Ugyanattól barna a kaki, mint amitől sárga a pisi

2015.04.11. 08:06

Hogy lehet az, hogy akármilyen színű dolgot megeszünk, a végeredmény mindig barna? Hogy lehet az, hogy a víz, amit iszunk, színtelen, amikor kijön, viszont már sárga? A megoldás mindkét esetben a vörösvérsejtekben van.

Az egész a csontvelőben kezdődik, ahol nagyjából hét nap alatt termelődik egyetlen vörösvérsejt – ehhez képest brutális szám, hogy a szervezetünk minden másodpercben 2,4 milliót termel belőle. A létrejött vörösvérsejtek aztán húsz másodperc alatt körbejárják a testet: a szívből a testbe jutnak, aztán a vénákon keresztül vissza a tüdőbe, hogy oxigént vegyenek fel, a szíven keresztül pedig újra útra keljenek. 

Az emberi vér nagyjából 45 százalékban sejtekből áll (ebből 95 százalék vörösvérsejt), a maradék 55 százalék sós víz. A vörösvérsejtek jóval kisebbek, mint a test más sejtjei, nagyjából 7 mikron az átmérőjük – az emberi haj 70 mikron átmérőjű.

A vörösvérsejtek a 100 trillió emberi sejt negyedét adják, mindegyikük 270 millió hemoglobin fehérjét tartalmaz (a hemoglobin szállítja az oxigént a tüdőktől), benne 2,5 gramm vasat, ami a test teljes vaskészletének 65 százaléka. Maga a hemoglobin (nagyon leegyszerűsítve) két részből áll:  a haemből (a hemoglobin régies írásmódja is innen jön) és a globinból.

Négy globinmolekula van minden hemoglobin molekulán belül. A globinok elég nagyok és aminosavakból állnak. A haem most nekünk sokkal fontosabb: ettől lesz a fekália barna és a vizelet sárga. A haem elég kicsi molekula, százszor kisebb a globinnál. A közepe egyetlen vasatom.

A lép lép

A vörösvérsejtek nagyon rugalmasak, mivel a hajszálerek kisebbek, mint maguk a sejtek, ezekbe is bele kell férniük. A vörösvérsejtek nagyjából 100-120 nap alatt használódnak el, ha már nem jutnak el a hajszálerekbe, ilyenkor újrahasznosítják őket a lépben. 

A lép, amellett, hogy az immunrendszerhez kapcsolódó feladatokat lát el, vért tartalékol, és lebontja a vörösvérsejteket. A már elhasználódott vörösvérsejteket mechanikus úton fogja fel, aztán lebontja, ami rengeteg energiába kerül, így nem atomjaira bontja. A globin részből aminosavak lesznek, amiket aztán újrahasznosít a szervezet a fehérjékhez. 

A haemből pedig vas és biliverdin nevű pigment lesz. Ez a pigment felelős azért, hogy a fekália barna, a vizelet pedig sárga lesz: a hemoglobin lebontása után üríteni kell a szervezetből. Alapból nem barna, több kémiai változáson és a fél testen (lépen, véráramon, epehólyagon, bélen) keresztül megy, baktérium bontja le, mire elnyeri ezt a színt és kiürül.

A biliverdin átmeneti állapotban sárga: ilyenkor a bélből a véráramba kerül, felfogja a vese, innen jut a húgyhólyagba, ezért lesz a pisi sárga. Érdekesség, hogy a bilivedrinnek van olyan állomása is, amikor színtelen (urubilinogen), végül további bomlással ezt színezi barnára stercobilin. A többit már láttuk az vécében (legalábbis az európai típusúakban). Ha nem barna a végeredmény, az mindig valami gondot jelent.

Ma is tanultam valamit 1-2-3-4-5

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM
Ma is tanultam valamit 5

Megint 150 vadonatúj, izgalmas téma ismét meglepő válaszokkal

MEGVESZEM