Miért rágóznak a sportolók?
Sir Alexander Chapman Ferguson, a Manchester United legendás edzője 27 évig egyfolytában rágózott a focimeccsek alatt a kispadon (de inkább a pálya szélén). Rágó nélkül senki sem látta, szinte sportot űzött belőle. Nem hobbiból tette, orvosa javaslatára kezdett notórius rágásba, aki egykor köhögéscsillapítóként javasolta neki a gumit. Ez a szokása annyira ráragadt, hogy utolsó mérkőzésén megcsócsált rágója félmillió euróért kelt el egy aukciós oldalon 2013-ban.
Nincs ebben a szokásban semmi különös, hatalmas volt a stressz, és a köhögés ellen is bevált. De az mégiscsak furcsa, miért rágózik annyi focista, baseballjátékos vagy kosaras a pályán, amikor bármikor félrenyelhetik a nagy rohanásban, ahogyan az ülve is előfordult már majdnem mindenkivel…
Halálra világítják magukat a szentjánosbogarak, de miért?
Órát lehet igazítani hozzájuk minden júniusban. A Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben például 20 óra 17 perckor kapcsolják be ilyenkor a lámpásaikat a szentjánosbogarak, és még 10 előtt feltétlenül befejezik a morzézást. De miért teszik mindezt ekkora elánnal?
Sokan rávághatják a választ, hogy mi másért, mint a szexért, és valóban: a nőstények a fűből világítanak a hímeknek, akik a levegőből küldik nekik válaszjeleiket.
Na de miért világítanak már tojás- és lárvakorukban is, méghozzá három éven keresztül, a föld alatt?
Mozgalom indult a csók betiltására
Imogene Rechtin 1910-ben kezdett kampányolni a csókolózás ellen, amikor egy cincinatti társasági rendezvényen undorodva látta, hogy a háziasszony minden meghívott nő szájára vagy arcára üdvözlésképpen csókot lehel. Ez 30-40 nyálas érintkezést jelentett, és Rechtin szerint több ezer baktérium kicserélődését.
A középkorú, kétgyermekes anya addigra már meggyőzte férjét, hogy a csók rengeteg veszélyes egészségügyi kockázattal jár. Igaz, a század tízes éveiben a nők közötti szájra adott röpke csók olyan bevett üdvözlési forma volt, mint a kézfogás. Az ominózus cincinnati eset az utolsó csepp volt Imogene poharában, ezt követően egy rövid életű és sikertelen mozgalom élére állt, aminek célja a csókolózás betiltása volt.
11 első világháborús találmány, amit még ma is használunk
Az első világháború bevezette a modern fegyvereket – a mérges gázt, a géppuskákat és a harckocsikat –, és a mindennapi életbe is jó pár újítást hozott – olvashatjuk a Historyn. A több mint 100 évvel ezelőtti találmányok ott vannak a kezünkön, a naptárunkban, a nadrágunk közepén, a fogyókúrás étlapon vagy akár a gyerekek kezében. Van, amitől már szívesen megszabadulnánk, de a viharkabát és a karóra örök.
Burberry ikonikus kabátja és az óraállítás
A trench coat, avagy a ballonkabát az első világháborúban lett populáris, amikor a brit tisztek kezdték hordani. A közkatonák felöltőjénél könnyebb és más szabásvonalú vízálló kabát megvédett a nedvességtől és a széltől is a lövészárkokban – innen is kapta a nevét (a trench lövészárkot jelent). A praktikus felöltőt akasztókkal és zsebekkel is ellátták, hogy rájuk lehessen akasztani a fegyvereket vagy a térképtokokat. A háború kirobbanása után néhány hónapon belül a londoni kiskereskedők, például a Burberry és az Aquascutum a szélesebb közönségnek is elkezdte árulni őket. És még ma is ott lógnak a szekrényekben.
Az őshacker, aki IBM-gépek feltörésével szállt szembe a nácikkal
Herman Hollerith 1890-ben találta ki az amerikai népszámláláshoz az elektronikus táblázatkezelő gépet. Az általa bevezetett technológia lett az IBM lyukkártyarendszere – kódolt információkat tárolt perforált papírkártyákon –, ami biztosította a nácik gyors és hatékony zsidóösszeírását. Az 1923-ban alapított IBM (International Business Machines) tizenkét éven keresztül dolgozott a nácik keze alá, de ezért soha senki semmilyen fórumon nem vonta felelősségre őket.
Hol nőtt, hol kisebb lett, követni is nehéz, hogy mekkora
A legtöbb kisiskolás nem jön zavarba, ha a földrajztanár nekiszegezi a kérdést, hogy melyik a Föld legmagasabb hegye és milyen magas. Egyből rávágja, a pedagógus legnagyobb megelégedésére, hogy az bizony a Mount Everest, és kereken 8848 méter magasan karcolja az eget.
Csakhogy egészen a közelmúltig szenvedélyes viták lengték körül „a Föld istenasszonyának” (tibeti nevén Csomolungma) méreteit. De még azt sem tudjuk olyan régen, hogy éppen a Himalájában van a csúcstartó. Erre 1852-ben jött rá Radhanath Szikdar indiai matematikus, aki elsőként jelentette ki, márpedig a Csomolungma a világ legmagasabb hegye, és háromszögeléses mérésekkel négy év múlva ki is számolta kollégáival, hogy nem kevesebb, mint 8840 méter magasra nőtt az istenasszony.
Csak egy nagy semmi a nulla?
Az olaszban, a franciában, az angolban a zero a görög Zephüroszból, illetve a latin Zephyrusból származik, aki a nyugati szél istene volt a görög mitológiában. A nyugati kultúrában 1202-ben bukkan fel először zephirum alakban, amikor az olasz matematikus, Leonardo Fibonacci így fordítja le latinra az arab szifr számot, ami a nullát jelenti.
Ábrázolása
Az első bizonyítékunk a nulláról a mezopotámiai sumér kultúrából származik, körülbelül 5000 évvel ezelőtt. Ott egy ferde kettős éket helyeztek a számok ékírásos szimbólumai közé, jelezve, hogy az adott helyen nincs szám, de ennek a korai nullának még nem volt saját jogú számértéke. A maják is feltalálták a maguk nulláját a 4. század környékén, és számszerű karakterrel jelölték. Az 5. század közepén Indiában pontszerűen ábrázolták, a 7. század végén terjedt el Kínában a mai ovális ábrázolással, innen érkezett az iszlám országokba. Az Indiában talált nullát az arab kereskedők hozták Nyugatra a 12. században.
Miért nem reagálnak az ölelésre a férfiak?
A főemlős rokonaink életük egyötödében folyamatos érintkeznek egymással fizikailag, ha éppen nem verekednek, többnyire kurkásszák, simogatják vagy ápolják egymást, vagy ha csak tehetik, szexelnek, mint a hippi majmoknak becézett bonobók. Nem rózsaszín romantikából teszik ezt, hanem azért, hogy együttműködési kapcsolatokat építsenek, újra és újra megerősítsék a szövetségeket, vagy oldják a feszültséget.
Mi, emberek is teszünk ilyet, de nem ennyire gyakran, viszont kifejlesztettük az egyik legszorosabb érintkezési formát, az ölelést, amely annyira alapvető részévé vált a kultúránknak, hogy nem kevesebb mint hetvennyolcféle pozitúrában üdvözöljük, vigasztaljuk vagy szeretjük egymást a másik átkarolásával.
Jó okunk van erre, a testek szoros érintkezése ugyanis hatásosan csökkenti a stresszhormonok, a kortizol szintjét. Persze nem neurotranszmitterek komplex biokémiai hatásmechanizmusa vagy glutaminsav- és aszparaginsav-szintézis bámulatos folyamatai pörögnek le a szemünk előtt ilyenkor, hanem eltölt minket a jóérzés, és teszünk rá, hogy a bőr intim érintése stimulálja az agy bolygóidegeit, ami pedig rögvest az agy orbitofrontális kérgét, pont azt a területet, ahol a jutalom és az együttérzés érzése is születik. Azt azonban észrevehetjük, hogy csökken a pulzusszám, és elönt minket a határtalan nyugalom.
Julius Caesar kedvenc vágyfokozója a klímaváltozás miatt tűnt el
Az ókori Róma polgárai rajongtak a szilfiumért, ami egyszerre volt afrodiziákum, fűszer, gyógyszer és fogamzásgátló is. A híres filozófus-természettudós Theophrasztosz és idősebb Plinius, a római polihisztor is sokat írt a növényről, ő kutyaharapás, kígyóméreg és aranyér elleni gyógyszerként magasztalta.
Ma már nem is tudnánk mondani olyan csodaszert, ami ennyi mindenre használható, de annyiban mégis hasonlít napjaink növényeire, hogy eltűnését a klímaváltozás okozta. A növekvő populáció miatt terjeszkedő városok, az erdők kiirtása megpecsételte a varázsnövény sorsát – ugyanilyen veszély fenyegeti ma a rizst és a kávét. Ez a különös, gyógyhatású szer rokona volt az indiai konyha népszerű fűszerének, a hingnek (vagy ördöggyökérnek) és az édesköménynek is.
Mi a különbség a zápor és a zivatar között?
Megkezdődött a zivatarszezon, mostantól mindennaposak lehetnek a különböző színű és szintű figyelmeztetések, bármikor percek alatt bőrig ázhatunk a következő hónapokban, mert jönnek az intenzív esőzések, felhőszakadások. Na és a heves záporok, és még a záporok, zivatarok is, így együtt. De miért használjuk ezt a szóösszetételt egyáltalán, nem lenne elég csak a zivatar?
Hiszen a zivatar – a köznyelvben – egyet jelent a zuhogó esővel, vagy akár a mindent elverő jégesővel.
Amikor derült égből egyszer csak ránk szakad az égi áldás, majd húsz perc múlva már vidáman ragyog a nap, akkor jó eséllyel kifogtunk egy záport, ami sűrű, gyorsan elvonuló, futó esőt jelent, és valószínűleg a szláv szapora szóból ered. A szótárak pedig a zivatar szót tekintik szinonimájának, ami viszont a szerb–horvát zli vetar („rossz szél”, „szélvész”) szókapcsolatból származik, és szintén intenzív esőt hozó égi jelenséget jelöl. A szinonimája pedig nem más, mint a zápor.
Nem jó lottómilliomosnak lenni
Giacomo Casanova, a híres kalandor, amikor megszökött a velencei ólomkamrák börtönéből, Párizsban felkereste az egykori velencei francia követet, és beajánlotta világraszóló ötletét, az őseredeti lottó ötletét. És meggazdagodott. Voltaire, a felvilágosult gondolkodó pedig matematikus barátjával játszotta meg kora legnagyobb nyereményét, és nem voltak többé anyagi gondjai (csak a születési nemesség nevetséges intézményét korholta végeláthatatlanul, jogosan). Mindegyikük az 1700-as években bontott kreatív vitorlát.
De vélhetően egyikük sem szenvedett a hirtelen meggazdagodás szindrómában (sudden wealth syndrome, SWS). Merthogy csak 1997 óta kénytelenek a pszichológusok a lottómilliomosok eszement tüneteit önálló diagnózissá, sőt betegséggé fogalmazni.
Hol kezdődik a világűr? Naná, hogy ezt is egy magyar számolta ki
A Föld légköre igencsak változékony, gondoljunk az oxigénpalackos hegymászókra, a bedugult fülű repülőgép-utasokra. A légkör egyes rétegeinek végét és kezdetét négy tényező határozza meg: a hőmérsékletváltozás, a kémiai összetétel, a sűrűség és a benne lévő gázok mozgása.
De hol ér véget a Föld légköre? És hol kezdődik az űr?
Megjelent a negyedik Ma is tanultam valamit könyv
Tudta, hogy a fél világ még tapsolni sem tud, és évszázadokig luxus volt hancúrozni? És azt, hogy miért finomabb a joghurt fehér színű kiskanállal, mint a fémes naggyal? Vagy hogy a horizont felett vöröslő óriási szuperhold csak egy illúzió, és maguktól kigyulladó nadrágok tartottak rettegésben egy egész országot? Mindegyikre választ kaphat az Index népszerű Ma is tanultam valamit rovatának legújabb szerkesztett válogatásában.
148 feszítő talány, ritkán feltett kérdés, hihetetlen történet, meglepő érdekesség, botrány, kudarc és leleplezés életünk minden területéről, 270 oldalon. Szexi psziché, bizarr, de minimum meghökkentő történelem, furcsa állati természetek (mert nem minden szelíd, ami annak látszik), és megannyi izgalmas rejtély, amelyekről talán még nem is hallottunk, vagy mindig is kerestük rájuk a választ, de eddig sehol sem találtuk.
Horror a 19. században! Vasrúd repült át az agyán, de túlélte
Az 1823-as születésű Phineas Gage vasútépítési művezető volt. 1848. szeptember 13-án a vermonti Cavendishben dolgozott, és sziklarobbantó munkásait irányította, amikor a robbanóanyag felrobbant, egy vasrúd kilőtt, és átfúródott Gage arcának bal oldalán.
A 109 centiméter hosszú, három centiméter széles vasrúd a bal szeme mögé hatolt, átment a bal agyféltekén, majd kijött a fej hátsó részén, hogy továbbrepüljön.
Mi végre a májusfa, amikor ott a Tinder?
Itt van május elseje, énekszó és tánc köszöntse! – recsegték a magyar BEAG hangszórók a műmosollyal felvonulók felé május elsején, akik közül többen nem a Párt által jóváhagyott molinót, hanem hordozható májusfát, szalagokkal díszített zöld faágat emeltek a magasba. De mi is ez a májusfa, amire a munkásmozgalom is alaposan rátelepedett?
Május elseje szinte minden népnél határpont és ünnep, elérkezett az esztendő napos fele, végre vége a hidegnek (hivatalosan április 15-én zárták le a központi fűtést a szocialista lakótelepeken, aztán, ha úgy adódott, lehetett fázni még pár hétig).
Az Európa nyugati felét uraló ősi kelták például két évszakra osztották föl az évet, és május 1-je náluk is az élet, szerelem és termékenység ünnepe volt.
Hogyan lett egy súlyosan mérgező növény május 1-je szimbóluma?
Május első napja ősi ünnep, a tavasz és a kirobbanó élet örömünnepe, köztük az egyik legmérgezőbb növénynek, a gyöngyvirágnak az ünnepe. Fête du muguet-nek nevezik őshazájában, Franciaországban, és ilyenkor mindenki gyöngyvirágcsokrokkal járja az utcákat.
Nem valami újkori hóbort, mint mondjuk a Valentin-nap, hanem a francia király, IX. Károly vezettette be hivatalosan 1561-ben, a legenda szerint azért, mert el volt ragadtatva, amikor egyik lovagja egy szerencsét hozó gyöngyvirágszállal kedveskedett neki. Mások szerint a lovagok titkos jele volt, akik a terv szerint gyöngyvirágot adtak a királynak ezen a jeles napon, ha a titkos küldetés sikerült.
Mi hullik fellövés közben a hordozórakétákról?
Ha úgy általában űrhajózásra vagy rakétákra asszociálunk, legtöbbször az Apollo-program rakétáiról készült közeli, lassú képsorok ugranak be, amelyeken az induló Saturn V-öt elengedik az indítóállás rögzítőkarjai, miközben fehér törmelék záporozik lefelé. Aki arra tippel, hogy amit látunk, az jég, annak igaza van.
A Saturn rakéta hajtóanyaga kerozin, folyékony oxigén és hidrogén volt. Az oxigén és a hidrogén a bolygó felszínén megszokott hőmérsékleten gáz-halmazállapotúak, a folyékony halmazállapothoz nagyon le kell hűteni őket. Az oxigén esetében a hideg üzemanyagot egy acéllemez választja el a levegőtől, így annak felületére, akár egy hűvös söröskorsóra, lecsapódik a pára, amely vastagon rá is fagy. A rakétaindításkor elszabaduló energiák, a hang és a vibráció hatására pedig az összegyűlt jég lehullik.
Újra üzen a NASA a földönkívülieknek
Csak a mi galaxisunkban, a Tejútrendszerben, legalább 100 milliárd csillag ragyog, legalább egy körülöttük keringő bolygóval, ezért felfuvalkodott kivagyiság lenne azt gondolni, hogy mi lennénk a világmindenség rubinokkal ékesített gyémántkoronája. És azért is, mert az emberi értelembe vetett hit messze nem általános és egyöntetű az anyabolygónkon.
Már többször kikiáltottuk a végtelen világűrbe, hogy „Helló, itt vagyunk!”, de eddig süket fülekre találtunk. Most újra nekiveselkedik a NASA nemzetközi kutatócsoportja, és a tervek szerint még az idén megint elküldi rádióhullámokkal többek között egy férfi és egy nő alakját, a Föld térképét, Naprendszerünk koordinátáit és azt a frekvenciát, amelyen várják a földönkívüliek szíves válaszát. Mindezeket bináris kóddal létrehozott pixeles kép (bittérkép) formájában tervezik kisugározni októberben egy Tejútrendszer középpontjától 13 ezer fényévnyire lévő hely felé (arrafelé sejtik a legvalószínűbbnek az értelmes élet létezését) a kaliforniai Allen Telescope Array-jéről, vagy az ötszáz méter átmérőjű, kínai FAST-rádióteleszkópból.
Ki volt a konténerek ismeretlen feltalálója, aki megalkotta a globális teherszállítást?
Malcom McLean családi benzinkutat üzemeltetett Észak-Karolinában, amikor 1937-ben kiderült, hogy körönként 5 dollárt kereshet azon, ha kimegy a közeli kikötőbe, és saját teherautójával szállítja az árut a benzinkútra. Gyorsan vásárolt hát egy teherautót, és bár később a család a járgány jobb kihasználása érdekében beszállt a teherfuvarozó üzletbe, a legenda szerint az akkor 24 éves Malcom már az első fuvar szállításakor döbbenten figyelte, ahogy a dokkmunkások irtózatos lassúsággal ládánként pakolják ki a rakományt a hatalmas teherhajókból. Hazafelé volt egy kis ideje gondolkodni a dolgon, és arra jutott, hogy sokkal helytakarékosabb és hatékonyabb lenne, ha egy daru egységes méretű dobozokat mozgatna. Csak húsz évnek kellett eltelnie, hogy víziója valósággá váljon.
Leghalálosabb vírusaink
Ha alaposabban megvizsgáljuk a modern kor pusztító vírusait, rá kell döbbennünk, hogy csak magunknak köszönhetjük őket. A veszélyes betegségek nagy része ugyanis az állatokról ugrott át az emberekre, és erről bizony nem a denevérek vagy a tevék tehetnek, hanem mi, mert egyre jobban szűkítjük a mozgásterüket, így óhatatlanul közelednek hozzánk, és mi is hozzájuk.
Az ökoszisztémák felborulásával, a népességrobbanással és a civilizáció terjeszkedésével az állatok vírusai nem tudják kikerülni az embereket. A 12 legbrutálisabb vírust az alapján rangsorolták a Livescience-ben, hogy mennyire halálosak, milyen gyorsan fertőznek, hányan haltak bele és mekkora fenyegetést jelentenek.
Ágyúval repültek az űrbe, most centrifugával próbálkoznak
Történelmi ugrás volt, amikor az ember elhagyta a Földet, és először láthatta kívülről csodaszép és törékeny kék bolygónkat. Az viszont érdekes, hogy a technika hatvan éve alig változott. Elon Musk visszatérő Falcon rakétáin és néhány kísérleten kívül ma is legtöbbször egyszer használatos rakéták szállítják a műholdakat, szondákat és az űrhajósokat.
Kipróbált és jól bevált technika, csak az vele a probléma, hogy rendkívül drága. Indítás után ugyanis sorra leválnak és kiégnek (majd jó esetben lakott területen kívül visszahullanak a Földre) a rakétafokozatok.
Lovak híján hibrid szamarakkal csatáztak az ókorban
Ha nincs ló, jó a szamár is? Meglehet, bár a szólásmondást az ókori Mezopotámiában valószínűleg nem ismerték, merthogy 4500 évvel ezelőtt még nem háziasították a vadlovat sehol a világon (arra még ötszáz évet kellett várni). Ellenben a kungának nevezett szamarat igen, méghozzá – meglepő módon – harci állatként, harci szekerek és nemesek kocsijának vontatójaként, ahogy az emberiség egyik legelső ábrázolásán és ékírásos tábláin is megjelenik.
De ez még nem minden. Francia kutatók felfedezték, hogy a kunga nem egyszerű szamár volt, hanem valószínűleg a történelem első hibrid háziállata.
A Fekete Lovag a világ leghíresebb űrszemete
Tudta Ön, hogy az idegenek egy több mint tízezer éve a Föld körül keringő műholddal figyelnek minket? Nem jól tudta.
Mikulás már nagyon készülődött kakaósbevonómassza-figuráival, amikor 1998 decemberében megérkezett a Nemzetközi Űrállomáshoz a NASA űrsiklója, fedélzetén az állomás első amerikai moduljával, a Unityvel. Az Endeavour űrhajósai közel két hétig dolgoztak az orosz Zarija és a Unity összekapcsolásán, három hosszú űrsétát is tettek, amelynek során antennákat szereltek, és több mint negyven kábelt kötöttek össze a 35 tonnásra bővült eszköz külsején. A munka közepén járhattak, és az űrsétákat végrehajtó specialisták, Jerry Ross és Jim Newman éppen a Unity modult az Endeavour rakterében rögzítő elemekre igyekeztek hővédő borítást szerelni, hogy csökkentsék a kiálló fémalkatrészek miatti hőveszteséget, amikor becsúszott egy malőr. Az egyik hőszigetelést nem sikerült megfelelően rögzíteni, így az elszabadult, és az űrben lebegve eltávolodott az űrállomástól.
A küldetés parancsnoka, Robert Cabana jelezte kollégáinak, hogy mi történt, miközben orosz kollégájuk, Szergej Krikaljev lefotózta a jelenetet. A képen a földi légkör felhők borította szelete látható, és az amorf fekete hőszigetelőfólia-darab. A 025570 lajstromszámú űrszemét pár nappal később elégett a légkörben, és közben megszületett a Fekete Lovag, az emberiséget megfigyelő idegen űreszköz legendája.
Mi történne a Földdel, ha hirtelen eltűnne az emberiség?
Jó kérdés, eddig ugyanis pont fordítva történt: ahol csak feltűnt az ember a története során, állatfajok sokasága halt ki. Már a történelem előtti időkben, a kőkorszaki emberekre is rávetül a gyanú árnyéka, a megafauna (a nagy testű állatok, a barlangrajzokon oly sokszor megörökített kardfogú tigris, mamut, barlangi medve, óriásszarvas, tulok és a többiek) hirtelen eltűnését − egyes elméletek szerint − a túlvadászat okozta 12 ezer évvel ezelőtt (mások szerint közrejátszott ebben a legutolsó jégkorszakot lezáró hirtelen felmelegedés is).
Az elmúlt tízezer év szokatlanul egyenletes földi éghajlatában megalakultak az első települések, és kezdetét vette a civilizáció és a történelem. A kihalási hullám pedig innentől kezdett csak igazán magasra csapni. A természetes élőhelyek jó részét kiirtottuk, megműveltük, belaktuk és elszennyeztük, olyannyira, hogy a következményeit a Föld történetének hatodik (holocén) kihalási eseményének tekintik.
Időzített bomba lapul mindenki konyhájában
A mosogatásra, konyhai tisztításra használt szivacsok igazi csírafészkek, és nemcsak a letapadt maradékok táplálják őket, de a szivacs struktúrája is elősegíti szaporodásukat.
Az ártatlannak tűnő konyhai szivacs a baktériumok melegágya, keltetője és legkedvesebb helye a házban, több élősködőt rejt, mint egy laboratóriumi Petri-csésze. A nedves spongya, ami a mosogató peremén lakik és egész nap azzal foglalatoskodik, hogy zsírt, olajat, ételmaradékokat gyűjt magába – ahelyett, hogy olvasna vagy zenét hallgatna –, a második legnagyobb baktériumgyűjtő a házban, csak a fürdőszobai barátok előzik meg – a wc, mosdókagyló és a zuhany. Egy 2017-ben publikált tanulmány vállalkozott rá, hogy számszerűsítse az edények és munkafelületek tisztítására használt klasszikus konyhai szivacs mikroorganizmusainak számát.
Nagyon meglepődne, ha beszélgetne a Marson
Nagy hangzavar kerekedne, ha a Szent Efrém Férfikar koncertet adna a Marson, mondjuk a Jezero-kráterben, a Mars-missziók kedvelt leszállóhelyén. Hiába összeszokottak és űzik világszinten az éneklést, nagy szerencse kellene még ahhoz is, hogy egy elfogadható kánont összehozzanak. A tenorok ugyanis előretolakodnának, a basszus szólam pedig rendre lekésne a többiektől. Ha egy szoprán operaénekesnő, mondjuk Rost Andrea vagy Miklósa Erika is beszállna, és kiénekelnék a magas C-t, csak tovább fokoznák a kakofóniát.
A Marson ugyanis igencsak különös módon hallatszanak a hangok (hallgasson bele). Már az is nagy szó, hogy hallatszik egyáltalán valami nesz. Olyan ritka a légkör (a földinek csak egy százaléka), hogy azt gondolhatnánk, hogy legfeljebb jelbeszéddel cseverészhetnénk. A hang terjedéséhez ugyanis fizikai közeg kell, olyannyira, hogy minél sűrűbb a közeg, annál gyorsabban terjed.
Tengerszinti nyomáson és 20 Celsius-fokon 1235 kilométer/órás sebességgel társalgunk, a Balatonba alámerülve azonban már 5166-tal, az Adriai-tenger sós vizében pedig 5400 kilométer/órával cserélhetünk eszmét.
Vérfagyasztóan szól a pókok zenéje
A világ egyik leggyakoribb fóbiája az arachnofóbia, a pókiszony. Nem is kell élőben pókot észlelni, elég csak megemlíteni, vagy utalni rá, máris páni rettegés önti el a szorongót. Pedig a 40 ezer pókfajból mindössze kétszáz faj mérge okozhat galibát, de ennyi is elég ahhoz, hogy százmilliók fehéredjenek el egy ártalmatlan házi kaszáspók láttán.
A leghíresebb arachnofóbiás minden bizonnyal Silvio Berlusconi sokszoros olasz exminiszterelnök, aki 2003 nyarán törvényben tiltatta be a mérges pókokat Olaszországban. Akit rajtakaptak például egy fekete özveggyel, akár százezer euróig terjedő bírsággal volt büntethető.
Nem valószínű ezért, hogy a nagyvilági médiamogul értesült azokról a kutatásokról, amelyekben rájöttek, a pókok hálója olyan, mint egy hangszer, minden szál úgy pendül meg, akár a gitár húrja, és csak a hossztól és feszességtől függ, hogy milyen hangot adnak ki.
Százezer évig háborúztunk a Neander-völgyiekkel
A mai ember a génjeiben hordozza a Neander-völgyiek emlékét, akiket hajlamosak kissé baltaarcú, de azért mosolygós ősemberekként elképzelni. A valóság ennél jóval sötétebb: valószínűleg nekik köszönhetjük, hogy kifejezetten harcias csapattá fejlődött az emberiség.
Megtalálták a világ legunalmasabb emberét
„Csak az unalmas ember unatkozik” – szól a mondás, a kérdés csak az, ki számít unalmasnak? Merthogy ez egy erősen szubjektív jelző. Ami egyeseknek egyhangú, lapos és ingerszegény, másoknak vérpezsdítő, izgalmas és lebilincselő.
Nem hagyta nyugodni a téma a tudósokat sem, és egyáltalán nem tartották unalmas időtöltésnek, hogy több kísérletben és tanulmányban utánajárjanak, hogy kit és mit tartunk unalmasnak. Több mint ötszáz embert kértek meg, hogy szedjék össze a legunalmasabb jellemzőket, elfoglaltságokat és szakmákat, majd rangsorolják azokat.
Nem lennék napjaink egyik legkurrensebb és legkeresettebb szakértőinek helyében, merthogy az adatelemzés futott be első helyen az unalomrangadón. Az adatokat szorosan követte a könyvelés, a harmadik helyen pedig az adózás és a biztosítás osztozott. Kissé lemaradva söprögetett a takarítás, mögötte pedig a banki munka kullogott.
Így derült ki, hogy a Hold nem egy isten
Anaxagorasz, aki a Krisztus előtti ötödik században élt, az egyik első ember volt a történelemben, aki felismerte, hogy a Hold nem egy isten, hanem egy sziklákkal tarkított égitest. 2500 évvel ezelőtt mindenféle modern műszer és segédeszköz nélkül helyesen állapította meg, hogy a Hold visszaveri a Nap fényét, ezzel a felismeréssel a holdfázisokat és a holdfogyatkozást is meg tudta magyarázni.
A Hold északi pólusának közelében található az Anaxagorasz-kráter, amelynek felszíni redői egy másik kollégáról elnevezett kráter, a Platón pereméig terjednek. Platónhoz hasonlóan a tudós Anaxagorasz is Athénban végezte munkája nagy részét, de a két férfi közötti hasonlóság itt véget is ér. Platón, aki kerülte a megfigyelést és a kísérletezést, egy misztikus univerzumról gondolkodott, amely szent geometriai formákon alapul. Anaxagorasz viszont megfigyelésekkel és számításokkal mélyedt el a csillagászatban, hogy feltárja az univerzum titkait.
Rovataink a Facebookon