A pápa, aki orgiákat tartott a Vatikánban

További Ma Is Tanultam Valamit cikkek

A pápaság intézménye nem mindig csak abból állt, hogy az egyházfő utazgat a világban és magasztos dolgokról prédikál, vasárnaponként meg integet a tömegnek a Szent Péter téren. Ezer évvel ezelőtt a pápaság intézménye sokkal inkább cél és eszköz volt az egymás ellen intrikáló, néha nyíltan háborúzó nemesi családok hatalmi játszmáiban. Ilyenkor a szép krisztusi eszmék kicsit a háttérbe szorultak. Ennek kirívó példája IX. Benedek, aki háromszor volt pápa, és annyira nem tartotta magát a szegénységi, szüzességi és engedelmességi fogadalmakhoz, hogy orgiákat tartott a Vatikánban, egyszer pedig konkrétan eladta a pápai címét.

IX. Benedek, vagy polgári nevén Teofilatto Tusculani 20 éves korában lett pápa. Nem mondhatni, hogy végigjárta volna előtte az egyházi szamárlétrát, befolyásos apja, III. Alberic gróf lobbizta ki számára a pápai trónt. Nem volt nehéz dolga, nemcsak jelentős vagyona volt, de közel is volt a tűzhöz, két fiútestvére is pápa volt VIII. Benedek (1012-1024) és XIX. János (1024-1032) néven. Amikor utóbbi meghalt, a családi egyezmény értelmében a pápai cím 1032-ben az ifjú Teofilattóra szállt, aki felvette a IX. Benedek nevet, és, nos, nem éppen az egyházfőhöz méltó életet élt.

Feljegyezték róla, hogy orgiákat tartott a lateráni bazilikában, gyilkosságok, nemi erőszak, kínzások tapadnak a kezéhez. Az 1913-as kiadású Katolikus Enciklopédia azt írja róla, hogy a neve szégyenfolt Szent Péter trónján, más krónikások ennél élesebben fogalmaznak. Ferdinand Gregorovius 19. századi német történész úgy mutatja be, Damiani Szent Péter feljegyzéseire hivatkozva, hogy

Egy démon a pokolból, egy pap álarcát magára öltve elfoglalta Péter trónját, meggyalázva a vallás szent misztériumát

Az utódai sem voltak túl jó véleménnyel róla. III. Viktor pápa így emlékezett vissza rá, mit látott tőle még püspökként:

A fajtalankodása, a gyilkosságai, az összes kimondhatatlan rémtette... az egész élete annyira gonosz, romlott és förtelmes volt, hogy elfog az iszony már a gondolatától is

Négy év pápaság után az egyház vezetői megpuccsolták Benedeket, és 1044 őszén száműzték Rómából. Benedeknek azonban túlságosan is tetszett a nem éppen ortodox szentatyai élet, és nem adta fel. A családi összeköttetéseket felhasználva a maga oldalára állította az akkori római császárt, II. Konrádot, és a segítségével visszatért az egyház élére, rögtön ki is átkozva a helyét alig pár hónapra átvevő új pápát, III. Szilvesztert. Az egyházon belüli ellenzék taktikát változtatott és a keresztapján keresztül megkörnyékezték a Benedeket, hogy esetleg hajlandó lenne-e lemondani a pápai posztról egy szabad szemmel is jól látható pénzösszegért cserébe. Hajlandó volt. Két év múlva meggondolta magát, és újra visszatért Rómába, mint hivatalosan regnáló pápa, Isten kegyelméből (igaz, ekkor a második utódja, VI. Gergely is annak tartotta magát, sőt, III. Szilveszter is).

A pápaválságot a német király próbálta megoldani, de csak tovább bonyolította a dolgokat. A III. Henrik által összehívott Sutri tanácskozás során formálisan kirúgták mindhárom pápát, és egy német püspököt választottak a trónra II. Klement néven. Szilveszter és Gergely elfogadta a döntést, Benedek azonban el se ment a tanácskozásra, és továbbra is pápának tartotta magát, erős családi hátészéllel, de Rómába azért nem merészkedett be. Amikor Klement pár hónap múlva meghalt, persze azonnal visszatért, de a német katonák elkergették a kíséretével együtt a Szent Péter székesegyházból. Közben a németek a biztonság kedvéért gyorsan megválasztottak egy még újabb pápát II. Damáz néven. Benedeket szimóniával vádolták meg, de jó szokásához híven nem ment el a tárgyalásra, így a távollétében átkozták ki, immár véglegesen, 1048 nyarán.

Hogy innentől mi történt vele, az elég homályos, mindenesetre 1056-ban meghalt, és eltemették a grottaferratai apátságban. Az utolsó kenetet feladó apát szerint IX. Benedek a halálos ágyán megbánta és meggyónta minden bűnét, szóval simán lehet, hogy a mennyországba jutott.