Az év, amikor félmillió gyerekkel kevesebb született a horoszkóp miatt

További Ma Is Tanultam Valamit cikkek

A japánok meglehetősen babonás nép, ami megnyilvánul például olyan ártalmatlan, sőt aranyos szokásokban, mint a mindenfelé felbukkanó szerencsehozó macskafigurák, vagy abban, hogy nem szeretik a négyes számot, mert szerencsétlennek tartják. Meg néha abban, hogy tízezrével mennek abortuszra a nők, és családok százezrei mondanak le a gyerekvállalásról, mert a horoszkóp csúnyákat mond egy adott évre.

Az asztrológiának Japánban nagy hagyományai vannak, alapvetően a kínai horoszkópot használják, csak az évenként váltakozó 12 állatöv fölé még bevezettek egy ötös ciklust, ami az egyes elemeket rotálja: lemegy a 12 állatöv a fa elemével párosítva, aztán jön egy kör a tűzzel, aztán a földdel, fémmel és vízzel, majd kezdődik elölről az egész. A teljes ciklus 12*5, vagyis 60 éve alatt fut le. A hatvan csillagjegy kombinációból a legszerencsétlenebbnek a Tűz és a Ló kombinációja számít, ezt japánul úgy hívják, Hinoe Uma.

A Hinoe Uma legutóbbi előfordulásakor, 1966-ban félmillióval esett vissza a születések száma Japánban, az abortuszoké pedig a másfélszeresére emelkedett.

A hatvanas évekre Japán nagyjából kilábalt az elvesztett háború utáni szegénységi hullámból, a két atombomba sokkjából, gatyába rázták a gazdaságot, és növekedési pályára állították az országot. Az OECD statisztikái szerint 1964-65-ben 1,71, illetve 1,82 millió gyerek született Japánban. A Hinoe Uma évében 1,36 millió. 1967-ben aztán visszaugrott 1,9 millióra, és az évtized végéig ott is maradt. Vagyis azt a bizonyos félmillió gyerekvállalást (de legalábbis a nagyon nagy részükét) nem csak elhalasztották a szüleik, míg el nem múlik a szerencsétlen év, hanem egyszerűen sosem születtek meg a gyerekek. Mindez a horoszkóp és a babona miatt, a 20. század közepén, a világ egyik legfejlettebb országában.

A történet azonban még ennél is furább. Két japán kutató, Cinthia Marie Tanaka és Yoh Iwasa ugyanis utánajárt a babonának, és sikerült kinyomozniuk az eredetét. Egyáltalán nem valami ősi, több ezer éves bölcsességről van szó, a Hinoe Uma gyökere egy 17. századi regény, a Koushoku Ichidai Onna, bizonyos Ihara Saikaku tollából. Ez egy nő életéről szólt, aki a Tűz és a Ló évében születik, 1666-ban, önfejű és független, egy sógun szeretője lesz, aztán előkelő kurtizán, végül utcai prostituált, és a regény végén ki is végzik gyújtogatásért. A regény sikere nyomán elterjedt a babona, hogy a Hinoe Uma évében született nők mind ilyenek, és a legnagyobb balszerencse feleségül venni. A demográfiai adatok a 17-18. században ugyan még elég anekdotikus alapokon nyugodtak, de a későbbi érintett években, 1846-ban, és 1906-ban is jelentős csökkenést mutattak a születések számában, a lánygyerekekében pedig különösen.

A kutatók szerint 1966-ban azért volt különösen erős a horoszkóp hatása, mert ugyan a babona ereje lassan csökken, a modern fogamzásgátló módszerekkel azonban gyakorlatilag bárki el tudta kerülni a szerencsétlennek tartott gyermekáldást, amire a korábbi századokban csak sokkal brutálisabb módszerek kínálkoztak. Külön érdekesség, hogy a japán gazdaságot érezhetően felpörgette a horoszkóp, hiszen félmillió nő nem vett ki szülési szabadságot, és ennyivel több dolgozó maradt a munkahelyeken a következő évben.

Legközelebb 2026-ban lesz Hinoe Uma, ami az amúgy is katasztrófával fenyegető japán demográfiai helyzetet még külön súlyosbítani fogja a várakozások szerint.