Fake news miatt lett sikeres Verne

1844. április 13-án bombasztikus hírekről számolt be a New York Sun napilap. A cikk szerint Monck Mason hőlégballonja Franciaországból indulva Anglián keresztül haladva 3 nap alatt átszelte az Atlanti-óceánt, és sikeresen landolt Dél-Karolina Charleston nevű városában.

Poe akkoriban költözött New Yorkba, és újságíróként akart elhelyezkedni. Gondolta, ha bedob egy átütő sikerű sztorit, amire mindenki felkapja a fejét, akkor egészen biztos kap rendes munkát.

Hőlégballonozás = rengeteg olvasó

A hőlégballonos repülés azóta tartotta izgalomban az embereket, hogy a Montgolfier-fivéreknek először sikerült embert felvinniük a levegőbe 1783-ban. Egyébként ez is egy izgalmas sztori, ugyanis először üresen engedték fel, aztán kisebb állatokat, tyúkot meg kacsát, később juhokat reptettek. Amikor elérkeztek arra a pontra, hogy emberrel is ki kellene próbálni, 16. Lajos király úgy gondolta, hogy a rabok megfelelő tesztalanyok lesznek, de végül egy orvos, Jean-François Pilâtre de Rozier és François d'Arlandes márki vállalkoztak önként. A kísérlet sikeres volt, de Rozier pedig annyira rajongott a repülési innovációk teszteléséért, hogy végül ő lett az első ember, aki légi balesetben halt meg, amikor a La Manche csatornát akarta átszelni, szintén egy hőlégballonnal 1785-ben. Ez a művelet 1830-ban sikerült először, így 1844-ben, vagyis a cikk megjelenésének idejében a következő cél már valóban az volt hogy az Atlanti-óceánt szelje át valaki egy hőlégballonnal. Ez egyébként egészen 1978-ig nem is sikerült senkinek. 

Fake news, mint személyes bosszú

A merész kísérletek nagyon érdekelték az olvasókat, ez több kamucikkhez is vezetett. 1835-ben például Richard Adams Locke publikált egy sztorit John Herschelről, aki a Holdról tért vissza hőlégballonnal, természetesen azzal is utazott oda. A cikk még az egyébként meggyőzően hangzó Edinburgh Journal of Science lapra is hivatkozott, és idézte az olyan megfigyeléseket, miszerint a Holdon fantasztikusan változatos élőlények élnek. A New York Sun több napon keresztül foglalkozott a témával, ami denevéremberekről, egyszarvú kecskékről és két lábon sétáló hódokról is szólt.

Poe - micsoda véletlen! - két hónappal Locke cikkének megjelenése előtt tett közzé egy fikciós történetet az emberről, aki a Holdon járt hőlégballonnal. Nem állította, hogy Locke egy az egyben lenyúlta a sztoriját, de mindenképpen szeretett volna bosszút állni rajta, úgyhogy az Atlanti-óceánt átszelő hőlégballon történetét ugyanannak az újságnak küldte el, ami minden ellenőrzés vagy kérdés nélkül közzétette a történetet.

Miről szólt a kamuhír?

Poe híre szerint a Victoria nevű hőlégballonban 8 ember utazott, és 75 óra alatt átértek az óceán felett. Ekkortájt hajóval ugyanez nagyjából két hétig tartott, ezért az embereket annyira érdekelte az új technológia, hogy szó szerint megrohamozták a standokat az újságért, és bármilyen árat kifizettek érte, hogy többet olvashassanak róla. Poe odafigyelt olyan részletekre is, hogy hosszasan írjon a technikai paraméterekről, például hogy mennyire oda kellett figyelni az összsúlyra. Monck Mason nevével kötötte össze az expedíciót, aki valóban híres léghajós volt. Bemutatta az utasokat is, hogy még hihetőbb legyen a történet. Másnap a cikket lehozta a New York Sunday Times, és a Baltimore Sun is, míg az óvatosabb újságok úgy gondolták, hogy megvárják, amíg új részletek is kiderülnek Charlestonból.

Lett belőle végül új munkahely?

Poe biztos volt benne, a cikk kellőképpen megmutatja, milyen művészien és részletgazdagon tud írni, arra azonban nem gondolt, hogy az újságok legnagyobb kincse a hitelesség, aminek viszont cikk semmilyen szempontból nem felelt meg.

Amikor a cikket Verne elolvasta, elkezdett dolgozni az Öt hét léghajón című történetén, ami aztán 1862-ben jelent meg. Hatalmas siker lett, és Verne elkezdhetett dolgozni új történeteken, például a világhírűvé vált Utazás a Föld középpontja felé című regényen.

(Borítókép: A „Victoria” korai léghajót Thomas Monck Mason angol pilóta építette 1843-ban. / Fotó: Hulton Archive/Getty Images)