A háború, amit madárszar miatt vívtak

2015.05.05. 08:54

A guanó, vagyis a madarak ürüléke, ha kellően száraz éghajlaton gyűlik össze (tehát nem mossa szét az eső), tele van nitrogénnel, foszfátokkal és káliummal, ami tökéletes műtrágya-alapanyaggá teszi. Optimális körülmények között, vagyis kicsi, kopár, és elhagyatott tengeri szigeteken, ahol ezrével pihennek meg a tengeri madarak, az évszázadok alatt akár 50-100 méteres guanóhegyek is létrejöhetnek, és konzerválódhatnak.

Az 1800-as évek elején Alexander von Humboldt, a híres porosz felfedező Peruban egész guanószigeteket fedezett fel, ami később, az európai mezőgazdaság modernizálásával párhuzamosan óriási üzletté vált a spanyoloktól éppen függetlenedő országban. Tízezrével hozták be a kínai vendégmunkásokat, akik az egyenlítői napon embertelen körülmények között, brutális hőségben, és elképzelhetetlen szagban végezték a külszíni fejtést a lelőhelyeken. A guanóbiznisz az 1840-es évektől kezdve óriási gazdasági forradalmat indított be Peruban, és 1860-as évekre akkorára nőtt, hogy az ország gazdaságának 60%-át adta.

A leggazdagabb guanólelőhelynek a Chincha-szigetek számítottak: három kopár gránitszikla a Csendes-óceánban, darabja nagyjából másfélszer egy kilométer, gyakorlatilag teljes egészében 50 méteres, megkövesedett guanóréteggel borítva. A spanyolok, akik egykor szinte egész Dél-Amerika urai voltak, ekkorra már nagyrészt kivonultak a kontinensről, de Peru függetlenségét speciel egészen 1879-ig nem ismerték el. A guanóbizniszre szemet vető spanyolok 1864. áprilisában zavaros diplomáciai ügyekre hivatkozva (egy rendezetlen államadósság és egy spanyol tisztviselő tisztázatlan halála) egyszerűen odavezényeltek egy hadiflottát, és elfoglalták a Chincha-szigeteket, majd sorban a többi gazdag guanólelőhelyet is. A perui gazdaság összeomlott, és az országnak nem volt más választása: hadat üzent a spanyoloknak.

Ezzel kitört az 1864-66-os nagy madárszar-háború.

Peru hadserege alapvetően esélytelen volt a sokkal szervezettebb és jobban felszerelt spanyol haderő ellen, csakhogy hamarosan nem várt helyről kapott támogatást. Chile, Bolívia és Ecuador egymás után szállt be a háborúba, attól tartva, hogy az egykori gyarmatosítóik visszatérnek. Az harci helyzet kissé eszkalálódott, a spanyolok elsüllyesztették a teljes chilei kereskedelmi flottát, és porig égették az ország egyik legfontosabb kikötővárosát, Valparaisót. A spanyol flotta aztán két évvel a háború kitörése után tönkreverve hazavitorlázott. Eddigre:

  • Bolíviának eltűnt a tengerpartja (de azóta is fenntart haditengerészetet, leginkább büszkeségből)
  • A peruiak ugyan visszaszerezték a Chichna-szigeteket, de aztán elfoglalták tőlük a chileiek, ami miatt újra összeomlott a gazdaságuk
  • Kiderült, hogy a guanónál sokkal jobb műtrágya-alapanyag a nátrium-nitrát, amit irtózatos mennyiségben lehet külszíni fejtéssel bányászni, éppen a madárszar-háborúban érintett országok határain fekvő Atacama-sivatagban.

Ezen aztán kitört az újabb háború, ami több mint egy évtizedig tartott, és szegény peruiak harmadszor is tönkrementek benne.

Frontvonal

Átfogó elemzések, világátalakító kérdések és jövőképek egy kötetben.

MEGVESZEM
Ma is tanultam valamit 5

Megint 150 vadonatúj, izgalmas téma ismét meglepő válaszokkal

MEGVESZEM
Ma is tanultam valamit 1-2-3-4-5

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM