Miért létezik szakáll, mikor vitákat szít, és semmi haszna nincs?

2023 november 12., 20:25 Módosítva: 2023.11.13 17:55

Az élet maga a rejtély, alapvető kérdésekre nem tudjuk a választ, kik vagyunk, honnan jöttünk, és miért vagyunk itt, de zavar szokott támadni akkor is, amikor felhangzik a kézenfekvő kérdés: vajon miért van a férfiaknak szakálluk? Nem hagyja meg mindenki persze, de az arc alsó felén növő szőrzet, amíg csak élünk, hajthatatlan offenzívában tör előre, kifelé (ha van hajunk, ha nincs), és egyfolytában vitákat szül, és állásfoglalásra késztet mindenkit évezredek óta.

Nem teljesen világos persze az sem, hogy miért van hajunk, amikor a testszőrzetünket már régen elveszítettük (ráadásul a főemlősök között miért csak nekünk van). De erre legalább van két elképzelésünk. A szavannaelmélet szerint azért nőtt hajzatunk, hogy megvédjen minket a hőgutától, vagy éppen melegen tartson hideg időben. A képzeletdús vízimajom-elmélet hívei szerint pedig azért, mert amikor a tengerben úsztunk (amire egykoron sokszor rákényszerültünk), a kölykök a hosszú hajuknál fogva tartották a kapcsolatot az anyjukkal.

Más megmaradt emberi szőrzetnek is látni véljük a hasznát. A szempillák segítenek megvédeni a szemet a rovaroktól, portól, homoktól. A szemöldök megakadályozza, hogy a verejték a szemünkbe folyjon. A hónaljszőrzet csökkenti a súrlódást, miközben mozgatjuk a karjainkat, és megakadályozza az izzadság lefolyását. A fanszőrzet véd a baktériumoktól. De a szakáll miért létezik?

Hát azért, hogy melegítsen a hidegben, és megvédje az arc egy részét a leégéstől, és kiszűrje a baktériumokat is, amelyek nehezebben jutnak be így a szájba. Észszerű magyarázatok, de miért csak az emberiség egyik felének jutott efféle luxus? Hiszen a nők arcszőrzet nélkül sem betegednek meg többször, mint a férfiak. Akárhogyan csűrjük-csavarjuk is, nem lehet elfogadható evolúciós magyarázatot adni az arcszőrzetre,

ha ugyanis a szakállnak fontos biológiai szerepe lenne, akkor mindkét nem szakállas lenne.

De azért nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy az evolúció nem hagy meg felesleges tulajdonságokat tartósan, márpedig az őskori férfiak erősen szőrösek voltak. Mindenütt, nem csak az arcukon. A szakáll pedig valószínűleg a dominanciát jelezte és fokozta azzal, hogy erősebb állkapcsot sejtetett. Mint valami természetes optikai tuning, úgy hathattak az ősi szakállak. Kutatók azonban kiderítettek egy megfoghatóbb okot is:

egy dús szakáll hatásosan megvédheti az arcot az ütésektől.

Méghozzá 37 százalékkal tompíthatja az állkapocsra mért ökölcsapás erejét.

Ez már elég erős érv, különösen, ha hozzávesszük, hogy északi tájakon tényleg jól jöhetett az arcszőr melege.

Tovább

Szétrágódjuk, túlgondoljuk az életünket, de van ellenszer?

2023 november 10., 10:32 Módosítva: 2023.11.17 10:45
123

Mi a közös Hamletben, Newtonban és Woody Allenben? Azon kívül, hogy mindenki ismeri a nevüket, hát az, hogy mindegyikük nehézsúlyú rágódó, túlagyaló, túlgondoló (volt). Ahogyan mi magunk is szenvedünk elménk szűnni nem akaró kattogásától, amikor akaratlanul is végtelenített gondolatköröket futunk múltbéli eseményeken, vagy a kiszámíthatatlan jövőn, vélt vagy valós helyzeteken, túlelemezzük, túlbonyolítjuk a szituációkat, és mint valami elakadt hanglemez, képtelenek vagyunk kilépni a gyötrő gondolatspirálból. 

Mi lenne, ha…? Mi lett volna, ha…? Miért mondta azt, hogy…? Miért nem veszi fel a telefont, csak nem történt valami baj? Ha befészkelik magukat fejünkbe ezek a nem eldöntendő kérdések, akkor bizony biztosak lehetünk benne, hogy egy túlgondolt világ labirintusába tévedtünk, és mivel a lehetséges magyarázatok száma rengeteg, könnyen belebonyolódhatunk az önmarcangolásba.

Nem elszigetelt mániáról van szó, az emberek nagy része érintett, felmérések szerint a 25 és 35 év közötti korosztály majdnem háromnegyede, a 45 és 55 év közöttieknek pedig a fele túlgondolja magát. Na de mi okozza az agy megállíthatatlan kattogását, az önmagukba visszatérő negatív gondolatcsavarokat és azt, hogy a legjelentéktelenebb apró dolgokat is képesek vagyunk elefánttá dagasztani?

Elindult a Ma is tanultam valamit podcast 2. évada, az első adásban pedig Tapasztó Orsi és Jocó bácsi gondol bele és bogozza ki a problémát, és tudományos eredményekkel felvértezve keresi a választ arra, hogy:

  • mi okozza ezeket a kellemetlen, stresszes gondolatköröket;
  • miért tesszük ezt, van-e a túlagyalásnak valamiféle evolúciós haszna;
  • és milyen ellenszert érdemes bevetni ellene.

Ne agyaljon túl sokat, inkább hallgassa meg a műsort, már csak azért is, hogy ma is tanuljon valamit!

És persze ne hagyja ki a péntekenként jelentkező Ma is tanultam valamit podcast legutóbbi adásait sem a generációk harcáról, a titokról, a monogámiáról, a sziesztáról, tudja meg, miért érzékeljük másképpen az időt gyermekkorban, mint felnőttként, és leplezze le a notórius későket is!

Az 1. évad epizódjai 

Bemutatták a rekorderős csilipaprikát, de mit eszünk rajtuk, amikor fájnak?

2023 október 31., 20:30 Módosítva: 2023.11.01 19:27
217

Forrong a világ, háborúk, fenyegető válságok, erre most megérkezett a legújabb vegyi fegyver, amely lángba boríthatja a világot: a Pepper X. Már augusztusban végén rebesgették, hogy elkészült, de csak a napokban mutatták be a közönségnek. Ereje másfélszeresen múlja felül bombasztikus elődjét, a Carolina Reaperét, pedig már az is annyira pusztító volt, hogy 2013 óta nem akadt kihívója. Az a legkevesebb, hogy könnyeket fakaszt a szemekből, mivel olyan brutális tűzrobbanást okoz, hogy az ember úgy érzi, mintha eleven elégne. Nem csoda, hogy hosszú évek gyötrő kiképzése szükséges a védekezéshez, és csakis a legfelkészültebbek és legelszántabbak nézhetnek szembe a világbajnok csilipaprikával.

Már az 1990-es évektől elkezdődött a csilipaprikák fegyverkezési versenye, amely arról szól, ki tudja a legerősebb fajtát megalkotni. A célkeresztben az erősség érzéséért felelős kapszaicin nevű alkaloidavegyület fokozása áll. Rekordok sora született és dőlt meg az évek során, a most pályára lépő Pepper X azonban mindent visz, és letaszította az egykori legendát, Vörös Savinát (egy habanerofajtát) a legcsípősebb 10-ek ranglistájáról, pedig nem volt nála brutálisabb csili 1994 és 2006 között sehol a világon.

Tovább

Ezért kell Messengeren szólni a gyereknek, hogy kész az ebéd

2023 október 27., 09:33 Módosítva: 2023.11.02 09:23
232
A generációs konfliktusokról szól a Ma is tanultam valamit podcast különkiadása, ami a Brain Bar fesztivál első napján készült közönség előtt Steigervald Krisztiánnal.

Veterán, boomer, X, Y, Z, Alfa – hat generáció él ebben a pillanatban egymás mellett és nagyon nem értik egymást. Egyfolytában szól a „régen minden jobb volt, bezzeg a mi időnkben, mi még tudtunk élni, nem egész nap a kütyüt bámultuk” kórus, miközben az egyes korosztályok gyanakvóan és értetlenül figyelik egymás életét, gondolkodását.

Pedig amióta csak ember él a Földön, biológiai generációk sora váltotta és váltja egymást, a szülők gyerekei felnőnek és nekik is gyerekei lesznek, dédik, nagyik, unokák és dédunokák követték egymást évezredeken át, ez volt a világ rendje. Akkor mi változott?

Például az, hogy ma már nem biológiai alapon különböztetjük meg a generációkat, hanem aszerint, hogy milyen fajta médiahatások érik gyerekkorukban az embereket. Úgy is mondhatjuk, médianemzedékek korát éljük. Amíg a 2. világháború előtt születetteknek jó, ha rádiójuk volt, addig az X (1965–1980 között születettek) és Y (1980–1995) generációk tagjai a televízió gyermekei, de az Y már jól ismeri és használja az internetet is, az Alfa korosztály pedig egyenesen beleszületett a digitális világba és lubickol benne.

Ennyire lényeges lenne, hogy milyen médián növünk fel? Végleg elszakadtak és eltávolodtak egymástól a generációk, és hozzá kell szoknunk a korosztályok közötti örökös értetlenkedésekhez? Ahhoz például, hogy semmirekellőnek, léhának szokták nevezni az aktuálisan fiatalabb generációkat? És tényleg Messengeren kell ráírnunk a gyerekre, ha azt akarjuk, hogy kijöjjön, mert kész az ebéd?

A fogós kérdésekre Tapasztó Orsi és Jocó bácsi vendége, Steigervald Krisztián generációkutató, a Generációk harca a figyelemért és a Generációk harca – Hogyan értsük meg egymást? című könyvek szerzője ad választ a Ma is tanultam valamit podcast, Brain Bar jövőfesztiválon 2023. szeptember 21-én rögzített bónuszadásában, aki felfedi a titkot arról is, hogy:

  • Tényleg vannak-e jobb és kevésbé jó nemzedékek?
  • Mi a valódi oka az egymásnak feszülésnek?
  • Mi az az egyetlen egy dolog, ami segíthet betemetni az árkokat?

Tudjon meg többet a generációkról és ne hagyja ki a péntekenként az Indexen jelentkező Ma is tanultam valamit podcast legutóbbi adásait sem a titokról, a monogámiáról, a sziesztáról, vagy a tükör mágikus erejéről. Leplezze le a notórius későket, és tudja meg, miért múlik el a szerelem másfél év elteltével, miért telik másképpen az idő gyerekkorban, mint felnőttként, vagy hogy miért áruljuk el kényszeresen a ránk bízott titkokat. És ne feledje el megtudni azt sem, miért lehet akár jó is a feledékenység. Már csak azért sem, hogy ma is tanuljon valamit!

Az 1. évad epizódjai

Mennyire lehet korhű egy videójáték?

2023 október 21., 06:02 Módosítva: 2023.10.21 15:05
2

Néhány nappal ezelőtt mi is megírtuk, hogy az új Assasin's Creed játék, a Mirage nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, de mi a helyzet a háttérrel? Vajon mennyire hiteles ez a Bagdad, amit a játékban láthatunk? 

chrome-capture-2023-9-17.png
Fotó: Ubisoft / YouTube

A korábbi játékokban ellátogathattunk többek között Damaszkuszba, Firenzébe, Jeruzsálembe, Párizsba, hogy a háztetőkön parkurozzunk, harcoljunk, mindig korhű ruhákban és díszlet előtt. Az, hogy a készítők melyik évszázadba és melyik országba helyezik a játékot, állítólag attól függ, hogy mennyire ismerik a hátterül szolgáló régiót a játék célországaiban és mennyire független a jelen konfliktusaitól. Így nem lett sajnos magyar hátterű Assassin's, mert ugyan 9 éve petíciót indítottak, hogy 20 000 aláírással elérjék, az '56-os magyar forradalom legyen a háttér és a téma, de nem jött össze elég támogató, és a mi fontos forradalmunk máshol nem is elég ismert. Plusz az oroszok negatív szerepben ábrázolása néhány évtizede elég rizikós. Úgyhogy a magyar szál így nem valósult meg. 

Tovább

Tényleg agresszív az emberi faj?

2023 október 20., 09:54 Módosítva: 2023.10.26 09:19
95

Az emberiség történelme véres háborúk végeláthatatlan története. Nincs, és talán soha nem is volt még csak rövidebb időszak sem az évezredek során, amikor éppen ne dúlt volna valahol harc, összetűzés, csetepaté a Földön. Éppen ezért lehet meghökkentő, hogy etológusok (például Csányi Vilmos) szerint kifejezetten békés, barátságos fajnak számít a Homo sapiens és páratlan módon toleráns és együttműködésre kész más közösségekben élő embertársaival, ez a habitusa pedig kivételes a természetben.

Velejéig békés és együttműködő, barátságos jámbor lélek lenne a Homo sapiens, aki elemózsiát visz az éhezőknek és vizet ád a szomjazóknak? Akkor mivel magyarázzuk a lassan két éve dúló orosz–ukrán konfliktust vagy a közelmúltban kirobbant izraeli háborút a Hamász terrorszervezete ellen, és a végtelen sok szenvedést, pusztítást?

Vendégünk dr. Haller József neurobiológus kutató, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Miért agresszív az ember? című könyv szerzője, a Drogkutató Intézet igazgatója, akinek szakterülete a magatartás neurobiológiája és a kriminálpszichológia.

Mint elmondta, változás történt az agresszióban a második világháború után, amikortól lehetőség nyílt a béke és a társadalmi együttműködés megtapasztalására. 

Eszement egy mánia, mégis a fél világ hisz benne

2023 október 13., 20:22 Módosítva: 2023.10.14 12:13
41

Vajon mi fog történni, ha bal lábbal kelünk fel, viszket a jobb szemünk, leesik, és darabokra törik a kávéscsésze, utánakapunk, de kiborítjuk a sót, kinézünk az ablakon, és szemtanúi leszünk egy koccanásnak, miközben az úton átsomfordál egy fekete macska a záróvonalon – pénteken, 13-án? Semmi különös, a vészjósló jelektől nem lesz balszerencsés napunk, mondja a racionális énünk. De azért kopogjuk le. Lehetőleg alulról felfelé, fából készült asztalon, bal kézzel. 

Nyolcmilliárdos világunk nagyobbik fele ugyanis valamilyen mértékben, de babonás, még ha sokan nem is vallják be. Az a lenyűgöző az egészben, hogy a legtöbben tudjuk, hogy ezek a szedett-vedett, légből kapott hiedelmek, szokások, rituálék irracionálisak, nincs semmiféle valóságalapjuk, és nem változtatnak életünk menetén, mégis rendületlenül ragaszkodunk hozzájuk. Miért tesszük ezt? 

A kisgyerekek játék közben képzeletvilágban élnek, de hároméves kor körül már tudják, mi a különbség fantázia és valóság között, igaz, még jó pár évig hisznek (vagy elhitetik velünk, hogy hisznek) a Mikulásban. Nyolcévesen pedig már világosan tudják, mi valóságos, és mi nem az. Ha csak illuzórikus és felesleges önbecsapás lenne a babona, akkor a kíméletlen evolúció biztosan kiiktatta volna már rég az „okos” felnőttekből. De nem tette.

Tovább

Rosszul tudtuk, mégsem kopnak el az emlékeink

2023 október 13., 10:00 Módosítva: 2023.10.19 16:36
36

Érdekes zenetörténeti pillanat volt, amikor Bruce Springsteen, miután a dalhoz fűződő különleges érzéseiről beszélt több tízezer rajongó előtt, elfelejtette az egyik legnagyobb slágerének, a Born to Runnak a kezdősorait. Nem tudta elkezdeni a már több százszor elénekelt saját dalát. Mi történhetett?

A memóriáról és a feledékenységről még távolról sem tudunk mindent, de azt igen, hogy az emlékezetformálás egyfajta rendet teremt az agyunkban, ami azonban az idő múlásával szétszóródik, elenyészik, és elkerülhetetlenül rendezetlenné válik. Mint ahogyan a sziklák a tengerbe omlanak, az új autók darabokra hullanak, a farmernadrág pedig szétfoszlik, úgy felejtődnek el az emlékek egy idő után. Ezért az információk, szövegek, dalok, képek megőrzése folyamatos karbantartást igényel. Ha nem használjuk, akkor elveszítjük az emlékeinket.

Vagy nem egészen?

Újabb kutatások szerint nem ennyire egyszerű jelenség a feledékenység, és az emlék nem egy porló szikla, hanem inkább egy ház az erdő mélyén, amit idővel egyre nehezebb megtalálni. Pedig a ház még mindig ott áll és virul.

A Ma is tanultam valamit podcast legújabb adásában az emlékek és a feledékenység labirintusába vezet a két állandó műsorvezető, Tapasztó Orsi és Jocó bácsi, és emlékezéskutatók meglepő felismeréseivel felvértezve olyan kérdésekre (is) választ adnak, mint:

  • Miért nem érdemes újra és újra elismételni (magolni) bármilyen információt is.
  • Miért nem baj, ha elfelejtünk valamit?
  • Sőt, miért lehet üdvös és hasznos a feledékenység?

Ne felejtse el meghallgatni a legújabb műsort! Már csak azért se, hogy ma is tanuljon valamit.

És ne hagyja ki a péntekenként jelentkező Ma is tanultam valamit podcast legutóbbi adásait sem a monogámiáról, a sziesztáról, a tükör mágikus erejéről. Leplezze le a notórius későket, és hogy miért áruljuk el kényszeresen a ránk bízott titkokat. Tudja meg, miért múlik el a szerelem másfél év elteltével, és miért telik másképpen az idő gyerekkorban, mint felnőttként.

Másképp múlik gyerekként az idő, mint felnőttkorban – de mi történik?

2023 október 6., 09:36 Módosítva: 2023.10.12 10:02
133

Rohan az idő, vagy inkább ólomléptekkel cammog? Mitől függ, hogy melyik? Merthogy az idő tréfát űz velünk. Ha várunk valakire, a percek óráknak tűnnek, de ha belefeledkezünk egy kedvelt elfoglaltságba, az órák tűnnek perceknek. Gyerekkorunk nyarai végtelen hosszúak voltak, ma pillanatok alatt elröppennek, összefolynak a napok, hetek, de még a hónapok is.

Ezek szerint az idő képlékeny lenne, mint a szürrealista festőóriás, Salvador Dalí képein az elfolyó, amorf óraszerkezetek? Mi tágíthatja és sűrítheti, vagy hajlíthatja el számunkra az időt? Mitől változik hosszának megítélése?

Az alapvető kérdésekre a Ma is tanultam valamit podcast legújabb adásában Tapasztó Orsi és Jocó bácsi vendége, Nádasdy Zoltán, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi docense, a Texasi Egyetem kutatója válaszol. Ő és munkatársai végezték ugyanis azt az egyedülálló kísérletet, amelyben kiderítették, miért érzékeljük másképpen az időt a gyerekként és felnőttként. Az úttörő tanulmány nemrég jelent meg egy rangos nemzetközi tudományos folyóiratban, és igazán meglepő eredmények születtek. 

Az adásban kiderül:

  • miért múlik másképp az idő,
  • a gyerekekkel szemben hogyan érzékeljük az időt, mi felnőttek,
  • melyik életkorban fordul át az időérzékelésünk, és mi ennek az oka,
  • kicselezhetjük-e a csalfa időt.

Ne húzza az időt, hallgassa meg a műsort most. Azért, hogy ma is tanulhasson valamit!

És ne hagyja ki a péntekenként jelentkező Ma is tanultam valamit podcast legutóbbi adásait sem a monogámiáról, a sziesztáról, a tükör mágikus erejéről. Leplezze le a notórius későket, tudja meg, miért múlik el a szerelem másfél év elteltével, és hogy miért áruljuk el kényszeresen a ránk bízott titkokat.

Bosszúhadjáratot indítanak az állatok az emberek ellen?

2023 szeptember 29., 19:41 Módosítva: 2023.09.30 09:34
36

Időről időre felröppennek hírek orkák támadásairól, divathóbortjairól, madarak militarista fészekvédelméről, tolvaj vidrákról, de vajon nem hibás-e az állatoknak emberszerű viselkedést, trendkövetést, bosszúhadjáratot tulajdonítani? A The Smithsonian podcastjében egy etológus és egy tudományos szerkesztő beszélgetett arról, valóban vannak-e emberi tulajdonságai az állatoknak.

A tolvaj szörföző vidra

Az orkák csónakborogatását, jachttámadásait állítólag egy White Gladys névre keresztelt nőstény állat indította el, ezt a viselkedést a fiatalabb orkák eltanulhatták tőle, és így terjedhetett el. A kutatók feltételezése szerint White Gladysnek lehetett egy negatív élménye a hajókkal, ezért kezdett bele az attakokba. A sajtóban sokszor bosszútámadásként interpretálják ezeket, mintha az állatok hadjáratot viselnének ellenünk.

Tovább

A szerelem bolonddá tesz, de miért múlik el másfél év múlva?

2023 szeptember 29., 09:35 Módosítva: 2023.10.04 16:07
268

Mintha nem is a Földön járnának a friss szerelmesek. Megáll az idő, kizökkent és mindent áthat a semmihez sem fogható szenvedély. Majd másfél-két évvel később – szinte menetrendszerűen – halványodni kezd az őrült érzés, már nem szálldosnak lepkék a mellkasokban, nem vernek szaporán a szívek, nem jár tíz centivel a föld fölött, és akár el is hidegülhet egymástól a szerelmespár. Esetleg már el is váltak útjaik, statisztikák szerint ugyanis tízből hét párkapcsolat szakítással végződik.

Mi okozza ezt az ésszel felfoghatatlan érzelmi hullámvasutat mennyország, pokol és a szenvtelen, talajközeli érzések között? Mi történik a szerelemmel másfél-két év múlva? És a nagy kérdés: a szerelem pusztán csak biokémia, vagy több annál?

A Ma is tanultam valamit podcast legújabb adásában Tapasztó Orsi és Jocó bácsi merül alá az elementáris érzelem világába és meglepő tudományos felismeréseket hoznak a felszínre például arról, hogy:

  • Miért vagyunk egyáltalán szerelmesek? Milyen evolúciós előnye (vagy hátránya?) van ennek az eszeveszett érzelemnek?
  • Melyik az a nem annyira közismert hormon, amelyik elvonási tüneteket okoz, de – saját érdekünkben – másfél-két év múlva határt is szab a tomboló szerelemnek?
  • Hányfajta szerelem létezik?

Engedjen a csábításnak, és hallgassa meg a műsort, már csak azért is, hogy ma is tanuljon valamit!

És ne hagyja ki a péntekenként jelentkező Ma is tanultam valamit podcast legutóbbi adásait sem a titokról, a monogámiáról, a sziesztáról a tükör mágikus erejéről és leplezze le a notórius későket is!

Mit ettek az ősemberek? Paleóztak vagy vegetáriánusok voltak?

2023 szeptember 22., 09:49 Módosítva: 2023.09.29 08:40
72

Ádáz vita zajlik arról, hogy milyen is a helyes táplálkozás, a skála két végén pedig a vegetáriánus és a paleós irányzat hívei csapnak össze. Szigorúan húsmentes és kifejezetten húsra épülő „diétákról” van szó, azaz az egyik szinte kizárja a másikat. A viták hevében pedig előbb-utóbb eljutnak a felek arra a pontra, amikor kijelentik: a helyes étrend nyilván az, amit a romlatlan, civilizáció előtti korokban evett a Homo sapiens, és felteszik a nagy kérdést: vajon mit ettek az ősemberek?

  • A vegetáriánusok azzal érvelnek, hogy a vadászat nehéz és kiszámíthatatlan eredménnyel járt mindig is, ezért jórészt növényalapú volt őseink étrendje, és csak alkalmanként került a tűzre hús.
  • A paleósok viszont már a nevükben is egyértelműen arra utalnak, hogy bizony őseink húst ettek hússal, persze azért gyűjtögettek különféle növényféléket, bogyókat is.

Akkor most mi az igazság? Melyik étrend az őseredeti, melyik illik leginkább a modern emberhez?

A válaszok nem kézenfekvőek. Már csak azért sem, mert legközelebbi főemlős rokonunk, a csimpánzok, hozzánk hasonlóan mindenevők, a gyümölcsök mellett esznek húst is (kisebb állatokat), úgy is mondhatnánk, hogy paleóznak. Velük szemben a másik főemlős rokonunk, a gorillák vegetáriánusok, mivel főleg növényeken élnek.

A feszítő dilemmát két műsorvezetőnk, Tapasztó Orsi és Jocó bácsi, valamint vendégünk, dr. Lichthammer Adrienn dietetikus, antropológus, élelmiszer-biológus, a Semmelweis Egyetem oktatója oldja fel, és válaszol többek között arra, hogy:

  • Ha nem telepedtünk volna le, és nem kezdtünk volna gabonákat termeszteni és állatokat tartani, mennyi embert lenne képes eltartani a Föld?
  • Vissza tudnánk-e ma térni vadászó-gyűjtögető őseink táplálkozásához?
  • Tudunk-e változtatni rajta, vagy ösztönösen változik az ízlésünk?

Tudjon meg többet az evésről, és ne hagyja ki a péntek délelőttönként az Indexen jelentkező Ma is tanultam valamit podcast legutóbbi adásait sem a titokról, a monogámiáról, a notórius későkről, a sziesztáról és a tükörről. Már csak azért sem, hogy ma is tanuljon valamit!

Naponta két gyémántot találnak a turisták a világ egyik leggazdagabb lelőhelyén

2023 szeptember 16., 09:18 Módosítva: 2023.09.17 10:35
133

A napokban robbant a hír, hogy milliókat érő gyémántot talált a földön egy hétéves amerikai kislány a Crater of Diamonds State Parkban, Arkansas államban. Aspen Brown az apjával és a nagyanyjával kószált a nemzeti parkban, amikor egyszer csak lehajolt, és felkapott egy zöldborsó nagyságú, fénylő követ az ösvényről.

Izgatottan mutatták meg a leletet a park személyzetének, akik készségesen megvizsgálták, és kijelentették, hogy Aspen drágaköve bizony gyémánt, egy aranybarna színű, csillogó fényű, 2,95 karátos komplett kristály, aminek nincs törött lapja, csak egy aprócska hasadék az egyik oldalán, és ez az egyik legszebb darab, amit az elmúlt években láttak.

Évente sok száz gyémánttal sétálnak el a turisták.
Évente sok száz gyémánttal sétálnak el a turisták.
Fotó: Arkansas State Parks

A család megköszönte az alapos tájékoztatást, majd a gyémánttal együtt kisétált a kapun, és boldogan hazafelé vette az irányt.

Tovább

Tudatmódosító varázserővel bír a tükör, na de mifélével?

2023 szeptember 15., 09:35 Módosítva: 2023.09.22 09:58
26

Tükröm, tükröm, mondd meg nékem... Megbabonázta mindig is az embereket és varázslatos pillanat lehetett, amikor őseink először belepillantottak egy nyugodt víztükörbe, és egy emberi arc köszönt vissza rájuk. Az első szembesülés a saját tükörképünkkel pedig jelentős pszichés hatással van mindenkire, mind a mai napig. 

A görög mítoszok Narcissusa például elbukott, miután beleszeretett saját tükörképébe egy tó vizében (narcisztikussá vált). Shakespeare 1595-ös színdarabja, a II. Richard pedig végleg elültette a mítoszt, hogy a tükör összetörése szerencsétlenséget hoz. Évezredeken keresztül szent tárgyaknak tekintették és mágikus erőt tulajdonítottak nekik. Nem is gondolnánk, hogy a ma már filléres, hétköznapi eszköz még az újkorban is luxusnak számított, és csak a leggazdagabbak engedhették meg maguknak. Tükröt készíteni ugyanis – egészen a közelmúltig – nem volt egyszerű. 

A mágikus tárgyba a két állandó műsorvezető, Tapasztó Orsi és Jocó bácsi néz most alaposan bele az Index nemrég indult podcastjének legújabb adásában, és tükröt tartanak arról, hogy:

  • pontosan miben rejlik a tükör varázsereje,
  • mi is az a nevezetes tükörteszt, kik mentek át rajta és kik nem,
  • valójában mit látunk bennük.

Lásson tisztán, torzításmentesen, tudjon meg mindent a tükörről, és hallgassa meg a péntek délelőttönként jelentkező Ma is tanultam valamit podcast legutóbbi adásait a titokról, a monogámiáról, a notórius későkről és a sziesztáról. Már csak azért is, hogy ma is tanuljon valamit!

 

Hallucinogén gombáktól válhatott értelmes lénnyé az ember

2023 szeptember 14., 20:03 Módosítva: 2023.09.15 20:12
917

Az emberiség egyik örökös és eddig megválaszolatlan kérdése, hogyan kerültünk ide, és váltunk érző, gondolkodó, beszélő, kreatív lényekké. Meg kellene fejteni persze azt is, hogyan alakult ki az univerzum, és jelenhetett meg az élet a Földön, de a kérdések kérdése akkor is az: honnan ered, és hogyan jött létre az emberi tudat, az a csak ránk jellemző képesség, ami megkülönböztet minket az összes többi földi élőlénytől.  

Nem tudjuk, pontosan honnan kaptuk vagy szereztük ezt a rendkívüli ajándékot. Elméleteink viszont vannak arról, miért válhattunk „értelmes” főemlőssé, és uraltuk le a bolygót. Az egyik legközismertebbek egyike, hogy az eszközhasználat emelt ki minket az állatvilágból, egy másik szerint a nyelv kialakulása és fejlődése jelentette a nagy ugrást értelmi evolúciónkban. 

A legeredetibb elképzelés azonban kétség kívül a „stoned ape”, azaz a „betépett majom”, pontosabban a „betépett főemlős” teória, amely szerint

emberré válásunk megértésének kulcsa a pszichedelikus szerek, különösen a pszilocibin gombák (varázsgombák) fogyasztásában rejlik,

és ezek hallucinogén hatása tette lehetővé őseink számára, hogy olyan fejlett kognitív képességeket fejlesszenek ki, mint például a nyelv és az absztrakt gondolkodás.

Tovább

Megdöbbentően sok szarvast és őzet gázolnak el a magyar utakon

2023 szeptember 9., 20:24 Módosítva: 2023.09.10 10:42
449

Meglepően sok, évente 15-20 ezer vadállatot gázolnak el az emberek a magyar utakon. Ez akkora szám, hogy az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai alapján bátran kijelenthető, hogy minden harmadik elhullott kisebb-nagyobb vad az aszfalton pusztul el Magyarországon (a lelőtt vadak száma ennél sokkal több, lásd a keretes írást). A 4600 fácán és az 5600 mezei nyúl legtöbbször csak kisebb károkat okozott a járművekben, esetleg összetörték a díszrácsot, nagy ritkán betörték a szélvédőt. De a 20 muflonnal, 430 vaddisznóval, 5800 őzzel és majdnem 1200 gím- és dámszarvassal már rázós lehetett a kéretlen fizikai kontaktus.

Bármikor, bármerről kiugorhatnak elénk a műútra,

több mint félmillió szarvas és őz él ugyanis szabadon

(az őzek vannak többen, 400 ezren). Annyira gyakoriak a vadgázolások, hogy voltak évek, amikor a közúti balesetek egytizede vadakkal volt kapcsolatos a Bakonyban

Nyár végén és ősszel még nagyobb az esélye, hogy keresztezik az utunkat (vagy mi az övéket?). Üzekednek ugyanis az őzek, és elkezdődött a szarvasbőgés szezonja is, és a szokásosnál nyugtalanabb állatok ilyenkor még annyira sem szabálykövetők, mint máskor. Elönti a bakokat és a bikákat a tesztoszteron, alig esznek, és semmi más nem érdekli őket, csak a suták és a tehenek, na és a potenciális vetélytársak. Vörös hormonköd ereszkedik rájuk, a szarvasbika mirigyei pedig átható szagkoktélt (afféle szerelmi feromont) árasztanak, amivel lehet, hogy feltüzelik a teheneket, de húsuk egy időre élvezhetetlenné válik.

Csak néznek ránk kőbálvánnyá meredten

Ahhoz, hogy elkerüljük velük a karambolt, nagy szerencsére van szükség, már csak azért is, mert leginkább sötétben mozognak, és tesznek a KRESZ-re, nem fognak megállni az út szélén körülnézni, hanem jó esetben fürgén átszaladnak a záróvonalon, és eltűnnek a sűrűben. Rossz esetben azonban megállnak az út közepén, és bámulnak ránk mereven, mozdulatlanul.

Tovább

Emberi létszükséglet, vagy csak ebéd utáni kajakóma a szieszta?

2023 szeptember 8., 09:47 Módosítva: 2023.09.14 08:18
104

Ledőlök egy kicsit, szunyókálok egy keveset délután, mert az felér egy újjászületéssel. Vagy mégsem? Ha nagyon belealszunk, éppen az ellenkezőjét érjük el, és fáradtabbak leszünk a nap további részében, mint előtte.

Kell-e egyáltalán szieszta? Csak mert mifelénk az istennek sem akar gyökeret verni ez a szokás, miközben nemcsak a mediterrán országokban, de az emberiség többsége is sziesztázik minden áldott nap, sőt vannak országok, ahol ezt tanítják is. Pedig óvodában nálunk kötelező, de sok gyereknek nem igazán fekszik a délutáni alvás.

Maga a szieszta kifejezés spanyol szó, és a latin hatodik órából származik. Abból a meggyőződésből, hogy ébredés után hat órával érdemes aludni egy keveset. Na de mennyit? Mert ahány kutatás, annyiféle eredmény: a néhány perces szendergéstől, a NASA által javasolt kereken 26 percig, a harvardi kutatók hatvanperces javaslatától a spanyolok, olaszok másfél órás szieszta rituáléjáig, amikor lehúzzák a rolót, bezárnak a boltok.

Most végre tiszta vizet önt a pohárba a két állandó műsorvezető, Tapasztó Orsi és Jocó bácsi vendége, dr. Purebl György pszichiáter alváskutató, a Magatartástudományi Intézet igazgatója, és olyan kérdésekre igyekszik választ adni végre, hogy:

  • Nem csak az ebéd utáni kajakóma miatt leszünk álmosak kora délután? És ez az egész sziesztamizéria csak egy fölfújt álprobléma?
  • Valóban ellentétes a 8 órás munkaidő az evolúció során kialakult természetes emberi bioritmussal?
  • Miért ne „akarjunk” elaludni?
  • De ha mégis bóbiskolnánk egy keveset, akkor mennyi az ideális szendergési idő? Tíz perc vagy másfél óra? És mit szólnak mindehhez a baglyok és a pacsirták?

Ne hagyja magát félrevezetni mindenféle tévhitektől, inkább tudja meg első kézből, mi kell a valóban pihent agyhoz. 

És ne hagyja ki a péntek délelőttönként jelentkező Ma is tanultam valamit podcast legutóbbi adásait sem a titokról, a monogámiáról és a notórius későkről. Már csak azért sem, hogy ma is tanuljon valamit!

Sötét bőrű emberek éltek pár ezer éve a Kárpát-medencében

2023 szeptember 1., 20:22 Módosítva: 2023.09.02 19:33

Kevés emberi vonás megosztóbb, mint a bőrünk színe. Ideológiák, rasszizmus, elnyomás, rabszolgaság, népirtás épült arra, hogy mennyire markáns – vagy éppen mennyire nem – az egyes embercsoportok bőrének eumelanin pigmentációja. És leginkább a „fehér” európai ember hivalkodott, és emelte magát piedesztálra sápadt színével a történelem folyamán. Mintha valami magasabb rendű, ősidőktől létező kiválasztottság hordozói lennének a fakó bőrű európaiak az emberiség színes népei között.

Éppen ezért okozott óriási meglepetést minden idők legrégibb, teljes épségben megtalált emberi holttestének legújabb genetikai vizsgálata. Az Ötzi névre keresztelt férfi jégbe fagyott, majd onnan kiolvadt múmiáját 1991 szeptemberében fedezte fel két német túrázó Olaszország és Ausztria között, a dél-tiroli Ötz-völgyi-Alpokban, 3200 méter magasan. Akkoriban még nem voltak megbízható genetikai módszerek, de később több tucat kutatócsoport vizsgálta át tüzetesen Ötzi DNS-ét, és szép lassan kikerekedett a Jégember kiléte (lásd keretes írás).

Most azonban újra elővették a hegyi vadászt, és kiderült, hogy Ötzi nem egy sápadt bőrű férfi volt, világos árnyalatú, dús hajzattal, ahogyan azóta is ábrázolják őt, hanem

egy sötét bőrű, fiatalon fekete hajú, de erősen kopaszodó rézkori ember.

És az is kiderült, hogy nem a korábbi vizsgálatokat végezték trehányan, hanem az akkor elemzett genomja volt modern emberek DNS-ével erősen szennyezett. És persze a genetikai vizsgálati módszerek is rengeteget fejlődtek tíz év alatt.

Tovább

Szórakoznak velünk, vagy nem tehetnek róla a notórius késők?

2023 szeptember 1., 09:55 Módosítva: 2023.09.08 15:52
143

Legendás elkésőként emlékeznek Marylin Monroe-ra, vagy éppen a Guns N' Roses frontemberére, Axl Rose-ra, aki ezt a műfajt is csúcsra járatta, többek között a 2006 májusi budapesti koncertjén is, amikor majdnem négyórás csúszással jelent csak meg a színpadon.

De nemcsak sztárok allűrje ez az idegesítő szokás, hanem mindennapi emberek tömegeié is. Mindenki ismer ugyanis notórius későket, akik – történjen bármi, vagy épphogy ne történjen semmi rendkívüli, akkor is – örökké elkésnek. 

Nyilván bármikor közbejöhet bármelyikünknek egy tőlünk független, kikerülhetetlen vis maior esemény, a notórius késők azonban abban különböznek az alkalmiaktól, hogy őket rendszeresen akadályozza valami – vagy éppen több minden is egyszerre.

Na de miért képtelenek pontosak lenni a megátalkodottan elkésők a kellemetlen következmények és a retorziók ellenére is 

Az irritáló szokás rejtőzködő okait a két állandó műsorvezető, Tapasztó Orsi és Jocó bácsi járja körül az Index nemrég indult podcastjének legújabb adásában, amelyben kutatók meglepő felismeréseivel felvértezve válaszolnak olyan feszítő kérdésekre, mint: 

  • Szórakoznak velünk, vagy nem tehetnek róla, és meg kell őket értenünk, hogy állandó időzavarban élnek? 
  • Netán a személyiségjegyeinktől függ, hogy mennyire vagyunk pontosak?
  • Vagy csak szimpla slendrián hozzáállásról van szó, amelyen könnyen változtatni lehet?

Leplezze le a notórius későket, és ne késlekedjen meghallgatni az adást, már csak azért sem, hogy ma is tanuljon valamit!

És ne hagyja ki a péntekenként jelentkező Ma is tanultam valamit podcast legutóbbi adásait sem a titokról és a monogámiáról:

(Borítókép: Tapasztó Orsolya és Balatoni József. Fotó: Németh Kata / Index)

Nyakunkon az újabb válság, hogyan csináljunk aranyat?

2023 augusztus 30., 09:52 Módosítva: 2023.08.30 17:53

Nyakunkon az újabb válság, a Forbes előrejelzése szerint a globális krach 2023 végén vagy 2024 elején következik be, ugyanis a monetáris politika változásai és azok valós gazdasági hatásai között jellemzően egy év telik el. Más pénzügyi szakemberek szerint korábban érkezik majd a világban recesszió, de az szinte biztos, hogy 2023 az eddiginél is nagyobb gazdasági visszaesést hoz.

Spórolás, kuporgatás, takarékoskodás vár ránk és megint véget ér az aranykor, amikor bármit megvehetünk. Mit tesz ennek tudatában az előrelátó polgár? Elkezd gondolkozni, hogy miből álljon vagyonkája, ha esetleg a délszláv háborúhoz hasonlóan (mikor Jugoszláviában 1993 októberétől 1994. január végéig 5 billiárd százalék volt az infláció) a mostani háborús időkben is elértéktelenedik a pénz. Mi az, ami helyettesítheti a ropogós bankót? Hát persze hogy az arany!

Néhány évvel ezelőtt a South China Morning Post adta hírül, hogy korunk új alkimistáinak, a tudósoknak sikerült rézből aranyat, vagy azzal majdnem megegyező anyagot előállítani. A kísérletek során argongázzal „ütköztettek” rezet és létrejött az új matéria, ami hasonló tulajdonságú, mint az arany, így kiválthatja a nemesfémet az elektronikai iparban. 

Tovább

Almási Kitti a monogámiáról: Mindennap szembejön valaki, aki jobb nálunk

2023 augusztus 25., 08:43 Módosítva: 2023.09.04 16:52
164

Olyan korban élünk, ahol a „holtomiglan, holtodiglan, míg a halál el nem választ” ellenére a házaspárok legalább fele elválik, és mérvadó kutatások szerint az emberek túlnyomó többsége életében legalább egyszer hűtlen lesz a társához.

Meredek arányok ezek és azonnal felvetik a kérdést: alapvető természetünk része lenne a monogámia, vagy éppen ellenkezőleg: idegen tőlünk a hűség, és a kulturális változások miatt egyre kevésbé akarunk erőfeszítéseket tenni egy hosszú távú kapcsolatért, az ezüst- és aranylakodalmakat pedig inkább meghagyjuk romantikus történelmi népszokásnak?

Ezekre a mindenkit érintő kérdésekre ad választ Tapasztó Orsi és Jocó bácsi mostani vendége, Almási Kitti klinikai szakpszichológus, számos nagy sikerű könyv, köztük a Hűtlenség – ...és ami mögötte van című könyv szerzője.

  • Miért akad meg, bomlik fel sok kapcsolat fél-egy év után?
  • Igaz-e a közkeletű állítás, hogy a férfiakat a szex, a nőket inkább az érzelmi körítés érdekli jobban egy kapcsolatban?
  • Kell-e és egyáltalán lehetséges-e monogámnak maradni a 21. században?

Mindent a monogámiáról és ami mögötte van. Ne hagyja ki, és tanuljunk együtt ma is valamit!

És ne hagyja ki a Ma is tanultam valamit podcast legutóbbi adásait sem, a titokról és a notórius későkről:

(Borítókép: Almási Kitti. Fotó: Németh Kata / Index)

Ezért szeretjük a benzinszagot, pedig nem kellene

2023 augusztus 20., 10:31 Módosítva: 2023.08.21 15:14
183

Normális esetben semmi érzéki élvezni valót nem szabadna találnunk egy olajfinomítóban készült, paraffinokból álló szénhidrogénelegyben, egy több száz szerves vegyületből álló, fokozottan robbanásveszélyes folyadékban. Mégis, a legtöbben kénytelenek vagyunk beismerni, hogy ha csak nem kipufogógáz-felhőben állunk, kellemesnek találjuk a tankoláskor kifröccsenő pár csepp üzemanyag azonnal megcsapó, jellegzetesen édeskés-csípős illatát. 

A szokatlan vonzalmat a kémiai koktél vegyületseregletének egyik szerény molekulája, egy színtelen szerves oldószer, a benzol okozza. Nevére esetleg, talán homályosan emlékezhetnek páran a kémiaórákról, még ha más nem is rémlik, mint hogy ez a legegyszerűbb aromás szénhidrogén, amely ráadásul gyűrű alakú molekulákból áll (benzolgyűrű). Szaga semmi mással sem összetéveszthető csípős, szúrós aroma, és ha egyszer megéreztük, egy életre azonosítani fogjuk harsány bukéját. 

Jellegzetes odora annyira átütő, hogy még a híresen gyatra emberi orr is megérzi belőle a legkisebb mennyiséget is (vajon milyen szagcunamit érezhetnek a több tízezerszer annyi szaglóreceptorral szimatoló kutyák a benzinkutakon?).

Tovább

Az örök élet titkát keresték, de a tűzijátékot találták fel

2023 augusztus 20., 06:55 Módosítva: 2023.08.20 14:54
68

Tűzijátékot először valószínűleg Kínában lőttek fel az égre a 11. században, amikor feketelőport robbantottak pergamencsövekből. A kínai hiedelem szerint a tűz és a hangos zaj elkergeti a rossz szellemeket, a szikra jó jel, a füst pedig pozitív környezettel ellensúlyozza a szellem negativitását. Feltételezések szerint az örök életet adó szer kutatása során salétrom és méz keverékét gyújtották meg, hogy gyógyító füstöt keletkeztessenek. Így fedezhették fel a feketelőport, illetve annak egy korai verzióját.

Művészi lövöldözés

A 10. században állítólag a szerzetes Li Tian próbálta elsőként elűzni a gonosz szellemeket szén-, salétrom- és kéntartalmú bambuszlövedékekkel, majd a szegények felvidítására is ő rendezett tűzijátékot, ami annyira bejött, hogy a látványosság el is űzte a nyomorúságot – szerinte akik látták, egy csapásra jómódúak és boldogok lettek. A 12. században uralkodó Szung dinasztia alatt pedig meg is született az első írásos feljegyzés a feketelőpor petárdában történő alkalmazásáról.

Tovább

Miért áruljuk el kényszeresen a ránk bízott titkokat?

2023 augusztus 18., 17:33 Módosítva: 2023.09.04 16:54
52

„Három ember csak úgy tud megőrizni egy titkot, ha kettő közülük halott” – mondta Benjamin Franklin, az Egyesült Államok egyik alapító atyja, polihisztor, amit Stephen King amerikai bestselleríró tovább gondolt, mondván: „Ketten is csak akkor tarthatnak titkot, ha az egyikük halott”. George Orwell angol író tovább emelte a tétet, és elment a falig, mert szerinte ha titokban akarunk tartani valamit, akkor még önmagunk elől is el kell titkolnunk, különben előbb-utóbb biztosan kibökjük valakinek. 

Valójában akárhogyan is szépítjük, 

csak idő kérdése, hogy előbb-utóbb megosszuk titkainkat valakivel. 

De vajon miért teszünk ilyesmit? Hiszen a nagy rejtegetés után az önkéntes kitárulkozásnak nem sok értelme van.

A rejtélyről Tapasztó Orsi és Jocó bácsi rántja le a leplet az Index most induló új podcastjében. Kapaszkodjanak erősen, mert meglepő és kicsit sem hízelgő dolgokat derítettek ki kutatók rólunk, vagyis a Homo sapiensről. És figyelmeztetnek mindenkit, hogy ne gondoljunk a jegesmedvére! 

Nincs több titok a titkokról. Tanuljunk együtt ma is valamit! És hallgassa meg a titkokat a monogámiáról és a notórius későkről is:

(Borítókép: Balatoni József és Tapasztó Orsolya. Fotó: Németh Kata / Index)

Startol a Ma is tanultam valamit podcast

2023 augusztus 17., 16:26 Módosítva: 2023.10.10 13:07
9

Eldördült a startpisztoly, indul az Index és a Betone közös podcastje, a Ma is tanultam valamit. A népszerű Index-rovat beszélgetős műsoraiban – ahogyan a Ma is tanultam valamit-cikkekben és -könyvekben is – mindenkit érintő hétköznapi kérdésekre keressük szórakoztatóan a tudomány válaszait.

A két állandó műsorvezető az összeszokott podcastpáros, Tapasztó Orsi és Jocó bácsi (Balatoni József). Orsi fizikus kutató és mentálhigiénés szakember, Jocó történelemtanár, és mindketten influenszerként is ismertek.

  • Vajon miért áruljuk el – előbb-utóbb – a ránk bízott titkokat? Annyit elárulunk, hogy tudósok szerint az a titok, hogy nem szabad a jegesmedvére gondolni!
  • De szó lesz a monogámiáról és a hűtlenségről, valamint a szerelem biokémiájáról,
  • a notórius későkről, a csalfa időérzékről,
  • a tükörről, a feledékenységről, a sziesztáról és arról,
  • hogy az ember természeténél fogva agresszív-e, vagy sem. 
Tovább

Donald Trumpot is ez tette gazdaggá, de mégis, hogyan működik?

2023 augusztus 7., 19:39 Módosítva: 2023.08.08 15:58
39

Az idősebbek még emlékezhetnek arra, hogy húsz éve itthon is mindenki a feng shuiról beszélt. Aztán valahogy ez a lakberendezési stílusnak kikiáltott trend alábbhagyott, ma pedig már csak térkultúra témájú magazinokban találkozhatunk vele elvétve, vagy vicces ingatlanhirdetésekben – bár azt sem ma adták fel, hogy „az ingatlan a kambodzsai feng shui szerint lett lelakva és az Ön álmainak megfelelően varázsolódhat újjá.”

A tévhitekkel ellentétben a feng shui nem mágia vagy rejtély, babona vagy vallás, nem mutat utat a jövőbe és nem oldja meg az ember szerelmi életét sem. De tudunk néhány igen sikeres emberről, aki alkalmazza, ilyen például Richard Branson, Bill Gates, vagy Oprah Winfrey. Donald Trump úgy nyilatkozott róla: „Én nem hiszek a feng shuiban, de tudom használni, mert neki köszönhetem a pénzemet!”

Tovább

Így lehet ön is titokban lottómilliárdos

2023 augusztus 6., 19:54 Módosítva: 2023.08.07 20:10
725

Ki nem gondolkodott már el azon, mihez kezdene, ha egyszer csak százmilliókat vagy milliárdokat nyerne a lottón vagy más szerencsejátékon? Röpködnek ilyenkor a titkos vágyak, hogy mire költenénk először, és a legtöbben határozottan kijelentjük, márpedig bennünket biztosan nem kapna el a gépszíj, nem szédülnénk bele a hirtelen ölünkbe hullott határtalan lehetőségekbe, és bizony igenis megfontoltan, hűvös fejjel, mindent gondosan el- és megtervezve használnánk fel a tengernyi pénzt. Na persze semmiképp sem az összeset, értelmes ember ilyet nem tesz. 

És azt is azonnal leszögezzük, hogy semmi esetre sem kürtölnénk világgá hatalmas szerencsénket, nehogy zsarolók célpontjaivá váljunk, és hogy elkerüljük a hirtelen felbukkanó és körénk gyűlő „baráti” tömegek számító sürgölődését. 

Vigyázat, könnyen milliárdosok lehetünk!

A hirtelen meggazdagodás „veszélyét” akár még „fenyegetőnek” is vélhetjük, ha azt nézzük, hogy 2021-ben öt milliárdos, harminckettő százmilliós és több mint 3800 milliós szerencsejáték-nyeremény duzzasztotta fel a bankszámlákat. 2022-ben pedig szintén öten váltak milliárdosokká, egyikük december 9-én minden idők legnagyobb hazai Eurojackpot-nyereményével, több mint bruttó 31 milliárd forintjával – inkognitóban persze – felkerült a 100 leggazdagabb magyar listájára. Tizenkilencen százmilliókat, 4383 honpolgár pedig milliókat söpört be, és ha most eltekintünk a milliós összegek gyorsan inflálódó értékétől, és csak a százmilliós és a milliárdos nyereményeket vesszük, akkor is csak

az elmúlt két évben több mint hatvan fővel gyarapodott a szerencsés tehetősek klubja.  

Na de mi lett az álmodozások közepette tett határozott fogadalmakkal?

Tovább

Így itta Beethoven a kávét, és más őrült kávézási szokások

2023 július 31., 06:46 Módosítva: 2023.08.01 06:52
549

Nem sokan vitatják, hogy a koffein a világ legelterjedtebb pszichoaktív drogja, a fehér, kristályos vegyülettel csak az etanol veszi fel a versenyt. Ahogyan az alkoholért, a kávéért is az emberiség fele bolondul, annyira, hogy becslések szerint 500 milliárd csésze kávé fogy el évente. A borhoz hasonlóan átitatta és megtermékenyítette a történelmet, és azt tartják róla, hogy alaposan felpörgette a felvilágosodás korát és az ipari forradalmat.

A legendás felvilágosult francia író-gondolkodó, Voltaire, például nemcsak minden idők legnagyobb szerencsejátékosa volt, aki szó szerint kijátszotta a francia állami lottót 1730-ban és meggazdagodott, hanem minden idők legmasszívabb kávéfüggője is, napi 40-50 csészével. Kellett neki az energiabomba, mert feljegyzések szerint napi 18 órát töltött írással vagy diktálással, melynek eredménye több mint ötven színdarab, tucatnyi tudományos és filozófiai értekezés és mintegy 20 ezer levél. Habár a szintén luxuscikknek számító csokoládéval dobta fel a fekete levet, már akkoriban is figyelmeztették az orvosok, hogy kissé sok lesz ennyi a jóból, az öntörvényű filozófus őrájuk sem hallgatott és 83 évig élt.

Kortársa,Johann Sebastian Bach is súlyos kávéfüggő hírében állott, olyannyira, hogy egy zeneművet szentelt az imádott italnak. Az 1730-as években írt Kávékantátája az akkoriban felpezsdülő szabadszájú kávéházi élet körül felhorgadó maradi felháborodást gúnyolja ki. A történetben egy apa akarja leszoktatni lányát a kávéivásról, de fenyegetései nem ijesztik meg őt. A lány azonban megígéri, hogy lemond a bűnös italról, ha apja férjet szerez neki. Egyetlen feltétele van: csak olyan férfi jöhet szóba, aki megengedi neki, hogy annyi kávét ihat, amennyit csak akar.

Tovább

Miért billentjük meg a fejünket, amikor fényképeznek?

2023 július 29., 19:10 Módosítva: 2023.07.30 16:27
86

Talán észre sem vesszük, amikor a közösségi oldalak képeit nézzük, de a legtöbben félrebillentik fejüket a fotókon. Vagy ha fotózunk valakit, akkor sokan automatikusan ezt teszik. Feltűnt ez a különös testbeszéd a kutatóknak is, és miután joggal feltételezték, hogy nem fájhat ennyi embernek a nyaka, feltették a kézenfekvő kérdéseket: öntudatlan emberi cselekvés a fejhajlítás, vagy netán szándékos? A digitális kor fotókészítési láza hívta elő ezt a pózt, vagy már korábban félrehajtották fejüket a portréalanyok?

Nem aprózták el a kutatók, amikor az utóbbi kérdésre keresték a választ: tizenegy, 14. és 20. század közötti, művészettörténetileg jelentős alkotó festményein látható 1498 emberi alakot vizsgáltak meg, hogy megtudják, vajon mennyire új keletű ez a gesztus. Az első portréfestőnek tartott itáliai Simone Martini mellett Hubert van Eyck, Holbein, Carracci, Velazquez, Rembrandt, Jan von Eyck, Degas, Cèzanne, Klimt és Modigliani portréit nézték és mérték meg alaposan, és jutottak érdekes eredményekre:

Tovább

Az ember, aki legtovább bírta víz nélkül

2023 július 27., 20:07 Módosítva: 2023.07.28 12:49
42

Napokon keresztül figyelte a világ a 2023. februári földrengéssorozat okozta katasztrófát Törökországban és Szíriában. A 7,8-as erősségű rengésekben több mint 50 ezren haltak meg, több mint 160 ezer épület omlott össze vagy rongálódott meg súlyosan, és 520 ezer lakás vált lakhatatlanná.

Azonnal felmerült a kérdés: vajon meddig képesek életben maradni az áldozatok a törmelékek rabságában? Meddig lehet reménykedni, hogy találnak túlélőket a romok alatt?

Sokan azonnal meghaltak a rájuk omló épületrészek súlya alatt. Vagy ha mégsem, akkor percek alatt megfulladtak a levegőtől elzárt üregekben. Vagy kaptak ugyan levegőt, de egy-két nap alatt szomjan haltak. Ennek ellenére nyolc nappal a katasztrófa után még mindig sikerült kilenc embert élve kimenekíteni, köztük egy 26 éves tanárnőt, de még tíz nap múlva is élve találtak egy 17 éves lányt, sőt 12 nap elteltével is kiemeltek egy házaspárt és 12 éves gyermeküket a romok alól. És ez valóságos csoda volt. 

Tudományos megegyezés szerint a túlélési idő becslésére nagy általánosságban jól használható a „három szabály”, miszerint oxigén nélkül három percig, víz nélkül három napig, étel nélkül három hétig lehet életben maradni.

Persze ezek az időtartamok nem érvényesek, ha megsérült az áldozat, vérveszteség esetén ugyanis még a 24 órás túlélés is kérdéses. Ugyanígy erősen befolyásolja a kilátásokat az időjárás, 40 fokos hőségben például akár órák alatt kiszáradhat az emberi szervezet. A 8-12 napos túlélések ezért szinte hihetetlenek.

Tovább