A fák gombákon keresztül beszélgetnek egymással

További Ma Is Tanultam Valamit cikkek

Bár A Gyűrűk Urából ismert entek, a komótosan bandukoló és még komótosabban beszélgető faszerű élőlények legjobb tudomásunk szerint a valóságban nem léteznek, azért a hagyományos fáink is jóval kommunikatívabbak, mint amit egy könnyű erdei séta során kinéznénk belőlük.

A fákat, és egyébként más növényeket is összeköti ugyanis a gombafonalak föld alatt húzódó sűrű hálózata, a micélium, mint valami erdei internet kábelrengetege. Na és mire jó ez a rejtett hálózat? Nagyjából arra, amire minden más kommunikációs platform: lehet rajta keresztül információt megosztani, segíteni másoknak, vagy éppen jól kibabrálni velük.

Kábel a rengetegben

A növények 90 százaléka kölcsönösen kedvező szimbiózisban él a gombákkal, a jelenségnek neve is van: úgy hívják, hogy mikorrhiza, ami görögül azt jelenti, gombás gyökér. A gombafonalak segítségével a növények például képesek jelezni, ha veszélyt érzékelnek, illetve tudnak a megszorult társaknak tápanyagot küldeni, a nem szívesen látott szomszédokat pedig mérgező vegyületekkel fúrják.

Persze a gombák se önzetlenül játsszák a futár szerepét. Hasznos anyagokat (nitrogént, foszfort) szállítanak a behálózott növényeknek, és a vízfelvételben is segítik őket, cserébe tápanyagot kapnak tőlük szénhidrát formájában. Így éldegélnek kölcsönösen egymásra utalva, kicsit úgy, mint az Avatarban a na'vik bolygójának, Pandorának a flórája.

A nagyobb fák a hálózaton segíthetik a fiatalabbakat a túlélésben. Más növényekkel viszont versenyeznek a tápanyagokért, nekik nem élelmet, hanem mérgező anyagokat küldenek, hogy nehezítsék a dolgukat. Ezt a tiltó-tűrő-támogató magatartást hívják allelopátiának.

Amikor viszont nemkívánatos élőlények, például kártékony gombák vagy rovarok kerülnek egy növényre, az a hálózaton keresztül kémiai jelekkel figyelmezteti a társait a veszélyre, hogy azok már felkészültebben, felturbózott védelemmel nézhessenek szembe a támadással.

Akárcsak az emberi világ kiberbűnözői az internetet, néhány növény is arra használja az élővilághálót, hogy meglopják a társaikat. A klorofillel nem rendelkező fantom orchidea például a gombafonalakon keresztül szerzi be a tápanyagot, amelyet ő maga nem képes előállítani.

Mikorrhiza gyökérkapcsolat

Fotó: Wikipedia

Elképzelhető az is, hogy külső fenyegetések is képesek meghekkelni a hálózatot. Egyes kutatások szerint a jótékony baktériumok és gombák odacsalogatására kibocsátott anyagokat olykor kártékony rovarok vagy férgek is képesek érzékelni, és ha elcsípik az üzenetet, a könnyű préda reményében követik az útját a kibocsátó növényig.

Borítókép: Martiskó Gábor / Index

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Havi

Egyszeri

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

2.000 Ft

4.000 Ft

6.000 Ft