![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Mi köze a csokinyuszinak a húsvéthoz?
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
-
Piros ruhás nők, sportolók, alkohol: ezt imádják bennünk legjobban a szúnyogok
- Milyen gyakran kell mosni az ágyneműt? Itt a tudomány válasza
- Soha ne fogadjon el táplálkozási tanácsokat egy százévestől
- Miért szeretjük jobban azokat, akik szívességet kérnek tőlünk?
- Az ember, akinek egy nap alatt kinőtt egy vulkán a kukoricaföldjén
Ma már természetes, hogy ha közeleg a húsvét, már hetekkel az ünnep előtt ellepik a boltokat a csokinyuszik. Ez minden gyerek számára a húsvét nélkülözhetetlen kelléke, és ezzel szoros összefüggésben óriási üzlet is. De vajon mi köze a húsvéthoz egy szőrös kis állat édes kis szobrának? Mert hogy a Biblia nem ír a kereszt környékén ugráló nyulakról, az világos.
A csokinyuszi-hagyomány eredetéhez először magát a húsvéti nyuszi képbe kerülését kell megértenünk. Mint oly sok keresztény kötődésű ünnep, a húsvét is előszeretettel merít pogány hagyományokból, a nyulat például a germán mondavilágból kölcsönözte. Bár Ferenc pápa is megmondta, hogy nem attól lesz jó katolikus valaki, ha úgy szaporodik mint a nyulak, a kisállat éppen a termékenysége miatt vált a németül Ostern, angolul Easter néven futó ünnep szimbólumává.
![000 DV34865](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1136/11364/113647/11364793_daa29acfd76c2b01ad1bdfc8f47ece82_wm.jpg)
A monda szerint ugyanis egy kislány egyszer az Ostara vagy Ēostre nevű istenséghez imádkozott, aki a tavasz és termékenység istennője a germán mitológiában. Azt kérte tőle, hogy mentsen meg egy haldokló madarat, mire az istennő úgy tett eleget a kérésnek, hogy mezei nyúllá változtatta az állatot. Bónuszként azt is megígérte a kislánynak, hogy a nyuszi minden évben visszatér, és színes tojásokat tojik a fűbe, ahol a jó gyerekek megtalálhatják.
Maga a tojásfestés és -ajándékozás egyébként ennél is jóval régebbi szokás, amelyet az egyiptomiakon és görögökön át a perzsákig számos népcsoportnál megfigyeltek. A kereszténységgel először a mezopotámiai keresztényeknél kapcsolódhatott össze, akik Krisztus keresztre feszítése miatt festették pirosra a tojásaikat. A tojásvasalás viszont újabb kori hagyomány, és semmi köze a húsvéthoz.
Mindenesetre a 17. századra a húsvéti nyuszi és tojásai már jól beágyazott részei voltak az ünnepnek német nyelvterületen. A 18. században német telepesek is nagy számban érkeztek Amerikába, ők vitték magukkal a nyuszis-tojásos húsvéti tradíciót.
Az ehető húsvéti nyúl – mármint ami már nem magából az állatból készült – a 19. század környékén jelent csak meg, először német földön, majd a tengerentúlon is. Akkoriban viszont még ezek se csokiból készültek, hanem tésztából és cukorból, sőt néha még egy főtt tojást is elrejtettek a gyomrukban.
![063 164819625](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1136/11364/113647/11364797_92775f1e4ffcf39f5fd54e9d7d7117fa_wm.jpg)
Azt pontosan nem tudjuk, hogy ki jött rá először, hogy akár csokiból is készülhetne a húsvéti műnyúl, de az valószínű, hogy ez is német származásúaknak jutott eszébe: Münchenben láthatók 1890-ből származó csokinyuszi-csomagolások, és egy bizonyos Robert L. Strohecker nagyjából ugyanekkor készített Pennsylvania államban egy másfél méteres csokinyúl-szobrot, amelyet az üzletében állított ki húsvéti reklámként.
Az 1920-as évekre kezdett igazán népszerűvé válni az új húsvéti édesség, ami eleinte tömör csokiból készült. A ma általános üreges változat csak később jelent meg, de az biztos, hogy 1939-ben már létezett ez is. Nagy előnye volt a gazdasági világválság idején, hogy ugyanakkora csokinyúl jóval kevesebb csokiból is kijött.
A második világháború ínsége idején a csokinyuszik is eltűntek egy időre a polcokról, de a háború után annál nagyobb lendülettel tértek vissza. Ekkor már az üreges változat dominált, de nem csak azért, mert olcsóbb volt:
- a költséghatékonyság miatt nagyobb, tehát látványosabb nyuszik gyártása is belefért,
- a vékony réteget könnyebb volt megformálni, ezért részletgazdagabbak lettek a figurák,
- könnyebb volt elrágni a célcsoportot jelentő kisgyerekeknek, mint a nagy tömör csokitömböket.
Hátránynak bizonyult viszont, hogy óvatosabban kellett csomagolni és szállítani, hiszen sokkal törékenyebb volt. Ahogy ma is láthatjuk, az árusoknak még így is bőven megérte.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Rovataink a Facebookon