A fáraó a halála után 3200 évvel útlevelet kapott

2018.10.11. 05:13

Az egyiptomi uralkodók meglepően sok adminisztrációs problémába futnak bele a modern korban. Tutanhamon fáraó szekere például a New York-i John F. Kennedy repülőtéren akadt fent a határon, mert hogy nem volt alvázszáma a 3300 éves járműnek. Nagyjából két és fél évtizeddel korábban egy későbbi utódja, az Új Birodalom másik fáraója, II. Ramszesz találkozott nem várt problémával, amikor maradványait egy franciaországi múzeumba akarták szállítani restaurálásra. A nemzetközi törvények ugyanis csak útlevéllel engedélyezik emberi maradványok szállítását, így nem volt mit tenni, majdnem 3200 évvel Ramszesz halála után kénytelenek voltak útlevelet kiállítani a korábbi uralkodónak.

A döbbenetesen sokáig, a kordokumentumok szerint csaknem 90 évig élő II. Ramszesz az egyik legnépszerűbb és leghatalmasabb egyiptomi fáraó volt, de ő sem állhatott az 1970-es évek törvényei fölött.

A nagy utazásra a múmia állapotának romlása miatt volt szükség, Franciaországban hozták rendbe a testet, ehhez viszont kellettek a papírok. Az egyiptomi kormány elsőre nem akart útlevelet kiállítani, de végül megtették, abban bízva, hogy így biztosan visszakapják az értékes maradványt, ha már korábban az európai nagyhatalmak kedvükre rabolták össze magukat az egyiptomi műkincsekből.

Ramszesz útlevelében végül az időszámításunk előtti 1303-as dátum került születési évnek, foglalkozásnak pedig "király (elhunyt)" került az okmányba. Amikor 1976. szeptember 26-án megérkezett a múmia a Le Bourget repülőtérre, a szokott rend szerint katonai tiszteletadással fogadták, mint bármely látogatásra érkező államfőt.

Az útlevél valahogy így nézhetett ki, bár ez csak egy illusztráció:

A fáraó múmiáját 1881-ben, az eredeti sírjától messze találták meg, II. Pinedzsem főpap sírjában, ahova sírrablók elől vihették át XI. Ramszesz uralkodása alatt. A felfedezés idején a múmia kifogástalan állapotban volt, a bőre szinte sérülésmentesen fennmaradt, az 1970-es évekre viszont főleg gombafertőzések miatt pusztulásnak indult.

Ramszesz uralkodása során szándékosan törekedett arra, hogy neve minél tovább fennmaradjon, ezért a róla készült szobrokat elődeihez képest sokkal mélyebben a sziklába vésette, hogy ne lehessen egyszerűen levésni a képmást a kőről. Alapított egy új fővárost (Per-Ramszesz), de az később teljesen elpusztult - halotti temploma, a Ramesszeum romjai, illetve az Abu Szimbel-i két templom viszont a mai napig népszerű turistalátványosságok.

Forrás

Ma is tanultam valamit 5

Megint 150 vadonatúj, izgalmas téma ismét meglepő válaszokkal

MEGVESZEM
Ma is tanultam valamit 1-2-3-4-5

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM