Súlyos mérgezést okozhat a csecsemőnek adott méz
Sok bajt megelőzhetünk azzal, ha a gyermekeknek az egyéves koruk előtt egyáltalán nem adunk mézet. Az édes szirupban ugyanis természetes módon előfordulhat a Clostridium botulinum baktérium spórája, az akár halálos kimenetelű ételmérgezések okozója.
A botulizmus viszonylag ritka, ám annál veszélyesebb mérgezés, amely az idegrendszerre hat. Egy kisbaba szervezete túlságosan fejletlen ahhoz, hogy megakadályozza a kórokozó szaporodását, ami a botulotoxin nevű méreganyag előállításával jár együtt. Csecsemőknél a mérgezés fő tünetei az izmok gyengesége, a több napon át tartó székrekedés, az étvágytalanság és a szokatlan sírás.
Nem biztos, hogy azonnal észrevehető a mérgezés, a tünetek néha pár órán belül megjelennek, néha azonban egy hét is eltelhet, mire reagál rá a szervezet – ez attól függ, hogy mennyi toxint sikerült elfogyasztani. A rossz táplálkozás dehidratációhoz vezethet, az izmok gyengesége pedig légzési nehézséget okozhat.
Pár nap alatt annyira legyengülhet a baba, hogy géppel kell segíteni a légzését.
A mézen kívül másban is megtalálható a Clostridium botulinum, például a talajban és a rosszul kezelt nyers húsokban, ám ezekkel ritkábban érintkezik egy csecsemő.
A botulizmust okozó spóra hőkezeléssel elpusztítható, három percen át kell 121 Celsius-fokon tartani az ételt. Fontos tudni, hogy a Clostridium az egyik legsúlyosabb az ételmérgezést okozó baktériumok közt, kilogrammonként egy nanogramm is halálos lehet. Ha megtörtént a fertőzés, akkor azt mindenképpen kórházban kell kezelni. Az antibiotikum nem hatásos, a mérget ellenszérummal lehet hatástalanítani, illetve gondoskodni kell a még nem felszívódott anyag eltávolításáról.
Rovataink a Facebookon