Kinyírná a Földet, ha meg akarnánk építeni a Halálcsillagot

2019-01-16 13 20 32-Death Star Construction Timelapse - YouTube
2019.01.20. 08:22

Aligha kérdés, hogy a sci-fikből ismert szupertechnológiák közül messze a Csillagok Háborúja Halálcsillagja a félelmetesebb, és persze azt lehet a legnehezebb megépíteni elméletben. Ráadásul mivel a lázadók nem bírtak magukkal, kétszer kellett. Na de a valóságban mennyibe kerülne és mivel járna, ha a Földön valamelyik szuperhatalom valamiért úgy döntene, hogy összerakja a saját Halálcsillagját, hogy kedvére szétlőhesse a Naprendszer bolygóit? (Vagy legalább csak egyet. )

Egyrészt egyedül egyetlen nemzetnek sem menne, hogy saját Halálcsillagot építsen, ugyanis a kalkulációk szerint nagyjából 850 000 000 000 000 000 dollárba kerülne az építkezés. A nullák számából valószínűleg feltűnt, hogy ez elég sok – 850 billiárd – pénz. De még így is ez a legkisebb gond.

Az eredeti Halálcsillag ugyanis 160 kilométer átmérőjű, és emiatt csak a szupermonstrum szerkezetéhez annyi acélra lenne szükség, ami a Föld jelenlegi acéltermelését figyelembe véve nagyjából 830 000 év alatt jönne össze. De még ha fele akkora Halálcsillagot akarnánk építeni, emberi léptékben így sem lennénk sokkal beljebb. 

Tegyük fel azonban, hogy rendelkezésre állna az acélmennyiség, viszont a következő lépéssel is adódik egy áthidalhatatlan nehézség: mindezt valahogy fel kellene juttatni az űrbe. Mivel nem csekély mennyiségű anyagról van szó, ezért olyan sok rakétaindítást kellene végrehajtani a szállításhoz, hogy az a a Föld atmoszférájának végzetes szennyezés lenne, vagyis akik a Halálcsillag építésével foglalatoskodnának, azoknak az lenne az új otthonuk is, mivel a szülőbolygónk élhetetlenné válna. 

Rod Pyle, aki 2016-ban tudományos megközelítésből írt egy könyvet arról, hogyan lehetne megépíteni a science-fictionökből ismert invenciókat, úgy gondolja, egyszerűbb lenne, ha egy aszteroidából bányásznánk ki a nyersanyagokat, és onnan szállítanánk el oda, ahol fel akarjuk építeni a Halálcsillagot. Brian Muirhead, a NASA mérnöke szerint a legoptimálisabb megoldás, hogy a kibányászott nyersanyagot rögtön a helyszínen dolgozzák fel, a gyárakat pedig 3D-s nyomtatás segítségével húzzák fel, akár mondjuk a Ceresen. Így legalább a Föld élhető hely maradna. 

Más kérdés, hogy mi lenne azokkal az emberekkel, akik ki vannak téve a kozmikus sugárzásnak, miközben az űrbázist építik. Őket aszteroidák üregeiben vagy védettebb helyeken kellene elszállásolni, hogy legalább az építkezést kibírják. 

A következő nehézség a Halálcsillag súlya. A kisebb tárgyak, például műholdak simán elkeringenek a Föld körül akár száz évekig, ha viszont a Halálcsillagot szeretnénk ugyanarra a pályára állítani, mint egy műholdat, akkor nem húzná ott sokáig, hamar visszazuhanna a felszínre. Ez kiküszöbölhető lenne, ha távolabbi pályára állítanánk, ám ezzel megint visszakanyarodunk oda, hogy irdatlan mennyiségű üzemanyagra lenne szükség, hogy odaszállítsuk a monstrum részeit. 

És még el sem jutottunk a szuperlézerig, amivel a bolygókat lehet atomjaira robbantani úgy, mint az Alderaant a Csillagok Háborújában. Muirhead szerint a legnagyobb probléma ezzel, hogy olyan mennyiségű energiára lenne szükség, aminek az előállítása megvalósíthatatlannak tűnik. 

Egy darabig tehát biztosan nem épül majd meg a bolygópusztító katonai bázis, bár 2013-ban a Fehér Háznak hivatalosan reagálnia kellett a kezdeményezésre, hogy az Egyesült Államok építse meg a Halálcsillagot, mivel az ügyre összejött 25 ezer aláírás.

Akkor Paul Shawcross, a Fehér Ház korábbi tudományos és űrkutatással kapcsolatos költségvetését koordináló hivatalának vezetője elmondta, nem fog összejönni a dolog, mert a galaxisunk lehetőségein túlmutató, pazarló és felesleges beruházás lenne, ráadásul a kormányzat nem támogatja más bolygók felrobbantását. 

Felhasznált források: Space.com, Washington Post

(Borítókép: Benjamin Botkin / YouTube)