Tényleg a tehénfing nyírja ki a Földet?

2019.08.03. 08:14

A tehenek túl sokat szellentenek, amitől telemegy a légkör üvegházhatású gázzal, mi meg belepusztulunk a globális felmelegedésbe - szól az egyik leghíresebb klímaváltozási közhely. Ami nyilván azért lett olyan közismert, mert a fingás alapvetően vicces (kérdezzen csak meg egy tetszőleges ötévest), a klímaváltozás viszont egyre inkább vérfagyasztó, ez pedig tökéletes kombináció az emberek érdeklődésének megragadásához. Amire csak újabb lapáttal tett rá, hogy nemrégiben Bill Gates, és az amerikai újbaloldal szuperprojektje, a Green New Deal is a fingó teheneket emelte a klímaváltozás elleni harc frontvonalába.

Pedig szegény tehenek nem is finganak olyan sokat. Persze ez nem jelenti azt, hogy ne lennének extrém problémásak a klímaváltozás szempontjából.

A szarvasmarhának, mint a kérődző állatoknak általában, négy gyomra van. Ebből az első a bendő, ami meglepően nagy, 150-200 liter űrtartalmú egy felnőtt tehénnél. A tehén legel, vagy eszik, amit kap, a lényeg, hogy minden ide kerül első menetben. A félig megrágott kajára itt sok milliárd baktérium szabadul rá, és segítenek a növényi rostok lebontásában. A tehén később ezt az előemésztett élelmet felöklendezi, újra megrágja, és lenyeli, de most már a további gyomorrészekbe, ahol az emésztés befejeződik. Ha valakit érdekel részleteiben is a dolog, itt olvashat róla bővebben, minket most csak az első fázis érdekel, ahol egy erjedési folyamat megy végbe, aminek a végén egy csomó hidrogén, majd abból metán képződik. Ezek a gázok aztán természetes úton távoznak a tehén szervezetéből, nagyjából 95:5 arányban az emésztőcsatorna be-, illetve kijáratán.

Vagyis a probléma a tehénböfögéssel van, nem a fingással, de ez igazából mindegy is, a lényeg, hogy metánt eregetnek a levegőbe. Ahogy az összes többi kérődző állat, csak hát zsiráfból meg zergéből aránylag kevesebb van, mint marhából. Ha a tehenenként és naponta átlagosan 160-320 liter közti metánteremelést beszorozzuk azzal a jó másfél milliárd példánnyal, ami a globális állattenyésztésben tengeti a napjait, elég ijesztő számot kapunk. További rossz hír, hogy a metán sokkal durvábban hozzájárul az üvegházhatás kialakulásához, mint az általános mumus szén-dioxid: 28-szor erősebb az ilyen hatása. A végeredmény:

az ENSZ becslése szerint az összes üvegházhatású gáz légkörbe juttatásának 14,5%-áért felel az állattenyésztés, és azon belül messze a legnagyobb forrás a szarvasmarhák böfögése.

(Azt azért tegyük hozzá, hogy szerencsétlen tehenek mellett vannak ám még komoly metánszennyezők: a teljes metánkibocsátás harmadáért például az olajipar felel, ahol egyszerű melléktermékként szivárog a gáz a levegőbe kitermeléskor, szállításkor és feldolgozáskor. Szintén metán jut a légkörbe a műanyagok lassú lebomlásából is napfény vagy tengervíz hatására. És akkor még nem is beszéltünk az északi sarkvidék permafrosztjába fagyott rengeteg metánról, amiből 2100-ig egymilliárd tonna olvadhat ki, ha folytatódik a felmelegedés.)

Na de mit lehetne tenni az ellen, hogy a tehenek szétböfögjék a bolygót, ha az emberiségnek nem nagyon akaródzik belemenni olyan kompromisszumba, ami kevesebb marhahús és tehéntej fogyasztásával jár? Szerencsére akadnak bíztató kutatások:

  • Génmódosítással - vagy a GMO-tól rettegők számára: szelektív tenyésztéssel - a számítások szerint hosszú távon nagyjából a felére lehetne csökkenteni a tehenek metánkibocsátását
  • Ha fokhagymát adunk a tehenek takarmányához, az a kísérletek szerint jelentősen csökkenti a metántermelődést
  • Hasonlóképpen működik a tengeri hínár is: a 2% hínártartalmú takarmányon tartott teheneknél a felére esett a metánkibocsátás (igaz, az ízét utálták, így melasszal kellett felütni)

Persze utóbbi két megoldásnál felmerül, hogy a fokhagyma/hínár termelése és szállítása (vagy akár a belőlük szintetizált hatóanyagé) mekkora környezeti terheléssel jár - és persze az, hogy mennyibe kerül. Ezektől ugyanis a marha húsa vagy a teje nem lesz jobb, csak drágább. Abban pedig egyelőre nem túl jól teljesít az emberiség nagy része, hogy bármiből a drágább, de környezetbarátabb verziót válassza, így mindenképpen állami - vagy még inkább nemzetközi - nyomással lehetne csak a tehenek százmillióit kevesebb böfögésre késztetni.

Bónusz csavar: a földgáz, amivel fűtünk, illetve erőművekben áramot csinálunk belőle (méghozzá a világ teljes áramtermelésének bő ötödét!) nagyrészt metánból áll. Tehát ha a teheneket nem arra próbáljuk rávenni, hogy ne eregessenek metánt, hanem a gázt megpróbálnánk csapdába ejteni, akár felhasználhatnánk fűtőanyagként is. Ez persze a gyakorlatban nem annyira egyszerű: elképzelt már másfél milliárd tehenet egy-egy nagy zsákba böfögni? Bizarr kép, de Argentínában egyébként éppen valami ilyesmivel kísérleteznek.