A száraz Szahara buja zöld tájjá változhat?

március 4., 08:10 Módosítva: 2022.03.05 08:35
180

A Szahara a világ legnagyobb forró sivataga, és összességében a harmadik legnagyobb sivatag az Antarktisz és az Északi–sark hideg sivatagai mögött. A Szahara a Föld egyik legzordabb környezete, 9,4 millió négyzetkilométert fed le, körülbelül akkora területet, mint az Egyesült Államok, és az afrikai kontinens csaknem egyharmadán terül el. A sivatag neve az arab ṣaḥrā szóból ered, ami sivatagot jelent .

A Szaharát nyugaton az Atlanti-óceán, keleten a Vörös-tenger, északon a Földközi-tenger, délen pedig a Száhel-övezet határolja. Területe tíz országot (Algéria, Csád, Egyiptom, Líbia, Mali, Mauritánia, Marokkó, Niger, Szudán és Tunézia), valamint Nyugat-Szaharát öleli fel.

Tovább

Évtizedekig nem tudott mit kezdeni a világ a körforgalmakkal

március 3., 11:46 Módosítva: 2022.03.04 08:16
83

Bár a körforgalom méterben nagyobb távot eredményez az egyenes útnál, sok esetben mégis a gyorsabb haladást biztosítja, és a közlekedést is biztonságosabbá teszi. De honnan származik, mi a pontos célja, mennyire elterjedtek ezek a közlekedési megoldások a világon, és melyek a legextrémebb körforgalmak? Cikkünkben erre keressük a választ.

A gyalogosoknak szánták

A fejlett országokban szinte alig van olyan ember, aki életében legalább egyszer ne látott volna körforgalmat, tanuló vezetőként pedig ne esett volna kétségbe azok használatától. Ennél is többen lehetnek viszont azok, akiknek fogalmuk sincs róla, hogy ezt a közlekedési megoldást mely nemzet, mikor és milyen célból alkalmazta először. Pedig a körforgalom nem egy túl régi találmány: kifejezetten forgalomszabályozási szempontból az elsőt 1910-ben alakították ki Angliában, miután az akkori járművek (lovas szekerek, fiákerek, illetve néhány automobil) valósággal ellepték a szigetország útjait. Érdekesség azonban, hogy a hosszúkás kört vagy pirulaszerű központot nem feltétlenül az autósoknak, inkább gyalogosok szigetének szánták. Hazánkban (például Nyírbátorban) és Európa más országaiban is voltak hasonló megoldások, de ezek még nem igazán hasonlítottak a ma is ismert, korszerű változatokhoz.

Fontos megjegyezni, hogy a körforgalmak nem váltak rögtön divattá, arra csak az 1960-as években került sor. Ekkor –szintén az Egyesült Királyságban – pezsdült fel az élet: a Közlekedéskutatási Laboratórium mérnökei átalakították és egységesítették az ország körforgalmait. A szakemberek kidolgozták az elsőbbségi szabályt, és feltalálták a mini körforgalmat.

Tovább

Álmos vezér alapíthatta Kijevet?

március 1., 18:05 Módosítva: 2022.03.02 17:43
1535

Meglepő kérdés, de több magyar történész komolyan elgondolkodott már azon, hogy az éppen Etelközben táborozó magyar törzsfők uralkodtak az ősi Kijevben. Köztük is a honfoglaló magyarok egyik vezetője, Árpád fejedelem apja, Álmos vezér, és komoly köze lehetett a Kijevi Nagyfejedelemség megalapításához (882). De legalábbis azt állítják, hogy az etelközi magyarok szinte hazajártak Kijevbe.

Álmos vezér
Álmos vezér
Fotó: Wikipédia

Felmerül máris két újabb kérdés: ha így lett volna, akkor miért nem tudtunk eddig erről? Ha pedig nem, akkor hogyan merülhetett fel efféle gondolat? Már csak azért is erős ez a feltételezés, mert a Kijevi Rusznak is nevezett nagyfejedelemség szerepe történelmi jelentőségű volt, ők alapították Kelet-Európa első szervezett államát, amely hatalma csúcsán jóformán egész Kelet-Európát uralta, és Ukrajna mellett Oroszország és Fehéroroszország is történelmi és kulturális előzményének tekinti a Dnyeper menti várost.

Tovább

A közlekedés forradalma, avagy a pillanat, amikor a történelem ráfordult az autópályára

február 24., 16:07 Módosítva: 2022.02.25 17:13
0

Kiépített utak ugyan már az ókori Mezopotámiában is léteztek, és az asszírok, a perzsák, majd az ókori görögök és rómaiak is rendelkeztek velük, még korántsem hasonlítottak mai formájukra. Az akkori emberek pedig bizonyára álmukban sem gondolták, hogy egyszer félredobjuk a lovainkat, és egy sokkal hatékonyabb közlekedési eszközt választunk. Márpedig így történt, az automobilok apránként átvették a hatalmat a közlekedés felett, majd igazi forradalmat váltottak ki. Előbb megjelentek a közforgalmú kiépített utak, amelyeket a gyorsforgalmi autóutak követtek.

Tovább

Miért nem hallanak minket a földönkívüliek?

február 20., 10:59 Módosítva: 2022.02.21 09:48
148

Hatvan éve keressük őket mindenfelé az Univerzumban, de kiáltásaink – eddig – süket fülekre találtak. Pedig a tudósok között teljes az egyetértés, hogy annyira idős az Univerzum, és csak a galaxisunkban, a Tejútrendszerben legalább 100 milliárd csillag ragyog (körülötte legalább egy bolygóval), hogy nagy a valószínűsége annak, hogy rajtunk kívül más intelligens élet is létezik valahol.

Az úttörő Frank Drake csillagász rádióteleszkóppal 1960-ban két közeli (szabad szemmel is látható), Napunkhoz hasonló csillagot célzott meg, és feszülten figyelt. Mindhiába. Aztán Carl Sagan sztárcsillagásszal együtt 1974-ben kikiáltottak a világűrbe. Ez volt a nevezetes arecibói üzenet, az emberi faj első, rádióteleszkóppal (Arecibó, Puerto Rico) kibocsátott kódolt névjegye,  „Itt vagyunk, hallotok minket?” üzenete, és a 25 ezer fényévnyire lévő Messier 13 nevű gömbhalmaz felé irányult. De megint csak síri csend.

Tovább

Piros színre támad az agresszív operaénekes

február 19., 13:06 Módosítva: 2022.02.20 11:07
97
Azok a szerencsések, akik kertes házban élnek, gyakran találkozhatnak egy kis, piros hasú, könnyű léptű, harmonikus mozgású madárral, a vörösbeggyel. Ha a cinkék, verebek, galambok engedik, az apró szárnyas szívesen lakmározik a madáretető magjaiból, de egyébként nem vegyül a többiekkel. Mit tudunk erről az elegáns színezetű, individuális, gömbölyű madárról?

A vörösbegy a verébalakúak rendjébe és a légykapófélék családjába tartozik. Magányos trillázó, márciustól már hallani szép énekét, és ugyan békés kis madárnak tűnik, de a területét erőnek erejével védi, ha veszélyt érez. Vonuló madár, a nálunk telelők többnyire Észak-Európából érkeznek hozzánk.

Robin legendája

A vörösbegy az angolok mitikus madara, akit Robinnak kereszteltek el. A hozzá kapcsolódó legenda szerint eredetileg minden vörösbegy barna volt, de mikor Jézust keresztre feszítették, egy vörösbegy repült oda hozzá, és kezdett el énekelni, hogy így enyhítse szenvedését. Jézus vére festette meg a madár mellkasát, azóta vörös a tollazata. Egy másik történet szerint a vörösbegyek tolla azért változott vörössé, mert megperzselődtek a purgatóriumban, mikor vizet vittek a szenvedőknek.

Az igazság azonban az, hogy vöröses színe tollszerkezetének egyedi struktúrájától függ.

Ha még alaposabban utánanéznénk a vörösbegy történetének, Simon Goodall European Robin című könyvében többet is olvashatunk róla.

Tovább

Miért zsugorodott össze a macskák agya?

február 17., 21:37 Módosítva: 2022.02.18 18:23
160
A macskák talán legokosabb háziállataink. Igaz, általában nem azt csinálják, amit szeretnénk, nem hallgatnak senkire, és úgy általában az az attitűdjük, hogy ők mindent jobban tudnak. És ez a macskaagy már egy összezsugorodott, lebutított verzió.

Egyedül az emberre jellemző, hogy más élőlényeket, állatokat módosítani próbálunk, hogy jobban megfeleljenek szükségleteinknek, igényeinknek. Ezt hívják háziasításnak, aminek során tudatosan alkotunk a vadon élő fajokból házias élőlényeket.

A legismertebb példa természetesen a Canis lupus familiaris, a jó öreg házi kutya, amely legalább 12 ezer éve vagy még sokkal régebb óta velünk van, de genetikailag mindig is farkas marad. Az ember kiválasztotta a neki tetsző tulajdonságait, játékos karakterét, hűségét, engedelmességét, a vele való könnyű kommunikációt, és erre erősített rá.

Tovább

Egy maroknyi zseninek köszönhető a Homo sapiens technikai diadala

február 16., 21:47 Módosítva: 2022.02.17 12:52
130

A törzsfejlődés során az ember lassan, de biztosan eszközhasználó lénnyé fejlődött, konkrétabban olyan lénnyé, aki eszközök nélkül teljesen elveszett, szemben főemlős rokonainkkal, akik – ha kell – eszközöket használnak, de egyébként jól elvannak tetvészéssel egy bokor alján. A mi eszközeink azonban nem akármilyenek: zseniálisak.

A tudósokat mindenesetre időről időre váratlanul érik a főemlősök váratlan technikai jellegű kilengései, mint az ágról lándzsával halászó orangutánok vagy az amazóniai kapucinus majmok, amelyek kőtörő rituálékat végezve pengeéles pattintott köveket állítanak elő, amikkel egyébként egy cseppet sem törődnek, mivel csak a paraziták ellen védő és ásványokban gazdag kvarcport akarják felnyalni.

Tovább

Félálomban tényleg bármire képesek vagyunk?

február 8., 05:39 Módosítva: 2022.02.09 10:19
44

Mindannyiunkkal megtörténhet, hogy elbóbiskolunk, majd pár másodperc múlva, még mielőtt álomba merülnénk, hirtelen felriadunk. Innentől két dolgot teszünk (kivéve, ha vezetés közben történik mindez, mert akkor alaposan megijedünk): visszaalszunk, és álomba szenderülünk. Vagy azonnal éberré válunk, mert beugrott végre a rég keresett megoldás egy fogós problémára. Heuréka!

Salvador Dalí felriadásaikor például ecsetet ragadott. Igaz, előtte egy kanalat tartott a kezében, pusztán azért, hogyha elszunyókálna, akkor a leeső kanál csörgése felébressze őt. Úgy mesélte, hogy ezzel a módszerrel szerzett ihletet és látott szürreális víziókat, amelyeket,

miután vélhetően megpödörte kackiás bajuszát,

ott helyben, azonnal vászonra is varázsolt.

Nem lehet, hogy csak lódított a látomásos művész? Miért ébresztgette fel magát kanálcsörömpöléssel alkotás közben? Miért nem aludt egy jót, aztán reggel szépen, kipihenten lefestette volna álmait?

Tovább

Tudja, melyik volt minden idők legvéresebb állatirtása?

február 5., 12:42 Módosítva: 2022.02.06 14:43
141

Már több mint száz év eltelt azóta, hogy Martha, miután elvesztette párját, George-ot, 1914. szeptember 1-jén szomorúan meghalt. Pedig a Cincinnati Állatkert mai értéken 23 ezer dolláros jutalmat ajánlott fel annak, aki társat talál neki, de senki nem járt sikerrel. Testét kitömték, és szobrot emeltek a madárnak, Martha ugyanis az utolsó élő vándorgalamb (Ectopistes migratorius) volt a világon.

Az egészben az a furcsa, hogy ötven évvel korábban még sok milliárd utasgalamb szelte Észak-Amerika egét. Olyan méretű kolóniákban éltek, hogy beszámolók szerint hosszú órákra elsötétítették a napot, amikor elrepültek az emberek felett. John James Audubon, a híres természettudós és ornitológus írta le először ezt a galambfajt 1833-ban. Ő jegyezte fel, hogy látott akkora sokadalmat is, ami három napra napfogyatkozást idézett elő.

Tovább

A perzsák és a kínaiak kezdték, de a rómaiak voltak az útépítés sztárjai

február 4., 17:16 Módosítva: 2022.02.05 17:36
145

Talán nincs olyan ember Magyarországon, aki ne bosszankodott volna kátyúk miatt, vagy ne tett volna kelletlen megjegyzést az utak minőségére. Esetleg a kettőt egyszerre. Persze ezek a problémák azért nem általánosak, az építőipar ezen ágazata folyamatosan fejlődik. De vajon honnan ered az útépítés tudománya, s melyek a mai fejlesztési irányok? Cikkünkben erre keressük a választ.

Az elmúlt években rengeteg sztori terjengett a neten arról, hogy egy-egy hazai aszfaltcsík foltosabb, mint a koldus kabátja, de akadt olyan eset is, amikor civil döntött úgy, hogy maga aszfaltozza le az utcát, ahol lakik. Meg is tette, de bizonyára nem volt tisztában vele, hogy alapesetben ez az egyszerűnek tűnő feladat (értsd: útépítés) mennyire komplex tervezést és áldozatos munkát igényel, a nyersanyagról és erőforrásokról nem is beszélve.

Tovább

31 éve kaptak választójogot a nők Európa szívében

január 30., 17:54 Módosítva: 2022.01.31 19:01
166

Az általános választójog egyike azoknak a történelmi vívmányoknak, amelyeket a nyugati polgári demokráciák vezettek be, és ma már nem sokan kérdőjelezik meg, hogy bizonyos megkötésekkel (például büntetett előélet, beszámíthatóság stb.) minden állampolgárt megillett. Nem is olyan rég azonban még jócskán a kivételek között szerepelt az is, ha valaki nem volt férfi, és csak kevesek tartották igazságtalannak ezt a megkülönböztetést.

Hosszú út vezetett idáig, a szüfrazsettek punkos világától egészen a hippik matriarchátusáig vagy a krisnásokig, ahol kopaszra nyírt indignálódott fiúk vezetik a díszfelvonulásokon a szent marhákat a szárikban vonuló felkent papnők mögött. De már csak egyetlen ország maradt a világon, ahol kirekesztik a nőket. Nem is gondoltuk volna, hogy hol. Alaposan meghökkenhetünk akkor is, ha megtudjuk, hol és mikor engedték utolsóként az urnákhoz a nőket Európában.

Tovább

Közel húsz évet dolgozott a leghosszabban szolgáló színházi egerész

január 25., 11:46 Módosítva: 2022.01.26 09:54
610

Évszázadokon át nem volt olyan magára valamit is adó angol színház, melynek ne lett volna saját színházi egerésze. A posztot értelemszerűen macskák töltötték be, akiknek más feladatai is voltak amellett, hogy a rágcsálókat pusztították: a színészek és a rendezők szerencsehozónak tartották a cicákat, az állatok nyugodt habitusa pedig segített a lámpalázon is. Emellett a macskák néha színészi babérokra is törtek, volt köztük, amelyik rendszert csinált belőle, hogy előadás közben besétált a színpadra.

Utóbbi volt Beerbohm, egy cirmos hím Londonban, aki a Gielgud (akkor még Globe) Színházban élt és dolgozott. Arról megoszlanak a vélemények, hogy a cirmos a színházban született-e, vagy csak odakerült az 1974–75-ös szezonokban (a Stage színházi hetilap szerint a ’76-osban), de az biztos, hogy 1991-ig a színházban élt és dolgozott, s 1995 márciusában bekövetkezett haláláig a társulat állandó tagja volt.

Tovább

Mit is írt Béla király a pápának?

január 25., 07:32 Módosítva: 2022.01.26 06:04
189

Orbán Viktor miniszterelnök IV. Béla király IV. Ince pápához írott levelének másolatával ajándékozta meg 2021-ben a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus idején hazánkba látogató Ferenc pápát. Vajon mit tartalmazott ez az 1250. november 11-én, vagyis nyolc évvel a tatárjárás után keltezett levél?

A király felhívta a pápa figyelmét: a mongol fenyegetés nem múlt el. Hogy

sem a megtehető dolgok elmulasztása, sem hanyagság miatt ne érhessen vád minket,

ismertette azokat az intézkedéseket, melyeket megtett Magyarország és Európa védelmére. Mivel sem Rómától, sem a császártól, sem a francia királytól

sem kaptunk semmi bátorítást vagy segítséget, csak szavakat.

Tovább

A bogár, ami megmentette Kaliforniát

január 23., 15:43 Módosítva: 2022.01.24 12:15
6
Bár Kaliforniáról mindenkinek az aranyláz ugrik be elsőre, az állam gazdaságában és fejlődésében a citrusféléken alapuló farmok játszottak meghatározó szerepet előbbi lecsengése után. Az 1870-es években kezdték az első farmerek a nagyüzemi citrustermesztést a bőséges napsütést és a kedvező időjárást kihasználva. A sikernek egy nem várt hozománya is volt: Kalifornia lett a világon az első, ahol biológiai kártevőirtást, biokontrollt vetettek be, azaz más élőlényt használtak arra, hogy elpusztítson egy növényeket sújtó kórságot.

Az Amerikába a spanyol misszionáriusok által behurcolt narancs Kalifornia állam legértékesebb árucikkévé vált az 1800-as évek végére, az állam déli részén 1870 és 1890 között hétszeresére nőtt a citrustermesztésre hasznosított földek száma. 1867-re egy évben átlagosan hatezer dobozkocsi (eredeti nevén boxcar, az észak-amerikai áruszállításra használt tehervagon) telt meg exportálásra szánt narancsokkal, amit a Southern Pacific vasúti vonalait használva adtak el szerte a nyugati-parton, majd később 1888-tól jégtáblákkal hűtött vagonokban egész Amerikában. Húszmillió dolláros biznisz lett a gyümölcsöt a keleti partra exportálni.

Aztán megjelent egy fehér rovar, hogy környezeti és gazdasági válságot okozzon.

1878-ban írták le először Új-Zélandon az Icerya purchasi pikkelyes rovart, mint egy helyi akácfajra veszélyes kártevőt. Az állat főként fás növények szárával és levelével táplálkozik, pamutszerű pikkelyes borítás védi kívülről. Ausztráliából származtatják, úgy vélik, ausztrál hajókon keresztül érkezett San Franciscóba a 19. század végén. A kártevő nagyon sebesen szaporodik, lárvái rendkívüli gyorsasággal terjedtek el a dél-kaliforniai fákon, 1884-re elérték Los Angelest.

A helyi gazdák a Smithonian cikke szerint mindent megpróbáltak, ami korábban működött a kártevők ellen, kezdve a fák bálnaolajjal mosásától a vaskályhás gőzölésen át a fertőzött részek levágásig és elégetésééig, az Icerya kiirtása mégsem sikerült. A kártevő leggyakrabban a levelek puhább alsó felén tapadt meg, ahol gyapotszálakkal erősítette meg védelmére szolgáló pikkelyeit, majd ezek alatt éles szájszervével átdöfte a levél erezetét, és elszívta a növény nedvességét.

A parazita által okozott károkat jól mutatja, hogy 1887-re a kaliforniai narancsexport csak kétezer dobozkocsit töltött meg, 1888-ban pedig összesen négyszáz vagont tudtak útjára indítani naranccsal megtömve.

Tovább

Tényleg éltek oroszlánok a magyar rónaságon?

január 21., 18:24 Módosítva: 2022.01.22 14:30
482

Halban, vadban mérhetetlen gazdagnak írják le a mondák a zsíros földű Kárpát-medencét, nem véletlen, hogy Árpád vezér, miután követei révén megkóstolta rögét és vizét, azonnal szemet vetett a területre. Ám ha pár száz évvel korábban foglalja el a hont, nemcsak bölényekkel, őstulkokkal, vadlovakkal, de akár vadon élő oroszlánokkal is találkozhatott volna az új hazában.

Nyolc lelőhelyről ugyanis majdnem két tucat magyarországi oroszláncsont-maradványt tartanak nyilván a régészek. Legutóbb pár éve Hódmezővásárhely mellől ástak ki nagymacskacsontokat, amelyek arra utalnak, hogy nemcsak a szavannák királya a nemes tulajdonságokkal felruházott ragadozó, hanem egy időben a Duna–Tisza tájéka, a Balaton-felvidék vagy a gemenci rengeteg környéke is felségterületéhez tartozott.

Panthera leo nevet kapta a keresztségben ez a ritka, mára kihalt nagymacskafaj. Tudósok szerint a perzsa oroszlán, a Panthera leo persica egyik ritka alfaja lehetett, és a csiszolt kőkor vége felé, majd a rézkortól kezdve, egy melegebb klímaidőszakban tűnt fel mifelénk.

Tovább

Az őskori legózástól a 3D tervezésig

január 19., 14:43 Módosítva: 2022.01.21 09:44
12

Nem is gondolnánk, hogy az építészet gyökerei milyen messzire nyúlnak vissza, és hogy az egykori építészeti technikák közül milyen sokat használ a mai kor embere. Cikkünkben ezeknek járunk utána.

Mint a kirakós, csak sokkal nagyobb

Talán mindenki emlékszik arra, amikor gyerekkorában építőkockákkal játszott és egymásra rakta az elemeket, majd boldogan mutogatta építményét másoknak. Valahogy így lehetett ez az építészet kezdetén, az őskorban is. Az akkori ember a világ minden pontján hatalmas és faragatlan köveket rakott egymásra, ezek jelentették az akkori építészetet. Azzal kapcsolatban, hogy ezek mit is jelentettek számukra, sok tudásunk nincs, csupán a ránk maradt emlékekből találgathatunk. Az építmények funkcióját így többek között a kor legismertebb építményéből, a Stonehenge-ből ismerhetjük meg.

Ezt az építményt – az 1950 óta folytatott ásatások tanulsága szerint – Kr. e. 3100-tól kezdve összesen három szakaszban építették. Eredeti építője az újkőkori, úgynevezett Windmill Hill-kultúra népe volt, akik előbb szarvasagancs csákányokkal kiástak egy mintegy 98 méter átmérőjű, 6 méter széles és 1,4-2 méter mély árkot, majd a kiásott mészköves törmeléket az árok belső oldalán  töltésként halmozták fel.

Ezután az északkeleti bejáratnál két kőoszlopot állítottak fel, majd a töltés belső oldalán 56 sekély lyukat ástak. Az építményt ebben a formájában nagyjából 500 évig használták, majd a harangedényes kultúra népe fedezte fel magának és virágoztatta fel azt. A csoport jelentős mértékben át is alakította: mintegy 80, egyenként 4 tonna súlyú granulitoszlopot állítottak fel a terület közepén. A tömböket csaknem 390 kilométeres úton, tengeren, folyóvízen és szárazföldön szállították. A bejáratnál felállított granulitoszlopokat úgy helyezték el, hogy a nyári napforduló idején a középpontból nézve a napkelte helyén legyenek. Ugyanebben az irányban kiszélesítették a Sugárutat, és felállították a két sarokkövet, majd a harmadik szakasz során a helyükre kerültek patkó alakban, illetve teljes körben álló, felül áthidalt homokkő hármaskövek (trilitek), amiknek maradványai ma is láthatók. Nem sok idő elteltével a körben álló tömbökön kívül, két koncentrikus körben lyukakat ástak, amikben feltehetően a Stonehenge II-ből kimaradt 60 granulitkövet akarták elhelyezni. A kör belsejében oválisan elrendezett köveket szintén eltávolították.

Tovább

Az elnök, akit némaságra ítéltek, aztán belehalt a beiktatási beszédébe

január 17., 21:43 Módosítva: 2022.01.19 05:57
80

Amikor William Henry Harrison bejelentette, hogy indul az 1836-os és az 1840-es elnökválasztáson, felkérték, hogy maradjon csendben. Pontosabban: ne mondjon semmi lényegeset. Ami a legmeglepőbb, hogy a taktika a második esetben sikeresnek bizonyult. A demokrata párti Harrison 1840-ben 234 elektori szavazattal 60 ellenében elnyerte az Amerikai Egyesült Államok államfői (és egyben kormányfői) hivatalát a Whig Párt  jelöltjével, Martin Van Burennel szemben. Ő lett az ország kilencedik elnöke.

Erre a fura felkérésre nem azért került sor, mintha Harrison ostoba vagy jelentéktelen személyiség lett volna. Virginiai ültetvényes családban született 1773-ban, apja aláírta a Függetlenségi Nyilatkozatot, anyja pedig George Washington feleségének a rokona volt. A fiatalember a katonai pályát választotta, és Washington elnök azzal írta alá katonai kinevezését, hogy nem tagadhat meg ilyesmit egy régi barát fiától.

Tovább

Az igazi német csodafegyver egy fémtartály volt

január 16., 21:21 Módosítva: 2022.01.18 06:22
1186

A Wehrmacht által rendszeresített újító dizájn nem lőtt, nem repült, és nem volt páncélozott, ennek ellenére az ellenfél is azonnal rendszeresítette, sőt a mai napig mindenütt használják. Ismerje meg a marmonkannát!

20 literes üzemanyagkannák: balra régi kivitelű, jobbra 1941-ben készült, Nirona gyártmányú Wehrmacht-üzemanyagkanna
20 literes üzemanyagkannák: balra régi kivitelű, jobbra 1941-ben készült, Nirona gyártmányú Wehrmacht-üzemanyagkanna
Fotó: Wikipédia

A felénk marmonkanna néven ismert, világszerte kedvelt és használt fém üzemanyagtartály a formatervezés egy rejtett legendája. Az elterjedését ugyan a II. világháborúnak köszönheti, elsöprő sikerének titka okos részletek sorában rejtőzik.

Tovább

Kísért a pajzán múlt: bosszúpornó a Vatikánból

január 8., 19:57 Módosítva: 2022.01.10 05:45
125

Erotikus ábrázolások mindig is születtek, amióta csak alkotni kezdett a Homo sapiens. A kőkorszaki Vénusz-szobroktól egyenes út vezetett az ókori görög vázákat díszítő okker-fekete szexképregényekig vagy a kiásott Pompejiben talált kéjsóvár szobrokig, falfestményekig. De az mégiscsak mellbevágó, hogy az első népszerű pornóképsorozat a Vatikánból indult európai diadalútjára.

1524 nevezetes év a popkultúra történetében, ekkor adta ki Rómában Marcantonio Raimondi másoló és nyomatkészítő 16 szexuális pozíciót ábrázoló képösszeállítását I Modi (Az utak) címmel, amelyen mitológiai alakok üzekednek változatos testhelyzetekben nyíltan, szemérmetlenül. Nem holmi amatőr, buja firkálmányok voltak ezek, Raimondi ugyanis a reneszánsz festő, Raffaello főmásolójaként kereste kenyerét, ő sokszorosította és népszerűsítette a nagymester képeit.

Tovább

A világ tele van elvesztett atombombákkal

január 6., 20:17 Módosítva: 2022.01.07 20:07
208

A hidegháború csúcsán nukleáris fegyverek tízezrei álltak egymással szemben földön, vízen és levegőben. Óriási pusztító erejük miatt nagyon szigorú elővigyázatossággal kezelték ezeket, de mivel sok volt belőlük, a nagyhatalmak mégis sokat elveszítettek. Az elmúlt hetven évben több mint ötven nukleáris robbanófej veszett el, többségük elérhetetlen mélységben fekszik a tenger mélyén.

Brit Columbia partjainál

1950. február 13-án egy Alaszkából Montanába tartó B–36-os bombázó motorjai gyakorlat során kigyulladtak. A fedélzeten egy Nagaszakira dobotthoz hasonló, Mark IV bomba volt. Az eszköz nem volt működőképes, mert csak robbanóanyagot és uránt tartalmazott, plutóniummagot viszont nem. A katonai eljárásrendnek megfelelően a bombát az óceánba dobták, mielőtt a gép lezuhant volna. A bombában található hagyományos robbanóanyagot felrobbantották, ez azonban nem volt elegendő a robbanófej megsemmisítéséhez.

A bombázóból kiugró 17 fős legénységből tizenketten maradtak életben. A gép egy kanadai hegy oldalába csapódott, három évvel később találták meg.

Tovább

Tényleg gyorsabb a pókszázlábú a gepárdnál?

január 4., 06:01 Módosítva: 2022.01.04 13:27
68
Másodpercenként testhosszának hússzorosát teszi meg, pedig valójában csak 18 testszelvénnyel rendelkezik, amelyek közül tizenötön van járóláb.

Talán nem él olyan ember a Földön, aki életében legalább egyszer ne találkozott volna a bútor mögül előmászó százlábúval. Nos, ők a légyölő pókszázlábú névre hallgatnak, s rendszerint már az első találkozáskor mély benyomást keltenek az emberben, megjelenésük ugyanis egy kicsit sem megnyerő. Különös ismertetőjelük, hogy iszonyatosan gyorsan képesek elslisszolni, ha veszélyben érzik magukat, miközben a testük nem kígyózik, mint a többi százlábúé, hanem mindig egyenes. A merev testhez kapcsolódó vékony lábak teszik egyébként lehetővé a meglepő, 0,4 m/s sebességüket.

Ez azt jelenti, hogy másodpercenként a testhosszának hússzorosát teszi meg, amivel abszolút rekorder, ilyen sebességre ugyanis – a testméretéhez képest – még az abszolút sebességi rekorder gepárd sem képes.

Tovább

Klausztrofóbiásnak születtünk, vagy azzá leszünk?

január 2., 17:30 Módosítva: 2022.01.03 16:46
52

Fortélyos félelem igazgat minket életünk során, állandó a bizonytalanság, és csak ritkán múlik a szorongás. De ha hirtelen elönt minket a verejték, felgyorsul a szívverésünk, hiperventillálunk és ájulás környékez egy dugóban veszteglő, zsúfolt buszon, metróaluljáróban vagy a liftben, akkor minden bizonnyal klausztrofóbiában szenvedünk.

A fóbia olyan elhatalmasodott, indokolatlan félelem bizonyos tárgyaktól, helyzetektől vagy személyektől, amelytől nem tudunk szabadulni. Szinte bármitől extrém módon retteghetünk: a magasságtól (akrofóbia), az oltástól (vaccinofóbia), a nőktől (ginofóbia) és anyósunktól (pentherafóbia), vagy akár a tőlünk jobbra elhelyezkedő tárgyaktól (dextrofóbia) is. Hiperaktív agyunk nem bír nyugodni, mindig talál valami eszement agyrémet. 

Tovább

Mi a titka az újévi lencsének? És a lottóötösnek?

január 1., 20:00 Módosítva: 2022.01.02 10:40
20

Együnk csak újévkor lencsét vagy sárgaborsót, de jó, ha tudjuk, hogy egyszer sem húzták ki 2021-ben a 46-os, 67-es vagy a 68-as számot a lottón, miközben a 32-est nyolcszor is, a 45-öst pedig hétszer. Elmondhatjuk, hogy kezünkben a tuti szisztéma, és tudjuk, milyen számokat kell megjátszanunk 2022-ben?

Tele a világ különleges számokkal, sorozatokkal: Fibonacci-számok, az aranymetszés arányai, a tökéletes prímszámok vagy a mesebeli három testvér és a hétfejű sárkány. Özvegy Ring Sándornénak, Magyarország első ötöslottó-nyertesének családtagjai életkora volt a mágikus ötös 1957. április 11-én. Mivel főnyereményét nyilvánosan vállalta, annyira divatba hozta a családi számokat, hogy máig 1 és 39 között tippel a lottózók fele.

Tovább

XIV. Lajos sohasem mondta, hogy „Az állam én vagyok”

2021. december 22., 20:10 Módosítva: 2021.12.23 12:35
109

Valószínűleg ez az egyik legismertebb történelmi szállóige. A legtöbb ember – ha egyáltalán megjegyzett valamit a Napkirályról – annyit tud csak, hogy XIV. Lajos e szavakkal foglalta össze abszolút monarchiája lényegét: „Az állam én vagyok!” (L’État, c’est moi!)

A részletesebb legenda szerint 1655. április 13-án mondta ki, amikor vadászruhában, lovaglóostorral a kezében berontott a párizsi legfelsőbb bíróság ülésére. A bíróság ugyanis az ő távollétében és az ő engedélye nélkül vizsgálgatta korábban elfogadott rendeleteinek törvényességét. A király fenyegetőzésére válaszként a bíróság elnöke az állam érdekeire hivatkozott, mire az uralkodó állítólag a híres szállóigével vágott vissza.

Tovább

Az ember, akinek milliomossá kellett válnia, hogy megtalálja Tróját

2021. december 12., 06:00 Módosítva: 2021.12.13 06:13
0

Senki sem gondolta, hogy Heinrich Schliemann viszi valamire az életben. A fiú, teljes nevén Johan Ludwig Heinrich Schliemann 1822. január 6-án látta meg a napvilágot, egy német falusi lelkész ötödik gyermekeként. Az apa, Ernst Schlieman masszív alkoholistaként tengette életét, és „a szó szoros értelmében elitta a parókiáját, és emberi méltóságát”.

Mindazonáltal az idősebb Schliemann hatalmas klasszikus műveltséggel rendelkezett, és gyakran mesélt gyermekeinek, amely történetekhez az Iliász, az Odüsszeia és a Aeneis adta az alapot. 

Tovább

Mekkora hideget bírunk ki?

2021. december 11., 08:29 Módosítva: 2021.12.12 13:03
0

A kérdésre könnyen rávághatjuk a választ: nem nagyot. Évről évre több százan halnak meg kihűlésben Magyarországon. Méghozzá többnyire fűtetlen, vagy alig fűtött lakásokban. Nem is kell ehhez fogcsikorgató hideg, már tartósan 15 fok alatt is „halálzónává” válhat az otthonunk.

Ehhez képest az Antarktiszon mínusz 20 Celsius-fokban még vígan sürgölődnek a kutatók, a szibériai Jakutföldön pedig iskolába mennek a gyerekek. Mínusz 30 alatt azonban már ott is eltűnődnek azon, hogy beiktatnak egy kis iskolai szünetet.

Akármennyire is rétegesen öltözködünk, vagy nem tartjuk magunkat fagyosszentnek, szerencsétlen esetben egyetlen ember sem kerülheti el a fagyhalált. Ez a hipotermia, a szervezet fokozatos kihűlése.

Tovább

Elcserélt gyermek volt Lajos Fülöp király?

2021. december 7., 06:38 Módosítva: 2021.12.08 06:55
0

Maria Stella Petronilla Chiappini (1773–1843) a fennmaradt képek és szobrok tanúbizonysága szerint elragadóan szép leány volt. Tizenhárom éves korában annyira megtetszett egy ötvenéves angolnak, Thomas Wynnek, Newborough bárójának, hogy feleségül vette. Két gyermekük születése és férje halála után egy észt gróf, Heinrich George Eduard von Ungern-Sternberg házastársa lett. E szédítő társadalmi felemelkedés úgy látszik, nem volt elegendő az egykori színésznő, egy börtönőr lánya számára, mert 1824-ben a fejébe vette, hogy csecsemőkorában kicserélték Lajos Fülöp francia királlyal.

Titkos alku

A színésznőből lett grófné ugyanis kapott egy levelet, melyet az apja, Lorenzo Chiappini diktált a halálos ágyán. Ebben azt állította, hogy nem ő az igazi apja. 1772 végén ugyanis egy utazókocsi állt meg Modigliana itáliai kisváros fogadója előtt. Egy házaspár szállt ki belőle, azzal a szándékkal, hogy itt töltenek pár hetet, amíg az állapotos feleség meg nem szüli gyermeküket. Összebarátkoztak a városka lakóival, Lorenzo Chiappinivel pedig furcsa alkut kötöttek. Mivel a börtönőr felesége is várandós volt, az előkelő idegeneknek pedig fiúörökösre volt szükségük, megegyeztek, hogy ha az úrnő lányt szülne, Chiappini felesége pedig fiút, akkor egy jókora összeg fejében kicserélik a két gyermeket. Így is történt, s az ismeretlen házaspár örökre eltűnt a kisfiúval.

Tovább

Miért van kétpártrendszer az Amerikai Egyesült Államokban?

2021. december 1., 15:39 Módosítva: 2021.12.02 10:53
0

Az Amerikai Egyesült Államok 1787-ben elkészített s mindmáig érvényben lévő alkotmányában egyetlen szó sem esik a pártokról. A Philadelphiában ülésező alapító atyák, vagyis az alkotmányozó konvenció tagjai a felvilágosodás hagyományainak megfelelően úgy gondolták, hogy a pártok teljesen feleslegesek. Hiszen minden értelmes ember képes belátni, mit kíván a közjó, és ha becsületes, ennek megfelelően fog cselekedni. Csak éppen arról feledkeztek meg, hogy az embernek nemcsak értelme és becsülete van, hanem érdekei is, amelyek tükrében egészen eltérő nézeteket lehet kialakítani a közjóról.

Már az alkotmány ratifikálása idején (1787–1788) két nagy politikai csoportosulás jött létre. Az alkotmányt azok ellenezték, akik féltették az államok függetlenségét a szövetségi kormányzattól, valamint az adósok, a nyugati területek farmerei, a szegényebbek és műveletlenebbek. Őket nevezték antifederalistáknak. Műveltebb, gazdagabb, a városokban és a keleti parton élő ellenfeleiknek, a federalistáknak sikerült biztosítaniuk az alkotmány életbe léptetéséhez szükséges többséget. E két csoportból nőtt ki az első kétpártrendszer.

Tovább

A Szovjetunió robbanó kutyái

2021. november 28., 17:57 Módosítva: 2021.11.29 12:17
62

Sajnos a cím nem egy új, a Robbanó cicákhoz hasonló társasjátékra utal, hanem a történelem egy megrázó és véres időszakára. A II. világháború során az előrenyomuló német Wehrmacht tankjait a Szovjetunió Vörös Hadserege ugyanis részben kutyákkal próbálta megállítani, megkérdőjelezhető sikerrel.

A szovjet katonai vezetés 1924-ben fogadta el a kutyák katonai alkalmazásának ötletét, és alapíttatott kutyaiskolákat. A terv az volt, hogy az állatokat mentéshez, elsősegélynyújtáshoz, üzenetek továbbításához, aknák és emberek keresésére, illetve ellenséges célpontok megsemmisítésére fogják betanítani.

Tovább