Ki az a Roger, akiről a pilóták dumálnak folyton?

További Ma Is Tanultam Valamit cikkek

Aki látott már akár csak egyetlen amerikai repülős filmet – eredeti nyelven, felirattal mondjuk –, az biztos hallotta, hogy a földi irányítással rádión beszélgető pilóták szinte minden kapott szóbeli üzenet, utasítás hallatán azt mondják, hogy „Roger!” vagy „Roger that!” Elevenítsük is fel az emlékezetes, talán a legtöbbet idézett jelenetet az Airplane! című filmvígjátékból:

Mi a vektor, Viktor?

Bizonyára akadnak sokan, akikben felmerült már a kérdés: mi a bánatért rogereznek a pilóták, ki érti ezt, nem tök értelmetlen az egész? Nos, nem, épp ellenkezőleg: az érthetőséget szolgálja a laikus fülnek furcsa hangzású pilótazsargon. A repülés ugyanis veszélyes üzem, ahol minden rosszul hallott, félreértett szónak, hibásan végrehajtott utasításnak súlyos következményei lehetnek. Ennek elkerülése érdekében vezették be a kétirányú rádiózásban az egyszerűsített, sztenderdizált kommunikációt, amivel a maximális érthetőségre törekedhetnek a pilóták és az irányítótornyokban ülők.

Ennek a beszédmódnak a része, hogy egy adott utasítást vevő pilóta megerősíti, hogy vette, minden szavát jól hallotta és értette a rádión hallottakat: erre viszontválaszában az ugyancsak jól érthető, más szóval össze nem téveszthető „Roger” szóval utal a rádiózás során. Na de miért Roger?

._.

A ma is élő rádiós protokoll – amit a katonai és polgári repülésen kívül a rendőrség, tűzoltóság, katasztrófaelhárítás is használ – gyökerei a repülés történetével egyidősek. Az már a huszadik század legelején, a Wright testvérek első sikeres repülése után nem sokkal felmerült, hogy életbevágó nagy szükség van a repülőgépek és a földi kiszolgáló személyzet, a légi irányítás közti kommunikációra. A kezdetek kezdetén, amikor még nem találták fel a hangalapú rádiózást, morzejelekkel tudtak üzeneteket küldeni egymásnak, azaz az összeköttetés klasszikus formája a morzekód volt távíró üzemmódban.

Fotó: Alfred T. Palmer / Library Of Congress

A morzézés még nehéz vételi körülmények között is lehetővé tette az összeköttetések létesítését, viszont nagyon gyorsnak nem volt mondható. Éppen ezért, hogy a morzézó felek értékes időt takarítsanak meg, egy sor gyakran használt procedurális kifejezést betűkkel rövidítettek le: így lett a „received” (azaz megkaptam, vettem) rövidítése az R betű, illetve az ennek megfelelő morzejel (._.). Az angolszász rádiós forgalmazásban – ahol az ábécé szerinti betűzést a megfelelő kezdőbetűjű szavakkal végzik (Alpha, Bravo, Charlie, Delta, Echo stb) – a morzézés utáni korszakban is megmaradt az “R” vételt megerősítő szerepe, kimondva akképp, hogy „Roger”. (Ez attól független, hogy a repülős ábécékódolásban az R helyén később Romeo, majd Rome váltotta Rogert.)

Noha a világ jelentős részén nem beszélnek angolul, a repülésben szinte mindenütt ismerik és elterjedtnek számít a Roger használata. Remélem, önök is vették az adást!

Felhasznált források: