Mindenki vágyik rá, noha nem is igaz a szerelem első látásra

2024.02.14. 16:56

A szerelem első látásra, amelyet angol nyelvterületen a Love at First Sight rövidítés miatt „LAFS"-nek neveznek – vagyis mi mondhatjuk, hogy SZEL –, az érzelmek és a fiziológiai válaszok sokrétű kölcsönhatása. A kutatókat régóta foglalkoztatja, mi állhat a jelenség mögött, vajon pusztán csak a vágyat takarja, ami a másik felé hajt, vagy tényleg egy, ugyan hirtelen feltörő, de komoly és komplex érzelem, ami valódi biológiai és pszichológiai háttérrel bír?

Ha már átéltük, hogy egy idegen tekintete magához vonzott, belefeledkeztünk a nézésébe, és valamiféle láthatatlan szálak meglétét éreztük, akkor megtapasztaltuk ezt a misztikus jelenséget. De ahhoz, hogy ebből igazi, tartós, mély érzelem fejlődjön, időt kell szánni a másik igazi megismerésére, és meg kell győződni arról, hogy valóban összeillünk vele. Különben a szerelem első látásra csak egy gyorsan kipukkanó lufi lesz, ami sokáig nem hagy majd aludni.

A szerelem első látásra gyakran az ismerősség érzéséből fakad, de előidézheti a hosszú szemkontaktus vagy az általunk ideálisnak tartott tulajdonságok tudattalan kivetítése a másikra. Amikor lecsap ránk,  hirtelen azt érezzük, nincs is más a világon, látásunk, érzékelésünk egyszerre beszűkül. Az okok (megint csak) az evolúcióban keresendők, ami rákényszerített minket, hogy gyorsan mérjük fel, ki az alkalmas pár számunkra, és sugározzuk felé érzelmeinket, nehogy más elorozza tőlünk. Vagy talán csak a vágyunk.

Valami nagy, mély szerelem hiányzik, / Valami sírás, valami öröm, / Valami harc, valami csönd, / Valami nagy, mély szerelem hiányzik! / És így marad ez mindig, mindhalálig?

Ez a Juhász Gyula–féle óhajtás ragad el minket az érzelmek forgatagába?

Tudományos érzelmek

Mi lehet a szerelem első látásra jelenség biológiai háttere, ha van neki? Van bizony, például a hormonokHa találkozunk valakivel, aki vonzó a számunkra, agyunk hihetetlen hormontermelésbe kezd, ezek okozzák a boldogságot, az eufóriát, amit a másik megpillantása vált ki. Ilyen hormonok például a dopamin, az oxitocin és az adrenalin.

A tudomány szerint a szerelemnek három fontos aspektusa létezik: vágy, vonzalom és kötődés. Ezek ugyan összefüggenek és erősítik egymást, de különálló folyamatok az agyban, saját neurotranszmitterekkel és áramkörökkel. Míg az amygdala – az érzelmeket szabályozó agyterület – által irányított tesztoszteron- és ösztrogénhormonok felelősek a vágyért, a vonzást a stressz- és jutalomközpontok határozzák meg. A dopamin és a kortizol is bekapcsolódnak, amikor vonzalmat érzünk valaki iránt. Ami a kötődést illeti, az oxitocin és a vazopresszin dominánsabb.

Ez így világos és érthető, de a pszichológusok azt mondják, hormonok ide vagy oda, irreális szerelemnek titulálni egy idegenre való rápillantást, néhány percnyi együttlétet, hiszen az igazi érzelem idővel alakul ki, ahogy megismerjük és megszeretjük a másik elméjét, lelkét, értékeit és készségeit. Szerintük

Az első látásra érzett szerelem inkább csak vágy, és ha valaki hosszú távra szeretne partnert, nem biztos, hogy ezt a felületes lángolást kell keresnie.

Ennél a hirtelen feltörő szerelemnél az eufóriával és a rögeszmés, csak a másik körül keringő gondolatokkal párhuzamosan kialakul egyfajta függőség is. A szerelmes egy olyan burokba kerül, amiben a hangulatingadozások, megszállottság, kényszeres viselkedés, illuzórikus valóságérzékelés szorítja ki a hagyományos és normális levegőt. De ha szerencséje van, ezek az érzések, a munkát és a mindennapi életet is megkeserítő tünetek a szerelem mélyülésével enyhülni fognak. Szerencse, ha eljön a mélyülés, szerencse, ha beköszönt a lanyhulás. Ebben az esetben az ELSZ-t követte a mélyülés:

Az, hogy sokan állítják, átélték már a SZEL–t, amiatt is lehet, mert az emlékeket torzíthatják az éppen aktuális érzelmek, az a rózsaszín szemüveg, ahogy a jelent nézzük, a múltat is megszépíti. A pozitív illúzió megtévesztheti az embereket, azt gondolják, az első pillanattól kezdve szerelmesek voltak, noha valószínűleg kellett néhány óra, de inkább nap vagy hét, amíg valóban eljutottak odáig.

Furcsa viselkedés az embervilágban

Miről ismerhetjük fel az SZEL–ben szenvedőt? Ha meglátja kedvesét, vagy akár csak annak fotóját, hajlamos lehet izzadni, pupillája kitágul, szívverése szapora lesz. Agya ugyanis hirtelen több oxigénhez jut, ami megváltoztatja viselkedését. 

Egy korábbi, a szerelemmel foglalkozó tanulmány szerint a szenvedélyes szerelmesek, vagyis az SZEL–t átélők ébren töltött idejük több mint 85 százalékát a „szerelmi tárgyukon” való töprengésre fordítják (szegény munkaadók). Ez a rögeszmés gondolkodás az agy központi szerotoninszintjének csökkenéséből fakadhat. A mániákus gondolatok a függés jelei, amikben megbújik a birtoklási vágy, a féltékenység, az elutasítástól való félelem és a szeparációs szorongás is. Ugyanebben a vizsgálatban funkcionális mágneses rezonancia-képalkotással (fMRI) megfigyelték, hogy amikor a szerelmes az őt elhagyó kedves fényképét nézi, több olyan agyterület aktiválódik, ami a kokain utáni sóvárgásnál is intenzíven működik. Ne hagyjuk hát el a kedvest, ha nem érdemli meg!

Ma is tanultam valamit 1-2-3-4-5

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM
Ma is tanultam valamit 5

Megint 150 vadonatúj, izgalmas téma ismét meglepő válaszokkal

MEGVESZEM