Einstein egyáltalán nem bukott meg matematikából
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Közismert városi legenda, hogy Albert Einstein, minden idők egyik legnagyobb fizikusa gyerekkorában rossz tanuló volt, sőt, éppen matematikából bukott meg az iskolában. A valóság azonban az, hogy hiába próbálják ezzel vigasztalni magukat a rossz tanuló gyerekek szülei, a legendából egy szó sem igaz, Einstein valójában jó tanuló volt, és éppen a matematika és fizika területén már gyerekkorában is kiemelkedő tehetség.
Albert Einstein
Fotó: AFP
Einstein Németországban járt iskolába, Münchenben a Luitpold gimnáziumba. Bár matematikában jó volt, az átlaga mégsem volt kitűnő, mert a humán tantárgyak (nyelvek, irodalom) egyszerűen nem érdekelték, a zenetanulást pedig kimondottan utálta. Ennek ellenére tudott olyan jó jegyeket szállítani, hogy - főleg a matematikában mutatott tehetsége révén - már 16 évesen felvételizhetett a híres svájci műszaki egyetemre, a zürichi politechnikumba. A felvételi eredményei felemásak lettek, a francia nyelv különösen rosszul ment neki, emiatt végül nem is vették fel. Einstein ezért egy évet a svájci Aarau kantoni gimnáziumába járt még hogy felzárkózzon, majd a következő évben összejött neki az egyetemi felvételi is - még mindig egy évvel fiatalabban, mint a többi felvételiző. A felvételi eredményeit részletező bizonyítvány még a Wikipedián is fenn van, jól látható rajta az algebra és fizika hatos érdemjegy (egytől hatig ment akkoriban az osztályzás - sőt, így megy a mai napig), ahogyan a francia hármas is.
De miért terjedt el akkor a legenda, hogy rossz tanuló volt? Akkoriban a német iskolarendszerben az egyes volt a legjobb jegy, míg a svájciban a hatos. Einstein felvételi osztályzatai a sok ötössel és hatossal a német rendszerben pocséknak számítottak volna. Évtizedekkel később, amikor már Nobel-díjas tudós volt, kis színes hírek után kutató amerikai újságírók kavarták össze a német és svájci osztályzási rendszert (nekik ez különösen idegen volt, hiszen Amerikában akkor, és azóta is betűkkel osztályoznak, nem számokkal), és kerítettek sajtószenzációt a világhíres fizikus köré. A Ripley's believe it or not című színes magazin, amiben a sztori először, 1935-ben megjelent, annyira népszerű volt, hogy hiába cáfolta, és nevette ki a hírt többször is nyilvánosan az akkor már Amerikában élő, a Princeton egyetemen professzorkodó tudós, az menthetetlenül elterjedt az egész világon.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon