Miért szeretünk más ételeket gyerekként és felnőttként?

Biztosan önnek is van olyan élménye, hogy bizonyos ételeket gyerekkorában nem volt hajlandó megenni, de felnőttként megszerette. Ezt az ember hajlamos arra fogni, hogy a gyerekek csak makacskodnak, direkt ellentmondanak a szüleiknek, felnőtt korukban meg megjön az eszük, hajlandók megkóstolni a korábban ötletszerűen "utálom" bélyeget kapott ételt, és rájönnek, hogy az tulajdonképpen egész jó. Vagy ott van a sör példája: mindenki, aki gyerekkorában kikönyörögte a szüleitől, hogy hadd kóstolja meg a sört, amit a felnőttek úgy szeretnek, rettentő csalódást élt át, amikor rájött hogy fúj, de undorító keserű. Aztán felnőttként később mégis megszerette.

Dehogynem. A felnőttkorra megváltozó ízlés oka ugyanis (főleg) nem a gyerekhiszti elmúlása, hanem az, hogy sejtszinten, gyökeresen alakul át az ízérzékelésünk.

Az ízek érzékelése a szánkban, elsősorban a nyelvünkön elhelyezkedő ízlelőbimbókra épül, ezekben vannak a különféle alapízekre érzékeny receptorok (a közhiedelem szerint a nyelvünk egyes részei más-más ízekre vannak specializálva, de ez nem igaz, itt írtunk róla bővebben)

Egy átlagos felnőtt szájában 10 ezer ízlelőbimbó teljesít szolgálatot, ezek nagyjából két hét alatt elhalnak, majd új termelődik a régi helyén. Gyerekként viszont még 30 ezer ízlelőbimbónk van, ezeknek a kétharmada a kamaszkorban pusztul el a rendes életciklusa szerint, csak aztán nem regenerálódik. A pubertás elmúlásával ismét egyensúlyba kerül az ízlelőbimbók elhalásának és újjászületésének ritmusa.

Egy kis spenót?

Fotó: Jesse Grant / Getty Images Hungary

A gyerekek tehát sokkal-sokkal intenzívebben, és kifinomultabban érzékelik az ízeket, mint a felnőttek. És ez nem csak mennyiségi kérdés. Gyerekkorban sokkal több kalóriára van szüksége a szervezetnek, ezért az ízlelőbimbók úgy vannak beállítva, hogy magas energiatartalmú, vagyis cukros és zsíros ételek íze jöjjön be leginkább a gazdájuknak. Ezért imádják annyira az édességet a kisgyerekek. Mivel érzékenyebb az ízlelésük, a keserű és savanyú ízeket is erősebben érzik, ezért az ilyen ízű ételek taszítóak lehetnek számukra - egyszerűen azért, mert túl keserűnek és túl savanyúnak érzik. (Egyes kutatások ezzel magyarázzák, hogy a gyerekek miért nem szeretik a zöldségeket.)

A kamaszkor végére kialakuló ízlelőbimbó-térkép 40 éves kor körül kezd újra megváltozni, ilyenkor lassul le az új receptorok növekedési üteme, miközben a régiek elhalása ugyanúgy megy tovább. Az eredmény: ahogy idősödik az ember, úgy tompul az ízérzékelése. (És azzal párhuzamosan a szaglóérzéke is: 80 éves korra az embernek gyakorlatilag alig marad szaglása.) Ennek a hatása, hogy a középkorú, és idősebb emberek az intenzívebb ízű és fűszeresebb ételeket szeretik - mert a gyengülő ízlelőbimbóik azt érzik pont olyannak, mint pár évtizeddel korábban érezték a valójában egészen más ízű kaját. És ezért szeretünk más-más ételeket gyerekként, felnőttként, és idős korunkban.

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!