Esőgyárat is bevetettek már háborúban

Vietnamba november és április között érdemes ellátogatni nyaralni, mert a többi hónapban elviselhetetlenül sok eső esik. A 32 Celsius-fokos hőmérséklettel még nem lenne gond, de ehhez 90 százalékos páratartalom társul. A monszun a hétköznapi életben annyit jelent, hogy amikor nem esik az eső, akkor is azonnal csatakosra ázik az ember ruhája, mert ahogy a légkondicionált helyiségből kilép a fülledt levegőre, a pára lecsapódik az alacsonyabb hőmérsékletű bőrfelületen.

A húsz éven át tartó vietnami háborúban persze nem kérték ki az utazási irodák véleményét az időjárásról, hiszen nem nyaralni mentek, az Egyesült Államok hadserege pedig megpróbálta a saját javára fordítani a monszunhatást.

Az öt éven át zajló Popeye-hadművelet lényege az volt, hogy esőképzéssel meghosszabbítsák a monszun idejét. A Pentagon azt akarta elérni, hogy a monszun hagyományos időszakán túl is az esőtől puhák maradjanak az utak, hogy a fegyverszállító súlyos teherautók könnyebben elakadjanak, nőjön a földcsuszamlások veszélye, az elárasztott folyók elmossák a gázlókat. Három C-130 Hercules és két F-4C Phantom repülőgépről szórtak ezüstjodidot és ólomjodidot a felhőkre, hogy elősegítsék a csapadékképződést. A végső cél nyilvánvalóan az lett volna, hogy az Egyesült Államok megnyerje a háborút a kommunista hatalmakkal, a Kína és a Szovjetunió által támogatott északiakkal szemben.

Amikor az USA hadserege 1966 őszén elkezdett kísérletezni a mesterséges esőcsinálással, már nyolcezer amerikai katona meghalt a konfliktusban. A műveletet élesben 1967 márciusában kezdték el, és évente 3,6 millió dollárt költöttek el az amerikai adófizetők pénzéből esőcsinálásra. Mai árfolyamon ez 23 millió dollárt ér. A Popey-hadművelet sikerét elég nehéz lett volna kimutatni, de a feljegyzések szerint érezhető volt az ázott talaj hátráltató hatása. Az USA győzelme azonban elmaradt, az időjárás manipulálásának eredményeiről és úgy általában a vietnámi háborúról pedig egyetlen lényeges számot kell megjegyezni: a háború végére 58 ezerre nőtt az amerikai áldozatok száma.

A Popeye aktái szigorúan titkosak voltak, így sokáig csak mendemondák voltak a műveletekről, ám 1974-ben feloldották a titkosítást. Miután minden kiderült az amerikai műveletről, éppen az időjárás manipulálását feltaláló, kifejlesztő és kihasználó Egyesült Államok kezdeményezésére született meg az ENSZ 1976-os nemzetközi egyezménye, amely háborúban tiltja a környezet módosítását, legyen az esőcsinálás, földrengés vagy szökőár okozása, az óceáni áramlatok megváltoztatása, vagy esetleg az ózonréteg és az ionoszféra állapotának módosítása.

Fehér karácsony és globális felmelegedés

Amikor Vincent Schaefer, a General Electric munkatársa rájött, hogy apró részecskékkel esőt vagy havazást lehet indítani, ezzel kapcsolatban igencsak megosztott volt a közvélemény. Egyesek örültek az örökké fehér karácsony lehetőségének, mások már akkor is a lehetséges veszélyekre figyelmeztettek. Hiszen ha ráveszik a felhőket, hogy egy adott helyen essen, azzal igazából más területtől veszik el az adott csapadékmennyiséget.

Mindezek ellenére világszerte alkalmazzák a módszert, amit békeidőben semmi sem tilt. Kaliforniától egészen Kínáig több milliárd tonna eső emberi beavatkozás miatt esik le. Felmerül a kérdés, hogy vajon ez a sok helyi beavatkozás mindent egybevéve mekkora hatású lehet, mennyiben befolyásolják a globális klímaváltozást. Nehéz erre választ adni, amíg az időjárás módosításait senki sem tudja monitorozni. Akár az is előfordulhat, hogy egyes országok titokban mégiscsak olyan változásokat érnek el, amelyekkel más országok rosszul járnak.