Rengeteg a rejtély a kézfertőtlenítő gél feltalálása körül

április 4., 07:08 Módosítva: 2020.04.05 08:06
130

Fél évvel ezelőtt valószínűleg még senki nem gondolta, hogy egyszer pánikszerűen kapkodják majd el az emberek a kézfertőtlenítőket a boltokból, ami miatt még a vesebetegek is nehéz helyzetbe kerülnek . Pedig a legenda szerint egy ápolónak tanuló fiatal nő már 1966-ban meglátta, hogy mekkora piaci lehetőség van abban, ha alkoholos géllel tudja fertőtleníteni a kezét az, aki éppen nem jut szappanhoz és vízhez. Azt persze ő se gondolta, hogy fél évszázaddal később a kézfertőtlenítők piaca évi egymilliárd dollárnál is nagyobb forgalmat bonyolít majd le.

Tovább

A Szezám utca tényleg javítja a gyerekek iskolai teljesítményét

április 3., 05:01 Módosítva: 2020.04.03 13:56
129

Az Egyesült Államokban afféle nemzeti kincsként tekintenek a közszolgálati PBS tévécsatornán több mint 50 éve folyamatosan sugárzott Szezám utca (eredetiben Sesame Street) című gyerekműsorra. A benne szereplő, színes szörnyecskéket mintázó bábok nem véletlenül hasonlítanak a Muppet show szereplőihez, ugyanis azokat ugyanúgy a legendás Jim Henson tervezte, mint a muppeteket.

A Szezám utca kimondott célja az óvodás-kisiskolás korú gyerekek oktatása. Ez 1969-ben, a műsor indulásakor még egyáltalán nem volt a tévés korszellem része. Ezzel szemben ma már a gyerekek lelki fejlődése miatt aggódó szülők gyakorlatilag minden rajzfilmtől elvárják, hogy valami értelmesnek tűnő dologra tanítsa a gyerekeiket, és a készítők ezt próbálják is elhitetni velük.

Tovább

A 25 ezer éves, mamutcsontokból épített ház mellett elbújhat Stonehenge

április 2., 05:00 Módosítva: 2020.04.03 00:30
127

A Stonehenge az egyik legismertebb őskori építmény, amiről nem egészen tudjuk, miért épült. Persze, impozáns, hogy több száz kilométeres távolságon át hurcolták a köveket, de valójában nem ez a legextrémebb korabeli épület, amit eddig a régészek találtak. 

Ha belegondolunk, azon kívül, hogy sok ember kell hozzá, nem lehetett akkora kihívás odarángatni a köveket a Stonehenge-hez, aztán egymásra rakni azokat. A szikla nem menekült el, vagy támadt vissza, taposta agyön és öklelte fel a vadászokat, csak állt egy helyben, amíg kifaragták, majd farönkökön elgörgették Wiltshirebe.

Tovább

Az amerikai kisváros, amiről lepattant a spanyolnátha

április 1., 05:02 Módosítva: 2020.04.02 06:28
623

Az 1918 és 1920 között pusztító spanyolnátha a történelem legsúlyosabb influenzajárványaként 40-50 millió, durvább becslések szerint százmillió ember halálát okozta a világon. A több hullámban a bolygón végigsöprő betegség szinte mindenhol elérte az embereket. Persze ahogy az lenni szokott, itt is voltak kivételek, például az amerikai Colorado államban található Gunnison nevű kisváros, ami 

a járvány tombolásának első kettő, leginkább halálos hullámát nulla esettel vészelte át.

Mivel a betegség Amerika-szerte mindent letarolt, ami az útjába került, és sorra bénította meg a nagyvárosok kórházait és halottasházait, jogosan merül fel a kérdés, hogy mégis hogy csinálták. A válasz nagyon egyszerű: nagyon szigorú karanténnal.

Tovább

Japánban képtelenség elveszteni bármit, mert úgyis megtalálják és viszahozzák

március 31., 05:23 Módosítva: 2020.03.31 20:52
2062

Japán kulturális szempontból rengeteg mindenben különbözik a nyugati világtól. Ennek egyik tünete, hogy az elveszített - és gyakran igen értékes - használati tárgyak, illetve dokumentumok, például pénztárcák, mobiltelefonok, személyi igazolványok, az esetek többségében visszatalálnak jogos gazdájukhoz.

Tovább

Az N95-ös maszk évszázados története

március 30., 04:57 Módosítva: 2020.03.31 00:13
198

Mostanában érthető módon megnőtt a szájat és az orrot fedő maszkok népszerűsége, de ebben valójában semmi újdonság nincs. Járványok jönnek-mennek az emberiség történelme során, és már nagyon rég eljutottunk a felismerésig, hogy ilyenkor érdemes eltakarni az arcunkat – bár ennek a valós okára és a hatékony megoldásra a 19-20. századig kellett várni.

Tovább

A tudomány alaposan megvizsgálta, terjednek-e finggal a betegségek

március 29., 07:15 Módosítva: 2020.03.30 06:01
6396

A tudomány alapelve, hogy igyekszik minden kérdésre megfelelő, igazolt és empirikus tapasztalaton alapuló válaszokkal szolgálni. Vagyis ha az a kérdés, hogy pontosan hogyan terjednek a betegségek, akkor megvizsgálja ennek a kérdésnek minden aspektusát. És ha azt már mindenki tudja, hogy a tüsszentéssel vagy köhögéssel át lehet adni egymásnak vírusokat és baktériumokat, akkor felmerülhet a kérdés, hogy mi a helyzet a szellentéssel. A tudomány pedig nem válogat, nem finnyáskodik, hanem nekiáll dolgozni a válaszon.

Tovább

Napfénynek lenni nehezebb, mint a világ legdurvább dugójában ülni

március 28., 08:04 Módosítva: 2020.03.29 17:05
682

Tegye fel a kezét aki valaha belegondolt, hogy mennyi idő alatt jut el a napfény a Naptól az arcunkig. Pár másodperc? Esetleg egy-két perc? Egyik sem: nagyjából nyolc percbe telik a fénynek az út. Oké, ez talán még rémlik fizikaóráról, amikor a fénysebességről volt szó. Lépjünk szintet:

Ez valójában csak a célegyenes, ugyanis a fotonoknak a kiindulópontjuktól (a Nap magja) feljutni a csillag felszínére nagyjából 170 ezer évet vesz igénybe.

Tovább

Az angolok egy háborús társasjáték segítségével értették meg a nácik tengeralattjáró-taktikáját

március 27., 06:55 Módosítva: 2020.03.27 23:55
627

A II. világháború első éveiben a német tengeralattjárók millió tonnaszámra süllyesztették el a kereskedelmi hajókkal Amerikából Nagy-Britanniába küldött ellátmányt, az ország életben maradásához, illetve hadképessége megőrzéséhez nélkülözhetetlen élelmiszer-, hadianyag- és üzemanyag-szállítmányokat. A tengeralattjárók taktikája 1942-ig egyértelműen felülmúlta a kereskedelmi flották védelmét ellátó királyi haditengerészet tudását.

Tovább

Az igazi Maci Laci életét áldozta a repülésért

március 26., 04:46 Módosítva: 2020.03.26 23:58
573

Az amerikai gyerekek 1958-ban ismerkedhettek meg a Hanna-Barbera rajzfilmstúdió egyik legnépszerűbb karakterével, Maci Lacival, a Jellystone Nemzeti Park hedonista, lusta, mindig csak a hasára gondoló, folyton-folyvást kalandokba keveredő medvéjével (eredeti nevén: Yogi Bear). Ahogy az a korszak rajzfilmhőseivel jellemzően történni szokott, Maci Laci is rengeteget csetlik-botlik a sorozat egyes epizódjaiban, testi épségét életveszélyesen fenyegető szituációk sorozatán megy át rendszeresen. Így történik ez például az 1958. november 27-én adásba került "A repülő Maci Laci" című részben (eredetileg: "High Fly Guy") is. Ebben az epizódban Maci Laci egy gyámoltalan sasfiókát próbál repülni tanítani, de a próbálkozásai rendre kudarcot vallanak, általában azzal, hogy ő maga emelkedik levegőbe akaratán kívül. A végén persze minden jóra fordul, a sasfióka szárnyra kap, sőt még Maci is, igaz, tanulságként azért leszögezi, hogy a repülés szigorúan csak madaraknak való.

A repülés történetében a rajzolt Maci Laci légi megpróbáltatásai voltak valószínűleg az első és utolsó ilyen vidám kalandok, és ennek egy kísérleti állat, az igazi Maci Laci lehetne igazán a megmondhatója – ha túlélte volna 1962 tavaszát.

Tovább

Mit használtak az emberek a vécépapír feltalálása előtt?

március 25., 05:04 Módosítva: 2020.03.26 09:42
875

Ma elképzelhetetlen az élet vécépapír nélkül, mindenki biztosra veszi, hogy kéznél van, és kétségbeesik, ha mégsem. Sokatmondó, hogy a koronavírus miatti pánikhangulatban vásárlók az alapvető élelmiszerek mellé nem villanykörtéket vagy elemeket vettek nagy mennyiségben, hanem pihepuha, több rétegű vécépapírt. Jó sokat. Pedig a vécépapír nem egykorú az emberiséggel, vagyis egészen biztos vannak más megoldások is a kiváltására az újságon kívül.

Tovább

Minden, amit a lábszagról tudni érdemes

március 24., 04:50 Módosítva: 2020.03.25 11:49
268

Valószínűleg senkivel nem közlök drámaian újszerű információt, ha azt mondom, amikor az ember egy hosszú nap végén leveszi a cipőjét és a zokniját, nos, nem feltétlenül egy alpesi hegycsúcs kristálytiszta friss levegője fogja megcsapni az orrát. A láb büdösödik, na, ne finomkodjunk. De elgondolkodott már azon, hogy az összes testrésze közül miért éppen a lába büdösödik? És hogy miért tett velünk ilyen csúfságot az evolúció, mi ennek az értelme?

Nem? Még jó, hogy itt vagyunk.

Tovább

A kötés és a kémkedés elválaszthatatlanok egymástól

március 23., 08:35 Módosítva: 2020.03.23 21:19
1332

Az első világháború idején egy belgiumi kisvárosban, a vasúti sínek mellett lakó nagymama rendszeresen az ablakban üldögélve kötögetett. Eközben figyelte a megszálló német csapatoknak ellátmányt szállító vonatok közlekedését. Amikor elhaladt egy vonat, megváltoztatta a kötés mintázatát. Így, miután az elkészült pulóvert átadta a belga ellenállás egyik katonájának, a kötött szemekbe kódolt üzenetből megtudhatták, hogy mennyi ellátmány érkezett a frontra.

Tovább

Hűtőben kell-e tartani a tojást, vagy felesleges?

március 22., 07:17 Módosítva: 2020.03.23 08:37
452

A háztartásvezetésnek, azon belül is az otthoni főzésnek-sütésnek régóta megvannak a maga megosztó kérdései. Ilyen például, hogy hűtőben kell-e tartani a vajat, vagy a paradicsomot, hány percig kell a tökéletes lágytojást főzni, mi a titka a fájdalommentes tojáspucolásnak satöbbi-satöbbi. És amióta legtöbbünk nem egyenesen a tyúkudvarból, kotlósaink kedvenc fészkelőhelyeiről gyűjti be a napi rántottára valót, kardinális kérdés az is, hogy hűtőben kell-e tartani a tojást, amit a boltban vagy piacon vásárolunk.

Tovább

Egy hónappal a Titanic elsüllyedése után már kész is volt a róla szóló katasztrófafilm

március 21., 06:56 Módosítva: 2020.03.22 07:32
164

Nehéz időket élünk, ami nem először fordul elő az emberiséggel. A mindennapok problémáiból gyakran zenével, versekkel, történetekkel menekültünk, bár mostanában talán népszerűbbek a filmek, sorozatok, videójátékok. Ezeknek a médiumoknak az is lehet a dolguk, hogy egy időre elfelejtesse velünk a külvilág borzalmait, vagy legalább más borzalmakat mutassanak be, hogy elfelejthessük a sajátunkat.

Ehhez képest 1912-ben, egyetlen hónappal a Titanic katasztrófája után már el is készült a hajó sorsát feldolgozó film,

méghozzá az egyik túlélő főszereplésével.

Tovább

Benjamin Franklin tudományos értekezést írt a szellentésről

március 20., 05:33 Módosítva: 2020.03.20 15:54
267

Sokan tudják Benjamin Franklinről, hogy amellett, hogy ő az Egyesült Államok egyik alapító atyája, tudós, sőt polihisztor volt. Szinte minden tudományágban aktív volt (a 18. században egyébként sem specializálódtak annyira a kutatók, mint manapság), és számos találmánya is maradandónak bizonyult, például a villámhárító.

Ugyanakkor politikus és közíró is volt, aki sosem mulasztott el egy alkalmat sem, amikor a neki nem tetsző társadalmi folyamatokat kellett kritizálnia vagy kigúnyolnia. Így tett akkor is, amikor a brüsszeli Királyi Akadémia felhívást tett közzé 1781-ben, amelyben tudományos dolgozatokat várt a kor nagy természettudósaitól. Franklin ebben az időben Párizsban élt, az Egyesült Államok franciaországi nagyköveteként.

Franklin pedig a bélgázok problémakörét tartotta a legérdemesebbnek a tüzetesebb elemzésre.

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik, és vannak, akik az Indexet olvassák! Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!

Tovább

A rómaiak pénisszel védték gyermekeiket

március 19., 05:03 Módosítva: 2020.03.19 15:45
511

Az ókori rómaiak sok mindent lenyúltak a görögöktől, többek között az isteneik nagy részét is. Hasonlóan jártak a fallikus szimbólumok, azokat is lenyúlták Hellászból. Míg a görögök szobrokra, oszlopokra, úgynevezett hermákra faragtak férfi nemi szervet, addig a rómaiak ezt a szokást egy lépéssel tovább vitték, és ékszert, csengőt, dísztárgyakat mintáztak péniszről.

Méghozzá nem is akármilyen, hanem szárnyas péniszről.

Tovább

Miért lesz agresszív az, aki éhes?

március 18., 05:02 Módosítva: 2020.03.19 09:29
391

Mindenki ismer olyan embert, aki elviselhetetlenül goromba, agresszív és ingerült lesz, ha éhes. Nagyjából úgy, mint amikor Bruce Branner idegállapotba kerül, és átváltozik Hulkká - csak általában (illetve: jobb esetben) azért addig nem jut el az ember, hogy letépje magáról az inget és a nadrágot, mert még nincs kész a rántott hús.

Tovább

A kitalált sziget, ami évszázadokig szerepelt a térképeken

március 17., 05:17 Módosítva: 2020.03.18 00:29
504

Mi van Norvégia és Grönland déli csücskei között nagyjából félúton, Izlandtól kicsit délre az Atlanti-óceánon? Hát, semmi, csak a víz  vágja ön most rá magabiztosan a választ (miután a biztonság kedvéért lecsekkolta a Google Mapsen, hogy jól emlékszik-e a térképre). És tökéletesen igaza is van. Azonban pár száz éven át a sztenderd válasz erre a kérdésre az volt, hogy

mi lenne, hát Frizland szigete.

A nagyjából négyzet alakú földdarab az 1500-as évek közepén került fel a térképre, és évszázadokon át, egészen a 18. század közepéig ott is maradt. A szigeten olaszos-latinos hangzású városokat jelzett a térkép, mint Andefort, Sorand vagy Forlanda, és az is tudvalevő volt, hogy a sziget ura egy bizonyos Zichmni nevű dinasztia mindenkori hercege.

Tovább

Elég nagy baj lenne, ha fölgyorsulna a Föld forgása

március 16., 05:13 Módosítva: 2020.03.17 09:22
676

A katasztrófafilmek mindig valami szuperlátványos világpusztító fenyegetéssel operálnak: gigantikus meteor, több száz méteres szökőár, Himalája méretű vulkánból kitörő végeláthatatlan lávafolyam. A valóságban azonban sokkal nehezebben megfogható, már-már banális dolgok is filmbe illő, brutális következményekkel járhatnak.

Például valószínűleg kevés embertársunk (megkockáztatható, hogy senki sem) ébred reggelente azzal a kínzó kérdéssel elméjében, hogy vajon mi történne, ha a Föld ki tudja milyen okból hirtelen elkezdene gyorsabban forogni tengelye körül. Szédülnénk? Lerepülnénk róla, mint óvodások az elszabadult körhintáról? Bár gyakorlatilag nullával egyenlő az esély, hogy ez megtörténjen (egy pont megfelelő irányból, megfelelő szögben és sebességgel érkező, kellő méretű aszteroida becsapódása tehetne ilyet esetleg, de ne szaladjunk ennyire előre), az elmetornáztató gondolatkísérlet kedvéért érdemes körbejárni a kérdést.

Tovább

Newton akkor érte el a legnagyobb felfedezéseit, amikor bezárták az egyetemet a pestis miatt

március 15., 06:35 Módosítva: 2020.03.15 21:39
8565

A kormány döntése értelmében bezártak a magyarországi egyetemek, a hallgatóknak el kellett hagyniuk a kampuszokat és a kollégiumokat. A legtöbb intézmény távoktatásra tér át. Hasonló intézkedések történnek világszerte a leghíresebb egyetemeken is, a Harvardon, a Stanfordon, a Princetonon.

Ez a döntés sok természettudományos kutató munkáját megakaszthatja, hiszen a modern kutatás berendezésigénye sokkal nagyobb, mint a múltban, ugyanakkor arra is vannak példák, hogy egy ilyen egyetemi zárlat alkotásra bírhatja az intellektust, mint az a 23 éves Isaac Newtonnal történt.

Tovább

Az állam, amit megalapítása előtt mosott el a vihar

március 14., 06:30 Módosítva: 2020.03.15 06:49
171

A 20. században sokan, sokféle céllal próbálkoztak miniállamok kikiáltásával. Általában e célból használaton kívüli emberi építményeket vesznek használatba (néha pénzért, máskor önkéntesen), majd, azt hangoztatva, hogy nemzetközi vizeken vannak, és egyik ország sem formálhat jogot a területre, kikiáltják az államukat.

Vannak, akik pénzt, sőt útleveleket és himnuszt is kibocsátanak, más pszeudoállamok alapítói személyesen sohasem teszik a tiszteletüket birodalmukon, mindössze az állam elvi létezésére van szükségük - szó szerint - offshore manipulációikhoz. Megint mások az államhatalomtól próbálnak ily módon szabadulni, akár romantikus hippiként, akár kicsit sem romantikus bűnözőként.

De senki sem jutott olyan közel ahhoz, hogy saját szigetállamot építsen a tengeren, mint a hatvanas években néhány kaliforniai kagylóhalász és egy B-kategóriás színész, akik egy korábban nem létező szigetet akartak felépíteni. Csak a hullámokkal nem számoltak.

Tovább

Negyvenöt éve bolondítják az embereket a gosfordi hieroglifák

március 13., 04:53 Módosítva: 2020.03.14 07:58
187

Ausztrália keleti partvidékén, Sydneytől nagyjából 70-80 kilométerre északra, Új-Dél-Wales középső részén található a Gosford városához tapadó, hatezer lakosú Kariong. Kariong gyakorlatilag semmiről nem híres, egy alig 120 éves település, afféle alvóváros, klasszikus zöldövezeti szuburbia, kanyargós utcácskákkal, rendezett házakkal, gondozott gyeppel, madárcsicsergéses reggelekkel.

1975-ben váratlanul mégis felkapta a világhír az ausztrál kisvárost, miután Alan Dash, egy helybéli földmérő különleges helyre bukkant a várostól dél-keleti irányban elterülő bozótos-erdős, dimbes-dombos területet járva. A környéket jól ismerő férfi két, nagyjából 15-15 méter hosszú homokkő sziklafal közé behatolva különös sziklarajzokat, véseteket talált, amik első ránézésre rendkívüli módon hasonlítottak az ókori egyiptomi hieroglifákhoz.

Tovább

Több mint négymilliárd eurót és legalább négy ember életét követelte az 53-as szám

március 12., 04:56 Módosítva: 2020.03.13 13:30
215

Sokaknak ismerős lehet az érzés, ami akkor bizserget miket, mikor valami sokadjára se sikerül. Ez előfordulhat rulettezés közben, kő-papír-ollózáskor, de akár tőzsdézésnél is. Amikor a huszonhatodik fej után már tutibiztosan írásra tippelünk, vagy amikor a kapus sokadjára is a rossz irányba vetődik tizenegyesnél (hisz most már egészen biztos, hogy oda rúgja az ellenfél, ha már ennyiszer nem).

Olaszországot 2003-tól 2005-ig teljesen magával ragadta ez (az egyébként logikailag teljesen alaptalan) optimizmus, az úgynevezett szerencsejátékosok téveszméje. Ironikus módon csak a szerencsén múlott, hogy nem történt még nagyobb baj.

Tovább

Mi ez a hülyeség, hogy “zéró páciens”?

március 11., 05:07 Módosítva: 2020.03.12 00:51
144

A koronavírus-járvány idején rengetegszer halljuk a “zéró páciens” kifejezést, és már rég megtanultuk, mit jelent: a legelső fertőzöttet egy adott területen, akitől az egész járvány kiindul. Na de miért zéró? Ebben a kontextusban alapvetően semmi értelme annak, hogy nulladik. És még ha lenne is értelme, miért hívják nulladiknak, ha valójában az első?

A helyzet az, hogy a zéró páciens kifejezést csak a köznyelv használja, a sajtóból és témában vágó katasztrófafilmekből terjedt el a nyolcvanas években. Az első fertőzöttre a szaknyelv az “index case”, vagyis index-eset kifejezést alkalmazza (ennek szerencsére semmi köze az Indexhez, ahol ezt most ön olvassa). A zéró páciens pedig eredetileg “patient O” volt, csak valaki a nagy o betűt nullának olvasta, és úgy jobban hangzott.

Tovább

Egyre butábbak az emberek a fejlett országokban

március 10., 05:00 Módosítva: 2020.03.11 13:30
7062

Bár úgy tűnik, a világban egyre több eszköz lesz okos, egyre fejlettebb minden, soha nem látott eredményeket ér el a tudomány, és a mesterséges intelligenciának vagy a kvantumszámítógépeknek köszönhetően úgy tűnik, már semmi sem állhat az emberiség útjába, a kutatók mégiscsak arra jutottak, hogy

AZ EMBEREK EGYRE HÜLYÉBBEK.

Tovább

Így élheti túl, ha a sarkkörön ragad a zimankóban

március 9., 08:44 Módosítva: 2020.03.10 00:15
239

Guðlaugur Friðþórsson 1984-ben, 23 évesen halász kollégáival kihajózott az Izland melletti Vestmannaeyjar szigetcsoporttól kicsit keletre a nyílt óceánra. Este 10 körül a hálójuk megakadt valamiben, és a hajó olyan gyorsan felborult, hogy a legénységnek esélye se volt vészjelzést küldeni. Az öt halászból kettő azonnal a vízbe fúlt, Friðþórsson és két társa viszont fel tudott kapaszkodni a felfordult hajóra.

Nagyjából 5 kilométernyi óceán választotta el őket a szárazföldtől, ami 5-6 fokos lehetett. A legtöbb ember körülbelül 75 percig bírja 6 foknál hidegebb vízben, de a part több órányi úszásra volt.

  Rövid tanakodás után a három férfi az úszás mellett döntött, de csak Friðþórsson érte el a partot – két társa valószínűleg nem tudta leküzdeni a hideg vízzel járó sokkot, vizet nyeltek és megfulladtak. A közel két méteres, akkoriban nagyjából 125 kilós Friðþórsson hat óra úszás után eljutott a partig, de tovább kellett úsznia, mert túl meredek volt a sziklafal. Amikor ki tudott mászni a vízből, elsétált egy farmig, ahol áttörte az itatón képződött jégpáncélt, és ivott egy kis vizet. Ezután mezítláb tovább gyalogolt annak ellenére, hogy a hó éles szikladarabokat rejtett, amik szanaszét vágták a talpát.

Tovább

Mi történik egy 50 ezer tonnás hajóval, ha már senkinek sem kell?

március 8., 08:36 Módosítva: 2020.03.09 08:57
1022

Ha valaki már rendelt ötszáz forintért telefontokot Wish-ről, az jó eséllyel kapcsolatba került a tengeri szállítmányozással, hiszen az is a Távol-Keletről jött egy konténerhajóban. A Statista.com adatai szerint 2019-ben 53 ezer kereskedelmi hajó szelte a világ tengereit, összesen 266 millió tonnányi teherkapacitással. Egy ilyen hajó bizonyos szempontból ugyanolyan, mint bármelyik utcán futó autó: egy bizonyos kor után annyira drágává válik a fenntartása, hogy nem éri meg tákolni a technikát, egyszerűen kidobják, és az üzemeltető társaság vesz egy másikat. Egy óceánjáró kereskedelmi hajó élettartama úgy 25-30 év, utána elküldik egy hajóbontóba.

Tovább

Ugye ön is csak az egyik orrlyukán kap rendesen levegőt éppen most is?

március 7., 08:20 Módosítva: 2020.03.08 08:09
1162

A levegővétel alapesetben olyan tevékenység, amit ösztönösen csinál az ember, nem figyel rá, és nincs is különösebben tudatában a dolognak egészen addig, amíg valaki fel nem hívja rá a figyelmét. Viszont ha valakinek éppen be van dugulva az orra, rögtön nem ilyen egyértelmű a helyzet. Kevés nyomasztóbb érzés van annál, amikor az ember nehezen kap levegőt az orrán, így pedig különösen rosszul hangzik a tény, hogy

ehhez betegnek sem kell lenni, ha most próbából befogja egymás után a két orrlyukát, jó eséllyel arra fog rádöbbenni, hogy az egyikkel nem kap rendesen levegőt.

Próbálja ki nyugodtan, ámuldozzon kicsit, de ne essen pánikba: amit most tapasztal, az teljesen normális, az emberiség durván 80 százalékánál pontosan ugyanígy működik, és az orr ún. nazális ciklusa áll a hátterében. A jelenséggel évezredekkel korábban is foglalkoztak már a jógával, azon belül a légzéskontrollal foglalkozó szövegek, a modern nyugati szakirodalomban először egy Richard Kayser nevű német orvos írt róla 1895-ben.

Tovább

A világ legerősebb sava 20 trilliószor erősebb, mint a tiszta kénsav

március 6., 05:10 Módosítva: 2020.03.07 08:38
3228

Aki olvasta már Terry Pratchett Korongvilág-könyveit (aki nem, az lásson hozzá!), azok tudnak az alkoholos italról, ami almából készül (főleg almából), és nem lehet fémkupából inni, sőt, már a gőze is lepergeti a festéket a falról. Vagy ott van a trollok söre, amiben egy pénzérmét oldanak fel ízesítésként. Ilyen savak a valóságban is léteznek, szupersavaknak hívják őket. Ezek olyan savak, amik erősebbek, mint a 100 százalékos kénsav (azaz vagy több protont, vagy hidrogéniont adnak le vízben), vagyis a H0 értékük alacsonyabb, mint -12.

Tovább