![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Aki rajzolt már valaha napocskát, házat, és felhőt, az tudja, hogy az esőcseppek könnycsepp alakúak. Ez látható minden rajzfilmben, képeskönyvben, gyerekruhán, füzetborítón.
Aztán jöttek a NASA tudósai, és ezt is el kellett rontaniuk: az esőcseppek valójában inkább emlékeztetnek hamburgerbucira, amik lássuk be, kevésbé néznek ki jól egy ovis rajzon. Ha nem hiszik, itt a tudományos értékű bizonyíték rá, interaktív csúszkával:
![](https://kep.index.hu/1/0/3110/31109/311091/31109153_34dd7c27c53b61972f372d048c5e7d55_wm.png)
![](https://kep.index.hu/1/0/3110/31109/311091/31109155_ad38502f108c0a247b4a8060c0a367d7_wm.png)
![Az esőcsepp alakja](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/3110/31109/311094/31109447_541a4cee3a10098ed7b19c7cb14bd713_wm.jpg)
A víz az atmoszférában kicsapódik porszemcsékre, és felhő lesz belőle. A felületi feszültség miatt a vízcseppek eleinte gömbölyűek, de ahogy elkezdenek zuhanni, ez hamar megváltozik. Zuhanás közben a légáramlás a csepp alján erősebb, mint a tetején, ezért veszi fel a hamburgerbuci alul lapos, felül domború formáját a vízcsepp. Fent a kicsi légáramlási zavarok alacsonyabb nyomást eredményeznek, így a magasabb felületi feszültség nagyjából gömbölyűn tartja a csepp tetejét.
Ahogy zuhan a csepp, óhatatlanul is ütközik más cseppekkel, ami szintén hozzájárul a gömbölyded formája elvesztéséhez. Ahogy ütköznek a cseppek, összeállnak, de – ahogy a Római Birodalommal is történt –, amikor a csepp túl nagyra nő, szétesik. Ez akkor következik be, amikor egy csepp nagyobb lesz, mint 4 milliméter. A folyamat kezdődik elölről, míg végül valamilyen formában földet nem ér, vagy el nem párolog.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Rovataink a Facebookon