Nem a rossz minőségű víz helyett ittak alkoholt a középkorban
Valószínűleg mindenki hallotta már, hogy a középkori Európában azért ittak sört és bort, mert rossz minőségű, fertőzött vízzel volt tele a kontinens. Ez azonban ebben a formában nem egészen igaz.
Az tény, hogy a középkorban a társadalom szinte minden rétege alkoholizált, a szegényebb rétegektől az uralkodókig. Azt, hogy ki mit ivott, meghatározta a társadalmi ranglétrán való helye. Az alacsonyabb rétegbe tartozók inkább a gyenge söröket, a felsőbb osztály tagjai pedig inkább a bort fogyasztották.
Ez azonban nem a miatt a közhiedelemben elterjedt tévhit miatt volt, mert a kutak és egyéb vizek fertőzöttek, ihatatlanok vagy bármi más szempontból nem megfelelők lettek volna.
5,5 kilométer per órás sebességgel gázoltak halálra egy nőt
1869-ben egy gőzhajtású motorral szerelt autó okozta az első halálos közúti balesetet. A kor mechanikai megoldásai, illetve az Egyesült Királyság közúti szabályozásai sem tették lehetővé, hogy nagy sebességgel közlekedjenek az akkori járművek, a balesetben életét vesztő Mary Wardnak is szerencsétlen esése okozta vesztét.
A 42 éves nő 1869 augusztusának utolsó napján Írország Parsonstown (ma Birr) városában férjével, két fiával és azok tanítójával együtt utazott a nő unokatestvére által épített gőzautón. Ezeknek a járműveknek beindítása (felfűtése) minimum egy órát vett igénybe, a maximális sebességük pedig nagyjából egy gyorsabban gyalogló emberével vetekedett, öt-hat kilométer per órával közlekedtek.
Rézkarcban nyert érmet minden idők legidősebb olimpikonja
Nagy kópé volt a francia Pierre de Coubertin báró, a modern kori olimpiák megálmodója és elindítója. Családja a középkori római de Fredis családig vezethető vissza, és nem más, mint az ük-ükapja találta meg Nero császár ókori palotájának romjaihoz közel, a szőlőjében az egyik leghíresebb antik görög szobrot, a Laokoón-csoportot.
Nem csoda, ha képzeletét egész életében benépesítette a poliszok világa, innen már csak egy apró ugrás kellett neki, hogy az 1500 évre felfüggesztett ókori görög olimpiákat is újraálmodja.
Múzsák és atléták, egyesüljetek!
Egyetlen dologhoz ragaszkodott csak makacsul: a világjátékok pont olyanok legyenek, mint egykoron, ahol rettenthetetlen amatőrök vetélkednek heroikusan, ám sportszerűen a dicsőségért. Futnak, úsznak, birkóznak, úsznak, mások festenek, verseket költenek, zeneműveket komponálnak, hogy a test-lélek-szellem egységében példát mutassanak az emberiségnek.
Tényleg a klímaberendezések melegítik a Földet?
A legforróbb nyári hetekben, aki teheti, bekapcsolja egy gombnyomással a lakás vagy az autó klímaberendezését, és örül, hogy nem kell a háton végigfolyó izzadságot állandóan törölgetnie. Kevesen töprengenek ilyenkor azon, hogy ezeknek a hűtőknek az egyre növekvő száma milyen hatást is gyakorol a városok klimatikus viszonyaira. Tényleg igaz, hogy a működésük során a szabadba kibocsátott hő hozzájárul az általános felmelegedéshez?
Mielőtt ezt a kérdést tisztáznánk, érdemes a klímaberendezések működési elvét megismerni.
A mai modern klímák – függetlenül attól, hogy mobil vagy épp split klíma – a többi hűtőberendezéshez és fagyasztóhoz hasonlóan a hőszivattyú elvén alapulnak. A folyadék- és gázhalmazállapot változása közben rejtett hőfelszabadulás, illetve -elnyelés történik, gondoljunk arra, hogy a forró víz sem azonnal gőzölög el. Másrészt a gáztörvény szerint amikor egy gáz nyomását változtatjuk, akkor is jelentkezik a hőelvonás, illetve hőleadás jelensége. Ez a két mechanizmus működteti a hűtési rendszereket.
A Hosszú-rejtély nyomában
Még maga sem tudja, miért szerepelt várakozásokon alul Hosszú Katinka a tokiói olimpián. Legjobb versenyszámaiban ötödik és hetedik lett, vagy be sem jutott a döntőbe.
Fizikailag bizonyára felkészült volt, hiszen éppen arról híres, hogy egyfolytában tűrőképességének határait feszegeti. Évek óta mindennap 6-7 órákat edz, és mindent kihoz magából, amit emberileg lehetséges. Az előző olimpián, Rióban (2016) az egyik verseny végén alig tudott kimászni a medencéből, egy világkupadöntőben pedig annyira széthajtotta magát, hogy célba éréskor belehányt a vízbe. Többször beszélt arról is, hogy amióta csak sportol, állandó fájdalmakat érez a testében.
Valószínű, hogy a hosszú évek brutális hajtása, az extrém megterhelés fizikailag kifárasztotta az izmokat, és a test lelassult. Magától értetődő, hogy a szervezet kimerülhet, nem lehet a végtelenségig kizsigerelni, vágjuk rá magabiztosan. Nyilvánvalónak tűnő magyarázat.
AZONBAN MÉG NE NAGYON DŐLJÜNK HÁTRA.
Fertőzött gyermekek testében szállították a vakcinát, ami milliókat mentett meg
1803 végén huszonkét árva fiú indult el orvosok, két sebész és ápolók kíséretében Spanyolországból a Maria Píta fedélzetén az Újvilágba, ahol tombolt a feketehimlő-járvány. A majd két tucat gyermeket az út alatt tíznaponta párosával fertőzték meg, majd gyógyították, így aktívan tartva a vakcina ellenanyagát.
A spanyol katonai és udvari orvos, Francisco Javier Balmis vezette akció végül sikerrel járt, a nemrég feltárt dokumentumok alapján háromszázezer embert sikerült az akkori amerikai spanyol gyarmatokon beoltani.
Miért szexelnek a nők?
Ezt az elemi kérdést akár ebben a percben is sokan felteszik a világ bármely fertályán.
De nem volt ez mindig így.
A nyugati világban hosszú évszázadokig nem vettek tudomást arról, élvezik-e, vagy hogy mennyire élvezik a nők a szexet. Nem egyszer tabunak számított a téma, és többnyire lényegtelen, jelentőség nélküli szelete volt ez az életnek.
Aztán elérkezett a XX. század, a fogamzásgátló tabletták és a szexuális forradalom kora, amikor már nemcsak az utódlás, hanem az örömszerzés is nyomós indok lett. A nők számára is.
Nagy orr, nagy pénisz? Tudósok megnézték
Megmerevedett városi legendák szerint a nagyobb lábfej nagyobb péniszméretet sejtet. Ahogyan a nagyobb tenyér és ujjak is. De árulkodó jelnek tartják a hüvelyk és mutatóujjak közötti távolságot, és a testmagasságot is, méghozzá egyenes arányban.
Mosolyoghatunk ezeken a népi megfigyeléseken, japán kutatók azonban komolyan gondolták, hogy utána járnak a rejtélynek.
Persze elő kellett állniuk valamilyen komolynak hangzó tudományos indokkal, ezért az „azonosítatlan holttestek kormeghatározásának megkönnyítését” tűzték ki célul. Volt már egy nagyszabású, 15 ezer embert bevonó fallosz-kutatás korábban, amikor több tanulmányt szintetizáltak és arra jutottak, hogy a testmagasság és a péniszméret között igenis van összefüggés, igaz kisebb, legfeljebb közepes korrelációval.
És ha a Hold csak fele ilyen messze lenne a Földtől?
Neil Armstrong az Apollo–11 misszió során elhelyezett egy lézersugarakat visszaverni képes eszközt a Hold felszínén, egy lézertükröt. Ezen kívül összesen öt került a Holdra az amerikai és szovjet missziók során, ma négy működik. Segítségükkel pontosan meghatározható a Föld–Hold-távolság, amely átlagosan 385 ezer kilométer.
De mi lenne, ha a Hold valamiért közelebb kerülne a Földhöz? Fényképeken, filmekben gyakran ábrázolják szívesen jóval nagyobbnak a Holdat, mint a valóság. Gondoljunk például Jim Carrey 2003-as vígjátékára, A minden6óra, amelyben lasszóval közelebb húzza a Földhöz a Holdat. Ha figyelünk A minden6ó hátterében látható híradásokra, észrevehetjük, hogy a filmben masszív árvizek és áradások törnek ki a Carrey játszotta Bruce Nolan lasszózása után.
És a film ebben nem is téved, lehetséges következményeket vázol fel.
Kitalálja, hogy a házi por fele micsoda?
Köztudott, hogy az emberek által használt helységekben felgyülemlő por 70-80 százalékban elhalt hámsejtekből áll. Ha mégsem tudott erről, az sem baj, ez ugyanis egy tévhit, áltudományos városi legenda. Az elhalt emberi hámsejtek túlnyomó része ugyanis a kád vagy tusoló lefolyóján keresztül elhagyja a környezetünket.
Miért éppen aranyat, ezüstöt és bronzot osztanak az olimpián?
Az olimpia eredetileg egy atlétikai és vallási ünnep volt, amelyet Zeusz főisten tiszteletére rendeztek Olimpiában, az ősi Elis város közelében egy völgyben. Legalábbis most úgy gondoljuk, hogy a hellén istenkirály állt a háttérben, de hogy pontosan mi lehetett az eredeti motiváció, az a múlt ködébe vész.
Időszámításunk előtt 776-tól időszámításunk szerint 393-ig összesen 292 olimpiát rendeztek, és ezek mindegyikén a győztesek zöld pálmaágat vittek el. A továbbjutók az utolsó napon babérkoszorút, a bajnok pedig olajfakoszorút kapott, amelyet egy kisfiú vágott le aranykéssel a szentnek tartott fáról.
Az ágak és koszorúk mellett azonban később megjelent az ezüstérme, amit a nyertes kezébe nyomtak, a második helyezettébe pedig bronzérmet.
De miért éppen ezüst és bronz? És hol volt az arany, az egyik legrégebb óta ismert ragyogó nemesfém?
Kik voltak a rózsakeresztesek?
A rózsakeresztes mozgalom három 17. századi könyvre épült, melyeket megjelenésük idején rengetegen olvastak és vitattak, majd kilencven évre megfeledkeztek róluk. Az első könyv címe a kor ízlésének megfelelően rendkívül hosszú és bonyolult volt:
Az egész nagyvilág általános és teljes megreformálása, amiképpen a Rózsakereszt Tiszteletre Méltó Testvériségének Fama Fraternitatisa Európa valamennyi tudósához és fejedelméhez szólván leírja, valamint ama Haselmeyer Úrnak rövid válasza, akit a Jezsuiták ez okból tömlöcbe vetettek majd gályapadhoz láncoltattak.
Az „alapművek”
Ez a kötet 1614-ben jelent meg, a német Kassel városban, s hosszú címét így rövidítették le: Fama Fraternatis Roseae Crucis (A rózsakeresztes testvériség híre). Egy bizonyos Christian Rosencreutz pályafutását ismertette, aki 1378-ban született, s 106 éves korában halt meg. Közel-keleti zarándoklatai során beavatták őt az arab és az ősi keresztény bölcsek titkaiba. 1407 körül (vagyis a könyv megjelenése előtt kétszáz évvel!) megalapította a rózsakeresztes testvériséget. Tagjai betegeket gyógyítottak, őrizték a titkot, évente egyszer találkoztak és új tagokat választottak soraikba. Rosencreutz halála után a testvériség harmadik nemzedékének tagjai megtalálták az alapító sírját.
A MESTER TESTE TÖKÉLETESEN ÉP VOLT,
sírkamrájában pedig ott voltak a titkos könyvek, s mindazon eszközök, amelyekre a tudományos tevékenység során szükségük lehet. Ezután a testvériség tagjai úgy határoztak, hogy a világ elé tárják mesterük tanításait.
A bizonyítékok királynője
A korai szocializmus bírósági ítélkezési gyakorlatáról elsősorban a koncepciós perek jutnak eszünkbe. Ma már köztudott, hogy az úgynevezett szocialista törvényesség jegyében sokakat meghurcolt, tett tönkre egy életre a korabeli igazságszolgáltatás. A politikai hatalom kénye-kedve szerint állította bíróság elé a rendszer vélt vagy valós ellenségeit. Az alábbiakban viszont a korszak hétköznapi (értsd: nem politikai jellegű) büntetőpereinek indoklásaiból válogattunk.
A sztálini büntetőjog elméleti apostola, Visinszkij főállamügyész hirdette meg azt a tételt, hogy „a bizonyítékok királynője” a terhelt beismerő vallomása. A kipréselt, kicsikart, kivert beismerő vallomások aztán százezreket juttattak börtönbe, munkatáborba, a Gulagra vagy éppen a bitófára. Andrej Januarjevics Visinszkij – aki télies nevével aligha téveszthető össze a római Julius vagy Augustus császárral – mély nyomokat hagyott a magyar jogtörténetben is.
Sosem találja ki, hogy ki írta a Kommunista kiáltvány zenéjét
1971-et írunk. Képzeljünk el egy világot, ahol csak az itt és most van, se mennyország, se pokol, és békében él mindenki! Nem ölik egymást a különböző nemzetek és vallások, magántulajdon sincs, így kapzsiság és nélkülözés sem, mert testvériesen megosztozunk mindenen. Ha ma még álomnak tűnik is, állj közénk, hogy egyesüljünk mind!
Kivonatolva ez volna John Lennon Imagine című klasszikusának szövege. A zene kizárólag a Beatles együttes legendás énekes-gitárosáé, a szövegbe felesége, Yoko Ono is besegített.
II. Ulászló trónra lépése okozta a Magyar Királyság hanyatlását?
A magyar történelmi gondolkodást mindmáig meghatározza az a Heltai Gáspártól származó mondat, miszerint „meghalt Mátyás, oda az igazság!” A híres író, aki a török korban nosztalgiával gondolt vissza az erőskezű király uralmára, ezzel a mondattal nem csupán Hunyadi Mátyás kultuszát erősítette meg, hanem egyszersmind a Jagellók 1490–1526 közötti országlását is „beárazta.” Persze, nem Heltai volt az egyedüli, aki negatívan vélekedett a lengyel dinasztia, és főként II. Ulászló teljesítményéről. Jól ismert az a történet, mely szerint alattvalói csak „Dobzse László” néven emlegették őt, mivel minden hozzá intézett kérésre azt felelte (csehül), hogy „jól van.” Erélytelen, gyengekezű uralkodóként emlékezünk Ulászlóra, akit állítólag széles körben ökörként gúnyoltak a korabeli Magyarországon, és aki a mendemondák szerint olyannyira szegény volt, hogy a nép körében (lacikonyhán) kellett étkeznie. Őt követte aztán a trónon II. Lajos, a „gyermek király”, akinek uralkodása a mohácsi katasztrófával zárult. De valóban ennyire egyszerű lenne ennek a korszaknak a története? Tényleg II. Ulászló alkalmatlanságával lenne magyarázható a középkori Magyar Királyság hanyatlása? Megfelel a történelmi valóságnak az a kép, amely róla él a közemlékezetben? A következő írás ezekre a kérdésekre igyekszik válaszolni.
„Minden rossz eredője”, az 1490. évi királyválasztás
A közismert toposz szerint Mátyás halála után az ország főnemesei olyan utódot akartak megválasztani, akitől „nem prüszköl a májuk”, és akinek „az üstökét a markukban tarthatják.” Számos régi történeti mű egyenesen úgy mutatta be az 1490. évi uralkodóválasztást, hogy ekkor az előkelők a lehető legalkalmatlanabb jelölt trónra ültetésére törekedtek. II. Ulászló későbbi jóvátehetetlen hibáit (és a középkori magyar állam pusztulásában való felelősségét) tehát
AZ ORSZÁGGYŰLÉS DÖNTÉSE MINTEGY ELŐRE IGAZOLTA.
A valós történelmi szituáció természetesen ennél jóval összetettebb volt. Miután Mátyásnak nem sikerült megnyugtatóan rendeznie a trónutódlást kérdését (hiszen természetes fiát, Corvin Jánost nem ismerték el egyértelmű örökösének), halála után Magyarország koronájáért verseny indult a közép-európai dinasztiák között. A később megválasztott Jagelló Ulászló mellett (aki cseh királyként, Mátyás korábbi ellenfeleként „szállt ringbe”) I. Habsburg Miksa német-római császár és János Albert lengyel herceg (Ulászló fivére) is igényt formált a trónra. A „királyjelöltek” pedig élelmesebbek voltak annál, hogy tétlenül várjanak a magyar országgyűlés döntésére. A lehető leggyorsabban sereget gyűjtöttek maguknak, és
BETÖRTEK MAGYARORSZÁG TERÜLETÉRE,
hogy ezzel „segítsék elő” megválasztásukat.
Mekkora szerepe volt a „kék céduláknak” az elcsalt 1947-es választásokon?
1947. augusztus 31-én tartották meg a magyar történelem egyik legbotrányosabb országgyűlési választását, amely a visszaélések egyik eszköze után „kékcédulás választás” néven maradt meg a közemlékezetben. A szavazás előrejelezte az 1946 februárjában kikiáltott második Magyar Köztársaság bukását. A voksolás során alkalmazott nyílt és megtorlatlanul hagyott csalások világosan megmutatták, hogy a kommunisták a többpártrendszer felszámolására, az addig is csak korlátozottan működő demokrácia megsemmisítésére törekszenek. Emellett pedig az is nyilvánvalóvá vált, hogy a sztálini típusú diktatúra kiépítését sem az ellenzéki pártok, sem a koalíciós partnerek nem tudják megakadályozni. A szomorú következmények okán ugyanakkor hajlamosak vagyunk elsiklani a választás konkrét eseményei, részletei felett. Mire volt jó a hírhedt kék cédula, és milyen módon lehetett vele visszaéléseket elkövetni? Mennyiben befolyásolta az eredményt a csalás? Milyen hasznot hozott Rákosi Mátyásék számára a választás manipulálása? Cikkünk ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni.
Korlátozott demokráciából „népi demokráciába”
A második világháború után általános egyetértés uralkodott a magyar társadalomban abban a tekintetben, hogy egy demokratikus politikai rendszert kell felépíteni, ám a világpolitikai viszonyok ezt csak korlátozottan és átmenetileg engedték megvalósulni.
A Sas leszállt, és talán ma is a Hold körül kering
Úgy hitték, hogy a leszálló egység megsemmisült, de kiderülhet, hogy mégsem. 52 éve lépett először ember a Holdra.
1969. július 20-án Neil Armstrong a Holdra lépett és Buzz Aldrinnal három és fél órás sétát tettek. Történelmi küldetésük végeztével két ládában 21 és fél kilónyi mintát pakoltak be a leszállóegységbe. Ezután maguk is bemásztak, és a sikeres visszatérés érdekében az Eagle holdkomp rakományának könnyítésébe fogtak: kidobálták az űrruha hátára szerelt nagy dobozokat, ezekben voltak a holdséta során használt életfenntartó rendszerek, kidobták a csizmáikat, utána hajították üres Hasselblad fényképezőgépüket és minden felesleges felszerelést.
Már a majmok is egyenlő bért követelnek
Frans de Waal holland etológus az emberi erkölcs természettudományos eredetének tekintélyes kortárs kutatója. Egyik legfontosabb (és kétségtelenül legszórakoztatóbb) kísérletében két csuklyásmajom a főszereplő (Brosnan, de Waal, 2003). A majmok plexiketrecben vannak, egymástól ugyan elkülönítve, de azért látják egymást.
Feladatuk egyszerű: ha visszaadnak egy kavicsot a gondozójuknak, cserébe egy falatka nasit kapnak. Kétféle jutalomfalat van, uborka és szőlő. Utóbbi szerintük is sokkal finomabb. Első körben – eszes jószágok lévén – mindketten kiadják a kavicsot, amiért mindkettejüknek egy darab uborka a fizetsége. Ezen a ponton mindkét majom lelkes és nyugodt. Hiszen a szabály egyszerű, a meló nem túl megterhelő, a potyauzsonna pedig mindig jól jön.
Miért nem eszik meg az állatok az embert?
A Homo sapiens lassú, védtelen és bőségesen elérhető zsákmány, így bár a nagyobb ragadozók megtehetnék, hogy mindennap ruhás majmot majszolnak uzsonnára, mégis ritka, hogy emberre támadnak. Az a mondás járja, hogy ezek az állatok jobban félnek tőlünk, mint mi tőlük. Kérdés, hogy mitől vagyunk ilyen félelmetesek?
Műszakokban vadásznak a cápák
Úgy tűnik, tévhit, hogy a cápák kora reggel vagy naplementekor szeretnek vadászni. Mint az a Karissa Lear által vezetett kutatásból kiderült, ha több cápafaj él egy adott területen, egymást váltó vadászataikkal az egész napot lefedik. Ez segítheti őket abban, hogy minden cápafajnak jusson élelem, és megvédheti őket egymástól.
Lear és csapata a hat megfigyelt cápafaj alapján megállapította, hogy az egymást átfedő étrendű, tehát hasonló halakat fogyasztó cápák megosztják erőforrásaikat azáltal, hogy a nap különböző időpontjaiban táplálkoznak. Az ilyesfajta időalapú erőforrás-felosztás nem jellemző az állatvilágra, nagyon kevés esetet figyeltek meg eddig a természetben. Lear szerint azonban a felszíni élővilágnál kevésbé ismert tengeri és óceáni ökoszisztémában jóval elterjedtebb lehet a dolog, mint azt gondolnánk.
A kutatás során 172 egyedet jelöltek meg adatgyűjtőkkel a Mexikói-öböl hat, part menti cápafajából, és összesen 3766 órányi viselkedésadatot sikerült összeszedni. Ezekből állapították meg, hogy
- kora reggelente a bikacápák voltak a legaktívabbak,
- a tigriscápák dél körül vadásztak,
- délután a homokpadi cápák táplálkoztak,
- este mentek halért a feketevégű cápák,
- és az éjszakai műszakot vitték a csipkés pörölycápák, a nagy pörölycápákkal közösen.
Érdekesség, hogy a rögzített adatokból egyfajta hierarchia is kirajzolódik a cápák között. A vadászatra legjobb időszakot, a reggelt és a dél körüli órákat, mikor a zsákmányt a legkönnyebb a vízben észrevenni, a bika- és tigriscápa uralta, amelyeket a fehér cápa után a legveszélyesebb tengeri ragadozókként tartanak számon.
Pipás Pista, „az átokházi tanyavilág hóhéra” valójában nő volt
Pipás Pista alakjához Szeged környékén legendák sora kapcsolódik. Számtalan történet kering arról, hogy a tanyavilágban a családjukat bántalmazó erőszakos férfiak miként bűnhődtek halállal a tetteikért, miután Pipás „eljött értük.” A ravasz csavargó az elkövetett gyilkosságokat leleményes módon rendre öngyilkosságnak tudta álcázni, így sokáig a gyanúsítást is sikerrel elkerülte. Tisztelték és rettegték őt, mígnem a véletlen bizonyítékot szolgáltatott tetteire – és egyúttal arra is fény derült, hogy Pipás Pista fizikai ereje, jellegzetes öltözéke, pipázós-italozós életmódja ellenére egy nő volt. A következő írás az „átokházi tanyavilág hóhéraként” is ismert asszony legendáját és valós életét kívánja bemutatni.
Élettársi veszekedésből gyilkossági nyomozás
A Horthy-korszak másik nagy vihart kavaró gyilkosságsorozatához, a tiszazugi arzénos asszonyok ügyéhez hasonlóan a hatóságok Pipás Pista tetteiről is véletlenül szereztek tudomást. 1932. június 7-én két rendőrtiszt-helyettes a Szeged környéki tanyavilágban járőrözött, és útjuk során az egyik tanyán szétválasztottak egy veszekedő párt, Vér Józsefet és Németh Veront. A nő korabeli megfogalmazásban „vadházasságra” lépett az egyébként nős férfival, miután azonban Vér nem tudta eltartani, néhány hét elteltével el akarta hagyni őt. Párja maradásra próbálta kényszeríteni, a rendőrök közbelépésére azonban az asszony végül távozhatott.
A tiszthelyettesek hazakísérték Németh Veront, ő pedig az út során mesélt nekik Pipás Pista állítólagos viselt dolgairól. A nő információi Vér József feleségétől, Tombácz Pirostól származtak. Tombácz korábban többször beszélt arról, hogy tíz évvel azelőtt mostohaapját, Dobák Antalt édesanyja megbízásából Pipás Pista megölte, majd a bűntettet öngyilkosságnak álcázták. Vér Józsefet a felesége a családi viták során állítólag többször is azzal fenyegette, hogy könnyen Dobák sorsára juthat.
A két rendőr jelentése nyomán a Szeged-Alsóközpontban (a mai Mórahalmon) működő illetékes kapitányság nyomozást indított, és 1932 júliusában négy gyanúsítottat is letartóztattak. Őrizetbe vették Dobák özvegyét, Pipás Pistát, valamint két környékbeli férfit, Horváth Jánost és Császár Józsefet, akik a vád szerint részt vettek a gyilkosságban. A tanyavilág nyomorúságos viszonyai között egy ilyen bűneset nem számított kuriózumnak, Dobák Antal megölésének ügye azonban hamarosan a bulvárlapok címoldalára került. Kiderült ugyanis, hogy Pipás Pista neve ellenére nem férfi, hanem nő. Ez elsősorban azért okozott meglepetést, mert az 1922 márciusában meggyilkolt Dobákot felakasztották, vagyis a bűntett
KOMOLY FIZIKAI ERŐT IGÉNYELT.
A vallomások szerint az áldozattal a feleség megbízásából végeztek, aki bort, élelmiszert, valamint pénzt ajánlott Pipásnak és társainak. A vendégségből hazatérő Dobák Antalt gyilkosai a saját konyhájában lepték meg. Lefogták, hurkot dobtak a nyakába, és felakasztották a mestergerendára, majd miután meghalt, ismét felkötötték egy melléképületben. A helyszínt úgy rendezték el, hogy minden egy részegen elkövetett öngyilkosságra utaljon, amelyet aztán Dobákné később „felfedezett”, majd jelentett a hatóságoknak.
Mennyi arany van még a földben?
A hivatalos EB 2020-trófeát a londoni Asprey ékszerészet készítette átszámítva 11 millió forintért. Hatvan centiméter magas és 7,6 kilós, anyaga aranyozott ezüst.
De miért nem készítik az aranykupát, és úgy általában az aranyérmeket teljesen aranyból?
Már 6-7 ezer éve ismerjük az aranyat. Talán a legrégebbi fém, ami felkeltette az érdeklődésünket. Valószínű, hogy kövek, kavicsok gyűjtögetése közben figyeltek fel a kisebb-nagyobb rögökre az őskori emberek, és az aranysárga csillogás örökre foglyul ejtette őket.
Ez azért érdekes, mert az arany puha, könnyen formálható anyag. Nem alkalmas semmiféle szerszám készítésére. Vasat például sok ezer év múltán kezdtünk csak el széles körben használni (legkorábban a közel-keletiek körülbelül 3 ezer éve). Pedig a vas kemény, és az egyik leggyakoribb elemi anyag a Földön.
Hatvan évet kellett várnia, a legidősebb ember lehet az űrben
Az 1939-es születésű Wally Funk kapcsolata a repüléssel egészen kis korában kezdődött. A The Guardiannek adott 2019-es interjújában úgy emlékezett vissza, szüleivel alig egyévesen Új-Mexikó egyik repülőterére látogattak, ahol megnézhették egy Douglas DC-3, az egyik első utasszállító pilótafülkéjét.
Az első utam a kormányhoz vezetett, és megpróbáltam elfordítani, mire anyám csak annyit mondott: repülni fog!
Kilencéves volt, amikor az első óráit vette pilótatanoncként, 14 évesen a Nemzeti Lőfegyverszövetség (NRA) versenyén lövészi teljesítményéért az Egyesült Államok akkori elnökétől, Dwight D. Eisenhowertől levelet kapott, miközben az amerikai délnyugatot képviselte a legjobb női sízőként szlalom és lesiklás számokban az országos versenyeken.
Középiskolásként jelentkezett olyan órákra, ahol autómechanikát és mechanikus tervrajzot tanult volna, viszont az oktatási szabályzat szerint ezekre lányként nem járhatott. Helyette kötelezték háztartástanra, ami miatt 16 évesen otthagyta a középiskolát, és a columbiai Stephens College női magániskola diákja lett. Itt belépett az 1941-ben indult Flying Susies pilótaprogramba, melynek huszonnégy diákja közül elsőként végzett. 1958-ban fejezte be az oktatást, pilótaengedéllyel és művészeti képesítéssel.
Milyen gyorsan mozog a Föld?
Mivel azonos sebességgel mozgunk vele, számunkra stabil pont, de a Föld a valójában nagyon mozgékony hely. Forog a tengelye körül, kering a Nap körül, és a Naprendszerrel együtt kering a Tejútrendszer középpontja körül, és ez még nem minden.
A Föld 23 óra 56 perc és 4 másodpercenként megfordul a tengelye körül, az Egyenlítő hossza 40 070 kilométer, a bolygó tehát óránként 1670 kilométeres sebességgel forog.
Nagy esők után jöhet a szúnyoginvázió
A szokásosnál kissé később, a csapadékos hetek után a meleg beköszöntével most indul a szúnyoginvázió. És ha nem lenne elég az itthon őshonos mintegy ötven csípőszúnyogfaj, pár éve megérkezett hozzánk három újabb is:
- az ázsiai tigrisszúnyog,
- a japán bozótszúnyog
- és a koreai szúnyog.
Ráadásul ezek az invazív szúnyogfajok potenciális rizikóforrások, emberre és háziállatokra egyaránt veszélyes kórokozókat, vírusokat, fonálférgeket terjeszthetnek. Vagy éppen halálos sárgalázat és csonttörő lázat. Utóbbi a csonthártyát támadja, és olyan fájdalmat okoz, mintha csonttörésünk lenne.
Mivel alig ismerjük őket, Ökológiai Kutatóközpont elindította a szúnyogmonitort , ahol lakossági bejelentések alapján mérik fel, mennyire szaporodtak el ezek az új csípőszúnyog fajok. Már több mint háromezer fotót és szúnyogmintát küldtek, de még így sem tudható túl sok minden róluk, mondta az Indexnek Dr. Soltész Zoltántól tudományos munkatárs.
A szovjetek 50 éve már leszálltak a Marsra
A hatvanas évek elején már megcélozták a vörös bolygót. Az űrverseny hőskorában szinte egymást érték a felküldött amerikai és szovjet eszközök; egy időrendi krónikát ebben az Index-cikkben olvashat arról, hogy mely években indultak szondák a Marsra.
A Marsz-program a Szovjetunió holdra szállásban elszenvedett vereségét lett volna hivatott feledtetni, de hét űrszondából csak egy jutott el szerencsésen a felszínig, ott viszont – vélhetően számítási hibából kifolyólag – csak pár másodpercig működött.
A Naprendszer tele van fura holdakkal
A Merkúr és a Vénusz kivételével a Naprendszer bolygói mind rendelkeznek holdakkal. A mi Holdunk szépséges és teljesen halott, így nem tartozik a legizgalmasabbak közé, de a többi bolygó körül megdöbbentő, kavargó, akár életnek is otthont adó világokat találhatunk. Nézzük a tíz legfurábbat!
A lebombázott Callisto
A Jupiter holdja alig valamivel kisebb a Merkúrnál, így a harmadik legnagyobb hold a Naprendszerben. A Callisto különleges ismertetőjegye, hogy úgy néz ki, mint a felégetett föld, ugyanis ő a környék kráterekkel legsűrűbben borított égiteste. Ezt az okozza, hogy a Jupiter erős gravitációja minden elhaladó aszteroidát és üstököst begyűjt, és holdjai közül a Callisto van leginkább a tűzvonalban.
Miért látszik feketének a világűr?
Miért van az, hogy a hajnali sárga, majd nappali kék eget, és az aranytól vörösig terjedő naplementét sötétség, szinte fekete éjszaka váltja? És miért van az, hogy a Földet elhagyva, az űrben készült fényképeken és videókon is egytől egyig sötét alapon világítanak a csillagok és más égitestek? Meglepő lehet, de nem azért, mert ne lenne fény az űrben.
Amikor brit bulvárlap követelte a trianoni béke revízióját
A két világháború közötti magyar külpolitika legfőbb célkitűzése az igazságtalan trianoni határok módosítása, a revízió volt. Ennek sikeres megvalósítására csak 1938-tól kezdődően, német és olasz támogatással kerülhetett sor. Kevéssé ismert, de egy bő évtizeddel korábban, 1927-ben már felsejlett a revízió reménye, amikor egy brit sajtómágnás, Lord Rothermere a Daily Mail című lapban a trianoni békediktátum igazságtalanságáról és a magyar határok tarthatatlanságáról írt. A cikk nagy reményeket ébresztett a magyar közvéleményben és komoly lökést adott a hazai irredenta szervezkedéseknek. A következőkben azt kívánjuk bemutatni, mit tartalmazott Rothermere Magyarországról szóló cikke, milyen okokkal magyarázható az írás megszületése és hogy milyen politikai következményekkel járt annak publikálása.
A kisantant szorításában
A trianoni békediktátum 1920-ban traumatizálta a magyar társadalmat, a közvélemény felháborodását pedig fokozta az a tény, hogy a területcsonkítással korántsem ért véget Magyarország megbüntetése. A lehetséges revíziós törekvések megelőzése érdekében 1921 júniusáig a szomszédos (utód)államok, Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia kétoldalú szerződésekkel egy tömböt hoztak létre hazánk elszigetelésére. Megszületett a kisantant, amely az európai nagypolitikában is igyekezett ellehetetleníteni a háború utáni Magyarország kapcsolatépítési kísérleteit, megpróbálta például megakadályozni hazánk felvételét a Népszövetségbe.
Ennek okán Bethlen István kormánya aligha foglalkozhatott érdemben a békediktátum revíziójával. Sokkal inkább arra törekedett, hogy kitörjön a szomszédos államok szorításából.
Valóban szörnyeteg volt Rettegett Iván cár?
A történészek időről időre megpróbálják rehabilitálni őt. Legutóbb Charles J. Halperin amerikai történész tett erre kísérletet 2019-ben megjelent életrajzában. Az orosz nacionalisták szerint Rettegett Ivánt az oroszellenes, nyugati történészek rágalmazták meg, Sztálin szerint a „népet szipolyozó” bojárok ellen küzdött, az erős, központosított állam érdekében. Mentegetői gyermekkori traumáira hivatkoznak, arra, hogy a szörnyűségekre a háborúzás miatt került sor, vagy arra, hogy ezek csak afféle melléktermékei egy nemes cél érdekében folytatott küzdelemnek. Vagyis a „rossz” nem más, mint egy magasabb rendű „jó” sajátos megjelenési formája, elkerülhetetlen velejárója.
IV. Iván cár gyakran hivatkozott gyermekkori szenvedéseire, de ezek meglehetősen triviálisnak tűnnek. Nem vacsorázhatott akkor, amikor szeretett volna, nem teljesítették azonnal minden kívánságát, és néha más kapott meg valamilyen ajándékot, nem ő. Ki nem élt át hasonló „traumákat” gyermekkorában? Azt már kevesebben tehették meg, hogy egy ellenszenves felnőttet kutyákkal tépessenek szét – ahogy a 13 éves Iván tette Sujszkij bojárral.
Rovataink a Facebookon