A háború, amit madárszar miatt vívtak
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
A guanó, vagyis a madarak ürüléke, ha kellően száraz éghajlaton gyűlik össze (tehát nem mossa szét az eső), tele van nitrogénnel, foszfátokkal és káliummal, ami tökéletes műtrágya-alapanyaggá teszi. Optimális körülmények között, vagyis kicsi, kopár, és elhagyatott tengeri szigeteken, ahol ezrével pihennek meg a tengeri madarak, az évszázadok alatt akár 50-100 méteres guanóhegyek is létrejöhetnek, és konzerválódhatnak.
Az 1800-as évek elején Alexander von Humboldt, a híres porosz felfedező Peruban egész guanószigeteket fedezett fel, ami később, az európai mezőgazdaság modernizálásával párhuzamosan óriási üzletté vált a spanyoloktól éppen függetlenedő országban. Tízezrével hozták be a kínai vendégmunkásokat, akik az egyenlítői napon embertelen körülmények között, brutális hőségben, és elképzelhetetlen szagban végezték a külszíni fejtést a lelőhelyeken. A guanóbiznisz az 1840-es évektől kezdve óriási gazdasági forradalmat indított be Peruban, és 1860-as évekre akkorára nőtt, hogy az ország gazdaságának 60%-át adta.
A leggazdagabb guanólelőhelynek a Chincha-szigetek számítottak: három kopár gránitszikla a Csendes-óceánban, darabja nagyjából másfélszer egy kilométer, gyakorlatilag teljes egészében 50 méteres, megkövesedett guanóréteggel borítva. A spanyolok, akik egykor szinte egész Dél-Amerika urai voltak, ekkorra már nagyrészt kivonultak a kontinensről, de Peru függetlenségét speciel egészen 1879-ig nem ismerték el. A guanóbizniszre szemet vető spanyolok 1864. áprilisában zavaros diplomáciai ügyekre hivatkozva (egy rendezetlen államadósság és egy spanyol tisztviselő tisztázatlan halála) egyszerűen odavezényeltek egy hadiflottát, és elfoglalták a Chincha-szigeteket, majd sorban a többi gazdag guanólelőhelyet is. A perui gazdaság összeomlott, és az országnak nem volt más választása: hadat üzent a spanyoloknak.
Peru hadserege alapvetően esélytelen volt a sokkal szervezettebb és jobban felszerelt spanyol haderő ellen, csakhogy hamarosan nem várt helyről kapott támogatást. Chile, Bolívia és Ecuador egymás után szállt be a háborúba, attól tartva, hogy az egykori gyarmatosítóik visszatérnek. Az harci helyzet kissé eszkalálódott, a spanyolok elsüllyesztették a teljes chilei kereskedelmi flottát, és porig égették az ország egyik legfontosabb kikötővárosát, Valparaisót. A spanyol flotta aztán két évvel a háború kitörése után tönkreverve hazavitorlázott. Eddigre:
- Bolíviának eltűnt a tengerpartja (de azóta is fenntart haditengerészetet, leginkább büszkeségből)
- A peruiak ugyan visszaszerezték a Chichna-szigeteket, de aztán elfoglalták tőlük a chileiek, ami miatt újra összeomlott a gazdaságuk
- Kiderült, hogy a guanónál sokkal jobb műtrágya-alapanyag a nátrium-nitrát, amit irtózatos mennyiségben lehet külszíni fejtéssel bányászni, éppen a madárszar-háborúban érintett országok határain fekvő Atacama-sivatagban.
Ezen aztán kitört az újabb háború, ami több mint egy évtizedig tartott, és szegény peruiak harmadszor is tönkrementek benne.
Rovataink a Facebookon