Pislogva morzézta el a világnak, hogy kínozzák
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- Nehezen megy a magyaroknak a takarékoskodás, pedig a kezdéshez már kevés is elég
- Nem Alfred Nobel féltékenysége miatt nincs matematikai Nobel-díj
- Még be sem mutatták, máris hiteltelennek tartják a Gladiátor 2-t
- Használja a józan paraszti eszét!
- Súlyosan mérgezőek voltak a kozmetikumok, de ma is a bőrünkre megy a vásár?
Megfelelő ételt, ruházatot és orvosi kezelést kapok, amikor csak igénylem. (...) Nem tudom, mi történik éppen, de bármi is a kormányom álláspontja, támogatom. Bármi is a kormány álláspontja, hiszek benne, igen, uram. Annak a kormánynak dolgozom, az a munkám, hogy támogassam, és én ezt fogom tenni, amíg élek.
– mondta Jeremiah Denton amerikai katona 1966. május 2-án, amikor az észak-vietnamiak hadifoglyaként interjút adott egy japán riporternek. Az interjút propagandacélokból szervezték, hogy Észak-Vietnam megmutassa, jól bánik a vietnami háborúban fogságba esett amerikaiakkal, akik még politikai nézeteiket is nyugodtan hangoztathatják. Az elhangzott szavakkal viszont éles ellentétben állt Denton nyúzott arca és a folyamatos, hol rövid, hol hosszú pislogások – az interjút visszanézve úgy tűnik, az amerikainak bántotta a szemét az interjúhoz használt világítás.
Hát még ha jobban megnézzük a pislogást:
hosszú, hosszú-hosszú-hosszú, rövid-hosszú-rövid, hosszú, rövid-rövid-hosszú, rövid-hosszú-rövid, rövid
Ez bizony morzekód, amiből az angol T-O-R-T-U-R-E, azaz „kínzás” szó adódik össze. Jeremiah Denton így üzent a világnak arról, hogy nem éppen a genfi egyezményeknek megfelelő körülmények között tartják fogva. Tette az első megerősítés volt az amerikai katonai vezetésnek a hanoi börtönökben történő kínzásokról (amit akkor már sejtettek).
Denton nem sokkal az amerikai beavatkozás után, 1965 júliusában esett fogságba, 41 évesen, miután lelőtték az Independence repülőgép-hordozóról felszállt bombázóját. Csak 1973 februárjában szabadult, hét évet és hét hónapot töltött Hanoiban, gyakran magánzárkában. Többször megkínozták, az interjú után egész éjjel verték, mert nem tartotta magát az előre megbeszélt forgatókönyvhöz (például a kormány támogatásáról szóló szövegben sok volt a saját elem). Voltak fogolytársai is, egyikük, Bill Tschudy visszaemlékezését itt olvashatja. Dentont Amerikában még fogsága alatt előléptették, a katonaságtól végül ellentengernagyként szerelt le 1977-ben.
Ezután könyvet írt megpróbáltatásairól (amiből 1979-ben film is készült), majd politikai karrierbe kezdett, és 1980-ban republikánus szenátor lett Alabamában - előtte 112 évig nem nyert az államban republikánus. A katolikus szenátort a legkonzervatívabbak között tartották számon, majd 1986-ban hajszállal alulmaradt az újraválasztási versenyben, ezután visszavonultan élt családjával. Feleségével még 1946-ban házasodott össze; 61 évig éltek együtt, hét gyerekük született.
Jeremiah Denton 2014. március 28-án, 89 évesen hunyt el. Reagan elnök egy alkalommal „nemzeti kincsként” emlegette őt. Denton „a középnyugat átlagos termékének” nevezte magát.
Rovataink a Facebookon