A kisállatok lassított felvételen látják a világot
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- Jaj annak a férfinak, aki nem jól udvarol, megeszi a nő!
- Eljárt az idő a nyolc óra felett: négyórás az ideális munkanap
- A cikkcakkos tengerpartok az őrületbe kergetik a matematikusokat
- Tízezrével érkeznek hozzánk, fejükben iránytű van, és éktelen lármát csapnak
- Azonnal elutazna? Pattanjon a foteljébe!
Nyilván ön is próbálkozott már élete során legyek puszta kézzel történő elkapásával, ebben az esetben pedig valószínűleg azt is tudja, hogy ez egyáltalán nem egyszerű feladat. Ezért persze kár lenne magát okolnia: a legyek szeme egységnyi idő alatt sokkal több információt képes észlelni, vagyis az általunk gyorsnak gondolt mozdulat számukra röhejesen lassú.
Az időérzékelés alapvetően eléggé szubjektív, még az egymással (jó esetben) magas szinten kommunikálni képes emberek sem képesek arra, hogy pontosan megértsék, egy embertársuk miként érzékeli az időt. Az élőlények látószerveinek ugyanakkor kell némi idő a retinába érkező vizuális jelek összegzéséhez, az ehhez szükséges időt pedig már lehet objektíven is számszerűsíteni, az ún. critical flicker fusion frequency (CFF) segítségével.
Ezzel azt a legalacsonyabb frekvenciát keresik a kutatók, ahol egy villogó fényforrást már folyamatos fényként érzékel egy élőlény, vagyis nagyjából olyan, mintha egy stroboszkópot néznénk, ami egyre gyorsabban villog, egészen addig, amíg a szemünk már folyamatos fényként érzékeli. A legegyszerűbb ezt egy videóval szemléltetni (igen, tudom, a monitorok képfrissítése, meg maga a YouTube is bekavar ebbe, de most nem ez a lényeg):
Az embereknél mérések alapján 8 és 15 hertz között van az a tartomány, ahol tényleg villogónak érzékelnek egy villogó fényforrást, egy 2013-as kutatás [.pdf] szerint azonban ahogy csökken egy élőlény mérete, úgy lesz egyre nagyobb az a maximális frekvencia, ahol még nem folyamatos fényt látnak.
A tanulmány szerint azoknak az élőlények képesek adott idő alatt a legtöbb jelet feldolgozni, amik
- kicsik,
- testtömegükhöz képest gyors az anyagcseréjük,
- és fényben gazdag környezetben élnek.
Ezekből logikusan következik, hogy a nagy, lassú anyagcserével rendelkező, sötétben élő állatoknál sokkal alacsonyabban van a határ, de nem kizárólag ez, hanem például az életkor is befolyásolja a dolgokat.
Egy embergyerek például sokkal "gyorsabban" lát egy felnőttnél, ami többek közt megmagyarázza azt is, hogy miért sokkal jobb a gyerekek szem-kéz koordinációja, mint a felnőtteké – meg azt is, hogy miért van az, hogy gyerekként tízesével fogdostuk a legyeket, felnőve meg egyet sem tudunk elkapni.
Forrás: Popular Science
(Borítókép: Közeli felvétel egy házilégy látószervéről. Fotó: Digital Light Source / Getty Images Hungary)
Rovataink a Facebookon