Amerikának már volt meleg elnöke

4 órája Módosítva: 2018-08-14 05:28
64

James Buchanan az Amerikai Egyesült Államok 15. elnöke volt, 1857-ben került a Fehér Házba, és egy négyéves periódust töltött ott. Tapasztalt, sokat látott politikusként lett elnök, előtte volt nagykövet Angliában és Oroszországban, külügyminiszter, illetve egyszer majdnem megvásárolta Kubát a spanyoloktól, ami ha összejön, alighanem kicsit kevesebb idegeskedéssel sikerül megúszni a hidegháborút bő száz évvel később.

Az évszámból azonban már látszik, hogy az elnöksége nem volt túl sikeres: 1860-ban kezdték el a déli államok pedzegetni, hogy ők inkább kilépnének az unióból, és 1861-ben tört ki a polgárháború, ami aztán négy éven át tombolt, és több áldozattal járt, mint amit az USA bármely más háborúban elszenvedett azóta is. Na, ezt nem sikerült megakadályoznia Buchanan elnöknek, aki emiatt rendszeresen az utolsó helyek egyikén végez a legnépszerűbb amerikai elnököket rangsoroló összes létező felmérésben.

Buchanan volt ezen kívül az egyetlen amerikai elnök az eddigi 45 közül, aki sosem nősült meg (a first lady szerepét az unokahúga vitte mellette). És nem ez az egyetlen pont, ami miatt egy csomó történész úgy véli, egyben ő volt Amerika első meleg elnöke is (bő 150 évvel megelőzve ezzel a világ első meleg államfőjének tartott izlandi exminiszterelnököt, Jóhanna Sigurðardóttirt).

Tovább

Ha meg akar jegyezni valamit, ne is figyeljen oda!

tegnap, 04:57 Módosítva: 2018-08-13 09:50
413

Sok diáknak meggyőződése, hogy a vizsgák előtti megszállott magolás garantálhatja a legjobb eredményeket. De mi is a magolás? Információk sokszori újraolvasása abban a reményben, hogy az segít memorizálni a tananyagot. De nem biztos, hogy ez hatékony tanulási módszer. Nem zárható ki, hogy információk nem a megfeszített koncentrációnak, hanem a figyelemelterelésnek köszönhetően rögzülnek alaposabban.

Tovább

A tér és idő autója, ahogy az ötvenes években elképzelték

augusztus 12., 07:59 Módosítva: 2018-08-13 07:31
133

Emlékszik még a hatvanas-hetvenes évek sci-fijeinek borítójára? Futurisztikus járművekről, űrhajókról és földöntúli konstrukciókról készült festmények, amik egyértelműen a jövőt, a világűr meghódítását célzó törekvéseket illusztrálták.

2-9
Fotó: Design Your Trust

De még a jó sci-fi szerzők is néha beleragadnak a jelenükbe, és olyan formaterveket, koncepciókat vagy megoldásokat örökítenek át a jövőbe, amik nemhogy a XXIV. században, de már ma is elavultnak számítanak. Első ránézésre ilyennek tűnik az Astra-Gnome, a Richard Arbib Company által fejlesztett tanulmányautó is.

Tovább

Hitler találta ki, a kommunisták fejezték be, és most összedől

augusztus 11., 08:10 Módosítva: 2018-08-12 08:16
271

Rügen szigete a Balti-tengerben, Németország északi partjainál nem egy kimondott trópusi paradicsom: bár nagyon szép homokos strandjai vannak, a víz nyáron legfeljebb 19-20 fokos. Ennek ellenére népszerű turistacélpont, németek tízezrei járnak ide nyaralni. És még többen jártak volna, ha valaha elkészül a sziget hírhedt látványossága, a Prora gigahotel, aminek elátkozott története éppen a napokban ért egy újabb fejezet dicstelen végéhez (csődöt jelentett a cég, ami négy éve dolgozott a felújításon).

Prora személyesen Hitler ötlete volt még az 1930-as évekből: egy olyan óriási üdülőkomplexum a tengerparton, ahová a német munkások járhatnak kipihenni a birodalomépítő munka fáradalmait. Albert Speer, a Harmadik Birodalom főépítésze a rá jellemző megalomán stílusban, 10 ezer szobásra álmodta meg a német munkásosztály üdülőparadicsomát (a világ legnagyobb szállodái ma, 80 évvel később is alig lépik túl a 7000-es szobaszámot). Hitler feloszlatta a szakszervezeteket, és a helyükben elindult a Német Munkásfront - ahová egyébként a munkásoknak kötelező volt belépni. Ez a szervezet indította el a Kraft durch Freude (örömből fakad az erő) mozgalmat, aminek a célja a munkások megnyerése volt a náci ideológiának, például tömegsporttal és tömeges üdültetésekkel. Ebbe a tervbe illeszkedett volna a Rügen-szigeti gigantikus nyaralókomplexum is.

Tovább

150 barát még belefér, utána lekorlátoz az agyunk

augusztus 10., 05:01 Módosítva: 2018-08-10 21:24
276

Robin Dunbar az Oxfordi Egyetemen dolgozik, a Kognitív és Evolúciós Antropológiai Intézet igazgatója. Az ő nevéhez fűződik a Dunbar-szám fogalma, bár ezt nem mások nevezték el róla, hanem ő saját magáról. A Dunbar-számhoz nem lehet pontos értéket rendelni, de nagyjából százötven körül van: ennyi közeli barátunkkal és ismerősünkkel tudunk jelentőségteljes, mély kapcsolatot kialakítani.

Tovább

A sziget, ahol a szextelefonálás emelte fel a GDP-t

augusztus 9., 05:28 Módosítva: 2018-08-09 17:21
185

Képzeljék el, hogy az Úristen széles jókedvében fölkapja a Csepel-szigetet, bedobja a Csendes-óceánba három korallzátony közé, 2400 kilométerre Új-Zéland partjaitól, és az 1200 fős lakosság megélhetését egy szextelefoncégtől teszi függővé! Ha Niuénak lenne teremtéstörténete, kábé így nézne ki, de Niuéhez nem kellett se Csepel, se isteni gondviselés, csak egy kis geotektonika, ami 68 méterrel a tenger fölé emelte 262 négyzetkilométernyi földterületet, hogy James Cook kapitány 1774-ben fölfedezhesse.

Tovább

Medveölő hősről nevezték el a világ legkisebb atombombáját

augusztus 8., 05:41 Módosítva: 2018-08-08 20:13
117

A hidegháború alatt végig fennállt annak a lehetősége, hogy a szovjetek egyszer csak megindulnak a Vasfüggöny túloldalára, és megszállják Európa nyugati felét is. A szovjetekkel szemben álló amerikaiak és más nyugati erők hadiipari fejlesztéseit a következő évtizedekben ennek az inváziónak a lehetősége határozta meg.

Az amerikaiakat joggal aggasztotta a gondolat, hogy egyszer csak megindul egy több millió katonából és több ezer páncélosból álló hadtest nyugat felé. Az ellentámadáshoz hatalmas tűzerejű fegyverekre volt szükségük. Természetesen szóba kerültek a nukleáris fegyverek is, mint a kor legpusztítóbb eszközei.

Tovább

Az ügyvéd, aki véletlenül agyonlőtte magát, miközben bebizonyította, hogy valaki véletlenül agyonlőtte magát

augusztus 7., 05:09 Módosítva: 2018-08-08 05:45
561

Ritkán van olyan, hogy egy cikkbe fölösleges egy betűt is írni, mert a cím és az ajánló mindent elmond. De azért jegyezzük meg Clement Vallandigham nevét, aki élete végéig harcolt az igazságért. A szó szoros értelmében, mert akkor is azt kereste, amikor véletlenül megölte magát. De igaza lett! Kevesen mennének el idáig a védencükért, és Vallandighammel sem az igazságérzete végzett, csak egy csúnya véletlen. 

Tovább

Gázkitörés? Semmi gond, dobjunk rá egy atombombát!

augusztus 6., 07:22 Módosítva: 2018-08-07 05:19
100

Nemrég nagy port, illetve nem is port, hanem repeszdarabokat, lökéshullámokat és égésterméket kavart, amikor Svédországban egy lézervezérlésű, repülőgépről célba juttatott precíziós bombával fékeztek meg egy erdőtüzet. Radikális ötlet volt, de működött: a robbanást kísérő lökéshullám elfojtotta az égéshez szükséges oxigént, így a becsapódás helyén jóval kisebb tűz maradt, mint amekkora előtte volt.

De a svédek nem kockáztattak sokat: tudhatták, hogy a terv be fog válni. A Szovjetunió ugyanis már használta ezt a módszert fél évszázaddal ezelőtt – csak ők nem egy bozóttüzet, hanem egy gázkitörést fékeztek meg, és nem rakétával, hanem nukleáris fegyverrel.

Tovább

40 millióan élnek a világ legnagyobb méregtartálya körül

augusztus 5., 07:25 Módosítva: 2018-08-06 07:28
1867

A világ legnagyobb halott víztömege. Nem csak halott, de mérgező is – ehhez képest milliók élnek körülötte és belőle, turisták százezrei látogatják, talán ön is fürdött már benne. Ez az apokaliptikus víztömeg nem más, mint a Fekete-tenger.

Fekete-tenger
Fekete-tenger

Már hogy lenne a Fekete-tenger halott?

Valóban, aki járt már ott, láthatott benne medúzákat, rákokat, halakat – még macskacápa is előfordul benne –, sőt, delfineket. Különben is, az ókori görögöket is a halbőség vonzotta a 430 ezer négyzetkilométeres Fekete-tengerhez. Hát akkor már a földrajzba is betört a fakenews? Nos, valóban, van benne élet, de csak az 1-2 ezer méter mély víz felső 100-150 méteres rétegében.

Az 550 ezer köbkilométernyi víz 90 százalékban viszont csak anaerob baktériumok élnek meg, semmi más.

Ez két dolog miatt van így: először is a Fekete-tenger épp csak tenger. Többször előfordult vele, hogy tó volt, mondjuk akkor tényleg eléggé óriási, összeérve a nála nem sokkal kisebb Kaszpi-tengerrel. Ma a Kaszpi-tenger magában álló sós tó, a Fekete-tenger viszont, mindössze 8 ezer éve újra kijáratot talált a Boszporuszon át a Földközi-tengerhez. Sótartalma ekkor hirtelen megnőtt, az édesebb vízhez szokott élővilág gyors elhalását okozva. A viszonylag rövid idő alatt aláhullott tetemek voltak a Fekete-tenger halott víztömegének első forrásai, hogy miként, arról kicsit később.

Tovább

Miért nehéz kiszúrni a különbséget két, nagyon hasonló képen?

augusztus 4., 07:22 Módosítva: 2018-08-05 08:57
263

Mindenki ismeri a játékot, amiben két, látszólag tök egyforma kép között kéne megtalálni néhány apró különbséget. Ez viszont nem csak játék: több, gyári munkásokat, vagy akár pilótákat foglalkoztató cég használja őket készségfelmérésre. Vannak, akik jól teljesítenek benne, vannak, akik rosszabbul; mindez csupán attól függ, hogy az illetőnek mennyire fejlettek azok a kognitív képességei, amik a szenzorális (az öt érzékszervvel megtapasztalható) érzékelésért felelnek.

Az ilyen apróságok észre nem vételét változásvakságnak (change blindness) hívják, és alighanem evolúciós okai vannak. Az agyunk úgy fejlődött, hogy automatikusan a mintákat és az összefüggéseket ismerje föl. Az ősember ugyan látta az erdőben az összes falevelet, de a túlélése szempontjából nem azok voltak a fontosak, hanem az életére leselkedő ragadozó. Az egyedfejlődés során megtanultunk a releváns információkra fókuszálni. És ez így van jól - ha ugyanis mindent észrevennénk, nem tudnánk különbséget tenni a fontos és kevésbé fontos információk között, és nem tudnánk összpontosítani.

Tovább

3800 liter vodka hajtotta a nácik csodafegyverét

augusztus 3., 05:01 Módosítva: 2018-08-03 17:51
539

A V-2-es rakéta a nácik híres csodafegyvere volt, London 1944-45-ös bombázásának jelképe, és úgy általában, Hitler egyik utolsó, kétségbeesett próbálkozása arra, hogy egy technológiai ugrással megfordítsa a háború menetét, olyan fegyvert felmutatva, aminek láttán inkább megadja magát az ellenség. Ez aztán végül az amerikaiaknak sikerült az atombombával, de a németek is nagyon igyekeztek: több pénzt öltek a saját rakétaprogramjukba, mint az amerikaiak a Manhattan-tervbe.

Tovább

A világ legnagyobb gyémántja 10 kvintilliárd karátos

augusztus 2., 04:53 Módosítva: 2018-08-03 07:31
1124

A Földtől 50 fényévnyire, a Kentaur csillagképben található egy fehér törpe, amely a BPM 37093, illetve a V886 Centauri hivatalos neveken ismert. Ez mindeddig maximum a csillagászokat hozza lázba, de a csillagnak van egy laikus fülnek is különlegesen hangzó tulajdonsága:

Ez a világ legnagyobb ismert gyémántja.

Tovább

Az Eiffel-tornyot egyszer majdnem lebontották

augusztus 1., 05:13 Módosítva: 2018-08-02 07:37
479

A párizsi Eiffel-torony a világ egyik legismertebb épülete és leghíresebb turistalátványossága; évente úgy 6-7 millió ember liftezik/lépcsőzik fel a tetejére, hogy gyönyörködjön a kilátásban. A francia fővárost nem nagyon lehet a torony nélkül elképzelni - ehhez képest elég meglepő, hogy az építésekor mennyire utálták a párizsiak, és hogy az átadása után húsz évvel le akarták bontani.

Gustave Eiffel a tornyot eredetileg nem is Párizsba, hanem Barcelonába tervezte, az 1888-as világkiállításra. Miután az ottani városvezetés visszadobta az ötletet, B tervként jött szóba Párizs. Eiffelnek nem volt könnyű dolga, ugyanis a torony építésével párhuzamosan részt vett a francia Panama-csatorna tervezésében is. Ez a projekt látványosan összedőlt, és Eiffelre csúnyán ráhúzták a vizes lepedőt az ezt követő politikai-pénzügyi botrányban. Bűnbaknak kiáltották ki, és végül 1893-ban el is ítélték két év börtönre (aztán felmentették, mielőtt a rácsok mögé került volna).

Tovább

A római gladiátorok kövérek voltak, és alig ettek húst

július 31., 05:40 Módosítva: 2018-08-01 00:36
1470

Az ókori Róma gladiátorait hajlamosak vagyunk szoborszerű, izmos, egyetlen cseppnyi zsírfelesleg nélküli, tökéletes testű férfiakként elképzelni. Ez részben a modern filmes és tévés feldolgozásokból adódik, mint a Gladiátor vagy a Spartacus, de a korabeli ábrázolások is nagyjából ilyennek mutatták őket. Meg hát logikus is: aki élet-halál küzdelmekben tökéletes gyilkológéppé edzi magát az arénában, annak jó eséllyel olyan teste is lesz, hogy a mai élsportolók elbújhatnak mellette.

Csakhogy ez elég távol áll a valóságtól. A római gladiátorok ugyanis alig ettek húst és tejterméket, alapvetően növényi étrenden (főleg gabonán) éltek, és kimondott cél is volt, hogy zsírpárnákkal alaposan felvértezve lépjenek be az arénába harcolni. A korabeli feljegyzéseket  (amelyek szerint egyébként a gladiátorok gúnyneve Rómában horderaii, azaz árpaevő volt) megerősítették a modern eszközökkel dolgozó archeológusok is, akik izotópos vizsgálatnak vetettek alá gladiátorcsontvázakat, és ennek alapján tudtak következtetni a harcosok étrendjére.

Tovább

A világ egyik legextrémebb repterére csak kevés pilóta szállhat le

július 30., 05:09 Módosítva: 2018-07-31 07:19
1245

Nyaralásra néha repülővel utazó európai turistaként hozzászokhattunk, hogy a reptér egyenlő egy nagy épülettel, ami mellett óriási sík terület húzódik, ahol a gépek kényelmesen le- és felszállhatnak, mielőtt vagy miután jól kigurulták magukat a hosszú pályán.

Na, ha egyszer megadatik önnek, hogy ellátogathat Bhutánba, akkor mindezt gyorsan felejtse el, különben elég nagy meglepetés fogja érni. Az ország első és a négyből máig az egyetlen nemzetközi repülőtere, a Paro reptér bevétele ugyanis minden, csak nem kényelmes rutinfeladat.

Tovább

Miért hűl gyorsabban a mikróban melegített étel?

július 29., 08:09 Módosítva: 2018-07-30 08:32
399

Ha használt már mikrohullámú sütőt, valószínűleg feltűnt, hogy bármi, amit abban melegít, legyen étel, kávé, vagy akár sima víz, gyorsabban hűl ki, mint ha sütőben, vagy tűzhelyen melegítené. A megfigyelés helyes, valóban gyorsabban hűl. A jelenség okát keresve túl kell lépnünk azokon a szórakoztató elméleteken, hogy a mikrohullám deformálja a vízmolekulákat, vagy károsítja a víz DNS-ét, és átvenni, valójában hogyan is melegít a mikró.

Tovább

Még él, és keresi a szexet a legelső webkereső

július 28., 07:03 Módosítva: 2018-07-29 12:36
291

Az internetezők 90 százaléka a legtermészetesebb mozdulattal a Google-t nyitja meg a gépén, ha keresni szeretne valamit az interneten (az egyeduralkodó Google mellett labdába rúg még pár százalékkal a Bing, a kínai webet uraló Baidu és az egykori number one Yahoo!). A netes keresés annyira eggyé vált a Google nevével, hogy igeként át is szivárgott a köznyelvbe – aki nem hiszi, guglizzon rá.

Nem volt ez persze mindig így, a Google 1998-as indulása előtt természetesen más keresőket használtak az internetezők: ha a magyar netre gondolunk, eszünkbe juthat a szép emlékű Heureka vagy a vicces nevű Altavizsla, a hazai webtörténelem két legnépszerűbb keresője. Külföldi keresők közül a WebCrawler, a Lycos, az Altavista (a magyar kereső nevét ihlető amerikai nagytestvér) biztos hogy felrémlik a legalább húsz-harmic éve netező olvasóknak. Az igazán veterán webezőknek pedig ismerősen csenghet az AliWeb, az első webes keresőoldal neve is. És bár az internet végül nem bizonyult annak a világméretű könyvtárnak, aminek a kezdetek kezdetén megálmodták, amiben minden tudás és tartalom megőrződik az idők végezetéig, azért szerencsére vannak olyan szegletei, amik megőriztek valamit a világháló kezdeteiből – ilyen szeglet a www.aliweb.com, ahol a mai napig látogatható a legendás kereső.

Tovább

Las Vegas legnagyobb legendája: a Táskás Ember

július 27., 05:06 Módosítva: 2018-07-28 07:15
565

1980. szeptember 24-én egy ismeretlen, huszonéves fickó lépett be  két bőrönddel a kezében a Binion's Horseshoe kaszinóba Las Vegasban. Az egyik üres volt, a másik tele készpénzzel, összesen 777 ezer dollárral - ez mai értékén 2,33 milliót jelent, forintban 644 milliót. Az idegen be sem váltotta zsetonra a pénzt, egyenesen a craps táblához ment (ez a népszerű kockadobálós játék), ahol a teljes összeget feltette arra, hogy az aktuális játékos veszíteni fog. A Binion's egyik egyedi házszabálya volt, hogy a kaszinóba betérő vendégek legelső feltett tétje bármennyi lehet, így az óriási összegű fogadás nem ütközött akadályba.

Tovább

A középkorban állatoknak is járt ügyvéd és bírósági tárgyalás

július 26., 05:06 Módosítva: 2018-07-27 05:27
820

1457-ben Franciaországban, Savigy városában brutális gyilkossági ügyben hozott ítéletet a bíróság. Az áldozat egy 5 éves kisfiú volt, így érthető módon az egész várost felzaklatta a szörnyű tett; kitüntetett figyelem, és felfokozott érzelmek övezték a tárgyalást. A hét vádlott közül a védőügyvédnek hatot sikerült megmentenie azzal, hogy rámutatott: a szemtanúk valójában nem állítják róluk egyértelműen, hogy tevőlegesen részt vettek volna a gyilkosságban, vagy csak a közelben voltak, de nem tettek semmit. Őket a bíróság fel is mentette. A hetedik vádlott esélytelen volt, rajta megtalálták az áldozat vérét is. Az ítélet akasztás általi halál volt, amit hamarosan végre is hajtottak. Igazság szolgáltatott.

Az ügy érdekessége, hogy egyébként a vádlottak mind egy szálig disznók voltak.

Mármint nem átvitt értelemben, hanem egészen konkrét sertések, Sus scrofa domestica, páros ujjú patás, Malacka a Micimackóból, Napóleon és Hógolyó az Állatfarmból. És ez még csak nem is számított akkoriban olyan nagy különlegességnek, Nyugat-Európában ugyanis a középkorban bevett szokás volt az állatok által elkövetett bűnöket az emberekhez hasonlóan bíróságon, ügyvédekkel, tárgyalással, tanúk meghallgatásával, védőbeszéddel, és hasonlókkal.

Tovább

Miért voltak olyan csökevényesek a T. rex karjai?

július 25., 04:59 Módosítva: 2018-07-26 07:24
839

A Tyrannosaurus rex a Jurassic Park-filmek óta a világ legismertebb őslényének számít. A rettegett csúcsragadozóról valójában még elég sok mindent nem tudunk – azon is sok vita volt, hogy valójában ragadozó vagy dögevő volt-e, most éppen előbbi teória áll nyerésre –, azt is csak valószínűsítik a kutatók, hogy tollai voltak, és nem sima bőre, mint a filmeken. Azt sem tudjuk, milyen színe volt, vagy milyen hangja.

És a legnagyobb rejtély: arról is csak találgatások vannak, miért voltak olyan apró karjai az állatnak, és mire használta őket. Merthogy a fennmaradt csontvázak egyértelművé teszik a csökevényes mellső végtagokat, amik egészen komikusan festenek a T. rex teste mellett. Ez 65 millió évvel az állat kipusztulása után egyébként remek tréfák forrása, miszerint a T. rex szomorú, mert nem tud tapsolni, fekvőtámaszozni, rendeltetésszerűen használni a vécépapírt, vagy a DJ-pultban cserélgetni a lemezeket.

De a viccet félretéve: vajon miért nézett ki ilyen hülyén a világ legfélelmetesebb ragadozója? Miért nőttek egy 10 tonnás, 6 méteres szörnyre akkora mellső végtagok, mint egy ember karjai?

Tovább

Kaszinónak vették, repülőgép-hordozó lett belőle

július 24., 05:08 Módosítva: 2018-07-24 17:19
213

A Liaoning  kínai repülőgép-hordozó 304 méter hosszú, 67500 tonnás monstrum, a hatótávolsága több mint 7000 kilométer, a 2000 fős legénység mellett 26 vadászrepülő és 12 helikopter tartozik az álladó fegyverzetéhez. Meglehetősen brutális jószág, na. És a világ jelenleg aktív szolgálatot teljesítő 21 repülőhordózó közül messze ennek a legkalandosabb a története.

Repülőgép-hordozót építeni nem egyszerű dolog, nem is olcsó, az amerikaiak legújabb büszkesége, a USS Gerald Ford például 12,8 milliárd dollárba került. Nincs is túl sok ország, ami ilyesmit megengedhetne magának, részben azért is, mert ha pénz még lenne is, elég kevés helyen van meg a szaktudás és a tapasztalat ilyesfajta hajó építésére. És ahol megvan, ott alaposan megnézik, kinek a megrendelésére gyártanak le egyet a világtengerek királyából (pontosabban királynőjéből, a tengerész hagyomány szerint ugyanis a hajók nőneműek). Kína régóta igyekszik már katonai területen is szuperhatalommá válni, de hát ezt pont azok az országok nem nézik túl jó szemmel, akik repülőgép-hordozót tudnának gyártani - a kínaiaknak így trükkhöz kellett folyamodni, hogy szerezzenek egy ilyen hajót a haditengerészetnek.

Tovább

A pacemaker, amit nukleáris üzemanyag hajt

július 23., 07:22 Módosítva: 2018-07-23 18:26
553

Több mint egy évszázadig tartott, mire az ormótlan, kurblival tölthető szívritmus-szabályozóktól eljutottunk a ma forgalmazott, alig látható pacemakerekig. J. A. McWilliam 1899-es tanulmánya volt az első, ami leírta, hogy a szív elektromos stimulációjának hatására a szívkamra izmai összehúzódnak. Az elektromosságot a múlt század húszas éveiben kezdték el emberek újraélesztésére használni, és 1958-ban került sor az első pacemaker-beültetésre.

Az energiaellátás kérdése mindig problémás volt az apró eszközöknél. A tervezőmérnökök használtak elektroncsövet, hálózati áramot, szilícium tranzisztorokat és akkumulátorokat –

illetve időnként nukleáris üzemanyagot is.

Tovább

Darwin nemcsak felfedezte az új fajokat, hanem meg is ette őket

július 22., 07:59 Módosítva: 2018-07-23 07:59
276

Charles Robert Darwint mindenki az evolúcióelmélet atyjaként ismeri – ínyencként kevésbé jegyzi az utókor. Pedig a XIX. század egyik legnagyobb hatású természettudósának nemcsak az élete volt kalandos, hanem az étrendje is:

nemcsak fölfedezett egy csomó élőlényt, hanem meg is ette őket.

Tovább

A bluetooth egy skandináv királyról kapta a nevét

július 21., 08:09 Módosítva: 2018-07-22 08:15
1005

1996-ban négy nagyvállalat – az Ericsson, az Intel, a Nokia, és később az IBM – eldöntötték, hogy közös, vezeték nélküli adatátviteli szabványt fejlesztenek. Mindegyikük tervezett egy rövid távú rádiófrekvenciás adatátviteli eljárást, de közös platformra volt szükség.

Ezer évvel korábban, 940 és 986 között Dánia – és később Norvégia – királya Harald Gormsson volt. Harald uralkodása alatt egész Skandináviát egyesítette; ő térítette meg a kereszténységre a dánokat is. Más középkori uralkodókhoz hasonlóan Gormssonnak is volt egy gúnyneve: ezt ónorvég nyelven blátǫnn-nak, dánul Blåtandnak írták, de mindegyiknek ugyanaz volt a jelentése: kékfogú. Máig nem tisztázott, hogy honnan kapta a király ezt a csúfnevet, de a történészek szerint az lehetett az oka, hogy őfelségének az egyik foga elrohadt, és emiatt kékes árnyalatot öltött.

Tovább

Az utolsó japán kamikaze a maffián akart bosszút állni

július 20., 05:54 Módosítva: 2018-07-21 08:41
234
Mitsuyasu Maeno
Mitsuyasu Maeno

A japán kamikaze pilótákat hajlamosak vagyunk a fanatizmus és a halált megvető bátorság szimbólumaként egyfajta modern szamurájnak tekinteni, aki az életét áldozza a harci dicsőségért. Pedig hát legkésőbb 9/11 óta tudjuk, hogy nem sok hősies vagy tiszteletre méltó van abban, ha valaki direkt nekivezet egy repülőt bárminek. A szamuráj becsületkódex torz értelmezésére épül az utolsó japán kamikaze története is, aki 1976-ban egy milliárdos jakuzavezér villáját támadta meg egy kisrepülőgéppel. Ő belehalt, a maffiafőnöknek semmi baja nem lett.

Mitsuyasu Maeno eredetileg drámai színésznek készült, Amerikában, a University of Californián tanult színészetet. Miután hazatért Japánba, elég negatív kanyarokat vett az élete, volt két, gyors válásba torkolló házassága, egy öngyilkossági kísérletig fokozódó depressziója, és egy nem túl sikeres színészi karrierje, ami a szoftpornó irányába csúszott félre a színpad helyett. A hetvenes évek elején hozzácsapódott egy ultranacionalista japán szervezethez, ami a kormány megdöntésén, és a világháború előtti császári rendszer visszaállításán fáradozott (oké, valójában inkább csak fantáziált, mint hogy bármi érdemlegeset is tett volna). Itt került kapcsolatba Yoshio Kodamával, a hírhedt jakuzavezérrel, a mozgalom egyik vezetőjével és bőkezű támogatójával.

Tovább

New Yorkban rákok vannak a csapvízben, ezért (talán) nem kóser

július 19., 05:17 Módosítva: 2018-07-19 18:37
853

Szegény ortodox zsidóknak nincs könnyű dolguk New Yorkban. Nem elég, hogy folyton javítgatniuk kell a sábesz szigorú előírásainak kijátszására fél Manhattant körbekerítő drótjukat, még a legnagyobb zsidó város csapvizét se ihatják csak úgy. A New York-i víz ugyanis nem kóser (és amúgy nem is vegán): apró rákok találhatók benne, amelyek az egészségnek nem ártanak, a vallási előírások betartásának viszont nagyon is.

A város szűretlen vízében Copepodák, vagyis evezőlábú rákok élnek, márpedig a zsidó vallási törvények tiltják az uszony és pikkelyek nélküli vízi állatok fogyasztását. A csapvízben lakó rákok 2004-es felfedezése után azonban kisebb belső viszály alakult ki a helyi ortodox zsidó közösségen belül.

Tovább

25 kilométer magasan szétesett alatta a világ leggyorsabb repülőgépe

július 18., 08:30 Módosítva: 2018-07-23 15:27
1288

Az SR71 Blackbird a világ leggyorsabb repülőgépe. Az amerikai hadsereg évtizedeken át rendszerben tartotta, de a hidegháború után leszerelte őket. Valószínű, hogy az elmúlt ötven évben felállított repülési rekordjait senki és semmi nem fogja megdönteni.

Ha azt nézzük, hogy a 31 rendszerbe állított gépből 12 lezuhant, mondhatjuk, hogy a Blackbird nem volt egy életbiztosítás. Ugyan ki utazna olyan légitársasággal, aminek minden harmadik gépe a földbe csapódik? De a Blackbird-balesetek közül csak egy volt halálos kimenetelű – és valóságos csoda, hogy ugyanennek a balesetnek a pilótája szinte karcolás nélkül megúszta a balesetet.

Tovább

Leégéskor öngyilkosságot követ el a bőrsejt

július 17., 05:11 Módosítva: 2018-07-17 16:22
896

A túlzásba vitt napozást követő leégés és hámlás nem egészen annak a jele, hogy az UV-sugárzás károsította és elpusztította a bőrsejteket. Valójában a bőrsejtekben lévő DNS szenved el olyan komoly sérüléseket, hogy a bőrsejtek inkább öngyilkosságot követnek el, hogy megelőzzék a rák kialakulását.

Tovább

Az ember, aki megevett egy repülőgépet

július 16., 07:22 Módosítva: 2018-07-17 08:29
1195

Van, aki már egy nehezebb marhaszelet elfogyasztása után is azonnal csörgeti az emésztésserkentő tabletta dobozát, vagy éppen hasfájást kap a nem laktózmentes tejektől. Az ő emésztésük sokkal kifinomultabb és kényesebb, mint Michel Lotitóé, aki élete során több mint kilenctonnányi fémet evett meg.

Tovább