Csernobil virágzó élővilága, azaz miért nem baj, ha rákosak a fák

Csernobil reneszánszát éli, hála az HBO sorozatának. A turizmus is megugrott, az emberek egyre nagyobb számban kezdenek visszatérni a sokáig lezárt területre. Az atomerőmű közvetlen környékére mondhatnánk, hogy a katasztrófa óta teljesen kihalt, de ez nem lenne igaz. Ugyan az emberek és az állatok akkor mind elmenekültek, vagy meghaltak, manapság mindkét csoport visszatérni látszik.

Abba viszont sokan nem gondolnak bele, hogy míg az állatok (beleértve az embert) a sugárzástól jellemzően rákosak lettek, a növényeknek nem sok bajuk lett, és az elmúlt évtizedekben visszafoglalták a környéket. Felmerül a kérdés:

Elvégre a rák nem más, mint kontrollálatlan sejtburjánzás, és hát a növények is sejtekből vannak. Stuart Thompson, növény-biokémia professzor megírta, miért nincs a sugárzásnak a növényekre ugyanolyan hatása, mint az állatokra.

A sugárzás, amit a növények a legveszélyesebb Csernobil-környéki részeken benyeltek, többszörösen végeztek volna minden állattal. Az instabil radioaktív anyagok folyamatosan nagyenergiájú részecskéket és hullámokat lőnek ki, amik roncsolják a sejteket, illetve olyan kémiai anyagok termelődését idézik elő, amik megtámadják azok működését. A sejtek nagy része ugyan pótolható, de  a DNS károsodása nem. Sugárzásnak kitéve a DNS mutálódhat, ami befolyásolhatja a sejtek működését, például túltermelést idézhet elő, ami rákos daganatokhoz vezet.

Számunkra ez a legtöbb esetben halálos, mivel az állatok (és ebbe értsük most bele az embert is) szervezete egy viszonylag pontos tervrajz alapján épül fel, és ez nem túl rugalmas. Minden szervünk egészen specifikus munkát végez, és ezek összessége teszi lehetővé a testünk működését. Ezzel szemben a növények egészen máshogy nőnek. Mivel nem túl mobilisak, kénytelenek az adott szituációjukhoz alkalmazkodni. A fénytől, a környezetüktől, a talajból bevihető tápanyagoktól függ, hogy milyen irányba és mekkorára nőnek. Mély, szerteágazó gyökerekre van szükség, vagy hosszú szárra? Mind a környezeten múlik.

Ahogy azt kertészek már régóta tudják, metszett növénydarabkák elültetésével könnyen új növény növeszthető. Ez azért van, mert a legtöbb növényi sejt képes olyan sejteket előállítani, amire az egyednek éppen szüksége van. Ebből következik, hogy ha sérül a növény sejtállománya - tegyük fel, sugárzás hatására -, sokkal könnyebben pótolja azokat.

A növények rákos daganatai valójában ott vannak a szemünk előtt: az lehet akár egy-egy furcsa göcsört egy fa törzsén, vagy érdekes mintázat a kerti asztal lapjának deszkáin.

Csernobil legdurvább részein a növényeken azt vették észre, hogy megváltoztatják a belső kémiájukat, hogy a DNS-ük még jobban ellenálljon a sugárzásnak. Ha ez nem sikerül, akkor megpróbálják megjavítani. Ez a képességük több földtörténeti korral ezelőttről származhat, mivel akkor még magasabb volt a természetes sugárzás a bolygón. Előfordulhat, hogy akkori alkalmazkodási technikákat vesznek most elő.

Az atomerőmű katasztrófájának hatására kialakult Európa egyik legnagyobb természetvédelmi területe, méghozzá virágzó élővilággal.

Az ökoszisztéma több életet tart fent, mint valaha, még ha az ott élők életciklusa valamivel rövidebb is, mint máshol.

– írja "öröm az ürömben" hozzáállással Thompson.

(Borítókép: Csurgó Dénes / Index)