Miért gyorsabbak a keleti irányú repülőutak?

Ha valaki utazott már repülővel kelet-nyugati irányban, egy idő után biztos feltűnt neki, hogy két város között az oda- és visszautak ideje nem azonos. Sőt, elég komoly különbségek tudnak lenni ugyanazon az útvonalon, tipikusan a keleti irány javára. New York - London (keleti irány) például átlagosan 6 óra 55 perc repülővel, de London - New York (nyugati irány) már 8 óra 15 perc. Moszkvából Tokióba, kelet felé 9 óra 40 perc, ugyanez az út vissza, nyugatnak repülve 10 óra 20 perc.

Adná magát a magyarázat, hogy ez a Föld forgása miatt van: ha a repülő a Föld forgásával szembe halad, gyorsabban ér oda a célpontjához, hiszen a bolygó egyszerűen "beforog" alá. Csakhogy a Föld keleti irányban forog a saját tengelye körül (ezért látjuk úgy, hogy keleten kel fel a nap, és nyugaton nyugszik le), tehát a valóságban tapasztaltaknak pont az ellentétét támasztaná alá ez az elmélet, nyugati irányban segítene rá a repülés sebességére.

Fotó: Europress / Getty

A jelenség magyarázatát kezdjük annak megfejtésével, hogy miért nem működik az egyébként logikusan hangzó, Föld forgására épülő teória. Azért, mert a légkör a Földdel együtt mozog, és viszi magával a repülőt is, vagyis egyáltalán nem forog be a levegőben haladó gép alá. Egyébként jól is néznénk ki, ha csak a Föld forogna, a légkör meg egy helyben állna hozzá képest, hiszen ez azt jelentené, hogy brutális, 1000-1500 km/órás szélben kellene tengetnünk a napjainkat.

Na de akkor mi segít keleti irányban a repülőknek, és mi dolgozik ellenük, ha nyugatra tartanak? Egyáltalán nem meglepő a válasz: a szél. Pontosabban a légkör magasabb tartományait uraló légmozgás-rendszer, az úgynevezett jetstreamek, magyarul futóáramlatok. A futóáramlat kicsit leegyszerűsítve úgy születik, hogy

1. A sarkvidékeken hideg van, az Egyenlítő környékén meg meleg.
2. A meleg levegő felszáll, a hideg beáramlik a helyére.
3. Ezt az egészet megkavarja a Föld forgása.

Így létrejön egy olyan rendszer, amiben az az Egyenlítő környékén nyugatra fúj a szél a felső légkörben, a szubtrópusi övezetektől a sarkokig pedig keletre, méghozzá annál erősebben, minél közelebb vagyunk a sarkokhoz. A repülőgépek utazási magasságában ez praktikusan 160-300 km/órás hátszelet jelent keletre, és ugyanekkora ellenszelet nyugatra. Kivéve az Egyenlítő környékét, ahol mindez pont fordítva működik, csak éppen arrafelé nem jár annyi kelet-nyugati irányú repülőjárat. A jetstream ereje persze erősen változó, pár éve például a British Airways egyik Boeing 777-esét úgy megtolta az Atlanti-óceán felett, hogy az túllépte a hangsebességet, és 5 óra 16 perc alatt, vagyis a menetrendet másfél órával beelőzve ért Londonba New Yorkból. (Természetesen itt a hangsebesség túllépése csak a felszínhez képest történt meg, nem a levegőhöz képest, amiben repült - emiatt nem is történt hangrobbanás, ami egyébként súlyos károkat okozott volna az ilyen sebességre nem felkészített gépben.)

(A Ma is tanultam valamit rovat java sok új tartalommal megjelent könyvben is, az Index grafikusainak illusztrációival, ide kattintva tud belelapozni.)

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!