Fél Európát a BorsodChem látta el droggal egy nyomdahiba miatt
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- Csehszlovák kém lehetett a saját halálát eljátszó brit politikus
- A világ leghalálosabb kertjébe csak saját felelősségre és kísérővel lehet belépni
- 50 éves Lucy, a világ leghíresebb fosszilis popsztárja
- Jaj annak a férfinak, aki nem jól udvarol, megeszi a nő!
- Eljárt az idő a nyolc óra felett: négyórás az ideális munkanap
Még ez év elején olyan jelzést kaptunk a német kábítószerellenes szolgálattól, hogy egy kábítószer ügy nyomára bukkantak, s találtak egy miskolci telefonszámot. Arra kértek minket, hogy próbáljuk lenyomozni ezt a szálat
- így kezdődött az a történet, amelyet Hollósi György őrnagy, az ORFK kábítószer bűnözés elleni alosztály munkatársa mesélt el 1992 decemberében az Új Hírnök nevű újságnak. Az ügy kezdeti szakaszában még a rendőrök sem gondolták volna, hogy a telefonszámon keresztül egy nemzetközi drogügyletre bukkannak, ahol az egyik legnagyobb magyar vállalat, a BorsodChem az érintett. Mint a kábítószer előállítója.
A miskolci telefonszám, amit a magyar rendőrök a holland kollégáik kérésére leellenőriztek, a miskolci BBDH befektető kft.-hez vezetett. Ezt a céget két magyar és két holland állampolgár alapította 1991 végén. A német kábítószerellenes nyomozóknak az szúrt szemet, hogy a kft. holland tulajdonosaival kapcsolatban állt egy olyan ismert drogkereskedő és -csempész, aki korábban zsarolásért, rablásért, kábítószergyártásért ült börtönben. Mivel a kft. különféle kereskedelmi tevékenységekkel, köztük vegyi anyagokkal is foglalkozott, a magyar rendőrök titokban nyomozni kezdtek a társaság után.
Azt viszonylag hamar kiderítették, hogy a BBDH Kft. a BorsodChem Rt. műveleti laborjában állít elő EDMA HCL néven egy állatgyógyászati szert, amely állítólag az állattenyésztés hatékonyságát forradalmasítja.
A rendőröknek ez már elég gyanús volt ahhoz, hogy tovább lépjenek. Egy titkos akcióban mintát szereztek a gyárban gyártott porból, és a vizsgálat megállapította: az valójában egy ismert kábítószer. Egy olyan pszichotróp anyag, amely az MDE-amfetamin kábítószerek csoportjába tartozik és a drogosok ÉVA néven ismerik.
A rendőrök akcióba léptek és házkutatásokat tartottak a BorsodChemnél és a BBDH-nál is. A BorsodChemnél nem csak a gyártási dokumentumokat foglalták le, de azt az 54 kiló (!) drogot is, ami éppen akkor műanyag hordókban állt és arra várt, hogy elszállítsák.
A BORSODCHEMNÉL volt az addigi legnagyobb amfetaminfogás egész Európában.
De tényleg, korábban ilyenre nem volt példa. 1992-ben tíz német titkos amfetamin-laboratóriumot számoltak fel, de azoknál a házkutatásoknál is csak 29 kilogramm drogot foglaltak le, így a magyarországi fogás óriási bravúrnak számított.
Ami ennél is megdöbbentőbb volt, hogy amire a rendőrség rajtuk ütött, már 388 kilónyi drog elhagyta az országot, méghozzá exportengedéllyel.
Na de hogy történhetett, hogy a BorsodChem 300 ezer adagnak megfelelő kábítószert állított elő?
Nos, ami biztos, hogy az előállított anyag ekkor már kábítószernek minősült, a magyar hatóságok mégis engedélyezték a gyártását. A BBDH Kft., amikor a Borsodchemnél leadta az állatgyógyászati szer gyártására vonatkozó rendelését, a gyár vegyészeinek megmutatta a képletet. A vegyészek átnyálazták a Magyar Közlönynek azt a számát, amiben a különböző kábítószerek listáját és képleteit tették közzé és találtak ugyan hasonlót, de pont olyat, mint amit a BBDH emberei leadtak, nem.
Ugyanis éppen az a képlet nyomdahibásan szerepelt a Magyar Közlönyben.
A Magyar Közlönyben ugyanis a midazolam nevű nyugtató-görcsoldó hatóanyag képletét hibásan MDE-nek rövidítették. A nyomdahiba miatt a magyar nagyvállalat az előállításhoz szükséges engedélyeket előírásszerűén kérelmezte és meg is kapta a Magyar Tudományos Akadémia Alkaloidkémiai Kutatócsoportjától, valamint a Tisztiorvosi Szolgálat Kazincbarcikai Városi Intézetétől. A Budapesti Műszaki Egyetem illetékes tanszéke besorolást is adott a gyártáshoz. Ennek alapján engedélyezte a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma az exportot.
De ha azt hinnénk, hogy mindezen a BorsodChem nyerészkedett, nagyobbat nem is tévedhetünk. Az ötletgazdák valóban sokat kerestek rajta, hiszen egy adag ÉVA 0,2 gramm amfetamint tartalmaz, és egy gramm drog ára 30-100 német márka között mozgott ebben az időben. Mai árfolyamon számolva a drogkereskedők ezzel kb. 700 millió forintot kerestek, de a BorsodChem csak vesztett rajta. Nem elég, hogy kínosan érintette az ügy, a BBDH végül egy fillért sem fizetett a magyar vállalatnak a gyártásért.
Ami még meghökkentőbb, hogy a BBDH holland tulajdonosait nem sikerült felelősségre vonni. Amikor ugyanis a rendőrség eljárást indított, a BorsodChemben gyártott drog a Kelet-Európánál liberálisabb Hollandiában még nem minősült kábítószernek. Csak öt hónappal később, de ez éppen elég volt a holland elkövetőknek ahhoz, hogy megússzák a börtönt.
(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)
Rovataink a Facebookon