megisznak akár napi 20 liter vizet is, de még így is állandóan és kibírhatatlanul szomjasak.

Tovább

A botcsinálta szovjet kém, aki egy föld alatti királyságot keresett Tibetben, és Nobel-díjra jelölték érte

tegnap, 06:11 Módosítva: 2018-10-15 07:34
141

1925-ben egy orosz származású amerikai művész-tudós házaspár, Nicholas  és Helena Roerich, valamit 22 éves fiuk, a katonai akadémista George tudományos expedíciót indított az akkor még jórészt feltérképezetlen, legendák ködébe vesző Tibetbe. Az útjuk 4 éven át tartott, rengeteg térképet készítettek, katalogizálták a helyi állat- és növényvilágot, régészeti lelőhelyeket fedeztek fel, dokumentálták egy csomó népcsoport folklórját és mondavilágát - egyszóval egy sor tudományág számára hasznos és úttörő volt a kutatásuk. Pedig nem ez volt a cél,

Valójában a buddhista legendák földalatti királyságát, Shambhalát keresték a szovjetek megbízásából, és közben hét országra szóló diplomáciai kavarásba tenyereltek bele. És a végén majdnem Nobel-díj lett a dologból.

Roerichék közvetlenül a kommunista forradalom előtt hagyták el Oroszországot és költöztek New Yorkba. Helena filozófus volt és író, Nicholas festő, régész, és mindkettőjüket erősen vonzotta a spiritualitás és az ezotéria. Miután Helena egy szeánsz alkalmával telepatikus üzenetet kapott egy Morya mester nevű szellemlénytől, hogy keresse meg Shambhala elveszett királyságát, a pár valósággal megszállottja lett a legendás birodalomnak.

Tovább

Hány megapixeles a szemünk?

október 13., 06:54 Módosítva: 2018-10-14 09:26
390

Manapság, amikor az olcsóbb okostelefonokba is 8-10-12 megapixeles kameramodulokat szerelnek a gyártók – nem is beszélve a szélsőségekről, pl a Sony 48 megapixeles eszközéről – , még a fényképezés iránt kevés affinitással bíró emberek is képben vannak nagyjából a digitális fotók felbontását illetően. Felvetődhet a kérdés, hogy ha a telefonunk borsónyi kamerája és a mögötte lévő szenzor 12 megapixeles (tehát 12 millió képpontból álló) képeket tud rögzíteni, akkor milyen felbontású lehet a szemünk?

Tovább

Verhetetlen birkózó volt, amerikai elnök lett, ki az?

október 12., 04:57 Módosítva: 2018-10-13 07:58
236

Abraham Lincoln, az Amerikai Egyesült Államok 16. elnöke a megkerülhetetlen történelmi szerepén, és az ellene sikeresen végrehajtott merényleten túl is érdekes figura, például

  • halála előtt pár órával hozta létre az elnök életét védő titkosszolgálatot (micsoda antré),
  • a holttestét megpróbálták elrabolni sírrablók,
  • és nem mellesleg szupersztár díjbirkózó volt, mielőtt elnökké választották volna, olyannyira, hogy posztumusz az amerikai birkózók Hírességek Csarnokába is beválasztották 1992-ben.

A legendák szerint 300 meccséből csak egyet vesztett el, bár erre nincs hitelt érdemlően erős bizonyíték, igaz, cáfolat sem - annyi viszont biztos, hogy tényleg rengeteg birkózómeccset nyert, és csak egy vereségéről maradt fel írásos emlék. A sztorihoz gyakran azt is hozzácsapják, hogy 1830-ban Illionois állam egyik megyei bajnokságában bajnok lett, ám Lincoln valójában csak később költözött Illionois-ba, úgyhogy ez biztosan kitaláció.

Tovább

A fáraó a halála után 3200 évvel útlevelet kapott

október 11., 05:13 Módosítva: 2018-10-11 18:53
246

Az egyiptomi uralkodók meglepően sok adminisztrációs problémába futnak bele a modern korban. Tutanhamon fáraó szekere például a New York-i John F. Kennedy repülőtéren akadt fent a határon, mert hogy nem volt alvázszáma a 3300 éves járműnek. Nagyjából két és fél évtizeddel korábban egy későbbi utódja, az Új Birodalom másik fáraója, II. Ramszesz találkozott nem várt problémával, amikor maradványait egy franciaországi múzeumba akarták szállítani restaurálásra. A nemzetközi törvények ugyanis csak útlevéllel engedélyezik emberi maradványok szállítását, így nem volt mit tenni, majdnem 3200 évvel Ramszesz halála után kénytelenek voltak útlevelet kiállítani a korábbi uralkodónak.

Tovább

Van olyan hegy a Földön, amit még sosem másztak meg?

október 10., 05:09 Módosítva: 2018-10-11 06:05
512

1953. május 29-én Edmund Hillary új-zélandi hegymászó és Tenzing Norgay nepáli serpa felért a Mount Everest 8848 méter magas csúcsára, először meghódítva a Föld legmagasabb pontját. A hegymászókat segítő technika azóta elképesztően sokat fejlődött, ennek köszönhetően az Everestet megmászták már többek között 13 éves gyerekek, egy 69 éves, duplán amputált lábú bácsi, és egy vak hegymászó is. A laikus azt gondolná, hogy ha ők mind felértek a világ tetejére, kicsit elveszítette a sportértékét az egész hegymászósdi, elvégre ennél magasabbra már nem lehet mászni.

Ez azonban annyira nem igaz, hogy 65 évvel a világ legmagasabb hegycsúcsának megmászása után még mindig több száz, akár ezer szűz hegy lehet a Földön, amelyeknek a tetején még sosem járt ember. A számukat senki nem tudja pontosan, mivel egészen a legutóbbi időkig, a műholdas térképek, a GPS és a digitális kamerák elterjedéséig az isten háta mögötti hegycsúcsok megmászása és annak dokumentálása elég hektikus és megbízhatatlan volt. (Ebből fakad például az egyik legrégibb hegymászó legenda, ami szerint George Mallory és Andrew Irvine már 1924-ben feljutott az Everestre, és a visszaúton érte őket halálos baleset.)

Tovább

Lesittelték 141078 évre, 8 év múlva kiengedték

október 9., 05:03 Módosítva: 2018-10-10 05:21
211
Chamoy Thipyaso
Chamoy Thipyaso

1989 júniusában, egy több mint három évig tartó per végén a thaiföldi bíróság bűnösnek mondott ki egy nyolc fős társaságot; vezetőjük, egy Chamoy Thipyaso nevű hölgy egészen abszurd, 141078 éves börtönbüntetést kapott. A csoport által véghezvitt világraszóló csalássorozatnak több mint 16 ezer károsultja volt, az ügy nagy része homályban maradt. A hatóságok azt is csak nagyjából tudták belőni 200 és 300 millió dollár közé, hogy mekkora lehetett az okozott kár.

A minden idők leghosszabb börtönbüntetésével végződő csalás a hatvanas években kezdődött. Chamoy Thipyaso akkoriban a thaiföldi nemzeti olajvállalatnál dolgozott aránylag magas pozícióban, a férje pedig a légierő egyik tábornoka volt. Ezzel a háttérrel Thipyaso úgy tudott elindítani egy pénzügyi befektetési alapnak tűnő piramisjátékot, hogy az teljesen legálisnak, és atombiztosnak tűnt. A Mae Chamoy alap (mae anyát jelent a thai nyelvben) ránézésre egy olajvállalati kötvény volt, ami stabil és magas hozamot ígért hosszú távra. A férj kapcsolatai révén a korai befektetők a katonaság vezető köreiből kerültek ki, ami Thaiföldön egyet jelent a politikai támogatással - így senki nem gyanakodott csalásra.

Tovább

Amerika hernyóhadsereggel nyerte volna meg a drogháborút

október 8., 05:49 Módosítva: 2018-10-09 05:51
49

Amerika hírhedt háborúja a drogok ellen az 1970-es évek elején indult, Nixon elnök hirdette meg hivatalosan. Irtózatos pénzeket emésztett fel, és hogy mennyire volt sikeres, azt jól mutatják például a Pablo Escobar viselt dolgairól szóló, mostanában eléggé megszaporodott tévésorozatok és filmek. Röviden: csúfos kudarc volt. Ettől viszont csak még érdekesebbek, hogy az amerikaiak milyen eszközöket vetettek be, vagy próbáltak bevetni, hogy helyben, a termelési oldalon kezeljék a drogproblémát. Kolumbiában és a környékbeli kokain-fellegvárakban például biológiai fegyver bevetését tervezték: hernyókkal irtották volna ki a kokacserjét.

.

Tovább

Nemcsak hogy létezik időutazás, még világrekordere is van

október 7., 07:50 Módosítva: 2018-10-08 07:29
448

Gennagyij Padalka orosz űrhajós 2015 szeptemberében tért vissza a Földre utolsó űrútjáról. Az orosz légierő ezredese 17 év alatt 5 űrrepülésen vett részt, összesen 878 és fél napot töltött az űrben, amivel rekorder, még a második helyezett Jurij Malencsenkóra is több mint 50 napot ver az űrben töltött idejével. De Padalka nem emiatt érdekes nekünk most, hanem azért, mert

 ő az időutazás világcsúcstartója.

Tovább

A gyémánt egy átverés

október 6., 08:25 Módosítva: 2018-10-07 16:28
675

A gyémántokat jó ideje a luxussal és a fényűzéssel azonosítják, azonban volt olyan idő, amikor egyáltalán nem számított ritkaságnak, sőt, nem is érdekelte az embereket. Aztán akcióba lépett egy De Beers nevű cég, és minden megváltozott, de ehhez kellett egy Cecil Rhodes nevű férfi is. 

Tovább

Hogy csinálja a fenyő, hogy zöld marad télen is?

október 5., 04:54 Módosítva: 2018-10-05 16:23
202

Vannak a lombhullató fák, meg vannak az örökzöldek, ezt még gyerekként megtanulja mindenki, nagyjából akkor, amikor először rácsodálkozik, hogy jé, karácsonyfa. De vajon miért tud megmaradni zöldnek a fenyő meg a többi hasonszőrű növény télen is, hóban-fagyban, miközben a többi fa levelei elszáradnak és lehullanak?

Tovább

Papagájok hajtották uralmuk alá Nyugat-Európát

október 4., 05:17 Módosítva: 2018-10-05 08:05
484

Hiába figyelmeztetnek a biológusok az invazív fajok veszélyességére, az őshonos fajokra gyakorolt káros hatásukra, az átlagember többnyire nem is veszi észre ezek megjelenését, nem tud róluk, nem találkozik velük. Különösen igaz ez a nagyvárosok lakóira, akik eleve kevés állat- és növényfajjal kerülnek kapcsolatba a mindennapokban. Talán egyetlen faj kivétel ez alól – legalábbis Nyugat-Európában egész biztosan: az indiai örvös-sándorpapagáj (Psittacula krameri manillensis).

Tovább

Ha minden almafajtát megkóstolnánk, az több mint negyven évig tartana

október 3., 05:08 Módosítva: 2018-10-03 19:38
272

Egyen naponta egy almát, és sose kell orvoshoz mennie! – tartja a népi bölcsesség. (Meg az orvostudomány is: a Medical News szerint az alma a tíz legegészségesebb étel között van.) Nem kellett volna megenni az almát, akkor orvosokra se lenne szükség! – replikázhatnánk a vallásos alapigazsággal. De ma már nehéz lenne megmondani, hogy melyik almából evett Ádám és Éva, mielőtt kiűzték őket az Édenkertből – ahogy azt is, hogy nekünk melyikből kéne ennünk, hogy mindig egészségesek maradjunk.

Tovább

A brit hadifogoly, akinek eltávozást adtak az anyja temetésére

október 2., 05:02 Módosítva: 2018-10-03 06:35
839

Van, hogy elítélt bűnözőket próbaidőre bocsátanak, a nyakukba sóznak egy hivatásos pártfogót, és adnak neki egy esélyt, hogy ismét a társadalom hasznos tagjává váljon. Ez viszont csak belföldön és békeidőben működi, nemzetek közötti háborúban nem, ugyanis minden ország megvédi a fogságból hazaszökött katonáit. Épp ezért szokatlan, ha egy hadifoglyot helyeznek ideiglenesen szabadlábra – elvégre mi más kötelezné a visszatérésre, mint az adott szava?

Pedig megesett már, hogy a becsületszó is elég volt az eltávozási engedélyhez.

Tovább

Tényleg szupererősek leszünk, ha pánikba esünk?

október 1., 05:05 Módosítva: 2018-10-02 07:26
291

Hysterical strenght, azaz hisztérikus erőkifejtés; így hívják azt a szélsőséges, már-már emberfeletti erőt, amit egyesek élet-halál helyzetben mutatnak. Az erről szóló anekdotákkal tele van az internet, de klinikai vizsgálatok során sosem sikerült bebizonyítani, hogy mi okozhatja. Sőt, azt sem, hogy egyáltalán létezik ilyen, pedig a tapasztalatok mást mutatnak.

Világos, hogy mindez megvan bennünk. Nem egy természetfölötti erő hatására támad bennünk ilyen erő.

– mondta a BBC-nek Robert Girandola, a kaliforniai UCLA munkatársa.

Tovább

Mi volt ez a dörej? Semmi, csak becsapódott a rakétapostás

szeptember 30., 08:01 Módosítva: 2018-10-01 07:36
27

Alig kétszáz éve az írásos kommunikáció még úgy zajlott, hogy az ember fogott néhány szelet papírt, teleírt négy-öt lapot, borítékba tette őket, majd elballagott velük a postahivatalba, ahol zsákokba tették a leveleket, és postakocsikkal, vonatokkal és levélkihordókkal eljuttatták azokat a címzetteknek. Hetekig is eltarthatott, mire az Egyesült Államok keleti és nyugati partjai között egy levél megtette az utat; nem véletlenül hívták a postai levelezést snail mailnek, azaz csigapostának.

Mégsem Amerikából, hanem Németországból ered az alapgondolat, hogy haditechnikai eszközöket használjanak levéltovábbításra.

Heinrich von Kleist , a Berliner Abendblätter szerkesztője már 1810 októberében azt javasolta, hogy tüzérségi ágyúkkal lőjenek ki olyan tölteteket, amiket postai levelekkel töltenek meg. Ha kiépítenének egy ilyen ágyúrendszert, és a lövedékeket folytatólagosan továbbítanák újabb ágyúkkal – érvelt Kleist –, egy ágyúgolyó fél nap alatt megtehetné a Berlintől Breslauig tartó, csaknem 300 kilométeres utat. Bár az ötlet jól illusztrálja von Kleist írói kreativitását, a gyakorlatba ültetésére sosem került sor.

Tovább

Miért pont négy karika az Audi logója?

szeptember 29., 06:58 Módosítva: 2018-09-30 08:55
457

Szeptember 24-én, hétfőn röppent fel a hír az Automotive News oldalán, hogy az Audi feltámasztaná a 60 (de inkább nagyjából 80) éve halott Horch márkáját, méghozzá azért, hogy a Mercedes Maybach mintájára csúcskategóriás luxusautót kínáljon az A8-as modelljéből. (A Maybach nem külön márka, csak az S-osztály legnagyobb luxust kínáló verziója lett végül, ezt másolná az Audi is.)

Ha ennyi lenne a sztori, akkor a gazdaság rovatunkba került volna, a Horch-feltámasztás viszont remek alkalmat ad arra, hogy kicsit visszakanyarodjunk az Audi márka indulásához, és belekeverjük kicsit a hetvenes-nyolcvanas évek magyar népautóját, a Trabantot is.

Tovább

Hogy tudnak a babák a földön mászni anélkül, hogy tönkremenne a térdük?

szeptember 28., 05:11 Módosítva: 2018-09-29 00:21
874

Elmúlt már harmincéves? Akkor most ereszkedjen négykézlábra, és próbáljon meg öt percet csúszni-mászni a padlón, ahogy a gyerekek szoktak. Na jó, ne ereszkedjen négykézlábra: borítékolható, hogy pokolian sajogni fog a térde utána.

Mivel a kisgyerekek a legkisebb szellőre is üvöltésben törnek ki, felmerül a kérdés: hogy bírják ezek a térden csúszás fájdalmát? És hogyhogy nem fáj nekik, ha napjában ezerszer a térdükre esnek? Titánbetét van a térdkalácsukban, vagy mi? A válasz még ennél is prózaibb:

a babáknak nincs térdkalácsuk. Pontosabban van, csak nem olyan, mint a harmincon fölülieknek.

Tovább

Évszázadokkal ezelőtt zsidó kalózok fosztogattak Jamaica partjainál

szeptember 27., 05:12 Módosítva: 2018-09-27 05:53
916

A kingstoni Hunts Bay Temetőben 2008-ban fedezték föl azt a hét sírkövet, amiken héber írásjelek, illetve a kalózok egyezményes jele látható: a koponya a két keresztbe tett lábszárcsonttal. Aki látta a Karib-tenger kalózait, aligha lepődik meg rajta, hogy Jamaicában egykor kalózok dúlták-lakták a vidéket – de hogy zsidó kalózok?!

Tovább

7000 éve egyszer csak eltűnt a férfi gének 95 százaléka

szeptember 26., 05:07 Módosítva: 2018-09-27 05:53
2011

Néhány éve fura dolgot fedeztek fel a genetikusok az emberiség genetikai állományának történelmi alakulásában. A jelenséget DNS-útszűkületnek, vagy palacknyak-effektusnak nevezték el, és sokáig teljesen értetlenül álltak előtte. A változatos helyekről származó leletek genetikai vizsgálata ugyanis azt mutatta, hogy nagyjából 7000 évvel ezelőtt nagyon rövid idő leforgása alatt

egyszerűen eltűnt a férfiak 95 százaléka.

Hogy hogyan lehet az ilyesmit a DNS-ből megmondani? Az embernek, mint tudjuk, 23 pár kromoszómája van, ebből a 23. határozza meg a nemünket: a nőké XX, a férfiaké XY. A genetikusok azt vették észre, hogy a csak a férfiakban jelen levő Y kromoszóma változatossága az idővonalon a leletek korának egy jól meghatározható pontján, úgy 7000 évvel ezelőtt, hirtelen összeomlik, aztán szép lassan újra visszatér az eredeti változatossági szintjére. A csak anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS viszont semmi hasonló kilengést nem mutatott. Ez pedig azt jelenti, hogy a férfiak létszáma drámai mértékben megfogyatkozott, miközben nőből nagyjából ugyanannyi maradt körülöttük. A statisztikákból Európában, Ázsiában, és Afrikában is kimutatható volt ez a mintázat; az adatok azt mutatták, hogy 17-szer annyi nő élt ebben az időben, mint férfi.

Tovább

A tengeren is uralkodik a Lamborghini

szeptember 25., 05:02 Módosítva: 2018-09-25 15:00
49

Ha azt látjuk, hogy a belvárosban kisebb csoportosulás támad egy autó körül, akkor jó eséllyel tippelhetünk arra, hogy egy Lamborghinit csodálnak az épp arra járók. A név hallatán legtöbbünknek a méregdrága luxus sportautók jutnak eszünkbe, az autóipari ismeretek terén haladóbbak azzal is tisztában vannak, hogy a cég traktorokkal kezdte, azt viszont kevesen tudják, hogy a motorsportok egyik extravagáns ágában is jeleskedik a Lamborghini.

Tovább

A Kodak véletlenül jött rá a világ legféltettebb katonai titkára

szeptember 24., 05:52 Módosítva: 2018-09-25 07:03
502

1945. júliusában az Egyesült Államok végrehajtotta az első nukleáris fegyver tesztjét Új-Mexikóban, és ezt jó ideig sikerült is titokban tartani: a próbarobbantásról végül csak a Nagaszakira ledobott bomba robbanása után értesítették a lakosságot. A fotográfiákra szakosodott Kodak cég viszont már jóval korábban tudott az egészről, igaz, véletlenül jött rá, mit is robbantottak Új-Mexikóban. 

Tovább

Mi az a rengeteg füst, ami indításkor kijön a rakétákból?

szeptember 23., 08:30 Módosítva: 2018-09-24 08:59
618

Mindenki látott már rakétaindítást, ha máshol nem, hát filmen vagy képen, de talán még a dél-amerikai esőerdőkben élő indián törzsek is töröltek már segget Gagarinról szóló újságcikkel. Szóval biztos mindenkinek megvan a kép, ahogy közvetlenül a start előtt a rakéta alja felparázslik, mint a megszívott cigarettavég, majd akkora és olyan alakú füstöt okád, mint egy földfelszín felé törő atomcsapás; aztán a rakéta méltóságteljesen emelkedni kezd, mint egy, a környezetvédelem arcába tolt középső ujj, a füst meg az 1666-os londoni tűzvészt idézi.

Tovább

Miért ilyen drágák a kábítószerek?

szeptember 22., 08:11 Módosítva: 2018-09-26 17:41
276

A cikkben az LSD árát elnézhetted egy nagyságrenddel. Tegyük fel, hogy 380 mikrogramm egy átlagos adag, ami a hippiforradalom California Sunshine megfelelője lehet; akkor egy gallon az épp 10 millió porció. Ha figyelembe vesszük a disztribúciós költségeket, még úgy is bőven 4 dollár körül kóstál egy dózis, így nagyjából a skorpióméreg piaci ára környékén landol az összeg

– írta olvasónk, Szabolcs, a világ legdrágább folyadékáról szóló keddi cikkünkre reagálva. Volt már rá példa, hogy cikkben reagáltunk olvasói levélre, főleg, ha az közérdeket szolgált. A drogkereskedelem és a szintetikusdrog-gyártás piaci mechanizmusait nehéz lenne közérdeknek tekinteni, de azért van olyan tanulságos téma, mint a városi mosómedvék intelligenciája vagy Svájc titkos háborúi.

Tovább

Külön ruhát tartanak a BBC-nél a királynő halálára

szeptember 21., 05:09 Módosítva: 2018-09-22 08:23
395

Angliának az 1960-as évek óta van terve arra, hogy mi mindennek kell megtörténnie a most 92 éves II. Erzsébet királynő halálát követő napokban, és ezt a leírást évente többször frissítik. A London Bridge műveletnek nevezett eseményláncolat a brit rendőrségnek és katonaságnak, az egyháznak és a médiának is előír bizonyos dolgokat.  

Tovább

Az USA-nak van vészforgatókönyve zombiinvázió esetére

szeptember 20., 04:55 Módosítva: 2018-09-21 05:31
513

Az amerikai kormány és a Pentagon 2011-ben hozta nyilvánosságra a CONPLAN 8888-11 nevű dokumentumot. A tervezet nagy megdöbbenést keltett: meglehetősen szokatlan volt, hogy közpénzből finanszírozzanak egy olyan tervet, ami egy zombiinvázió eshetőségére készítette volna fel az Egyesült Államokat.

Tovább

A világ legdrágább folyadékából egy liter 2,7 milliárd forintba kerül

szeptember 19., 05:08 Módosítva: 2018-09-20 12:52
382

Good things come in small packages, mondja az angol; a jóból mindig keveset adnak, fordítja a magyar; hogy ez sajnálatos vagy szerencsés, az attól függ, hogy kígyóméregből kapunk-e kevesebbet, teszem hozzá én. A világ legdrágább folyadékainak élvonalában szupererős pszichostimulánsok és életveszélyes mérgek találhatók, nem valami túlértékelt szeszesital. Illetve az is, de ne szaladjunk ennyire előre: először vegyük sorra az élvonalt.

Tovább

A CIA Jézus második eljövetelével akarta megdönteni Fidel Castrót

szeptember 18., 05:12 Módosítva: 2018-09-18 16:00
245

A Fidel Castro vezette Kuba érthető módon rettenetesen zavarta a mindenkori amerikai kormányt a hidegháború évtizedei alatt: egy kommunista ország, kiszámíthatatlan vezetővel az élén, egészen közel a floridai partokhoz, hát ez minden volt a hatvanas években, csak nem megnyugtató gondolat. Eisenhower elnök 1960 tavaszán ki is adta a titkos utasítást a CIA-nek, hogy távolítsák el Castrót és a kommunistákat a hatalomból, bármi áron, a cél szentesíti az eszközt. Ez volt a Mongúz-hadművelet, aminek a gyakorlati megvalósítása (és kudarca) már Kennedy elnökségének idejére esett, aztán ő is állíttatta le az egészet 1962 végén, a kubai rakétaválság után.

A hadművelet részleteit annak idején természetesen titkosították, de azóta sok dokumentumot feloldottak a titkosítás alól, és egészen elképesztő részletek és hajmeresztő ötletek kerültek nyilvánosságra a CIA háza tájáról. Tervben volt például, hogy Castro egyik élő rádióbeszéde alatt LSD-t csempésznek a stúdió szellőzőrendszerébe, felmerült a merénylet mérgezett szivarral, vagy hogy szimplán megbízzák a maffiát, hogy tegye el láb alól a kubai kommunista vezért. A legsúlyosabb ötlet személyesen a hadműveletet vezető Edward Lansdale-től, a légierő tábornokától származott.

A terv arra épített, hogy a kubaiak mélyen vallásos nép, és bármekkora is Castro hatalma, illetve a belé vetett bizalom, létezik egyvalaki, akinek egyetlen szavára ellene fordul mindenki:

Jézus Krisztus.

Tovább

Az emberi test hallucinogén drogot és a morfiumnál erősebb fájdalomcsillapítót is termel

szeptember 17., 05:43 Módosítva: 2018-09-18 07:24
742

Az emberi szervezet egy elképesztően bonyolult rendszer, aminek a működését a legapróbb részletekig a mai napig nem fejtette meg a tudomány. Viszont minél többet tudunk róla, annál meglepőbb részletekre derül fény, például azzal kapcsolatban, hogy milyen anyagokat termel a testünk akár a normál ügymenet részeként, akár melléktermékként. Most három olyat mutatunk be ezekből, amiket az ön teste éppen ebben a percben is előállít, ezzel nanoméretekben ugyan, de nemzetbiztonsági kockázattá és illegális drogok birtokosává avatva önt.

Tovább

Hashajtó-maradványok alapján térképezték fel a híres expedíciót

szeptember 16., 07:08 Módosítva: 2018-09-17 10:24
103

Ha valaki ma, 2018-ban meghallja Lewis és Clark nevét, azonnal a borzalmas Superman-sorozatra asszociálhat, de kétszáz éve ezek a tulajdonnevek még két híres felfedezőhöz, jelesül Meriwether Lewishoz, illetve William Clarkhoz tartoztak. Ők vágtak át elsőként az Egyesült Államokon a Csendes-óceánig, és vissza is tértek a nyugati partról. Történelmi jelentőségű expedíciójukat kissé nehéz volt rekonstruálni, de végül sikerült – és ebben a székletminták segítették a kutatókat.

Hogy mi a szar? – kérdezhetik megütközve és egyben tárgyilagosan. Rá is vághatnánk, hogy mi lenne, hát higany-klorid, ugyanis neves kutatóink székletében elég sokat találtak ebből az anyagból. De ne szaladjunk ennyire előre: lássuk csak, hogy is volt az az expedíció!

Tovább