Az emberek minden egyes ujját két viszonylag nagy izom mozgatja, és további izmok is beszállnak a munkába, hogy finomítsák a mozdulatainkat. Ismerve azt, hogy milyen erősen meg tudunk markolni és szorítani tárgyakat az ujjaink segítségével, talán meglepő az a tény, hogy
De tényleg. Gondoljon csak bele, sajogtak valaha izomláztól az ujjbegyei? Nem, az vagy nem az volt, vagy nem is ott volt. Valószínűleg az inakkal és ízületekkel volt gond.
A feszítőizmok kötegei egészen távol vannak az ujjainktól, az alkarunkban. Az ujjainkat egyetlen közös ín feszíti ökölbe, és ennek az egyik vége a könyökdudornál található, míg a másik négy vége - merthogy az ín a csuklónál négyfelé válik - a második és harmadik ujjperceken tapad le.
A feszítő ín mozgása a csuklónknál látható a legjobban, amikor a középső ujjunkat mozgatjuk oda-vissza.
Néhány távolító izmunk ina a csuklónál van letapadva. Akadnak még izmok a tenyérben is, a hüvelyujjunk mozgásáért például részben ezek felelnek, és a kézfejünkön is találunk kötegeket.
Amikor az ujjainkban fájdalmat érzünk, az általában az ízületeinket érinti. Előfordulhat reuma, különféle okokra visszavezethető gyulladás, vagy akár autoimmun betegség előjele is lehet.
Közismert a kéztőcsatorna-szindróma is, melyet a számítógép használata is kiválthat. Ennél sem az ujjainknál érezzük, hogy baj van, hanem a csuklónál vagy az alkarunkban.
Na jó, bevalljuk őszintén, hogy hamis volt az az állítás, hogy az ujjainkban nincsenek izmok. Ott van például a musculus arrector pili latin néven ismert izmocska, ez viszont nem az ujjainkat mozgatja, hanem csak a szőrszálainkat emelgeti, amikor libabőrösek vagyunk.
Rovataink a Facebookon