![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Miért csak akkor füstöl a gyertya, amikor elalszik?
![shutterstock 1583976025](https://kep.index.hu/1/0/3076/30762/307623/30762329_ad1b55edeba957b534a0015891a0cf15_wm.jpg)
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
-
Piros ruhás nők, sportolók, alkohol: ezt imádják bennünk legjobban a szúnyogok
- Milyen gyakran kell mosni az ágyneműt? Itt a tudomány válasza
- Soha ne fogadjon el táplálkozási tanácsokat egy százévestől
- Miért szeretjük jobban azokat, akik szívességet kérnek tőlünk?
- Az ember, akinek egy nap alatt kinőtt egy vulkán a kukoricaföldjén
A füst a tökéletlen égés mellékterméke. Kicsit leegyszerűsítve: a szénből szén-dioxid lesz az égés során, a hidrogénből vízgőz, minden másból meg füst: mindenféle apró, szilárd részecskék, amik az égés során felszabaduló gázokkal keverednek. A füst színe, és az ezt meghatározó összetétele sokféle lehet, és az elégő anyagtól függ. A fa füstje jellemzően világos, egészen fehér is lehet, a széné a szürke különféle árnyalatait viseli, az olajé sötétszürke, a kohóké pedig az érctartalom miatt egészen átláthatatlan fekete.
És ott van a gyertya, ami egészen unortodox módon füstöl: amíg ég a láng, nincs semmi füst, de amit elfújjuk, pár másodpercig hosszú világosszürke füstcsíkot ereget magából, mintha megsértődött volna, mert eloltottuk. Ez látszólag teljesen ellentmond a józan észnek:
ha a füst az égés mellékterméke, akkor a gyertya miért pont akkor kezd füstölni, amikor elaludt a lángja?
A megoldás egészen logikus: ha nem füstölhet, akkor tényleg nem is füstöl. A gyertya füstje nem füstből van.
Hát akkor micsodából?
Hogy mi ég a gyertyalángban, azt nemrég egyszer már érintettük, de most vegyük át gyorsan még egyszer.
- Meggyújtjuk a kanócot
- Ennek a hője megolvasztja a gyertyaviaszt
- Aztán elpárologtatja
- A levegővel keveredett viaszpára remekül éghető anyag, valójában ennek az égését látjuk
- Ez az égés szinte tökéletes, a legtöbb esetben nincs látható égési mellékterméke, azaz füstje
Ha elfújtuk a gyertyát, rátettünk egy poharat, vagy igazi macsó férfi módjára a puszta kezünkkel oltottuk el (egyébként itt annyi a titok, hogy előtte meg kell nyalni az ujjainkat, amikkel a kanóchoz nyúlunk, a nedvesség megóv a hőhatástól, ha elég gyorsak vagyunk), az égés folyamata ugyan megáll, de a hőmérsékletet ezzel nem tudjuk olyan hirtelen és olyan erősen lecsökkenteni, hogy a viasz párolgását is azonnal megszüntessük. Ehhez a láng elalvásától számítva még kell pár másodperc.
Amit füstnek hiszünk, az valójában a viasz továbbra is képződő, de már el nem égő párája.
Ezt egy egyszerű, de elég látványos kísérlettel le is ellenőrizhetjük kézműves módon: ha a “füst” valójában a jól éghető viaszpára, akkor meg is lehet gyújtani! És tényleg:
Gyufával elég ügyesnek és gyorsnak kell lenni hozzá, egy gázgyújtóval sokkal könnyebben megcsinálható a trükk: az újra meggyújtott láng szépen visszakúszik a levegőben kanóchoz, és a gyertya, mintha mi sem történt volna, tovább ég. Még látványosabb, ha egy másik gyertyát teszünk a kioltott füstjének útjába, és arról automatikusan visszaugrik a láng az első gyertyára:
(Borítókép: Shutterstock)
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Rovataink a Facebookon