Miért nem eszünk füvet, amikor nem is mérgező?

január 8., 19:07 Módosítva: 2021.01.09 19:58
289

Észak-Korea országnévvel az egyik leggyakrabban szervesült szó: az éhezés. Amióta létezik a bezárkózó abszurd rendőrállam, gyakorlatilag azóta folyamatos az élelmiszerhiány. A hidegháborús évtizedek „szocialista” béketáborában, ahová az ország is tartozott, ezt nem verték nagydobra. A Szovjetunió felbomlása és táborbontás után, az 1990-es évektől kezdve azonban egyre több hír érkezett az országban tomboló elképesztő nyomorról.

Tovább

Szexszimbólumok vagy az anyák védelmezői az őskori vénuszszobrok?

január 6., 17:50 Módosítva: 2021.01.07 10:09
74

Nem nyugszanak a kedélyek az egyik legrégebbi és legismertebb őskőkori szobrocskával kapcsolatban. A 11 centis teltkarcsú nőalakra a bécsi születésű Szombathy József régész bukkant rá még 1908-ban az alsó-ausztriai Willendorf in der Wachau közelében.

A willendorfi vénusz 29 ezer éves, és megkérdőjelezhetetlenül a prehisztorikus művészet egyik ikonjának számít. Később több mint száz hasonló kőfigurát találtak, a legtöbbet Európában, sokukat éppen a Duna mentén. Ők alkotják a vénuszszobrok családját.

Tovább

1916 január – amikor a magyar bakák bevették az Adria Gibraltárját

január 5., 18:26 Módosítva: 2021.01.06 17:21
141

Amikor a szarajevói merényletet követően kitört az első világháború 1914 augusztusában, Montenegró Szerbia oldalán lépett be a háborúba. Ez nem is volt meglepő, mert a két ország már jó ideje összehangolta külpolitikáját, és együtt viseltek hadat a széthulló Török Birodalom ellen is 1912-ben.

Aztán eljött a pillanat, amikor ennek a balkáni kisállamnak teljesen egyedül kellett szembenéznie Ausztria–Magyarország százezres balkáni haderejével. 1916. január 5-én, 105 évvel ezelőtt, a bécsi vezérkar offenzívát rendelt el Montenegró területének megszállására. A hadműveleteket egy temesvári születésű tábornok irányította.

Tovább

Nem tudni pontosan, miért január elsején kezdődik az új év

január 3., 05:58 Módosítva: 2021.01.04 06:56
68

A szilveszter olyan, mintha a világ összes őrültjének egyszerre lenne születésnapja.
Semmi sem december 31-én ér véget, és semmi sem január 1-én kezdődik. Kivéve a naptárt.

Mit ünnepelünk azon, hogy a Föld megkerülte egyszer a Napot?

Sokan tesszük fel ezeket a kérdéseket évről évre a kényszeresnek tűnő lakossági mulatozást, trombitálást, durrogtatást kényszerűen nézve-hallgatva. Tényleg, mi történik ezen az éjszakán, és miért pont ekkor?

Tovább

Összecsapott a vizecske nevén a Béketábor

2020. december 31., 15:00 Módosítva: 2021.01.01 12:43
17

Világhírű italfajták neve körül számos vita lezajlott már a történelemben. Hogy csak a pezsgő és champagne név körüli hercehurcát említsük: senki nem említheti champagne néven a pezsgőt, ha nem éppen a Reims környéki tartományból származik. Még az első világháborút lezáró 274. „pezsgőparagrafusban” (Champagnenparagraph) is előírták, hogy a győztes országokra utaló termékek nevét csak abban az esetben lehet használni, ha azok ténylegesen is az adott régióból származnak. A konyakot és a pezsgőt csak akkor forgalmazhatták Cognac, illetve Champagne néven, ha azok ténylegesen Franciaországból származtak.

Tovább

Amikor a Napról eltűntek a foltok, a Földön felragyogott egy király csillaga

2020. december 26., 16:05 Módosítva: 2020.12.27 06:15
52

Történelem és tudomány ha találkozik, nos, abból nem minden esetben lesz tudománytörténet, sem történelemtudomány. Hanem valami egészen más. Ami ettől még érdekes. Elgondolkoztató.

louis xiv soleil.png
Fotó: XIV. Lajos, a Napkirály

Történt ugyanis, hogy Edward Walter Maunder (1851–1928) angol csillagász a kutatásai közben arra jött rá, hogy

a Naprendszerünk központi csillagán nem mindig voltak és vannak napfoltok.

Az asztrológusok azt már jó ideje megfigyelték, hogy a Nap felszíne bizonyos szélességben időnként, ciklusok szerint foltossá válik. Ezek a foltok valójában olyan területek – a legnagyobbak átmérője akkora, mint a Föld átmérője – az izzó gömbön, amelyek a környezetüknél hűvösebbek, ezért látszódnak sötétebbnek, s még be is mélyednek a Nap felszínébe, mintha csak tölcsér nyílna csillagnyi testében.

Az, hogy ezek a foltok vannak vagy nincsenek, s hogy többnyire miért 11 éves ciklusban tűnnek fel, a „napászoknak” nem kis fejtörést okoz, de legalább lehet rajta gondolkozni, kutatni lehet. Létrejöttük és életük összefüggésben van a Nap energiatermelésével.

Tovább

Sosem gondoltuk volna, hogy egy üveg pezsgő depressziót okozhat

2020. december 18., 15:58 Módosítva: 2020.12.19 07:31
80

Nem mindennapi börtönkosztot kapott Bonaparte Napóleon 1815-ben száműzött excsászár Szent Ilona szigetén. Egy 2015-ben árverésre bocsátott korabeli dokumentum szerint ő és kísérete naponta 22 kiló marha- vagy borjúhúst, 30 kiló kenyeret 22 kiló bárány- és sertéshúst, egy egész disznót, pulykákat, kacsákat, gyöngytyúkokat, tucat galambot, 42 darab tojást, 15 üveg tejet és más apróságokat kapott.

Na és több mint 50 üveg bort, ezen felül almabort, sört és más alkoholos italokat.

Tovább

Mekkora területen betonoztuk le a Földet?

2020. december 17., 17:26 Módosítva: 2020.12.18 19:02
142

Az első városok csak hatezer évvel ezelőtt jelentek meg a Földön. Addig tízezer éveken keresztül csak két foglalkozás közül választhattunk: vadász és gyűjtögető. Az utolsó eljegesedés után (10 ezer éve) azonban szokatlanul enyhévé és kiegyensúlyozottá vált az éghajlat. Egyes helyeken, például a Termékeny Félhold területén néhány törzs letelepedett, és növényt kezdett termeszteni, állatokat háziasítani.

Megalakultak az első települések, köztük a legnagyobbakban akár háromezer ember is tolongott. Annyian éltek egy helyen, mint ma az óbudai „faluházban”,

az ország legnagyobb tízemeletes paneljében.

Tovább

Miért ilyen sorrendben vannak a számok a dartstáblán?

2020. december 16., 21:55 Módosítva: 2020.12.18 10:46
79

Apró nyilakkal dobálózni eléggé kézenfekvő elfoglaltság. Hiszen dárdákat már ősemberként is hajítottunk, az íj és nyíl sem éppen modernista találmány, és a fúvócsőből kifújt nyilak világa sem ismeretlen a legtöbb primitívnek mondott törzsnél. Éppen ezért furcsa, hogy a kézzel dobott dartsnyilak mindössze 150 éve kezdtek csak népszerűvé válni.

Dartstörténészek szerint a játék első írásos említése a XV. századból származik. Egy angol íjász megelégelte, hogy kint kell fagyoskodnia a téli hónapokban, ha gyakorolni akar. Ezért gondolt egyet, lenyisszentett egy rövidebb darabot a nyílvesszejéből, besétált a legközelebbi pubba, és a kellemes melegben egy falra akasztott farönkszeletbe dobálni kezdte lerövidített nyilait. Kisvártatva mellé állt egy másik íjász is, aki legott versenyre kelt vele, ezzel pedig megszületett az első dartsvetélkedés.

A LEGENDA ELÉGGÉ ROBIN HOOD-SZERŰEN HANGZIK.

Ahogyan az is csodásan regeszerű, hogy az Amerikába tartó első európai puritán telepesek állítólag már a Mayflower fedélzetén dartsot játszottak 1620-ban, mielőtt Massachusettsben megalapították az első kolóniát, és megrendezték az első hálaadást

Tovább

Az alkotmányozás nem egy szégyenlős műfaj

2020. december 15., 18:56 Módosítva: 2020.12.16 12:52
10

A történelem egyik legsokoldalúbb alkotmányozója minden bizonnyal a derék amerikai alapító atya, Benjamin Franklin volt. Nemcsak a 13 amerikai brit gyarmat függetlenségét kimondó Függetlenségi Nyilatkozat megírásában vette ki aktívan részét (1776), hanem a világ legrégebbi, máig hatályos alkotmányának (Constitution of the United States of America, 1787) születésében is.  

Tovább

Egyáltalán nem zavarta Ötzit és a rómaiakat, hogy fogynak a gleccserek

2020. december 10., 21:47 Módosítva: 2020.12.12 19:15
47

Hatvan százalékkal zsugorodtak az olaszországi alpesi gleccserek 150 év alatt, adták hírül a hírügynökségek. Közülük több 15–20 éven belül eltűnhet. Főleg az 1980-as évek eleje óta gyorsult fel a gleccserek olvadása. 

Mivel rendkívül érzékenyen reagálnak a változásokra, a globális melegedés illusztrálására tökéletesen alkalmasak a visszahúzódó gleccserekről készült „egykor és ma” képek.

Tovább

Csak nem régóta tudjuk, miért mozognak a kontinensek

2020. december 9., 19:25 Módosítva: 2020.12.10 20:01
142

Ma már a kisiskolások is tudják, hogy mozognak a kontinensek. De csak az 1960-as években bizonyították be Alfred Wegener német tudós 40 évvel korábbi elméletét, miszerint a világrészek a bolygó felszínén széttöredezett lemezek formájában úszva vándorolnak. Az óceáni hátságokat ugyanis ekkor kezdték csak komolyabban kutatni.

Tovább

Cannabis miatt menetelt az orosz télbe és a bukásba

2020. december 8., 13:13 Módosítva: 2020.12.10 13:58
210

1812 elején csaknem egész Európa Bonaparte Napóleon előtt hevert, Oroszország pedig évekig a szövetségese volt. Egyedül Anglia állt ellen a francia császárnak. Akkor miért ment az addigi történelem legnagyobb, félmilliós nagy hadseregével (Grande Armée) neki az orosz sztyeppének, egészen Moszkváig? És vesztette el serege kétmarmadát, és áldozott le hatalma?

Tovább

Vannak-e klímamenekültek? Ha igen, mi elől menekülnek?

2020. december 4., 19:57 Módosítva: 2020.12.05 22:31
61

Régóta tart már, időről időre azonban megugrik az Európába tartó bevándorlók száma a Közel-Keletről. 1992-ben, majd 2006-ban is volt egy-egy csúcsév. A legutóbbi, 2013-tól kibontakozott tömeges elvándorlás azonban minden korábbit felülmúlt: néhány év alatt legalább 5 millió ember érkezett valamelyik mediterrán ország partjaihoz, menedéket kérve a jobb élet reményében. Legtöbben a polgárháború sújtotta Szíriából érkeztek. 

Tovább

Mennyi esélye van az ly-nak a j-vel szemben?

2020. december 2., 20:05 Módosítva: 2020.12.03 19:24
303

Béklyó, golyhó, csobolyó, 
kályha, pulyka, hógolyó.

Kölyök esztergályos selypít,

a keselyűt ne felejtsd itt.

(Röhejes, vagy sem?)

A magyar helyesírás egyik legneuralgikusabb forrpontja: a ly létezése. Kisiskolás korunktól gyötörnek minket a harkállyal és a papagájjal. Körülötte újból és újból fellángol a vita: kell-e nekünk ly, mikor ugyanúgy ejtjük, mint a j-t, vagy vegyünk egy mély lélegzetet, és töröljük el, mint Svájcban 2006-ban a scharfes s (ß) betűt.

Tovább

Majdnem elfelejtettük, de máig nincs AIDS-vakcina

2020. december 1., 18:46 Módosítva: 2020.12.02 18:30
151

A koronavírus-világjárvány kellős közepén szinte már nem is emlékszünk arra, hogy harminc éve éppen AIDS-pánik nyomasztotta az emberiséget. Most, hogy (a koronavírusnak hála) mára mindnyájan epidemiológussá és járványügyi szakemberré avanzsáltunk, nem árt újra felidéznünk ezt a máig gyógyíthatatlan és máig köztünk élő halálos fertőző betegséget.

Tovább

Egy brutálisan meggyilkolt magyar herceg – intrika, bujaság és vérbosszú

2020. november 30., 13:04 Módosítva: 2020.12.02 17:13
233

A Bëlga együttes Királyok a házban című jól ismert slágerében csak „taljánverő” Nagy Lajosként emlegetett Anjou-házi magyar lovagkirály személyében legtöbben mint hazánk egyik legdicsőbb korszakát fémjelző uralkodóra emlékezünk – joggal, hiszen az 1342–1382 közötti négy évtized a Magyar Királyság életében egy olyan periódust jelölt, amikor valódi nagyhatalomként viselkedhetett, és meg is volt az ereje hozzá. De mi vezetett a taljánveréshez? Nos, ez már egy jóval botrányosabb történet.

Tovább

Milyen számokat ne húzzunk be a lottón?

2020. november 29., 18:52 Módosítva: 2020.11.30 18:21
90

Minden idők legnagyobb lottózója kétségkívül Voltaire, a felvilágosult gondolkodó volt. Egy matematikus barátja fedte fel a titkot, hogy ha a francia állami lottón megjátsszák az összes számkombinációt, még akkor is tetemes nyeremény üti markukat. Már csak meg kellett szervezniük, hogyan kerüljön hozzájuk a megfelelő számú szelvény. Körbejárták módosabb ismerősi hálóikat, kitöltették velük a szelvényeket, a fődíjon pedig megosztoztak. A terv ragyogóan bevált, hiába dohogott a hatóság, az akció minden elemében törvényes volt.

Tovább

Miért lett dühös Beethoven Napóleonra?

2020. november 28., 17:40 Módosítva: 2020.11.29 10:21
0

Beethoven különös zenéje máig foglalkoztatja a zenészeket, zenekutatókat, de még az orvosokat is. Próbálják megfejteni, honnan fakadhatnak a különös struktúrák, szokatlan zenei motívumok, fordulatok. Lehetséges magyarázatokat sokan a betegségeiből próbálnak levezetni.

A zeneszerző már gyerekkorától kezdve sok problémával küszködött. Az egyik közülük a szívritmuszavara volt. Orvosprofesszorok állítják, hogy műveiből kihallható a légszomjat idéző dallam, éles váltásaiban pedig a beteg szív jellegzetes ritmusa bujkál.

Tovább

500 éve tudjuk biztosan, hogy a Föld gömbölyű

2020. november 27., 20:19 Módosítva: 2020.11.28 19:55
167

500 éve, 1520. november 28-án első európaiként pillantotta meg a Csendes-óceánt Ferdinand Magellán portugál hajós, miután megtalálta Dél-Amerika alsó csücskén az azóta róla elnevezett szorost, és áthajózott rajta.

Valójában Vasco Núñez de Balboa 1513-ban Panama keskeny földszorosáról már megpillantotta az akkor még Déli-tengernek hívott ismeretlen óceánt. Azokban az években tudták már, hogy Kolumbusz nem Indiában járt. Azt is tudták, hogy vagy északon, vagy délen kell keresniük egy átjárót, hogy áthajózhassanak Amerikán túlra.

Tovább

Káromkodnak-e a madarak?

2020. november 26., 18:58 Módosítva: 2020.11.27 14:11
153

Nem a kakas: az ember mondja, hogy kukorikú. (Weöres Sándor)

Értette a szarkabeszédet az állatok nyelvén tudó juhász, akit ez a képessége gazdaggá tett az ismert népmesében. A világhíres Doctor Dolittle, aki emberek gyógyításáról áttért az állatokéra, Polinézia nevű papagájától tanulta meg nyelvüket, e tudással felvértezve pedig hamarosan rá is talált a gyógyító csodaalmára.

Mindig is foglalkoztatta az embereket, vajon miről beszélhetnek az állatok, miről énekelnek a madarak. Nekem romantikus szerelmes dalnak tetszik annak a kitartó feketerigónak a hosszú éneke, aki minden reggel és napnyugtakor negyedórákat dalol tavaszonként a tetőantenna csúcsáról.

Tovább

Miért kegyelmez meg az elnök egy felfuvalkodott pulykának?

2020. november 25., 15:49 Módosítva: 2020.11.26 22:09
27

400 éve, 1620 őszén indult útjára a Mayflower nevű hajó százkét angliai puritánnal a fedélzetén. Hatvanhat napon át hánykolódtak, mire a Cape Cod-foknál partot értek, és a következő év tavaszán létrehozták Massachusettsben az első kolóniát. Viszontagságokkal teli évek következtek, hálásak voltak, ha az asztalra étel került. Ezt minden évben meg is ünnepelték, méghozzá egy egészben megsütött pulykával.

Miért éppen pulykával, és nem mondjuk csirkével, vagy vaddisznóval?

A válasz banális: a testes madár Észak-Amerikában őshonos, és nem Törökországban, ahogy az angol turkey nevéből következne. A félreértés onnan származik, hogy amikor ötszáz éve konstantinápolyi török kereskedők Nyugat-Afrikából származó gyöngytyúkot kezdtek árulni Európa szerte, Angliában török kakasnak (turkey cock) kezdték hívni a szárnyast, idővel ez turkey-vé egyszerűsödött.

Nem csillapítja a zavart az sem, hogy a franciák pedig indiai csirkének (poulet d'Inde) hívták, ami viszont onnan ered, hogy Kolombusz Indiát vélte felfedezni Amerikában. A törökök csavarnak még egyet a névmizérián, és egyszerűen hindinek hívják a madarat, ami pedig az „igazi” Indiára utal. A magyar név meg a soványt, sovány húsút jelentő póka, szupulyka szavakra.

Tovább

Mi végre a mentes kávé, mikor ott a cikória?

2020. november 24., 16:54 Módosítva: 2020.11.25 14:16
76

Ősidők óta élünk élénkítőszerekkel, de nem valószínű, hogy azért, mert izgatottabbak akartunk lenni. Az élet mindig kellően veszélyes volt, nem kellett rátenni még egy lapáttal. Inkább teljesítményfokozóként használtuk. A legősibb közlekedési forma a gyaloglás és a futás volt. Ehhez jól jött pár kávébabszem, ahogyan tették és teszik ezt mai is például Ugandában.

A teát több ezer éve, a kávét csak 1100 éve ismerjük. A legenda szerint egy Káldi nevű pásztor figyelte meg Etiópiában, hogy bizonyos cserjés területeken alig tudja egyben tartani a megkergült birkanyáját.

Tovább

Az amerikaiakhoz átállt KGB-vezető, aki nem csinált titkot a módszereiből

2020. november 23., 12:32 Módosítva: 2020.11.24 15:05
200

Bezmenov neve még az idén, nyár végén merült fel ismét, egészen konkrétan a Call of Duty: Cold War című videójáték trailerében, amely nemrég jelent meg.

A trailerben egy 1980-as évekbeli régi videófelvételt láthatunk, amelyben egy napjainkban már ismeretlen férfi megdöbbentő dolgokat magyaráz az úgynevezett szovjet „aktív intézkedésekről”, amelyek az USA fokozatos gyengítésére és megtörésére irányuló cselekvések komplexusát alkotják. Ez a személy nem valamilyen színész, hanem Jurij Bezmenov, a KGB „árulója”, aki egy 1985-ös interjúban beszélt az Egyesült Államoknak arról a pszichológiai háborúról, amelyet a szovjetek folytattak az amerikaiak ellen.

Tovább

Hogyan lett a politikusok kedvence a globális felmelegedés?

2020. november 22., 15:10 Módosítva: 2020.11.22 21:47
0

Már az a tény, hogy a világ legbefolyásosabb vezetői különös előszeretettel sürgölődnek és nyilatkoznak a globális felmelegedés körül, nem mindennapi.

Az éghajlatkutatás harminc évvel ezelőtt még csak kevesek érdeklődését keltette fel, és ennél is kevesebben foglalkoztak vele elmélyülten. A megszállott tudósok ínyenc területének számított, amelyről leginkább csak azt lehetett tudni: az átláthatatlanul összetett éghajlati rendszer megértése még sokáig lehetetlen lesz. Lelkes meteorológusok, geológusok, óceánkutatók és programozók közösen próbáltak bármi értékelhető eredményt kinyerni a kezdetleges számítógépekből, hiányos adatokból, a félig megértett, bonyolult folyamatokból. Az éghajlatváltozás fehér foltjaihoz képest a mindennapi időjárás-előrejelzések pontatlansága maga volt a tudományos bizonyosság.

Tovább

30 percünket akarja megszerezni a Black Friday

2020. november 20., 15:45 Módosítva: 2020.11.21 12:17
0

A Fekete Péntek kifejezés először az 1869-es pénzügyi válság idején bukkant fel. Szeptember 24-én pénteken összeomlott a New York-i tőzsde, miután kiderült, hogy két ambiciózus machinátor hosszabb ideje igyekezett felvásárolni a lehető legtöbb aranyat, amit extra profittal szerettek volna piacra dobni.

Megtetszett a név a philadelphiai rendőrségnek is, ők a hálaadást követő, masszív forgalmi dugókkal teli napot kezdték így nevezni 1961-től. Hagyományosan csütörtöki napra esik a hálaadás napja az Egyesült Államokban, és a rá következő pénteken kezdődik a nagy, karácsonyi bevásárlás.

Tovább

Hogyan ketyeg a biológiai óránk?

2020. november 19., 14:45 Módosítva: 2020.11.23 12:25
171

A cirkadián ritmus, vagyis a biológiai óra egy egysége egy olyan, nagyjából 24 órás ciklusnak, ami a pár napnál hosszabb életű élőlények biokémiai, fiziológiai folyamataiban vagy viselkedésében lép fel. A cirkadián kifejezés szó szerinti jelentése „körülbelül egy nap(os)”, ám a biológiai ritmusnak nem csak körülbelüli napi egysége van, váltakozása lehet például árapályhoz köthető, heti, évszakos, éves is, melynek vizsgálatával a kronobiológia foglalkozik.

A biológiai óra hallatán sokan egy karlegyintéssel reagálnak, mivel azt gondolják, hogy ez valami humbug, pedig szó sincs ilyenről. Annyira tudományosan megalapozott jelenség, hogy 2017-ben orvosi-élettani Nobel-díjat kapott Jeffrey C. Hall, Michael Rosbach és Michael W. Young a cirkadián ritmust szabályzó molekuláris mechanizmusok feltárásáért, de kezdjük inkább az elejétől.

Tovább

Önfeledten fogyasztunk, ami már önmagában paradoxon

2020. november 18., 18:44 Módosítva: 2020.11.19 13:05
0

Amikor emberi eredetű szén-dioxidról és a neki tulajdonított globális felmelegedésről beszélünk, akkor a megoldást nemcsak a fosszilis energiafélék visszaszorításában, hanem az egyre hatékonyabb technológiákban is látni véljük.

Hasonlóan gondolkodtak Nagy-Britanniában is az ipari forradalom berobbanása idején, az 1800-as évek közepén. Akkoriban egyre többen aggódtak a szénkészletek rohamos csökkenése miatt. Miután James Watt újítása megsokszorozta a gőzgépek kétségbeejtően gyatra hatásfokát, és kevesebb szénből nagyobb teljesítményt csiholtak ki, szakértők mindenkit megnyugtattak: az egyre fejlettebb technológia csökkenteni fogja a szénfogyasztást. Logikus.

Tovább

Köztársaságokat tartott életben, de országokat is romba döntött a vétó

2020. november 17., 17:14 Módosítva: 2020.11.21 00:38
0

Vétót mondani, emelni, esetleg megvétózni (latin veto, megtiltom) nem igazán lehetett zsarnokok, diktátorok, erőskezű királyok döntéseit. Ezt a jogot ugyanis akkor használták és használják, ha valaki egyoldalúan meg kíván akadályozni egy hivatalos aktust, többnyire egy rendelkezés vagy törvény hatálybaléptetését. Erre pedig csak testületi hatalom esetén nyílt lehetőség.

Tovább

Meg lehet-e barkácsolni a földi éghajlatot?

2020. november 16., 13:48 Módosítva: 2020.11.16 20:59
59

Tudományos közmegegyezés szerint ha holnaptól elfelejtenénk a kőolajat, szenet, földgázt, és teljesen megújuló energiákra térnénk át, az emberi eredetű plusz légköri szén-dioxid akkor is még sok évtizeden keresztül kifejtené üvegházhatását. Ez a gáz ugyanis sokáig a levegőben marad, mire elnyelődik. Azaz a melegedés akkor is tovább folytatódna. Ezért a sikerhez valamilyen formában ki is kellene vonni a levegőből egy részét. Sőt, ha lehetséges, mesterségesen le is kellene hűteni a klímát.

Mindez eléggé meredeken hangzik.

Tovább