A kátrányízű Bambi üdítőital titka

DSC 4753
2017.02.09. 06:38

Tényleg kátrányízű volt az első magyar üdítő, a Bambi?

Igen.

Méghozzá annyira, hogy amikor a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. 2000 elején újraindította a Bambi gyártását, a két meghívott ízreprodukáló nyugdíjas csak egy ízt hiányolt az újrakevert üdítőből: a kátrányízt. Még a korabeli reklámplakát is a ilyen irányú asszociációkat kelthet:

A Bambi enyhén rasszista reklámplakátja a negyvenes, ötvenes évekből
A Bambi enyhén rasszista reklámplakátja a negyvenes, ötvenes évekből
Kép: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

Arról viszont, hogy miért volt kátrányízű a szocialista tervgazdaság nemzeti nedűje, több legenda és magyarázat is fennmaradt. Mielőtt végigolvasná a cikket, tesztelheti élelmiszeripari tájékozottságát, és szavazhat, melyiket tartja a legvalószínűbbnek: 

Azért volt a Bambinak kátrányíze

  • 6782
    mert a narancsszínt adó mesterséges kátrányfesték adott kátrányízt
  • 6160
    mert a narancsolaj összetevő a szavatossági idő lejárta után hajlamos terpénesedésre, mint terpentinszármazék
  • 4000
    mert a kátrányból származik a hosszú szénláncú, aromás vegyület, amiből készült
  • 2740
    mert a Bambi népszerűségének csúcsán a magyar piacra betörő Coca Cola és Pepsi Cola forgalmazói ezt terjesztették el róla
  • 1360
    mert kátrányos hordókban tárolták az aromát felhasználás előtt, annak vette át az ízét

A Bambi két évvel a II. világháború után, 1947-ben született. A Hazai Szikvíz és Üdítő Italok Üzeme, későbbi nevén a Fővárosi Ásványvíz és Szikvíz Üzem palackozta Mária Terézia téri üzemében, majd a gyártást 1960-ban áthelyezték a Fővárosi Ásványvíz és Jégipari Vállalat Döbrentei téri palackozójába. Az ital annyira népszerű volt ekkor, hogy az NDK-ból hoztak be gépsort a gyártás gyorsítására. Mint a korabeli sláger bizonyítja, strand nem lehetett a fővárosban Bambi nélkül:

A nagy népszerűségnek a Coca-Cola és a Pepsi Magyarországra érkezése vetett véget 1968-ban. Két év múlva már a Bambi helyett a Pepsit gyártották a  keletnémet gépsorok a Fővárosi Ásványvíz és Jégipari Vállalat margitszigeti üzemében. 

A Bambit a 2000-es évek elején kezdte újragyártani kis mennyiségben a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. Mint Kovács László üzemeltetési igazgató lapunknak elmondta, kettős céljuk van a Bambival: egyfelől egyfajta hagyományőrzés ez, másfelől pedig marketingértékkel bír. Az üdítő reprodukálásakor két nyugdíjast is behívtak íztesztelésre: egyikük a Fővárosi Ásványvíz és Jégipari Vállalat meósa volt annak idején.

Az eredeti recept alapján összeállított Bambit velük finomhangolták, hogy ízre minél jobban hasonlítson a régi változathoz. Végül kiválasztották a leginkább megfelelő variációt, amiből már csak egy ízt hiányoltak a tesztelők: a kátrányízt. Ezt azonban a BGYH nem akarta hozzátenni, mivel eredetileg sem kátrányízzel gyártották a Bambit, csak néha olyanná vált.

Ne maradjon le semmiről!

A megfejtés tehát

Kovács László elárulta a titkot: a hiedelmekkel ellentétben a Bambi üdítő soha nem tartalmazott kátrányt. A narancsolaj összetevő azonban a szavatossági idő lejárta után hajlamos terpénesedésre (mivel terpentinszármazék), és kátrányízűvé válik. Valószínűsíthető tehát, hogy a 60-as években néha lejárt szavatosságú narancsolajból gyártották az üdítőt, ebből adódhatnak ilyen jellegű emlékek.

A kátrányízt leszámítva a jelenlegi gyártmány alapvetően megegyezik a régi receptúrával. Eltérés abból adódhat, hogy jelenleg sokkal tisztább anyagok kaphatóak, így nem mindenben szükséges ugyanakkora mennyiség, mint régen (például narancsolaj, citromolaj, cukor). 

Még néhány tény a Bambiról:

  • Az első bambis palackok még koronazárasok voltak, a beköszönő fémhiány miatt azonban hamarosan átálltak a takarékosabb csatos üvegekre.
  • A Bambi cukortartalma 12%, amivel jócskán túltesz a Coca-Colán és a Pepsin.
  • A Bambit most a BGYH csillaghegyi palackozóüzemében gyártják, évi 3600 üveggel.