Hiába nyert lakást, nem kért belőle

Az érdeklődés tárgya

Magyarországon az első ötöslottó-sorsolást 1957 márciusában tartották. A heti pénznyeremények mellett viszont már a kezdetektől kisorsoltak tárgyi nyereményeket is, általában havonta, de alkalmanként gyakrabban is. Az első tárgynyeremény-sorsolást 1957. április 5.-én tartották, mert mindig az előző hónap szelvényei vehetettek részt rajta.

A tárgynyeremények között néhány nagyobb vonzerővel bírt, mint maga a hatalmas, ötös lottón megnyerhető pénzösszeg

– mondta az Indexnek Pálffy László, a Szerencsejáték Zrt. játéktörténeti szakértője. Ennek elsősorban a szocializmusban jellemző áruhiány volt az oka, hiszen hiába nyert valaki akár nagyobb összeget, ha gyakran hosszú évekig nem volt beszerezhető, amire költeni szerette volna. A tárgyi nyeremények ezért a név szerinti érték többszörösét is érhették.

A legnagyobb értékű nyereménynek természetesen a teljesen berendezett öröklakások számítottak, ezekben a berendezés és felszerelés Pálffy szerint gyakran magának a lakásnak az értékét közelítette. A kisorsolt lakásokat néha véletlenszerűen választotta ki és vette meg a játékot akkoriban szervező Országos Takarékpénztár, de legtöbbször lottóházakat építettek kimondottak erre a célra. Ezek többsége ma is áll, például a Frankel Leó utcában, a Kárpát utcában, a Margit körúton és a Baross téren.

Népszerű volt még az autó is, főleg a lottó első évében, mert csak 1958 áprilisában törölték el a korlátozást, amely miatt magánszemély csak külön engedéllyel vehetett autót – akkoriban szinte egyszerűbb volt nyerni egyet. Az első sorsolás főnyereménye egy Wartburg 311 volt, ezt egy 13 éves szerencsejátékos nyerte.

Lehetett még külföldi társasutazást is nyerni, de valamiért ettől sokan idegenkedtek, az idősebbek általában vissza is utasították. Egy anekdota szerint egy 85 éves vidéki bácsi dühében széttépte a szelvényét, amikor megtudta, hogy háromhetes kínai körutat nyert vele ˜– mesélte Pálffy.

Voltak persze kisebb értékű nyeremények is: üdülő, családi ház, motor, tévé, mosógép, bútorutalvány, élelmiszer-utalvány. De mivel a játékosok többsége vidéki volt, különböző mezőgazdasági gépeket és lovas szekereket is lehetett nyerni, mert a szervezők igyekeztek az igényekhez igazítani a kínálatot.

Tárgyi tévedések

Mindennek ellenére az ötöslottó kezdeti időszakában a tárgynyeremények átvétele maradt el a leggyakrabban. A legelső sorsoláson 169 tárgyat sorsoltak ki, ennek majdnem a 10 százaléka maradt gazdátlan. Hiába az áruhiány és a nélkülözés, a nyertesek nem vittek haza többek között tévét, táskarádiót, tűzhelyet, biciklit, kályhát, öltönyt és egy kéthetes üdülést sem. A bent ragadt tárgyakat általában két hónappal később újrasorsolták. Néha persze érthető okokból maradtak bent a nyeremények.

A szervezők tudták, hogy a kaszálógép juthat olyannak is, aki csak egy cserép muskátlit nevel az ablakban

– mondta Pálffy.

Akadt azért olyan is, aki élelmesebb volt. Egy kéményseprő vállalat munkatársa például nyert egy motoros darálót, és bár se használni, se jó áron eladni nem tudta volna, átvette, hogy bérdarálást vállaljon vele. Az olyan cifrább nyeremények viszont, mint a tangóharmonika vagy a pianínó, gyakran több sorsoláson át sem akartak elkelni.

Ennél meglepőbb, hogy néha a főnyereményekre se tartott igényt a szerencsés nyertes. 1959-ben például egy öröklakás és egy Skoda Felicia, 1961-ben egy Warsava, 1962-ben pedig két lakás is gazdátlan maradt. 1962 decemberében már több mint 800 tárgyat sorsoltak ki, ebből 122 visszamaradt nyeremény volt. Pedig volt köztük NDK-s turmixgép, jugoszláv szobabútor, karóra, rádió, porszívó is – sorolta Pálffy.

Tárgytalanná vált

A nyolcvanas évek végén, az áruhiány csillapodásával a tárgyi nyeremények vonzereje is megcsappant, így ennek a nyereménytípusnak az első húsz év volt az aranykora. Ez idő alatt több mint negyedmillió nyereménytárgy talált gazdára, köztük 505 öröklakás és 590 autó is. A legtermékenyebb év 1958 volt, ekkor 60 lakást osztottak ki. Pálffy úgy tudja, hogy e nyeremények jelentős része egy-két éven belül gazdát cserélt, gyakran a rokonságon belül vagy az értékük töredékéért. Végül a kilencvenes évekre a hiánygazdaság teljesen megszűnt, így 1991-ban felhagytak a rendszeres tárgynyeremény-sorsolásokkal is.

A játékosok ekkorra már egyre gyakrabban a tárgyak árát kérték

– mondta Pálffy. Mivel a szerencsejáték-szervező erre nem volt felkészülve, a tárgyakat a nyerteseknek kellett eladniuk, persze jelentős veszteséggel. Rendszeres tárgynyeremény-sorsolásokkal tehát már nem találkozhatunk, de a Szerencsejáték Zrt. alkalmanként a mai napig sorsol ki például autókat.

Persze a pénznyereményeket se mindenki veszi át, ráadásul a modernkori lottó anonimitása miatt egyre gyakrabban nem is tud mit tenni a szervező, ha nem jelentkezik a nyertes. Az így gazdátlanul maradt nyeremények kisorsolására 1995-től minden péntek 13-án Szerencsenapot szerveznek. A fel nem vett nyeremények a kilencvenes évek közepére már évi százmillió forint feletti összeget tettek ki.

Az utóbbi évek egyik legnagyobb át nem vett lottónyereménye a hatoslottóban volt: a 2014. október 26-i telitalálatos szelvény több mint 200 millió forintot ért, de nem jelentkezett a nyertes, az átvételi határidő pedig 2015 januárjában lejárt. De az egyik legnagyobb át nem vett nyeremény még ennek is a duplája, 400 millió volt, ezt 2006-ban felejtette bent a jogos tulajdonosa.

A Ma is tanultam valamit rovat java sok új tartalommal megjelent könyvben is, az Index grafikusainak illusztrációival, ide kattintva tud belelapozni.