Elkésett az óráról, házi feladatnak nézte a megoldhatatlan matematikai problémát, megoldotta

További Ma Is Tanultam Valamit cikkek

Kismillió variációja van annak a városi legendának, amiben az egyszeri egyetemista leiskolázza a fölényeskedő és nagyképű professzort. A mondanivaló ezekben valami olyasmi, hogy a józan paraszti ész többet ér az iskolai papíroknál - amit persze árnyal némileg, hogy ezeket a sztorikat szinte kizárólag olyanok terjesztik, akiknek utóbbiból nem jutott. A történet egyik verziójában a diák elkésik a matematika előadásról, lemásolja a táblára felírt feladatot, mert azt hiszi, hogy az a házi, és a következő órára meg is oldja azt. Akkor derül ki, hogy valójában csak illusztrációként írta fel a tanár, amikor a megoldhatatlan matematikai problémákról beszélt.

Meglepő módon ennek a történetnek igaz az alapja , a 20. század egyik legnagyobb matematikusa, George Dantzig a főszereplője még egyetemista korából. Ez a sztori ihlette egyébként a Good Will Hunting című Oscar-díjas film alaptörténetét, amiben Matt Damon takarítóként oldja meg az egyetemistákon kifogó matematikai feladatokat.

George Dantzig

A valóságban a történet 1939-ben, a kaliforniai Berkeley elitegyetemen esett meg, ahol Dantzig doktori képzésre járt. A statisztikatanára Jerzy Neyman volt, aki egyébként maga is fontos alakja a modern statisztikatudománynak, például ő találta ki azt, hogy konfidenciaintervallum, amit most mindenki őszinte megkönnyebbülésére meg sem próbálunk elmagyarázni, hogy micsoda, de higgyék el, hogy fontos dolog.

Neyman órájáról késett el az egyetemre frissen felvett Dantzig, másolta le a tábláról a két, ha nem is megoldhatatlan, de évtizedek óta megoldatlan problémát, és oldotta meg őket a következő heti órára. Később egy interjúban elmesélte, hogy a feladatok a szokásos beadandóknál kicsit nehezebbek voltak, és amikor leadta a megoldásokat, még külön elnézést is kért a professzortól, hogy ilyen sok időbe telt, míg sikerült megcsinálnia. "Tegye csak az asztalomra a többi közé" - nézte el a késést nagyvonalúan Neyman, akinek csak másfél hónappal később akadt a kezébe a papír, és akkor döbbent rá, hogy a diákja megoldott két híres megoldatlan matematikai problémát, amiket illusztrációnak használt az előadáson. A visszaemlékezése szerint egy vasárnap reggel törte rá az ajtót Dantzigra azzal, hogy írna egy előszót a levezetéséhez, hogy leközölhessék a nagy matematikai szaklapok.

Dantzig aztán a második világháború kedvéért félbeszakította az egyetemet, és elment az amerikai légierőhöz, így végül csak 1946-ban szerezte meg a doktori címet. Amikor megkereste Neymant, hogy a disszertációjának a témáját megbeszélje vele, a professzor csak annyit mondott, tegye be egy mappába az első éves "házi feladatát", és nem kell többet ezzel foglalkoznia.

Később a lineáris algebra egyik kiemelkedő alakja lett, legnagyobb eredménye, a szimplex algoritmus megalkotása a közgazdaságtan, a statisztika, és az informatika területén is fontos mérföldkő.

(A két statisztikai probléma, és részletes megoldásaik egyébként itt és itt olvashatók.)