A fák gombákon keresztül beszélgetnek egymással
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
Bár A Gyűrűk Urából ismert entek, a komótosan bandukoló és még komótosabban beszélgető faszerű élőlények legjobb tudomásunk szerint a valóságban nem léteznek, azért a hagyományos fáink is jóval kommunikatívabbak, mint amit egy könnyű erdei séta során kinéznénk belőlük.
A fákat, és egyébként más növényeket is összeköti ugyanis a gombafonalak föld alatt húzódó sűrű hálózata, a micélium, mint valami erdei internet kábelrengetege. Na és mire jó ez a rejtett hálózat? Nagyjából arra, amire minden más kommunikációs platform: lehet rajta keresztül információt megosztani, segíteni másoknak, vagy éppen jól kibabrálni velük.
Kábel a rengetegben
A növények 90 százaléka kölcsönösen kedvező szimbiózisban él a gombákkal, a jelenségnek neve is van: úgy hívják, hogy mikorrhiza, ami görögül azt jelenti, gombás gyökér. A gombafonalak segítségével a növények például képesek jelezni, ha veszélyt érzékelnek, illetve tudnak a megszorult társaknak tápanyagot küldeni, a nem szívesen látott szomszédokat pedig mérgező vegyületekkel fúrják.
Persze a gombák se önzetlenül játsszák a futár szerepét. Hasznos anyagokat (nitrogént, foszfort) szállítanak a behálózott növényeknek, és a vízfelvételben is segítik őket, cserébe tápanyagot kapnak tőlük szénhidrát formájában. Így éldegélnek kölcsönösen egymásra utalva, kicsit úgy, mint az Avatarban a na'vik bolygójának, Pandorának a flórája.
A nagyobb fák a hálózaton segíthetik a fiatalabbakat a túlélésben. Más növényekkel viszont versenyeznek a tápanyagokért, nekik nem élelmet, hanem mérgező anyagokat küldenek, hogy nehezítsék a dolgukat. Ezt a tiltó-tűrő-támogató magatartást hívják allelopátiának.
Amikor viszont nemkívánatos élőlények, például kártékony gombák vagy rovarok kerülnek egy növényre, az a hálózaton keresztül kémiai jelekkel figyelmezteti a társait a veszélyre, hogy azok már felkészültebben, felturbózott védelemmel nézhessenek szembe a támadással.
Akárcsak az emberi világ kiberbűnözői az internetet, néhány növény is arra használja az élővilághálót, hogy meglopják a társaikat. A klorofillel nem rendelkező fantom orchidea például a gombafonalakon keresztül szerzi be a tápanyagot, amelyet ő maga nem képes előállítani.
Elképzelhető az is, hogy külső fenyegetések is képesek meghekkelni a hálózatot. Egyes kutatások szerint a jótékony baktériumok és gombák odacsalogatására kibocsátott anyagokat olykor kártékony rovarok vagy férgek is képesek érzékelni, és ha elcsípik az üzenetet, a könnyű préda reményében követik az útját a kibocsátó növényig.
Borítókép: Martiskó Gábor / Index
Rovataink a Facebookon