Miért éppen svájciak védik a pápát?

Mindenki a térre néző balkon ajtaját figyelte, ahonnan hagyományosan az új egyházfő köszönti a híveket. A térre közben bevonult a Svájci Gárda is

– írtuk két éve, Ferenc pápa megválasztása után. A Vatikánról szóló hírekben gyakran találkozni a pápa jellegzetes ruházatú testőrségével, mindenki ismeri a nevüket. De gondolkoztak már azon, hogy vajon miért svájciak védik az Olaszországba ágyazott állam argentin fejét? És hogy miért néznek úgy ki, mint a reneszánsz mutatványosok?

Svájcról manapság a legelőktől a csokin és a síelésen át a bankszámlákig csupa békés és nyugodt dolog juthat először eszünkbe. Pedig a 15. században még egészen másról voltak híresek: ők adták Európa legfélelmetesebb zsoldosait.

Mivel Svájc akkoriban szegény ország volt, sokan próbált szerencsét külföldön, és a katonák jó pénzt is kerestek, mert hűséges és verhetetlen harcos hírében álltak, részben az először általuk alkalmazott lándzsás harcmód miatt. Több uralkodó is alkalmazta őket, a személyes testőrség mellett gyakran a birodalmi seregekbe integrálva is. Az első ilyen egység 1497-től működött a francia király szolgálatában.

Tőle irigyelte meg őket II. Gyula pápa is, ezért rendelt is egy 150 fős különítményt, amely három hónapos út végén, 1506-ban vonult be a Szent Péter térre, és azóta is ők védik az éppen aktuális egyházfőt. A svájci alkotmány 1874-ben megtiltotta, hogy idegen hatalmak svájci katonákat toborozzanak a seregeikbe. Ez alól csak a mindenkori pápa személyes testőrsége kapott felmentést, ekkortól tekinthető a vatikáni különítmény a nagybetűs Svájci Gárdának.

Az egyetlen nagyobb csatát Róma 1527-es feldúlásakor kellett megvívnia a svájciaknak, akkor a május 6-i ostrom során 147-en haltak meg VII. Kelemenért. Azóta ennek az önfeláldozásnak állít emléket, hogy minden új gárdista ezen a napon esküszik fel.

A világ legkisebb hadserege ma 110 tagból áll, és egyáltalán nem csak dísznek tartják őket. A II. János Pál elleni, 1981-es sikertelen merénylet óta kemény kiképzést kapnak, és a kard-alabárd kombináció mellett a gépfegyverrel és más modern fegyverekkel is jól bánnak, illetve szorosan együttműködnek a hagyományosabb megjelenésű vatikáni csendőrséggel is.

A gárda egyébként nemcsak a nevében őrizte meg az eredetét, a mai napig Svájcból toborozzák az új tagokat. Ezen kívül feltétel még, hogy a jelölt egyedülálló, katolikus férfi legyen, legalább 175 centi magas, feddhetetlen előéletű, és a jelentkezés előtt két évet szolgáljon a svájci hadseregben. Meglepően nagy a rotáció, két-három évnél tovább általában egyikőjük se szolgál a Vatikánban. Ez persze már csak azért is érthető, mert az ő életük se könnyű, Ferenc pápa alatt például az egyházfő túl spontán viselkedése miatt állnak az idegösszeomlás szélén.

Ha szeretne svájci gárdás képeket nézegetni, ne fogja vissza magát, itt egy korábbi galériánk a pápai testőrségről.