Miért pont 9 hónapig tart a terhesség?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
-
A világ leghalálosabb kertjébe csak saját felelősségre és kísérővel lehet belépni - 50 éves Lucy, a világ leghíresebb fosszilis popsztárja
- Jaj annak a férfinak, aki nem jól udvarol, megeszi a nő!
- Eljárt az idő a nyolc óra felett: négyórás az ideális munkanap
- A cikkcakkos tengerpartok az őrületbe kergetik a matematikusokat
A babák szuperaranyos kis teremtmények, és ahhoz képest egészen jófejek is, hogy azt se tudják, hogyan és minek kerültek ide. De mindezzel együtt azért be kell vallani, hogy elég kis magatehetetlenül jönnek a világra.
Jó, jó, de hát így működik a természet, a kicsi eleinte nem nagyon képes egyedül semmire, de pár hónap alatt már egészen összeszedni magát – gondolhatnánk. Csakhogy egyáltalán nem törvényszerű ez a helyzet, hiszen más főemlősökkel összehasonlítva az emberi utód kifejezetten fejletlenül érkezik: a mi agyunk a felnőttkori méretének csak 30 százalékát éri el a születésig, míg legközelebbi rokonainknál, a csimpánzoknál ez az arány 40 százalék. Ahhoz, hogy mi is elérjük ezt a szintet, 9 helyett 18-21 hónapot kellene az anyaméhben töltenünk.
A legelterjedtebb magyarázat erre az, hogy ha még odabent nagyobbra nőne a baba feje, egyszerűen nem férne át az anya medencéjén. Ezt hívják szülészeti dilemmának: míg az emberek agya egyre nagyobbra nőtt, a két lábon járáshoz-futáshoz kisebb medencére volt szükség. Az evolúció ezért azt a kompromisszumot hozta, hogy a babák az ideálisnál korábban születnek meg.
Egy másik elmélet szerint viszont ha nemcsak a fej, hanem a test méretét is számításba vesszük, valójában nem is születünk idejekorán. Ez alapján ugyanis arányaiban a miénk a második leghosszabb terhesség az orangutánok után, a gorillákat és a csimpánzokat pedig 37 nappal verjük. Ráadásul az emberi anyák az anyagot se sajnálják az utódból: az emberi baba agya 47 százalékkal nagyobb, mint a méretben őt követő bébigorilláé, az újszülöttjeink pedig összességében kétszer akkorák.
Ultrahangos terhességi vizsgálat
Fotó: Fairfax Media
Ráadásul a medence-dilemma se stimmel, mert újabb kutatások szerint nincs számottevő különbség a szélesebb csípőjű nők és a keskenyebb csípőjű férfiak mozgásának energiahatékonyságában, vagyis nincs bizonyíték arra, hogy a nők medencéje nem lehetne különösebb áldozat nélkül még egy kicsit szélesebb, ha csak ezen múlna a dolog – pláne, hogy tényleg nem sokról van szó: a csimpánzok 40 százalékos agyarányának eléréséhez már 3 centiméter plusz is elég lenne.
Az újabb elképzelés szerint valójában nem a túl nagyra növő babafej szab gátat a hosszabb terhességnek, hanem az, hogy az anya anyagcseréje a 9. hónap vége felé eléri a teljesítőképessége határát.
A terhesség 6. hónapjára a nőknek már a szokásos energia kétszeresére van szükségük ahhoz, hogy fenntartsák az alapvető anyagcsere-folyamataikat, és ez idővel még tovább növekszik. Márpedig az ember jellemzően az átlagos metabolizmusa 2-2,5-szeresét képes huzamosabb ideig fenntartani.
Eszerint tehát nem a hatékony mozgás szabja meg a medenceméretet, az meg a születéskori babafejméretet és így a terhesség hosszát, hanem a dolog visszafelé működik: az anyai anyagcsere korlátozza a lehetséges terhességi időtartamot, majd ebből következik a babaméret, amihez a medence mérete is alkalmazkodik.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon