Közel tízezer agy bujkált Dániában

2023 július 27., 07:27 Módosítva: 2023.07.27 16:45
33

Ameddig a szem ellát, formalinnal teli fehér műanyag vödrök állnak hosszú polcokon számozva, a sor 9479-ig tart. Az egyedülálló odensei gyűjteményben minden tároló egy-egy agyat rejt, amelyeket a 20. század második felében operáltak ki dán állami kórházakban elhunyt páciensek testéből. A jellemzően pszichiátriai betegségekben szenvedő betegek agyát közel négy évtizeden át gyűjtötték – csak épp minden engedély vagy beleegyezés nélkül. Sem a betegek, sem rokonaik nem hagyták jóvá az agyak konzerválását, bár igaz, az ötvenes és a nyolcvanas évek között az adminisztráció és a jogok kérdése még gyerekcipőben járt.

Tovább

Mi öregszünk – de vajon a növények is?

2023 július 20., 19:40 Módosítva: 2023.07.21 09:23
6

Rengeteg információval rendelkezünk az emberi öregedéssel kapcsolatban – sőt még arról is van némi fogalmunk, hogy hogyan lehet lassítani a folyamatot. De mi a helyzet a növényekkel? Van előre meghatározott élettartamuk? El tudnak halálozni az időskor miatt? Ennek jártunk utána.

Amennyiben ön is megpróbálkozott már a növénytartással, biztosan tapasztalta, hogy azok bizony elpusztulnak, az esetek többségében viszont ilyenkor a nem megfelelő életkörülmények állnak a háttérben. Túl sok víz, túl kevés víz, túl sok napfény, túl kevés napfény, túl sok tápanyag, túl kevés tápanyag – ezekből épül fel az a bizonyos ördögi kör, az olyan tényezőkről, mint a paraziták és az egyéb betegségek, nem is beszélve.

Ezek mind hozzájárulnak egy-egy növény végleges élettartamához, de mi történne akkor, ha létrehozhatnánk egy olyan üvegházat, amelyben a lehető legtökéletesebb feltételek mellett élhetne egy növény? Akkor is elpusztulna?

Tovább

Bíráknak és daloló evezősöknek készültek az első napszemüvegek

2023 július 13., 21:33 Módosítva: 2023.07.14 14:40
36

„Napszemüvegben Jack Nicholson vagyok. Napszemüveg nélkül csak egy kövér hatvanas” – jelentette ki a színészlegenda a kétezres években, akihez olyannyira hozzánőtt a kúl divatkellék, hogy csak ritkán mutatkozik nélküle, és még árnyas belterekben, valamint az Oscar-díj-átadásokon is magán hordja. Ahogyan John Lennon sem sokszor tűnt föl rém egyszerű, majdnem kör alakú napszemüvege nélkül. Állítólag szándékosan választotta az angol tb-finanszírozott SZTK-kban akkoriban felírt legolcsóbb minimál formát, számára ez a is hippi különállás egyik szimbóluma lehetett. A Lennon-szemüveg pedig ma is él és virul, például Ozzy Osbourne-on, bár a virul ige az esetében némileg megkérdőjelezhető, de a szemét jótékonyan eltakaró lila lencsés kiegészítő annyira egybeforrt a rockikonnal, hogy nem kizárt, még alváskor sem veszi le.  

Napszemüvegek azonban nem a karakterhez illő stílusos külcsín, hanem kőkemény szükségszerűség miatt kerültek először a fejekre. Az eredete vitatott, az viszont biztos, hogy

a zord északi tájakon élő inuitok (eszkimók) már kétezer éve előálltak egy ősmodellel.

Lencsékről szó sem volt, csak egy nagyobb vagy két kisebb csontból készült szemfedőről, amikbe vékony rést vágtak, hogy védekezzenek a végtelen jég- és hómezőkről visszaverődő gyilkos napsugaraktól.

Tovább

Egy óra napozás is végzetes lehet a világ legradioaktívabb tava mellett

2023 július 3., 18:55 Módosítva: 2023.07.04 17:23

Ugyan sokáig azt hihettük, soha nem köszönt be az igazi nyár, június végére páros lábbal rúgta ránk az ajtót az időjárás, ezzel pedig kezdetét vette a nyaralási szezon is – ha azonban még csak most gondolkodik azon, hogy hova lenne érdemes utazni, adunk egy remek tippet: az oroszországi Karacsáj-tavat mindenképp kerülje el.

Kevés olyan hely van a Földön, amelynek közelében szimplán egy óra pihenéssel is véget vethetnénk az életünknek, az oroszországi Karacsáj-tó azonban pontosan ilyen – ez ugyanis a bolygónk legradioaktívabb tava. Neve a helyi nyelveken „fekete vizet” vagy „fekete patakot” jelent, utalva a vizével kapcsolatos szörnyen magas szennyezettségi szintre – ami nem túl meglepő módon nem magától vált radioaktívvá.

Minderről a Majak Termelési Egyesülés vagy röviden Majak-komplexum tehet, amelynek építési munkálatai 1945 augusztusában kezdődtek. A cél a szovjet nukleáris fegyverekhez szükséges plutónium előállítása volt, amit úgy értek el, hogy a reaktorban a dúsított uránt a telep radiokémiai üzemében radioaktív bomlástermékekkel együtt feloldották, majd az így nyert plutóniumot a metallurgiai-kémiai üzemben megtisztították.

Tovább

Gépeltérítéssel kezdődött a második magyar királypuccs

2023 június 30., 15:20 Módosítva: 2023.07.01 10:48

Alig egy napot élt meg Jevgenyij Prigozsin és az általa alapított és vezetett orosz katonai magánvállalat, az ukrán fronton harcoló Wagner-zsoldossereg június 23-án kezdődött lázadása (felkelése? puccsa?) Oroszországban. A lázadás során elfoglalták a Rosztov-na-Donu és Voronyezs városok katonai létesítményeit, majd az 5-10 ezer fősre becsült csapatok elindultak Moszkva felé. A fővárost készültségbe helyezték, ám a Wagner-konvoj egy-két órányira Moszkvától hirtelen megállt.

Egyelőre nem tudni pontosan, mi volt a tiszavirág-életű nekibuzdulás célja. Prigozsin szerint masírozásuk az „igazság menete” volt, és nem Vlagyimir Putyin ellen lázadtak. Az orosz elnök szerint viszont fegyveres felkelés történt. Bár a részletek egyelőre még homályosak, de mindez lehetett akár egy tervezett államcsíny bevezetője is, hiszen állig felfegyverzett alakulatok tartottak Moszkva felé és nem kizárt, hogy a Wagner-vezér abban bízott, orosz katonák állnak át hozzájuk.

Puccsnak pedig az erőszakos (ezért törvénytelen) hatalomátvételt vagy annak kísérletét nevezik, amelyben az erőszak (vagy az azzal való fenyegetés) az egyik kulcsmotívum. 

Nem is forradalom volt?

Nem ismeretlen a műfaj Oroszországban (sem), elég csak Leninék 1917. október 25-i (Gergely naptár szerint november 7-i) történelemformáló bolsevik puccsát említeni. Igen puccsát, sok történész szerint szerint ugyanis puccs történt azon a napon és nem „nagy” októberi forradalom. 

A cári rendszert már 1917. február 23-án megdöntötte az első világháború kudarcaiba és nélkülözéseibe belefáradt emberek elégedetlenségéből kipattant polgári demokratikus forradalom. Az újonnan felállt ideiglenes kormány azonban nem volt a helyzet magaslatán, a katonaság és gazdaság az összeomlás szélén állt, a bizonytalanságra és a hatalmi űrre pedig ráérzett Lenin.

Egy júliusi sikertelen bolsevik puccs után, október 25-én, már nem bízott semmit sem a véletlenre.

Tíztizenötezer felfegyverzett munkással, matrózzal és katonával megszállták Pétervár stratégiai pontjait, végül pedig az Ideiglenes Kormányzat székhelyét, a Téli Palotát is elfoglalták. Békésen.

Tovább

Puccs vagy lázadás? Brutális volt az első államcsíny

2023 június 28., 06:29 Módosítva: 2023.06.28 19:12

Alig egy napot élt meg Jevgenyij Prigozsin és az általa alapított és vezetett orosz katonai magánvállalat, az ukrán fronton harcoló Wagner zsoldossereg lázadása?, felkelése?, puccsa? Oroszországban. A szókimondó (eddig Putyint támogató) oligarcha hadúr június 23-án, pénteken azzal vádolta meg az orosz védelmi minisztériumot, hogy rakétatámadást rendelt el tábora ellen, ezért bosszút esküdött, hogy elmegy a végsőkig, hogy megbuktassa az orosz katonai vezetést. 5-10 ezer fősre becsült csapatával bevonult az oroszországi Rosztov-na-Donu városába, ahol ellenállás nélkül elfoglalta az ukrajnai hadműveleteket koordináló orosz katonai főhadiszállást, majd elindult Moszkva felé. Menet közben elfoglalta Voronyezs katonai létesítményeit, majd egy-két órányira Moszkvától a Wagner-konvoj hirtelen megállt. Állítólag Lukasenka belorusz elnök közvetítésével Prigozsin rendezte a helyzetét a Kremllel: ő a szomszédos Belaruszba távozik, cserébe ígéretet kapott a legfelső katonai vezetők leváltására és arra is, hogy nem indul ellene büntetőeljárás.

Mi volt ez a kurta-furcsa szalmaláng keménykedés? Egy megrendezett műbalhé? Vagy egy tervezett államcsíny bevezetője? Prigozsin szerint masírozásuk az „igazság menete” volt, és nem Vlagyimir Putyin ellen lázadtak, csak a Wagner-csoport feloszlatása ellen és Oroszország igazáért küzdenek. Putyin viszont kerek perec katonai felkelésnek minősítette az akciót, hazaárulónak nevezte a Wagner-vezért, és súlyos büntetést helyezett kilátásba.

Tovább

Hogyan segítették a polipok megakadályozni az atomháborút

2023 június 25., 15:18 Módosítva: 2023.06.26 15:51

Soha nem állt közelebb az emberiség egy totális atomháborúhoz, mint 1962 októberében, amikor Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár lopva atomrakétákat telepített Kubában. Ez volt a hidegháború legfeszültebb időszaka. Egy évvel korábban húzták fel a berlini falat, mindent áthatott a kölcsönös bizalmatlanság, az USA és a Szovjetunió pedig, mint két dörzsölt pókerjátékos, egymás rezdüléseit, mozdulatait, húzásait figyelte árgus szemmel vagy teljes titokban.

Az amerikai játékos a nemrégen hivatalba lépett John Fitzgerald Kennedy elnök volt, aki elődjétől, Dwight D. Eisenhowertől az 1961. áprilisi kubai invázió kudarcát örökölte, amikor CIA által kiképzett Castro-ellenes csapatok szálltak partra a Disznó-öbölben (Playa Girón), hogy megdöntsék az egyre szovjetbarátabb kubai kormányt. Az akció azonban teljesen csődöt mondott, Castro katonái 60 órán belül leverték a támadást.

A kínos fiaskón felbátorodva (hivatalosan „Kuba védelmére”) hozta merész (vagy inkább őrült?) döntését a szovjet főtitkár, és kezdte kiépíteni a nukleáris robbanófejekkel ellátott támadó rakéták bázisait Kuba északi részén, nem egészen 150 kilométerre Florida partjaitól. Hazárdjátékot játszott, de úgy gondolta, hogy most jött el az idő, hogy erősítse a Szovjetunió pozícióit a fiatal és tapasztalatlan amerikai elnökkel szemben.

Tovább

Nemcsak az eltűnt búvárhajóról, de az óceánokról sem tudunk szinte semmit

2023 június 23., 13:35 Módosítva: 2023.06.24 14:01

Vélhetően mindenki meghalt azon a búvárhajón, amelyik az 1912-ben elsüllyedt Titanic roncsaihoz tartott, de eltűnt. A négy utassal és egy pilótával merülő kabint egy körülbelül Belgium felének megfelelő, 15 ezer négyzetkilométeres területen keresték, bár megtalálásának esélyét már a kezdetekkor csekélynek tartották, mintha egy tűt keresnének a szénakazalban. A furgon méretű merülőkapszula ráadásul bárhol lehet, bármilyen állapotban: lebeghet a víz felszínén, de akár az óceán fenekén is pihenhet, darabokban.

A Titanic, vagyis a korának leggrandiózusabb és legmodernebb hajóóriásának tragikus története (első útján elsüllyedt egy jéghegynek ütközve, Kanada partjainál) annyira megihlette az emberiséget, hogy 111 évvel később is el lehet kérni 100 ezer eurót, hogy az 1985-ben megtalált roncsait közelről megnézhessék.

De a kettétört Titanic-roncson kívül vajon mit láthatnánk az óceánok mélyén?

A Titanic roncsai mintegy 4 kilométerre (3861 méterre) mállanak a vízfelszín alatt, az eltűnt búvárkapszula pedig nagyjából a merülési távolság felénél veszthette el a kapcsolatot az ellátóhajóval. Megtalálói, Robert Ballard és csapata csak üres, iszapos sivárságot találtak arrafelé 1985-ben. De hogy milyen világ tárulna a szemünk elé a végtelen tengerek mélyén, arról jobbára fogalmunk sincs. Mindmáig a világtengerek mindössze öt százalékát kutatták, a tengerek alját, fenekét pedig szinte semennyire (1 százalék).

Tovább

Az egész világ ámul a magyarországi természeti látványosságon

2023 június 23., 08:24 Módosítva: 2023.06.24 07:12

A tiszavirágok fő rajzása a Tisza különböző szakaszain pazar látvány. Ilyenkor a 8-12 centiméter hosszú, 6-7 centis szárnyfesztávú kérészfélék milliószámra bukkannak elő a semmiből, hogy izgatott nászukkal beteljesítsék földi életüket és egy-két óra alatt elpusztuljanak. Ezek az Európában majdnem kihalt, mára jóformán csak Magyarországon élő, védett négyszárnyú rovarok zavarba ejtően különös élőlények. Nemcsak azért, mert (Palingenia longicauda) a ma élő szárnyas rovarok egyik legősibb képviselői, hanem azért is, mert

emberi ésszel felfoghatatlan, miért csak néhány órát szálldosnak egész életük során.

Igaz, röpke rajzásuk bámulatos látványosság. Mintha valamiféle grandiózus színielőadás káprázatos fináléját mutatnák be. Először a nagyobb termetű nőstények tűnnek fel és kezdenek cikázva röpködni. Kisvártatva érkeznek a hímek is, nekik ugyanis – miután ők is kivergődnek a folyópartra – kell még 5-10 perc, hogy gyorsan átöltözzenek (szakszerűen megfogalmazva vedlenek még egyet), de onnantól fogva már csakis egyetlenegy dologra, a párzásra koncentrálnak.

Tündériek, vagy nem 

Némileg kikezdi a metaforikus romantikát, hogy egyszerre akár többtucatnyian is rárepülhetnek egyetlen nőstényre, és, hogy pont ezt a lüktető, tülekedő, gomolygó virágszerű alakzatot nevezte el a magyar folklór tiszavirágnak. Csak vérmérséklet kérdése, hogy a természet ártatlanul szálldosó tündéri lényeinek (a mesebeli tündéreknek is sokszor két pár szárnyuk van) bámulatos csodáját, vagy egy felhevült, rátarti, erőszakoskodó tömeges párosodást látunk bele a karcsú kérészek nemi életébe.

Akárhogyan is, az izgatott csúcsjelenet katarzissal zárul, és nem sokkal az aktusok után halálra merült hímtetemek tízezrei, vagy akár milliói úsznak tova a Tisza víztükrén, drámai tetőpontként.

Tovább

Meg kell-e mosni a rizst főzés előtt, vagy sem?

2023 június 22., 11:07 Módosítva: 2023.06.23 12:13

Nemcsak Ázsiában, hanem idehaza is az egyik legalapvetőbb élelmiszerek egyike a rizs, számos étel elengedhetetlen összetevője, éppen ezért a legtöbb konyhában megtalálható több fajtája. Főzés előtt azonban még mindig rengetegen teszik fel maguknak a kérdést, hogy meg kell-e mosni a rizst, és ha igen, mennyi ideig érdemes azt öblögetni. Ha valamikor önnek is felmerült ez a fejében, a lehető legjobb helyen jár, cikkünkben ugyanis pontosan erre fogunk választ adni.

A gasztronómiában jártas szakértők szerint a rizs előmosása elsősorban a szemek felületén megtalálható keményítő, azaz az amilóz eltávolítása miatt szükséges, bizonyos esetekben – például rizottó vagy paella készítésénél – azonban csak enyhe öblítést javasolnak. A felsorolt ételek tökéletes állagának eléréséhez ugyanis mindenképp szükség van a rizsben fellelhető keményítőkre. Ezen felül viszont ahány család, annyi szokás; szerencsére azonban a tudománynak is van válasza arra, hogy meg kell-e mosnunk a rizst főzés előtt.

Így vélekednek a kutatók

Egy nemrégiben készült tanulmány ugyanazon beszállító három különböző rizsfajtáját (kerekszemű, basmati, jázmin) hasonlította össze, hogy kiderüljön, ér-e valamit a mosás – legalábbis gasztronómiai szempontból. Az első csoportot egyszer sem mosták meg főzés előtt, a második adagot háromszor öblítették át, míg a harmadikat már alaposan, tízszer is átmosták, hogy az összes keményítőt eltávolítsák a rizsszemek felszínéről.

Tovább

Így vitte el 14-szer is a lottó főnyereményét egy román matematikus

2023 június 14., 11:38 Módosítva: 2023.06.15 13:50

Körülbelül négyszer nagyobb az esély arra, hogy valakibe villám csapjon, mint hogy elvigyen egy lottófőnyereményt, azonban a romániai származású Stefan Mandelnek mindez nem kevesebb mint tizennégyszer is sikerült. A férfi természetesen semmit sem bízott a szerencsére, csapatával olyan algoritmusokat dolgoztak ki, amelyekkel szinte garantálni tudták a nyerést; manapság azonban ezek a módszerek már nem működnének, lehet, hogy pontosan miatta.

Stefan Mandel 1934-ben Romániában látta meg a napvilágot, azonban már fiatal korában érezte, hogy el szeretné hagyni az országot – azt ugyanis elmondása szerint csak szegénység, munkahely- és élelmiszerhiány, valamint „mélységes nyomor” jellemezte, mellyel nem tudott azonosulni. Mindössze 360 lejes (mai árfolyamon kb. 25 ezer forintos) fizetése nem volt elég a megélhetéshez, így szüksége volt egy módra, amellyel viszonylag rövid idő leforgása alatt komolyabb összeghez tudott jutni.

Míg az országban a legtöbben a bűnözéshez fordultak, addig Mandel egy legálisabb oldalról közelítette meg a problémát: elhatározta ugyanis, hogy filozófus-matematikusként kitalálja, hogyan nyerheti meg a lottót.

A The Hustle információi szerint erre persze rendkívül kicsi az esély: konkrétan nagyobb valószínűséggel csap önbe villám, nyer olimpiai aranyérmet, szül ötös ikreket, vagy nyomja agyon egy italautomata, mint hogy telitalálata legyen egy lottón – Mandelt viszont ez sem tántorította el, módszerének köszönhetően pedig valóságos lottókirály vált belőle.

Tovább

Így nézne ki egy sellő, ha létezne

2023 június 12., 19:50 Módosítva: 2023.06.13 12:21

Hullámokat vert a nemrég bemutatott A kis hableány című film. Volt, akinek tetszett, de még többen lehúzták Andersen meséjének élőszereplős Disney-változatát. Az viszont biztos, hogy senki nem hőkölt vissza a lánytestű és halfarkú főhősön, Arielen, a titokzatos sellők ugyanis már ősidők óta körülöttünk úszkálnak a tengerekben és a mítoszokban, mesékben.

Már az első civilizációkban (Óbabilon, akkádok, Asszír Birodalom) komoly kultusza volt Asratum termékenység-istennőnek, aki az őslegenda szerint megölte szerelemét, majd szégyenében sellővé változtatta saját magát. Ám akármelyik népnél is bukkantak fel, nem angyali musicalbetéteket énekeltek kedves tengeri állatbarátaikkal közösen, hanem

igéző hangjukkal tengerészeket csábítottak el és húztak le a mélybe, hogy felfalják a testüket.

A görögök szirénjei is a hajósok végzetei. Ám nem kellemetlenül szirénáznak, mint azt nevük sugallná, hanem a parti szirtekről próbálták ellenállhatatlan énekükkel magukhoz csábítani Odüsszeuszt és társait. De a ravasz görög hős viaszdugókat tett emberei fülébe, magát pedig kikötöztette az árbochoz, hogy még csak véletlenül se engedjen a bűverőnek. A szirének nem egészen hableányok, hanem félig nő, viszont félig madártestű lények, csak a középkorban kezdték halfarkú sellőkként ábrázolni őket.

Tovább

Honnan ered, és miért szeretjük az eső illatát?

2023 június 10., 13:35 Módosítva: 2023.06.11 11:47

Alacsonyan szállnak a fecskék, piros az ég alja reggel, a Holdnak udvara van, aligha eső nem lesz, sorjáznak a népi bölcsességek, amiket megtoldhatunk azzal, hogy ha finoman földillatúvá válik a levegő, megfűszerezve egycsipetnyi édes-csípős bukéval, akkor esőre áll az idő.

De tényleg kiszagolhatjuk az esőt? Azon nem lepődünk meg, hogy sok állat igenis megérzi az illatát, de nekünk, embereknek legendásan rossz a szaglásunk, a kutyákat például százezerszer erősebb szaglóérzékkel áldotta meg az evolúció. Ráadásul az esővíz színtelen-szagtalan, honnan jön akkor az esőillat?

A kellemes, enyhén édes-csípős-szúrós aromának az eredete nyilvánvaló: az érkező zivatarok képesek atomokra bontani a levegő oxigénmolekuláit, az oxigénatomok aztán (rekombinálódva egymással) hármasával is összeállhatnak. Az így keletkező ózonmolekulákat pedig a zivatarfelhőből lefelé tartó erős légáramlatok az orrunkba szállítják.

De honnan származik az esőillat alapkarakterét adó, finom földes szag?

Tovább

Nem baj, ha még nem hallott a fehér lyukakról, mert lehet, hogy nem is léteznek

2023 június 10., 11:31 Módosítva: 2023.06.10 16:20

Az univerzum egyik legfélelmetesebb jelenségéről, a fekete lyukakról talán mindenki hallott már. Létezésük alatt a téridő olyan tartományát értjük, ahonnan az erős gravitáció miatt semmi, még a fény sem tud távozni, tehát a felszínre vonatkoztatott szökési sebesség eléri vagy meghaladja a fénysebesség értékét. Azonban a fekete lyukban – az eseményhorizont mögött – nincs valódi égitest: a fekete lyuknak nincs belső szerkezete, kifelé pedig csak a tömege, töltése és perdülete nyilvánul meg.

A legtöbb esetben akkor jönnek létre, ha egy véges tömeg a gravitációs összeomlásnak nevezett folyamat során egy kritikus értéknél kisebb térfogatba tömörül össze. Ekkor az anyag összehúzódását okozó gravitációs erő minden más anyagi erőnél nagyobb lesz, az anyag pedig egyetlen pontba húzódik össze. Ebben a pontban az általános relativitáselmélet szerint bizonyos fizikai mennyiségek – mint a sűrűség vagy a térgörbület – végtelenné válnak, ezzel pedig gravitációs szingularitás jön létre, melynek gravitációja olyan erős, hogy annak markai közül sem anyag, sem fény nem tud távozni.

Az előbb leírtakkal kapcsolatban megeshet, hogy semmi újdonságot nem olvasott, a csillagászokat az elmúlt években azonban elkezdte egy sokkal kevésbé ismert, másik égi jelenség létezése is foglalkoztatni, melyek tulajdonképpen a fekete lyukak tökéletes ellentétei. Ezek a fehér lyukak, melyekbe sem anyag, sem fény nem juthat be.

Tovább

Iszákosak voltak-e a római nők?

2023 június 8., 06:59 Módosítva: 2023.06.08 13:51

Alkoholt már több ezer éve iszik az ember, de vajon a nők mióta élhetnek a bódító szerrel? A korai római időszak alkoholfogyasztási szokásairól szerzett ismereteink évszázadokkal később keletkezett görög és latin forrásokból származnak. Ezeknek a szövegeknek a férfi szerzői erősen mitologizálták a múltat, gyakran azért, hogy közvetítsék napjaik erkölcseit. Az ókori írók szerint közvetlen összefüggés van az ivás és a nőktől elvárt társadalmi magatartás között.

Az ókori Rómában nagy tisztelet övezte az isteni nedűt, a bort: használták gyógyszerként, főzőalapanyagként és vallási szertartásokon is. Az ókori borok feltételezhetőleg nehezebbek voltak a maiaknál, nem szűrték mindegyik fajtájukat, így gyakran szennyeződések is lehettek az italokban – főleg a népnek szánt borokban, az előkelőségeket tisztább nedű illette. A fennmaradt emlékek szerint az ókoriak a fehér bort preferálták a vörössel szemben, annyira, hogy recepteket is kerestek és fejlesztettek a sötét bor kivilágosítására.

Tovább

Az egyik legőrültebb médiakamu: a banándrog

2023 június 2., 17:30 Módosítva: 2023.06.03 06:17

Az 1960-as és 1970-es évek pszichedelikus zenei és művészeti hullámai között felbukkant valami nagyon furcsa: a bananadin, egy kitalált pszichoaktív anyag, amelyet állítólag banánhéjból vontak ki. A szer receptjét eredetileg a Berkeley Barb amerikai underground magazinban tették közzé 1967 márciusában, és Gene Grimm írta a banánhéjból kivont tudatmódosító anyag titkos receptjét. Ugyanebben a számban egy olvasói levél is fokozta a banán iránti érdeklődést, amely azt állította, hogy rendőröket látott egy Berkeley-ben található banánstand körül.

banán
Fotó: Index

Mi van a banánnal?

A kamu banándrog ötletének elterjedését valószínűleg Donovan egy évvel korábban megjelent Mellow Yellow című száma inspirálta, és a tömegek vágya egy olcsó kábítószerre.

Tovább

Mi történne, ha véletlenül higanyt inna?

2023 június 2., 09:07 Módosítva: 2023.06.03 10:05

Köztudott, hogy a higany az egyik legmérgezőbb eleme a periódusos rendszerünknek, ebből adódóan pedig rengetegen félnek tőle. Egy higanyos hőmérő eltörése például egy kisebb katasztrófával is felérhet, a helyzet azonban az, hogy a higannyal kapcsolatban sokkal több a tévhit, mint azt elsőre hinné – a fém ugyanis rövid ideig ugyan, de akár puszta kézzel is megérinthető, mindenféle szövődmény nélkül.

Mivel a higany nem tud a bőrünkön keresztül felszívódni, így nyugodtan megérinthetjük, az semmilyen káros hatással nem lesz ránk; ha azonban a tenyerébe helyezne néhány cseppet, biztosan meglepetés érné. Ennek elsősorban az lenne az oka, hogy mennyire nehéz maga a fém. Ugyan a higany viszkozitása – más néven a belső súrlódása a csúsztató feszültséggel szemben – valahol a víz és a tej között van, annak sűrűsége az előbbinek több mint tizenháromszorosa.

Így míg egy köbcentiméternyi víz körülbelül egy grammot nyomna, addig ugyanennyi higany már 13,6 grammot.

Mint írtuk, a bőr nem képes felszívni a fémet, ez azonban nem jelenti azt, hogy óvatlanul kellene bánni vele – elég ugyanis egy aprócska vágás ahhoz, hogy a higany a véráramba kerüljön, mely már komoly problémákat okozhat. A legnagyobb veszélyt azonban nem ez jelenti, hanem az, ha a cseppek elválnak egymástól, akkor ugyanis sokkal könnyebben kezdenek el gőzzé alakulni, a belégzés pedig messze a legkönnyebb módja annak, hogy a higany a szervezetünkbe jusson és ott felhalmozódjon.

Tovább

Egy 48-as hős sosem létezett, az orosz propaganda találta ki

2023 május 31., 16:19 Módosítva: 2023.06.01 06:10
A Szovjetunió, miközben megszállva tartotta Magyarországot, igyekezett legitimálni a hadsereg jelenlétét. Ennek egyik eszköze volt a pozitív történelmi kapcsolatok hangsúlyozása. És az álhírgyártás.

Alekszej Guszev tüzérszázados az 1848-49-es magyar szabadságharc hőse volt. Illés Béla az Új Szó 1945. február 10-i számában a következőképpen írt az orosz tiszt történetének felfedezéséről: „1936-ban a Belorusz Akadémia történelmi osztályának rendezése közben egy olyan aktacsomóra bukkantak, amely nemcsak az orosz történelemről bírt nagy jelentőséggel, de bizonyára érdekelni fogja a magyar történelemírókat, sőt a legszélesebb magyar rétegeket is. Az aktacsomóra ez volt ráírva: Alekszij Guszev tüzérszázados és társainak büntetőügye. 1849. május–augusztus.”

A cikk szerint Guszevet 15 társával együtt letartóztatták a cári orosz hatóságok, azzal az indokkal, hogy a magyar szabadságharc leverésére küldött seregben propagandát fejtettek ki az intervenció ellen, a magyar szabadságmozgalom érdekében. A szerző azt is közölte, hogy az iratanyag nem teljes, csupán a vádiratot és az ítéletet tartalmazza.

Illés Béla szerint a vádiratból nem derül ki egyértelműen, hogy az orosz katonák pontosan mit követtek el, de az ítélet idézi Guszev néhány mondatát, amelyet a bíró beismerésként értékelt: „Azért harcoljunk a magyarok ellen, mert ők ellenségei a Habsburg császárnak? (...) Vagy azért harcoljunk a magyarok ellen (mint egyre halljuk), mert a magyarok elnyomják a területükön élő szlávokat? (...) Nekünk nem ezért, hanem ez ellen kell harcolnunk. Ha a magyar szabadságmozgalom győz, a magyaroknak véres áldozatukkal kivívott szabadságuk védelmére szükségük lesz szláv szomszédaik barátságára. És ilyképpen a magyar ügy győzelme hozná meg azt az eredményt (a Habsburg Birodalomban élő szláv népek szabadságát, amit nekünk – így halljuk – a magyar mozgalom vérbe folyásával kell elérnünk”.

Tovább

A Mount Everestnél van egy jóval veszélyesebb, 8000 méter feletti hegy

2023 május 27., 07:16 Módosítva: 2023.05.28 07:55

Repkednek a különféle, sokszor egymással köszönőviszonyban sem lévő adatok a Mount Everestről és hegymászóiról, ezért még az olyan nyilvánvaló kérdésre is nehéz válaszolni, hogy vajon a világ legmagasabb hegye egyben a legveszélyesebb is?

A válaszhoz az egyik leghitelesebb és leghosszabb adatsorral rendelkező Himalayan Database-t hívjuk segítségül, amelyet Elizabeth Hawley újságíró indított útjára sok évtizeddel ezelőtt. A New York-i Fortune magazin egykori szerkesztője 1960-ban tette át székhelyét Nepál fővárosába, Katmanduba, és kezdett el riportokat, interjúkat készíteni a Himalájába érkező expedíciók tagjaival, és akkoriban kezdte összeállítani az azóta már digitalizált óriási adatbázist. Az adatok lefedik Nepál legjelentősebb hegyeit (köztük persze a Mount Everestet ) érintő összes expedíciót 1905-től 2022 decemberéig.

Akkor most lássuk a száraz tényeket

Himalayan Database szerint 2022 decemberéig összesen 6338 hegymászó és serpa 11 341 alkalommal érte el a Mount Everest csúcsát, közülük 822-szer nők. 1487 ember, közülük 1048 serpa többször is (a serpák szó szerint csúcstartók). A próbálkozások 40 százaléka volt sikeres, 140 hegymászó egy szezonban többször is feljutott a csúcsra. 115 ember pedig (nem egyetlen szezonban persze) tízszer vagy többször is 8848 méteren magasan állt.

Tovább

Az emberiség lankadatlanul diszkógömböket lődöz az űrbe

2023 május 26., 20:35 Módosítva: 2023.05.27 12:41

Mint ismert, a diszkóklubban szól már a zene. Az emberiség nemcsak a lüktető ritmust, de a szikrázva csillogó gömböket is nagyra tartja, és ezt  tisztán tudományos megfontolások alapján  érvényre juttatja a világűrben is. Jelenleg öt, tükrök borította gömb kering a Föld körül.

Nyolc és félmillió év diszkó

Az Szputnyik gömbölyű volt és fémesen fénylett ugyan, de nem mernénk diszkógömbnek nevezni. A NASA lézer geodinamikai műholdját, a LAGEOS-t viszont már annál inkább. 

Az 1976-ban a Vanderberg bázisról fellőtt 408 kilós eszköz igazán újító megközelítést képviselt: nem voltak rajta sem szenzorok vagy fedélzeti számítógép, sőt nem volt rajta szinte semmi. A LAGEOS központi réz elemből és az e köré épített alumínium keretből áll, amelyre 426 különleges tükröt szereltek, amik minimális szórással verik vissza a fényt. 

Tovább

Kiderült, hatásosabb a bók, ha a bal fülbe mondjuk

2023 május 26., 06:36 Módosítva: 2023.05.26 09:22

Azt már jó ideje tudjuk, hogy a domináns agyféltekénk szerint telefonálunk a jobb, vagy a bal fülünkkel, és nem túlságosan meglepő módon, ha a bal agyfélteke a dominás (akik többnyire jobbkezesek), akkor a többség jobb kezével emeli (nyilván a) jobb füléhez a mobilt, és fordítva. De hogy eltérő elfogultsággal halljuk a hangokat és a beszédet a bal és a jobb fülünkkel, az már különösebb.

Erre svájci kutatók jöttek rá, akik a hallókéreg aktivitását tanulmányozták kísérleti alanyokon, és a napokban megjelent tanulmányukban arra jutottak, hogy az olyan pozitív emberi hangok, mint például

a nevetés, erősebb idegi aktivitást váltanak ki az agyban, ha bal oldalról halljuk őket, mint ha a jobb fülünk felől.

Érdekes felfedezés, ami arra utal, hogy az emberi hallókéreg kifejezetten érzékeny a hangok irányára, és a balról jövő pozitív megnyilvánulások boldogabbá tesznek minket.

Amikor megismételték a vizsgálatot és a résztvevők középről és jobbról is derűs hangokat hallottak, akkor máshol is aktiválódott a hallókéreg az agyban, viszont a bal oldal felől hallott felvételek sokkal erősebb neurológiai reakciót okoztak. Semleges vagy negatív érzelmi töltetű hangok, mint például az értelmetlen halandzsabeszédek, vagy az ijedt sikolyok, viszont ugyanolyan intenzitást váltottak ki az agyban, bármilyen irányból is érkeztek.

Tovább

Mi történik az emberi szervezettel 8000 méteres magasságban?

2023 május 25., 21:58 Módosítva: 2023.05.27 06:21
862

A mai napig mintegy hétezer ember mászta meg a világ legmagasabb csúcsát, a 8848 méter magas Mount Everestet (Csomolungmát), elsőként az új-zélandi Edmund Hillary és a nepáli Tendzing Norgaj 1953-ban. De 1978-ig kellett várni, amíg oxigénpalack nélkül feljutottak a csúcsra (az olasz állampolgárságú, de dél-tirolban született Reinhold Messner és az osztrák Peter Habeler), akiket azóta 193-an követtek oxigénpalack nélkül. Azaz a hegymászók nem egész 3 százaléka volt eddig erre képes.

Mondhatnánk, ennek oka nyilvánvaló, ekkora magasságban annyira kevés az oxigén, amit az emberi szervezet képtelen elviselni. De azért mégsem ennyire egyszerű az egész.

Az emberi test a tengerszinthez alkalmazkodott, ahol a levegő nyomása 1 atmoszféra (101 325 Pa), és a levegő 21 százaléka oxigén (O2). Ilyen viszonyokhoz alkalmazkodtak a tüdőből a test szerveibe oxigént szállító hemoglobinmolekulák a vérben. Csakhogy a magassággal együtt ritkuló levegőben az oxigéntartalom is csökken (egészen pontosan exponenciálisan csökkenő mértékben csökken), olyannyira, hogy

a Mount Everest 5300 méter magasan fekvő alaptáborában már csak feleakkora a légnyomás (és feleannyi az oxigén),

mint idelenn, a világ legmagasabb csúcsán pedig mindössze a harmada. A szervezet pedig szó szerint levegő (oxigén) után kapkod, mire a vér besűrűsödik, a szív pedig turbó üzemmódra kapcsol, hogy növelni tudja az oxigéntranszportot a sejtek felé.

Tovább

Túlélhetik-e a lezuhant repülőgépből eltűnt gyerekek az amazonasi dzsungelt?

2023 május 24., 05:47 Módosítva: 2023.05.25 06:38

Úgy tűnt, megtalálták azt négy gyereket, akik május elsején zuhantak le a kolumbiai dzsungelben, és tűntek el az esőerdőben. Aztán cáfolták a hírt, a gépen utazó 13, 9 és 4 éves fiúknak és 11 hónapos kistestvérüknek most sincs nyomuk. 

A Cessna 206-os típusú repülőgép május 1-jén a kora reggeli órákban vészjelzést adott le motorhiba miatt. Az orral földbe csapódott gép roncsaira csak május 15-én bukkantak rá kolumbiai katonák, benne a pilóta, az idegenvezető és a gyerekek anyjának holttestével. A kicsik azonban eltűntek.

Több mint száz katona keresi őket, a mentőkutyák találtak is eldobott gyümölcsöket, egy rögtönzött menedéket, egy ollót, hajgumit és egy cumisüveget. Közben helikopterről a gyerekek nagymamájának az üzenetét közvetítették (a helyi törzs nyelvén) hangszórón keresztül, aki arra kérte őket, ne menjenek semerre, maradjanak ott, ahol éppen vannak, így tudják fellelni őket.

A megtalált nyomokon és személyes tárgyakon felbuzdulva Gustavo Petro kolumbiai elnök május 17-én arról számolt be, hogy megtalálták őket, ám néhány órával később törölte a tweetet, mivel nem sikerült megerősíteni a hírt.

Tovább

Nemcsak a gyilkos galóca, de ehető gomba is könnyen ölhet, ha iszunk rá

2023 május 22., 21:18 Módosítva: 2023.05.23 17:23
188

Bámulatos élőlények a gombák. Sokáig növényekhez sorolták több százezer fajukat, aztán a molekuláris genetika térhódítása után kiderült, hogy se nem növények, se nem állatok, hanem külön entitások a Földön. Máig nem fedték fel minden titkukat, de azt már tudjuk, hogy elektromos impulzusokkal kommunikálnak, és szókincsük akár ötven szóból is állhat, zombihangyákat irányítanak, izgalmas a szexuális életük, forradalmasították az orvostudományt (penicillin, az első antibiotikum), és némelyikük megvész a whiskey-ért.

Utóbbi azért érdekes, mert több fajuk is bizalmas viszonyban áll az alkohollal, pontosabban szívesen vegyülnek egymással, a végeredmény pedig akár halálos is lehet.

Már a kisiskolásokat is arra tanítják szerte a világon, hogy vigyázni kell a gombákkal, mert sokuk mérgező. Különösen a gyilkos galócával (lásd keretes írás), amely kifejezetten alattomos gyilkos, mert jó az íze, és kellemes az illata, ráadásul megtévesztően hasonlít az egyik legnépszerűbb ehető gombához, a kerti és az erdőszéli csiperkéhez. De hogy nemcsak a számontartott méregkeverőkkel, hanem sok, önmagában nem toxikus, sőt

ehető és finom gombával is vigyázni kell, az már nem annyira közkeletű.

Nem érdemes betintázni

Ilyenek például az erdőkben, parkokban, kertekben, korhadó fákon nálunk is sokfelé megtalálható apró és karcsú ráncos és kerti tintagombák (Coprinopsis atramentaria és Coprinellus micaceus). A fiatal példányok első osztályú csemegegombának számítanak, kalapjaikat rántva, palacsintatésztában kisütve eszik, vagy krémlevest készítenek belőlük, de akár még gombapaprikásként is megállják a helyüket.

Tovább

Miért jobbkezes szinte mindenki?

2023 május 20., 20:49 Módosítva: 2023.05.21 17:25

Sok emberben felmerülhet, miért van egyáltalán jobb- és balkezesség, különösen a nőkben, és különösen, ha volán mögött ülnek. Ezért is találták fel a „másik balt” – feltehetően az autósiskolákban. A két oldal megkülönböztetése egyébként a francia forradalom idejéből, Párizsból ered, amikor a parlamenti ülésrendben a jobb oldalon foglaltak helyet a királyság képviselői (az első és a második rend), a bal oldalon a forradalom hívei, a polgárság (a harmadik rend). Ez a felállás az ancien régime korszakában még nem jöhetett létre, a forradalomnak köszönhető, hogy a harmadik rend kivívta a közös nemzetgyűlés lehetőségét. 

Talán már mi is megfigyeltük magunkon, hogy vannak olyan tevékenységek, amiket egyszerre tudunk a jobb és a bal kezünkkel is végezni (már ha meg tudjuk különböztetni a két oldalt), de mitől függ, és miért van több jobbkezes a világon?

Egy gyors teszttel könnyen kideríthejtük, hogy jobb- vagy balkezesek vagyunk-e, ha hirtelen elbizonytalanodnánk. Fogjunk egy távcsövet vagy egy kaleidoszkópot vagy bármit, amibe csak az egyik szemünkkel kell belenézni. Amelyik szemünket használjuk reflexszerűen, gondolkodás nélkül, olyan kezesek vagyunk. Ugyanezt kipróbálhatjuk egy lépcsőn is: amelyik lábunkkal lépünk rá először, az a mi preferenciánk.

Tovább

Nőiesebbé kellett válnia az embernek, hogy uralni tudja a világot

2023 május 17., 19:22 Módosítva: 2023.05.18 16:04
49

Habár van némi vita arról, hogy mikor tűnhetett fel a Homo sapiens, az valószínű, hogy 200 ezer évvel ezelőtt már kis csoportokban javában vándoroltak és gyűjtögettek-vadásztak Afrika szavannáin őseink. A kevés leletanyagból azonban csak szerény következtetéseket lehet levonni arról, hogyan éltek és mit csináltak elődeink 150 ezer éven keresztül. Annyit viszont mindenképpen tudunk, hogy

valamikor 60-70 ezer évvel ezelőtt váratlanul (vélhetően a kedvezőtlenné váló éghajlat miatt) kis csoportjuk elhagyta Afrikát.

Ekkortól viszont felgyorsultak az események és döntő változások indultak el. Olyan újdonságok tűntek fel, mint az íj, a tű, művészi tárgyak, faragott figurák és ékszerek, na és megszülettek az első barlangfestmények (Spanyolországban, Franciaországban és Indonéziában).

Talányosan rövid idő alatt robbant a kultúra, az eszközök és alkotások pedig kreatív, absztrakt, szimbolikus gondolkodást és rugalmas nyelvhasználatot feltételeztek. A gondolkodás és a megismerés pár ezer év alatt szintet lépett, ezt a különleges időszakot pedig Yuval Noah Harari történész, a világsikerű Sapiens – Az emberiség rövid története című könyv szerzője kognitív forradalomnak nevezte el, az antropológusok pedig az újfajta embert Homo sapiens sapiensnek, azaz modern embernek.  

Hogy mi váltotta ki ezeket a változásokat, egyelőre csak találgatják, jobb híján genetikai mutációra gyanakszanak. Akárhogyan is, de a moderné vált emberek olyanok lehettek már, mint mi, intenzíven kommunikáltak, pletykáltak és képesek voltak megjegyezni és hatékonyan alakítani közösségi viszonyaikat. Óriási mentális lökés volt ez a fajunknak, olyannyira, hogy elődeink ki tudták szorítani a többi emberfajt, a már 700 ezer éve létező neandervölgyieket, és a gyenyiszovai embereket Eurázsiából, és hamarosan a bolygó egyeduralkodóivá váltak.

Tovább

Vajon mindenkinek van hasonmása, vagy csak Bruce Willisnek?

2023 május 16., 17:55 Módosítva: 2023.05.17 08:29
44

A 2009-es Hasonmás című filmben mindenkinek van alteregója, igaz, csak egy robot, aki elvégzi helyette a piszkos munkát – vagyis a mindennapi teendőket. De nem is Bruce Willis-film lenne, ha nem ölnének meg néhány felhasználót, és nem atlétás hősünknek kéne kinyomoznia, mi történt. Nem bízik a hasonmásában, ezért ő göngyölíti fel a szálakat.

Ha valaki látta a Képmás (Counterpart) című két évados sorozatot a zseniális J. K. Simmons főszereplésével, az is belefutott a hasonmástémába. Milyen lehet, ha az embernek van egy alteregója, sőt egy egész világ, ami abszolút tükörképe a miénknek? A filmben ez a kettő áll szemben egymással, miután a nyolcvanas évek Berlinjében véletlenül megkettőződött az idővonal. Ez már a párhuzamos univerzumok filozófiáját feszegeti, ami nagy téma, de előbb vizsgáljuk meg az egyik részletét: létezhet-e valahol a világban egy nem robot doppelgängerünk, vagyis valaki, aki megszólalásig olyan, mint mi?

A doppelgänger (németül „kettős gyalogló”) nincs biológiailag vagy genetikailag kapcsolatban velünk, csak rettenetesen hasonlít ránk, és ennek a világban valahol létező idegen ikertestvérnek a gondolata korántsem új. 

Tovább

Rejtély, miért vagyunk monogámok, amikor vérünkben van a hűtlenség

2023 május 13., 20:59 Módosítva: 2023.05.15 07:06

Olyan kultúrában élünk, ahol a „holtomiglan, holtodiglan, míg a halál el nem választ” ellenére a házaspárok legalább fele elválik, és nagy részük hűtlenség miatt. Még azt is meg tudjuk becsülni, hogy átlagosan az emberek több mint 40 százaléka megcsalja a partnerét, és ha már megtette, onnantól már háromszor nagyobb eséllyel lesz újra hűtlen azokhoz képest, akik addig hűségesek maradtak.

Mondhatnánk persze, és joggal, hogy a házasságokat nemcsak a vagyon megtartása tartja össze, hanem érzelmi kötőerők is, és ha ezek gyengülnek, akkor ma már lehetőségünk van válásra és új kapcsolatok kialakítására.

A kérdés csak az, hogy miért alakult ki egyáltalán a monogámia, az egynejűség, egyférjűség, az életre szóló együttélés (vagy az arra való törekvés) az emberi fajnál. Alapvető természetünk része lenne a monogámia, vagy éppen ellenkezőleg: idegen tőlünk a hűség, és a kulturális változások miatt egyre kevésbé akarunk erőfeszítéseket tenni egy hosszú távú kapcsolatért, az ezüst- és aranylakodalmakat pedig inkább meghagyjuk romantikus történelmi népszokásnak?

Tovább

Létezik-e akcentus az állatoknál, ami megnehezítheti a párkeresést?

2023 május 12., 19:41 Módosítva: 2023.05.13 06:04

Mi történik, ha egy osztrák bika átnéz a határon, meglátja a csinos magyar tehenet, és udvarolni kezd neki? Lesznek-e kommunikációs nehézségeik, vagy minden gond nélkül megérti a bókokat Riska? 

Hogy ezt megtudjuk, először is különbséget kell tenni a kommunikáció és a nyelv között, mert az állatok sokféle módon kommunikálnak (hang, testbeszéd, szag), de a nyelv (nem csak a finom marhanyelv) egyedi dolog. 

Kérdés, a kommunikáció tanult vagy veleszületett az állatoknál, és kialakíthatják-e ugyanazon fajok földrajzilag távoli csoportjai a hasonló viselkedési vagy beszélgetési módokat? 

Tovább

Miért piros a tilos jelzés, amikor a repcét látjuk a legmesszebbről?

2023 április 30., 20:51 Módosítva: 2023.05.01 15:12

Ha elhagyjuk a várost, azonnal megragadnak, szemünkbe szöknek, belénk hasítanak az éppen most virágzó repcetáblák. Sárga, sárgászöld színpompájuk valósággal ragyog a határban, elnyomva minden más tavaszi színkavalkádot, annyira intenzíven uralják a tájat, hogy szinte le sem tudjuk róluk venni a szemünket, csak bámuljuk a csodás színt megbabonázva.

Na de mi késztet minket virágzó repceföldek bámulására, miért fog meg bennünket ennyire ez az élénk sárgászöld szín? Miért nem más árnyalatok ejtenek rabul?

Mondhatnánk persze, hogy magában a repcében, ebben az Indus völgyéből származó, káposztafélék családjába tartozó, lágy szárú hasznos ipari növényben gyönyörködünk, mert magjából kiváló olajat lehet préselni, és a méhek is odáig vannak érte, mi pedig a repcemézért. A valóság azonban az, hogy mindenféle számító előfeltevés nélkül, ösztönösen szegezzük szemeinket a repceföldekre, méghozzá azért, mert az emberi szem ezt a színt érzékeli a legintenzívebben.

Tovább