![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Vannak, akik sikítva menekülnek az epertől
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
-
Piros ruhás nők, sportolók, alkohol: ezt imádják bennünk legjobban a szúnyogok
- Milyen gyakran kell mosni az ágyneműt? Itt a tudomány válasza
- Soha ne fogadjon el táplálkozási tanácsokat egy százévestől
- Miért szeretjük jobban azokat, akik szívességet kérnek tőlünk?
- Az ember, akinek egy nap alatt kinőtt egy vulkán a kukoricaföldjén
Vannak emberek, akik sikítva menekülnek, ha meglátnak egy epret, mások ugyanolyan undort éreznek egy répa láttán, mintha pók mászott volna a szemük elé. A gyümölcs- és zöldségfóbiákról ritkán beszélünk, általában a legfurcsább fóbiákat felsoroló cikkekben találkozhatunk velük.
Pedig léteznek emberek, akik rosszul lesznek a zöldségektől vagy gyümölcsöktől – és nemcsak megenni nem tudnak egy-egy ételt, hanem ránézni, megérinteni, elmenni mellette a boltban. A jelenséget tudományosan fruchtophobiának hívják, amikor valaki a gyümölcsöktől retteg, és lachanophobiának, amikor zöldségektől. A gombafóbiát mycophobiának hívják, a fokhagymától rettegők az alliumphobiások. De még arachibutyrophobia is létezik – az ebben szenvedők attól félnek, hogy a mogyoróvaj a szájpadlásukhoz tapad.
A fóbia definíciója szerint indokolatlan félelem meghatározott tárgyaktól, helyzetektől. A fóbiában szenvedő is tisztában van azzal, hogy indokolatlan a félelem, de nem tud tenni ellene.
Amikor valaki meglátja fóbiája tárgyát – mondjuk egy epret –, produkálja az összes tünetet: megemelkedik a vérnyomása, kényelmetlenül érzi magát, egész teste reagál, menekülne a gyümölcs elől. Ha nem kezelik, a fóbia annyira elhatalmasodhat, hogy például a zöldségfóbiában szenvedő a boltokba sem tud bemenni, hiszen szinte mindegyikben van zöldséges stand. A paradicsomfóbiás rá se tud nézni a pizzára, a csirkefóbiás messzire kerüli a KFC-t, a gyümölcsfóbiást pedig egy szilvával is meg lehet kergetni.
Ételfóbiák a lehető legkülönbözőbb okok miatt alakulhatnak ki, leggyakrabban valamilyen élmény a kiváltó ok. Ha valamilyen étellel sokszor találkozunk negatív helyzetben, kialakulhat a fóbia – például egy gyerekkori ételmérgezés egész életre kihathat, és az is, ha az óvodás gyerekbe erőszakkal tömik a sóskát.
Az ételek állagával kapcsolatban is kialakulhatnak fóbiák. Léteznek rágós ételek miatt öklendezők, mások a túlérett banánra reagálnak borzongással. A gyümölcsökben, zöldségekben lévő magok is lehetnek a fóbia kiváltó okai, ha valaki attól retteg, hogy ezeket lenyelve a mag kicsírázik. Megint másokat a növényekben lévő kukacok riasztanak el a fogyasztásuktól.
![shutterstock 532708477](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1751/17515/175159/17515914_c2145a3c69b5be95ef69e33a6981aeb1_wm.jpg)
Általánosságban nézve az ételfóbiák modern fóbiák. A kutatók gyakran kötik ahhoz, hogy az emberek már nem a termelőhely közelében élnek, nem látják, nem tudják, hogyan termesztik a zöldségeket, gyümölcsöket.
Az Egyesült Államokban van arányaiban a legtöbb ételfóbiás, de a modern ételfóbiák Franciaországban alakultak ki. Louis Pasteur az 1870-es években fedezte fel, hogy számos komoly betegséget apró organizmusok okoznak, mint a mikrobák, baktériumok. Kutatómunkájával Pasteur milliók életét mentette meg, egyik nem várt mellékhatása pedig az emberekben kialakuló ételfóbia lett. Persze hosszú út vezetett Pasteurtől a fóbiákig. Hosszú évtizedek munkája kellett hozzá, a zsír, cukor, só veszélyeiről harsogó tanulmányok, illetve ezek néhány évenkénti cáfolatai. Valamint az olyan statisztikák és felfedezések, hogy az egyszerű házilégy milyen baktériumokat hordoz, és hány amerikai halálát okozza. Az ételfóbia – mint a legtöbb fóbia – pszichoterápiával kezelhető.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Rovataink a Facebookon