A méhek élve megsütik az őket tizedelő óriásdarazsat
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- Jaj annak a férfinak, aki nem jól udvarol, megeszi a nő!
- Eljárt az idő a nyolc óra felett: négyórás az ideális munkanap
- A cikkcakkos tengerpartok az őrületbe kergetik a matematikusokat
- Tízezrével érkeznek hozzánk, fejükben iránytű van, és éktelen lármát csapnak
- Azonnal elutazna? Pattanjon a foteljébe!
A japán méhek legfőbb ellensége a japán óriásdarázs, amely nevében nem csak nagyzol: hosszúsága 4 centimétert, szárnyfesztávolsága pedig a 6 centimétert haladja meg. Ő tehető felelőssé azért, hogy az európai mézelő méh - bár több mézet termel, mint ázsiai rokona - nem képes sokáig kaptárakat fenntartani a szigetországban.
Amint az óriásdarázs rábukkan egy méhkaptárra, feromonnyomokat hagy rajta. Így vonzza oda a társait, amelyekkel közösen fognak fészkelni - és vérengzeni. Egy darázs percenként 40 méhet képes megölni (vagyis kevesebb mint 2 másodpercenként egyet), és a 30 darázsból álló raj kevesebb mint 4 óra alatt teljesen kiirthat egy 30 ezer méhből álló kolóniát. A darazsak megölik és felkoncolják a méheket, mivel csak a potrohukkal etetik lárváikat.
A méhek fejét és lábát értéktelennek ítélik, és ott hagyják.
Talán megkockáztathatjuk, hogy erős szelekciós nyomás érvényesül a hatékony darázsellenes védekezés irányába. A Japánban természetes módon nem előforduló (így óriás darázzsal sem találkozott) európai méhek ilyen védekezőrendszerrel nem rendelkeznek - nem úgy japán rokonaik. Arra nekik sincsen esélyük, hogy a hagyományos módon - fullánkkal - felvegyék a harcot a darázzsal, de van egy kreatív megoldásuk a problémára.
Amikor meglátják az első közelítő darazsat, visszahúzódnak a kaptárba, és direkt nyitva hagyják a darázs számára az egyetlen be- és kijáratot. Elbújnak a kaptár zugaiban, majd amikor berepül a darázs, egyszerre vetik rá magukat vagy ötszázan. Egy zümmögő rezgő méhlabdát képeznek a szerencsétlen darázs körül. Izommozgásaik hőt termelnek, amelyet szárnyaikkal a labda belseje, vagyis a darázs felé irányítanak.
A hőmérséklet mellett a szén-dioxid koncentrációja is megemelkedik a labdában, ami lecsökkenti a darázs hőtűrő képességét. Végül a labda középpontjában a hőmérséklet elérheti a 47 Celsius-fokot, ami még nem éri el a méhek által még elviselt 47,8 fokot, de meghaladja a darazsak számára már halálos 46,1-et.
a darázs túlhevül, elevenen megfő és elpusztul.
A viselkedés kulcsa, hogy a japán méhek jobban tűrik a meleget európai társaiknál. De hogyan csinálják ezt? Egy vizsgálatban a japán méheket felmelegítették 47 fokra (vagyis a darázsgyilkos labda hőmérsékletére), és figyelték, hogy az agyukban milyen gének aktiválódnak. Találtak is egy olyan, melegben működésbe lépő gént, amely a japán méhekben aktívabb, és sok más gén működését szabályozza. A gén az agy gombatest nevű, érzékelésért és mozgatásért felelős részében aktiválódott.
Egy második kísérletben darazsakat eresztettek a japán méhekre, majd megvizsgálták a megtámadott rovarok agyában aktiválódott géneket. Itt is megtalálták a melegben is működésbe lépett gén nagyobb aktivitását. nagyon valószínű hát, hogy ez a gén szerepet játszik a darázsellenes védekezés kiváltásában, de hogy pontosan mi a szerepe, az egyelőre nem ismert.
Rovataink a Facebookon