A kétség lazaca, a lazac kétsége

2024.06.09. 14:51

Douglas Adams, a Galaxis útikalauz stopposoknak és sok egyéb fantasztikus írás szerzője 23 éve halt meg. A kétség lazaca című könyve már halála után jelent meg, izgalmas, kiadatlan írásokat is tartalmaz a vallás, a filozófia és az élet egyéb nagy kérdéseinek témakörében. A cím rejtélyes, de a lazacok nem annyira: az ő életterük is, a többi állatéhoz hasonlóan, szűkül, számuk erősen csökken, fogyasztásuk viszont talán nem is olyan egészséges, mint gondolnánk.

A lazac a legkarizmatikusabb hal hírében áll, a kelták és az írek a bölcsesség szimbólumának tartották, illetve szerepel a skót és a skandináv mitológiában is. Egészséges és környezetbarát élelmiszerként hirdeti a marketing, mert komoly fehérje-, ómega-3 zsírsav forrás. Csakhogy manapság főleg tenyésztett lazacot fogyasztunk, 

AZ ÉSZAK-AMERIKAIAKNÁL a tenyésztett lazac 10 éve FELVÁLTOTTA A TONHALAT A TÁNYÉRON.

Csakhogy lisztes-olajos haldarabkákkal etetik, vegyszerekkel és antibiotikumokkal telepumpált takarmánnyal táplálják. A halak élettere egy zsúfolt, parazitákkal teli ketrec.

Régebben a vadon élő atlanti lazacot a „halak királyaként” emlegették – és akkor most ideidézhetjük A halászkirály legendája című film bölcs mondatát:

kétféle ember létezik a világon. A nagy dolgokra hivatottak, mint Walt Disney vagy Hitler, és aztán jövünk mi, a maradék. (...) Az elfuseráltak és tönkretettek. Néha ugratnak minket, néha a nagyság közelébe kerülünk, de sosem érjük el.

Elérhetnénk pedig a lazacoknál, ha odafigyelnénk a nagy vizek szennyezettségére, a tenyésztett lazacok tömeges elpusztulására. A lazacok esélyt adhatnak nekünk, hogy a nagyság közelébe kerüljünk.

Kis lazacsztori

A jégkorszakban az ősemberek lazacok képeivel pingálták a franciaországi Dordogne-barlang falát, később a rómaiak is rákaptak a lazacra, majd Észak-Amerikában az indiánok is szerették a menüjükön látni. Évszázadokon át atlanti lazacok milliói vándoroltak az Egyesült Államok és Kanada édesvizű folyóitól Grönland felé, innen pedig továbbindultak a mágneses mezők irányításával, hogy megtalálják otthonukat, mert csak ott rakják le petéiket.

Az 1700-as évek végétől kezdődött a természetes vizek nagyüzemi szennyezése, mikor a hulladékot közvetlenül a folyókba és patakokba dobták, és persze innentől a kimeríthetetlennek tűnő lazackészletek gyorsan fogyásnak indultak. Majd beindult a kereskedelmi halászat és a gátak, malmok építése is, amelyek elpusztították az élőhelyeket, és elzárták a lazacfolyókat. 

Az elmúlt évtizedekben a klímaválság még rátett egy lapáttal, a meleg, a szennyezés, az erdőirtás tönkretették az élőhelyeket, az intenzív túlhalászás megtizedelte a vadon élő populációkat. Azonban nemrég egy új fenyegetés is megjelent, a tenyésztett lazactelepek. Pont a lazacvándorlási útvonalak mentén.

Mesterséges lazacok

A tenyésztett lazacok az óceánban függő, nagy ketrecekben élnek, ezeket más néven „nyitott hálós gazdaságoknak” nevezik. Nagy ötlet volt nemes céllal: ha tenyésztik őket, kevésbé fogy majd a vadállomány, de a dolog visszafelé sült el. A lebegő karámokból a felesleges takarmány, továbbá széklet- és vegyszermaradványok jutnak a tengerbe. Ez iszapréteget képez a farmok alatt a tengerfenéken, és megfojtja az élőlényeket. A zsúfolt ketrecekben ráadásul paraziták és kórokozók szaporodnak, amik betegségekkel fenyegetik a tenger halait. 

Egy átlagos lazacfarmon 800 ezer hal él, és egy 65 ezer lakosú város ürülékét termeli.

De nem csak a szennyezés a baj, a tenyésztett lazac beteges, szervezete gyenge, könnyen a paraziták és a ragadozók áldozatává válik.

Olykor egy nagy ötlet

Persze a tudósok már elkezdték keresni a megoldásokat a problémára: szárazföldi, zárt létesítményekben nevelnek atlanti lazacot, ahol nincs szükség vegyszerekre és antibiotikumokra, és nem veszélyeztetik a vadlazacok életterét.

Azt is kipróbálták, milyen lenne a lazac ebédjét – ami elsősorban olajos, kis takarmányhalakból áll – szójával helyettesíteni, valamilyen enyhén halas-szójás péppel, de ez nem vált be, ugyanis ómega-3 zsírsavait épp ezekből a kis halakból nyeri. Ha ezt növényekkel próbálják kiváltani, csökken az ómega-3-szint. Norvégiában viszont azt is kiötlötték, hogyan lehet halliszt és halolaj nélküli takarmányt előállítani algaolajjal, ami viszont már biztosítja a megfelelő ómega-3 zsírsav szintet. Így a lazac megint egészséges táplálék lehet.

Ma is tanultam valamit 1-2-3-4-5

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM
Ma is tanultam valamit 5

Megint 150 vadonatúj, izgalmas téma ismét meglepő válaszokkal

MEGVESZEM