A spanyolok jól megszívták a sajtószabadsággal
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- Jaj annak a férfinak, aki nem jól udvarol, megeszi a nő!
- Eljárt az idő a nyolc óra felett: négyórás az ideális munkanap
- A cikkcakkos tengerpartok az őrületbe kergetik a matematikusokat
- Tízezrével érkeznek hozzánk, fejükben iránytű van, és éktelen lármát csapnak
- Azonnal elutazna? Pattanjon a foteljébe!
Az 1918-as nagy influenzajárvány a világtörténelem legsúlyosabb járványos betegsége volt. A világon nagyjából 500 millió ember kapta el, a halálos áldozatok számát 50 millióra becsülik. A H1N1 vírus három év alatt több embert ölt meg, mint a teljes első világháború, és a középkorban évszázadokig dúló pestis, vagyis a Fekete Halál összesen. A járványt a világ spanyolnátha néven ismerte meg, és sokáig ez is maradt az influenza elnevezése a világ összes nyelvében. Kivéve természetesen a spanyolt. Az elnevezés okának azt szokás tartani, hogy a járvány Spanyolországból indult ki, ami nem igaz (a legújabb kutatások szerint Kína volt a forrás). A valódi történet ennél kicsit bonyolultabb, és sokkal meglepőbb.
A járvány 1918 januárjában tört ki, és egészen 1920 végéig tartott - vagyis a kezdeti időszaka és az elterjedése éppen egybeesett az első világháború utolsó évével. A háborúban részt vevő, és a járványban is komolyan érintett nagyhatalmak, Németország, Franciaország, az USA és Anglia a háborús időkre való tekintettel egyaránt nagyon szoros ellenőrzés alatt tartották a sajtót. A cenzúra feladata az volt, hogy ne engedjék az olyan híreket elterjedni, amelyek árthatnak a morálnak vagy pánikot kelthetnek. Egy minden addiginál durvább járvány, ami milliószámra fertőzi meg az embereket, és rengetegen bele is halnak, pont ilyen hír volt. A háborús cenzorok be is indultak, és a járványról csak nagyon erősen kozmetikázott híreket és adatokat engedtek megjelenni a médiában.
Spanyolország azonban semleges volt az első világháborúban, az egyik legnagyobb és legfontosabb európai ország, ami kimaradt a világégésből. Ennek megfelelően a háborús cenzúra sem fojtotta el a híreket, működött a sajtószabadság, a lapok beszámoltak a félelmetes betegségről. Főleg azután, hogy maga a király, XIII. Alfonz is elkapta, sokáig életveszélyes állapotban volt (végül túlélte, 1941-ben halt meg). Mivel a spanyoloknál így bekerült a köztudatba, hogy mennyire súlyos a járvány, a többi országban meg nem, a nagy sajtószabadság eredménye az az illúzió lett, hogy Spanyolországban a legdurvább a helyzet, és szedi a legtöbb áldozatot a betegség, máshol viszont alig érezhető a járvány - amire egészen logikusan ragadt így rá a spanyolnátha kifejezés. A spanyolok francia náthának, vagy nápolyi betegségnek nevezték.
A középkorban egyébként nem volt ritka, hogy egy nép a közutálatnak örvendő szomszédjáról nevezzen el valami csúnyább betegséget. A legismertebb ilyen eset a szifiliszé, amit a annak idején a németek francia betegségnek hívták, a franciák olasznak, a hollandok spanyolnak, az oroszok lengyelnek, a törökök pedig kereszténykórnak. A régies magyar elnevezés, a franc is a francia betegség lerövidült változata, amit a németből vettünk át.
Rovataink a Facebookon