
A növények nem emlékeznek, nem gondolkodnak. Vagy mégis?

További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
A klasszikus felfogás szerint (amit, meg kell hagyni, mind a mai napig a kutatók többsége magáénak vall), a kognitív képességekhez, vagyis a gondolkodáshoz, emlékezéshez idegrendszerre van szükség. Minthogy a növényeknek nincs idegrendszerük, nem is képesek gondolkodásra. De valóban így van ez? Néhány botanikus erősen vitatja ezt az álláspontot. Szerintük a növények úgy reagálnak a külső környezetben történő bizonyos változásokra, hogy ha állatok lennének, simán elfogadnánk, hogy gondolkodnak.
Sőt, azt sem fogadja el mindenki, hogy a növényeknek ne lenne idegrendszerük.
A növényi kogníció ma is nagyon ellentmondásosnak számító területének egyik legismertebb propagálója a Nyugat-ausztráliai Egyetem botanikusa, Monica Gagliano. A kutató elmondása szerint azért kezdte a növények “nem létező képességeit" kutatni, mert az állatok vizsgálatáról nyergelt át a növényekre, és furcsa volt neki, hogy ilyesmit annak előtte még senki sem kutatott náluk. (A cikkben szereplő összes, állati gondolkodást idéző kifejezést, például a tanulást, az emlékezést, az értelmet tessék idézőjelben lévőnek tekinteni. Nem foglalunk állást az egész terület létjogosultságáról, csak bemutatjuk, mert az tény, hogy nagyon érdekes.)
Először a mimóza habituációját vizsgálta. A mimózáról mindenki tudja, hogy érintésre becsukja a leveleit, ágai pedig lefittyednek, mintha elszáradt volna. A feltételezések szerint ez a növényevők elleni védekező mechanizmus. Gagliano és munkatársai azt próbálták ki, hogy ha sokszor éri ugyanaz a mechanikai stimulus a növényt - konkrétan leejtették a cserepét, de még időben elkapták -, változik-e a reakciója.
És igen, ahogy egyre csak ismételték az ejtést, a becsukódás intenzitása csökkent, majd megszűnt.
Persze, gondolhatnánk azt, hogy ez csak azért volt, mert a növény kimerült, csakhogy amint a mimózát egy másik típusú mechanikai stimulusnak tették ki (megrázták), dehabituálódott, vagyis újra teljes erővel mutatta a becsukódási reakciót. Vagyis - a kutatók magyarázata szerint - a mimóza megértette, hogy a leejtés nem jelent veszélyt rá, és ezért felhagyott a pánikolással. A habituált egyedek még egy hónappal később sem csukódtak be az ejtésre, amit úgy is értelmezhetünk, hogy nemcsak tanultak, de jó a memóriájuk is.

A növényi memória hallatán sok kutató felvonja a szemöldökét, mivel korábban ez a kifejezés áltudományokhoz és áltudósokhoz kötődött. A legismerősebben közülük Trofim Liszenko neve csenghet, aki a sztálini időkben meghatározta a Szovjetunió növénytani kutatásainak irányvonalát. Megkérdőjelezhetetlen autoritás volt sokáig az országban, és az ellenfelei félreállításához a pártbéli kapcsolatait is igénybe vette.
A nagyobbik baj, hogy Liszenko őrült volt, például azt hitte, hogy ha megtanítja a krumplinak, hogy télen csírázzon ki, akkor ezzel olyan krumplit lehet kinevelni, amelyet a szibériai tajgán is nagy tömegben lehet majd termelni, mert kifejezetten igényelni fogja a hideget a növekedéshez. Na, ez nem jött be. Ennek ellenére rábízták a Szovjetunió mezőgazdaságának és élelmiszer-ellátásának megszervezését, aminek (több egyéb tényező mellett)
egyenes következménye lett az milliók életét követelő ukrajnai éhínség.
Ilyen kezdetek után nem lehet csodálkozni azon, hogy a növényi memória fogalma enyhén szólva nem örvend általános megbecsülésnek a tudományos közösségben. Annak ellenére sem, hogy a téma modern propagálói nem tekinthetők Liszenko tanítványainak.

A növényi memória (ha létezik ilyesmi) kutatása a nyolcvanas években tűnt fel ismét. Francia kutatók kimutatták, hogy a növények megjegyzik, ha a hajtásaik egyik oldalán folyton sérülés éri a leveleiket, és ezután inkább a másik oldali növekedésre koncentrálnak (ahol nagyobb biztonságban lesznek a levelek). Ezután egy sor más megnyilvánulását is kimutatták a növényi emlékezetnek. Egyes kísérletek eredményei alapján úgy tűnt, hogy a növények emlékeznek a hőmérsékleti, nedvességi, fénysugárzási hatásokra, és ezeknek megfelelően reagálnak. Sőt,
egyesek szerint e “tudásukat” a levegőn és a talajon keresztül terjesztett vegyületek segítségével át is adják a szomszédaiknak.
Sokak számára az efféle állítások már inkább az ezotéria tárgykörébe tartoznak. Ugyanakkor nem lehet azt állítani, hogy minden növényi kognícióval kapcsolatos kutatást teljes mértékben elutasítana a botanikus közösség. Ez nem abban az értelemben áltudomány, mint a homeopátia vagy az asztrológia. A tudományterülethez sorolható kutatások rendes szakfolyóiratokban is megjelennek, bár kétségtelen, hogy ezzel nem mindenki (sőt talán a többség nem) ért egyet.
Talán elfogadhatóbbá tehető a növényi memória fogalma a legtöbb botanikus számára, ha nem az állati idegrendszer kutatásából ismert kifejezéseket használnánk rá, hiszen a jelenségek mögött rejlő mechanizmus valószínűleg teljesen más. Ma már egyre több ismeret mutat arra, hogy a szigorúan vett géneken túl számos epigenetikai információ is befolyásolja a növények viselkedését. Ezek olyan tényezők (általában az örökítőanyaghoz kapcsolódó fehérjék), amelyek nem változtatják meg a DNS bázissorendjét, tehát nem hoznak létre klasszikus mutációt, mégis megváltoztatják a növény viselkedését. Az epigenetikai faktorok megváltozása egy sor olyan változást okozhat a növényben, amelyet a felületes szemlélő akár okosságnak is hihet. Például megváltozik a virágzás időzítése a korábbi évek hőmérsékleti viszonyainak függvényében.

Ez így elég hihetően hangzik, de korántsem biztos hogy igaz. Peter Crisp, az Ausztrál Nemzeti Egyetem botanikusa például amellett érvel egy nem régi cikkében, hogy sokszor a növényeknek sokkal jobban megéri felejteni, mint túlságosan emlékezni a régi szenvedésre. Számos módon próbálták kimutatni, hogy a növények memóriájában megőrződött például a korábbi kiszáradás emléke, de ennek ritkán találták nyomát. Ennek nem feltétlenül az az oka, hogy maga a növényi memória koncepciója úgy butaság, ahogy van. Elképzelhető, hogy evolúciós értelemben nem előnyös, ha a növény a korábbi rossz tapasztalatainak megfelelően viselkedik, mert simán lehet, hogy azóta gyökeresen megváltoztak a körülmények, és a tudása már elavulttá vált.

A növényi idegrendszer létezése még rázósabb területe a botanikának. Az állati idegsejtekhez hasonló struktúrákat nem sikerült növényekben találni. Ennek ellenére vannak kutatók, akik azt állítják, hogy a növényi sejtek hasonlóképpen kommunikálnak egymással, mint a neuronok, sőt, még az állati idegműködés alapját képező elektromos szignálokat is látni vélik a növényekben. Mások a növények “agyát” a gyökerekben képzelik el. Ez már tényleg az a téma, ami sokaknál kiveri a biztosítékot. Ezt kifejezendő több tucatnyi vezető biológus írt korábban egy nyílt levélnek is beillő tanulmányt arról, hogy álljon meg a menet, hiszen a tudósok szerint
a növényi neurobiológia nem ad hozzá semmit a növényélettanról, növényi sejtbiológiáról és jelátviteli folyamatokról meglévő tudásunkhoz.
Borítókép: Martiskó Gábor / Index

Az oldalról ajánljuk
- Belföld
Orbán Viktor közvetlen munkatársa üzent a Magyar Péter mellé állóknak
Nagy János egy Tisza István-portré előtt elmélkedett.
február 18., 08:33
- Boksz
Azon múlhat az olimpiai létéért küzdő boksz sorsa, ki lesz a NOB új elnöke
Március 18–21. között, a NOB 144. ülésén minden eldől.
február 18., 07:53
- Belföld
Újabb jogszabály-módosítással gyorsítaná a kormány a betegellátást a szakrendelőkben
Megszűnhet a lehetőség, hogy csak a területükhöz tartozó betegekre korlátozzák az ellátást.
február 18., 07:35
- Belföld
Tombol az influenzajárvány, a farsang elhalasztását kérik a Tolna vármegyei orvosok
Két hete a norovírus és a bárányhimlő-fertőzés is megjelent a gyermekpopulációban.
február 18., 08:03
- Vélemény
Kaphat-e Donald Trump Nobel-békedíjat?
Trump sem nevezhető amerikai konzervatív, vallásos politikusnak, inkább a politikai mainstreamen kívüli „parvenü fekete hattyúnak”.
február 18., 08:03
- Kosárlabda
Hollywood bejelentkezett a koronáért a Sziklás-hegységben
Luka Doncic megmutatta, miért volt érdemes elhozni őt az Angyalok Városába.
2 perce
- Külföld
Razziákat tartanak Brazíliában az Amazonas-vidéken az illegális erdőirtás csökkentésére
Veszélyeztetett fafajtát is találtak.
február 18., 07:22
- Kultúr
Hatalmas felháborodást keltett a házassága, még az anyja is kitagadta
Ásvai Jókay Móric élete és halála.
február 18., 05:44
- Gazdaság
Jobbegyenessel ütnék ki az amerikai–magyar kapcsolatok méregfogát
Már a republikánusok asztalán van a kettős adóztatás elkerülésének kérdése.
február 18., 09:04
- Kultúr
A minisztérium nem akar újabb balhét, de küzdelem azért lehet
Az Index információi szerint két jelölt között dőlhet el a verseny a Zeneakadémián.
február 18., 09:03
- FOMO
Dombóvári István Schobert Norbi sztrókján viccelődött, nem váratott magára sokáig a válasz
Új dumaháború kezdődik a szemünk láttára.
február 18., 07:03
- Belföld
Nem tud több beteget fogadni a győri kórház gyermekintenzív osztálya
A zalaszentgróti kórházban is orvoshiánnyal küzdenek.
február 18., 07:01
- Külföld
Meghalt Francesco Rivella, a Nutella feltalálója
A 97 éves férfi a Kinder és a Ferrero Rocher feltalálásában is részt vett.
február 18., 09:06
- Belföld
Bicske polgármestere: Veszélyben van a város közbiztonsága
A lakosságot arra szólította fel, hogy ne kezdjenek önbíráskodásba.
február 18., 07:17
- Belföld
Mínusz 15 fokig csökkenhet a hőmérséklet kedden
Dermesztő hideg lesz az országban.
február 18., 06:03
- Külföld
A rijádi tárgyalásokon máris kiderült, hogy mi Moszkva legkeményebb feltétele a békéhez
február 18., 06:02
- Kultúr
Még el sem kezdődött, de máris a legbotrányosabb Oscar-gáláról beszél a világ
Több film és színész is érintett.
február 18., 05:49
- Cellanapló
Már szerdán megjelenhet egy új iPhone, mutatjuk, mit lehet tudni róla
De más újdonságokkal is sokkolhat minket az Apple.
február 18., 06:01
- FOMO
Patakokban folyik a tiktokosok könnye a kishaltól, amely halála előtt látni akarta a napot
Hiába fikciók a Disney-mesékbe illő magyarázatok, ez kell a népnek.
február 18., 05:48
- Futball
Élen a Barcelona, de bírói csalást kiált a madridi sajtó
Két be nem fújt büntető, egy érvénytelenített Rayo-gól.
február 18., 06:45
- Tech-Tudomány
Világhódításra indul a Meta, a Föld leghosszabb kábelét készülnek éppen megépíteni
Az egész bolygót körbeéri majd az új kábel.
február 18., 06:37
- Külföld
Trump és Putyin is igazi nehézfiúkat vet be a mai sorsdöntő tárgyalásra Ukrajnáról
Óriási a várakozás, hogy mire jut a kedden először tárgyaló orosz és amerikai küldöttség.
február 18., 05:58
- Külföld
Szakadékba zuhant egy busz Bolíviában, sokan meghaltak
Négy kiskorút az intenzív osztályon ápolnak, két felnőttet pedig azonnal meg kellett műteni.
február 18., 07:46
- Belföld
Tavaly május óta eltűntként kerestek egy budapesti nőt, most kiderült, a barátja ölhette meg
Egyre több jel utalt bűncselekményre, a nyomozók pedig két férfit őrizetbe is vettek.
február 18., 08:04
- Belföld
Minden előzmény nélkül fejbe lőtte ismerősét a miskolci férfi, vádat emeltek ellene
A fegyver eredetileg kóbor kutyák miatt került elő.
február 18., 06:15
Rovataink a Facebookon