Az összes utasszállító repülő ablakai lyukasak
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- Nincs bizarrabb halottkultusz: felöltöztetett múmiák százait akasztották a kolostor falaira
- Bárkiből hős lehet a virtuális univerzumban
- Ezek a legunalmasabb emberi tulajdonságok, a panaszkodás köztük van
- Egészen extrém, de miért létezik egyáltalán mérgező főnök?
- A XX. század legnagyobb kurtizánja Churchill menye volt
Észrevette már, hogy a repülők összes ablakán van egy pici lyuk ott alul? És nem fél?
Erről beszélünk, itt ni:
Megnyugtató, hogy láthatólag eleve odatervezték ezeket a kukucskálókat, sokkal ijesztőbb lenne, ha újságpapírral lenne betömködve az ablak. A katasztrófafilmekből viszont mindenki tudja, hogy nem jó ómen, ha egy repülőn lyuk van. Emlékeztetőül:
- ha beáramlik az utazómagasságban szokásos, -50 fokos ritka levegő, hideg lesz
- a hirtelen csökkenő kabinnyomásban nem jutunk elég oxigénhez, a hypoxiának nevezett, gyorsan kialakuló állapotban nem tudunk normálisan gondolkodni, majd elveszítjük az eszméletünket
- rosszabb esetben nem csak arról van szó, hogy nem lesz igazán szélvédett az utaskabin; a jelentős nyomáskülönbségnek köszönhetően kirepülhetünk a nagy semmibe, ahol nagy valószínűséggel azonnal meghalunk, mielőtt a jéggé fagyott testünk zuhanás közben darabokra törik.
Mi szóltunk.
Az apró, gyárilag applikált lyuk viszont ennél szerencsére sokkal barátságosabb, néha még szép kis jégvirágok is nyílnak körülötte. Első számú funkciója azonban nem a puszta gyönyörködtetés, hanem éppen a repülők biztonsága szempontjából kulcsfontosságú nyomáskiegyenlítés.
Az utasszállító gépek vastag ablakai három plexirétegből állnak. A belsőnek valójában nincs komoly strukturális szerepe, csak annyi, hogy inkább ezt karistoljuk össze egy transzatlanti repülőút végtelen unalmában, a másik kettőt hagyjuk karcolás- és repedésmentesen. Sokkal lényegesebb ugyanis, hogy a külső plexinek ne legyen semmi baja. Ez a legvastagabb és a legerősebb réteg, ennek kell elviselnie a külső és belső légnyomás közötti négyszeres különbségből fakadó terhelést.
A középső plexi egy biztonsági réteg, aminek abban az egészen ritka esetben van csak kulcsszerepe (akkor viszont létfontosságú), ha valamiért megsérül a külső üveg. Ahhoz, hogy a külső plexi normálisan be tudja tölteni a feladatát, belülről azt is az utaskabin rendes nyomásának kell érnie. Na ehhez kellenek az ablakokon a szellőzőnyílásként szolgáló szelepek, mert a lyukak valójában ezek lennének: a középső rétegen keresztül az utastér és a külső plexi között teremtenek összeköttetést.
A nyílás tulajdonképen egy szelep, amin keresztül az utaskabin levegője beáramolhat a két érdemi plexiréteg közötti résbe. A szelep ezen kívül elvileg a párásodást és deresedést is megelőzi, de a gyakorlatban azért kis zúzmarák sokszor mégis megjelennek. De a bárányfelhő azért nem fog bemászni a lyukon, és a szél sem fújja el a stewardesseket, ebben viszonylag bátran bízhatunk.
Rovataink a Facebookon