Az első világháború nem a huszadik században, hanem az ókorban zajlott

luwian.png.653x0 q80 crop-smart.png
2020.01.15. 05:01

Az első világháborút talán nem is a huszadik században vívták, hanem nagyjából 3200 évvel ezelőtt, a főszereplője pedig egy olyan népcsoport volt, ami felett a legtöbb történész elsiklik: a rejtélyes tengeri nép.

Ha lehet hinni a teóriának, akkor a trójai csata is ennek a nulladik világháborúnak az egyik utolsó ütközete volt. A megaháborút egy elveszett vagy nagyrészt elfeledett civilizáció vívta, ők lennének a tengeri népek – ez az elképzelés megmagyarázza azt is, hogy a Földközi-tenger keleti részének legnagyobb civilizációi miért kezdtek egyszerre hanyatlani, időszámításunk előtt 1200 körül. Az elméletet felvázoló Eberhard Zangger szerint is merész az elképzelése, hiszen ha igaza van, az alapjaiban változtatja meg a történelmet.

De kik azok a tengeri népek?

Zangger szerint valószínűleg nyugat-anatóliai királyságok szövetsége lehetett, amelyet a közös luvi nyelv alatt egyesítettek. Ennek a nyelvnek az írásrendszere merőben eltér a rokon hettita nyelvtől, mert míg a hettiták az asszír ékírást vették át és használták, a luviak saját hieroglif írást alakítottak ki. A gazdaságuk alapja az lehetett, hogy a környék gazdag volt ásványi anyagokban és ércekben. Műholdas képek elemzése után Zangger azt is állítja, hogy a környék a késő bronzkorban sűrűn lakott területnek számított, 340 nagyvárosi jellegű településről ír, aminek csak minimális részét tárták fel a régészek. Némelyik hely olyan nagy, hogy az űrből is látni lehet, csak részletesen meg kellene vizsgálni. A háborút pedig azért indították, hogy a területüket és a gazdagságukat növeljék.

Hogy nézett ki a világháború?

Ha valóban megtörtént a nulladik világháború, az valószínűleg a luviak támadásával indult a hettiták ellen, amitől a hettita birodalom össze is omlott. Ezután valószínűleg tengeri inváziókat indítottak Egyiptom ellen. Sikerült is destabilizálniuk az egyiptomi birodalmat, viszont túl messzire kalandoztak el otthonról, és kiszolgáltatottá váltak a mükénéiekkel szemben. Ők nagy valószínűséggel először önvédelemből támadtak a luviakra, mert úgy gondolták, hogy azok Egyiptom után a görögök felé veszik az irányt. De ahogyan arról Homérosz is megemlékezik az Odüsszeiában, a trójai háború következményei instabilitást hoztak a görögök életébe, és megindult az egykoron virágzó birodalom hanyatlása.

Mennyire lehet hinni ennek az elméletnek?

Zangger szerint megalapozott a teóriája, de még számtalan feltárást és kutatást kell még végeznie, hogy igazolni tudja az elméletét. Más történészek szerint azonban az egész csak szenzációhajhász mese, olyan terminológiákkal, mint az ókori nemzetközi hadviselés, ami kifejezetten megmosolyogtatja a történészek jelentős százalékát. Annyit azonban sikerült elérnie Zanggernek, hogy újra terítékre került a nyugat-anatóliai régió feltárásának kérdése.

(Borítókép: Youtube)