A náciknak is voltak kamikaze pilótáik
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- Nincs bizarrabb halottkultusz: felöltöztetett múmiák százait akasztották a kolostor falaira
- Bárkiből hős lehet a virtuális univerzumban
- Ezek a legunalmasabb emberi tulajdonságok, a panaszkodás köztük van
- Egészen extrém, de miért létezik egyáltalán mérgező főnök?
- A XX. század legnagyobb kurtizánja Churchill menye volt
A hadsereg részeként működő öngyilkos pilótákról mindenki a híres japán kamikazékra asszociál - pedig a hadtörténelem rajtuk kívül még elég sok hasonló alakulatról tud. Az egyik kevéssé ismert öngyilkos repülőgépes kommandót Németország állította fel a második világháborúban. Az ötletet annyira durvának tartotta a náci vezetés, hogy még Hitler is tiltakozott ellene, mondván, az ilyen, előre eltervezett önfeláldozás ellenkezik az árja karakterrel. Ettől függetlenül hadrendbe állt a 70 önkéntesből álló szakasz, de akkor már túl késő volt megfordítani a háborút.
A német kamikazék ötlete a hírhedt SS-Obersturmbannführer, Otto Skorzeny fejéből pattant ki, 1943-ban, amikor a szövetségesek fölénye kezdett nyomasztóvá válni, a német harci morál pedig ezzel párhuzamosan romlani. Skorzeny terve az volt, hogy Messerschmitt Me-328-asokat alakítsanak át úgy, hogy egy-egy hatalmas, 900 kilogrammos bombát vigyenek magukkal, és ezeket a partraszállást előkészítő szövetséges hajók közelében a vízbe csapódva robbantsák fel. Himmlert sikerült meggyőzni (ő azt javasolta, hogy katonák helyett elítélt bűnözőket használjanak pilótaként - bár itt komoly problémákat vetett fel a kiképzés és a dezertálás kérdése), de sem Göring, sem a Luftwaffe felső vezetése nem lelkesedett az ötletért; Hitler pedig kimondottan ellenezte.
Kövessen minket a Facebookon is!
1944-re azonban már annyira rosszul állt a háborúban Németország szénája, hogy az öngyilkos pilóták ötlete sem tűnt már annyira kétségbeesettnek. Meg is alakult a Leonidász-szakasz (a nevet a legendás spártai királytól kölcsönözték, aki 300 katonájával állt ellen a perzsa seregnek a thermopülai csatában). Mivel az Me 328-asokkal a teszteken sok gond volt, a 70 önkéntes pilóta új gépeket kapott: A V1-es rakéta átalakított, irányítható verzióját, a Fieseler Fi 103R Reichenberget. Miután ezekkel is technikai problémák adódtak, a projektet Albert Speer, a német fegyverkezési miniszter, és az egész haditermelés irányítója vette át; az ő terve az volt, hogy a Leonidász-szakasz bombákkal megrakott kamikaze-gépei orosz gyárakat és erőműveket támadjanak.
A háború aztán úgy alakult, hogy erre már nem volt esélye a németeknek, akik az öngyilkos pilótákat végül csak 1945. áprilisában, Berlin ostromakor vetették be, az Odera folyón az oroszok által elfoglalt hidak elpusztítására. A Luftwaffe jelentése szerint 17 hidat romboltak le 35 pilóta életének árán, történészek szerint ez erős túlzás, és összesen egy darab vasúti híd elpusztítására van hitelt érdemlő bizonyíték. Négy nappal a berlini csata kezdete után a szovjetek elérték és elfoglalták a Leonidász-szakasz földi bázisát. Másfél hét múlva Berlin is elesett.
(A Ma is tanultam valamit rovat java sok új tartalommal megjelent könyvben is, az Index grafikusainak illusztrációival, ide kattintva tud belelapozni.)
Rovataink a Facebookon