A szovjetek az űrbe is fegyvert vittek
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Egy űrutazás alkalmával bármi megtörténhet - ezzel is lehetne magyarázni, hogy miért vittek magukkal oldalfegyvert a szovjet űrhajósok a világűrbe. Méghozzá nem is akármilyen oldalfegyvert, hanem
egy kompakt, szuronnyá alakítható, 3 csövű pisztolyt.
A TP–82-t a szovjetek kimondottan űrbeli missziókhoz tervezték. A háromcsövű lőfegyver két felső, huzagolatlan csövébe 12,5*70 milliméteres lőszer passzolt, a huzagolt alsó csőbe az 5,45*39 milliméteres lövedékek. A szuronyt a lecsatolható válltámaszból lehetett előrántani.
A szovjetek a nyolcvanas évektől magukkal vitték az űrbe a TP–82-t; a Szojuz űrhajók túlélőfelszerelésének alaptartozéka volt, amíg a hozzá használt lőszerek 2006-ban el nem avultak. Mivel új töltényeket már nem gyártottak, a TP–82-t kivonták a rendszerből, és hagyományos kézifegyverekkel, például Makarov PM-mel vagy MP–443-mal pótolták.
Ilyen arzenállal a szovjet űrhajósok egy medvét is megölhettek volna. De minek az űrbe medvegyilkos lőfegyver, ha az űrben nincsen medve? Az űrállomásra vinni felelőtlenség; egy oxigénnel teli, papírvékony falú tartály, ami az űrben lebeg; csak egy lövés, és máris megtörtént a katasztrófa. Akkor minek a kockázat?
Kanyarodjunk vissza a történet elejére: egy űrutazás alkalmával bármi megtörténhet. Nemcsak a felszállás, hanem a megérkezés után is. Nem könnyű biztosítani, hogy a visszatérő modulok mindig a kijelölt leszállóhelyen landoljanak. Mivel a visszatéréskor a szovjetek általában a szibériai tajgát célozták meg, fel kellett készülni rá, hogy a kozmonauták a vadonban fognak bolyongani, mérföldekre a mentőcsapattól; ilyenkor jól jöhetett egy medvegyilkos kézifegyver. Mert az űrben nincs medve, de Szibériában van.
A szovjetek 1986-tól 2006-ig használták a TP–82-t. Azóta modernebb fegyverekre cserélték őket, de a félautomata kézifegyver azóta is a Szojuzok túlélő csomagjának a része.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon