Twerkeléssel vakítják el a lepkék a denevéreket

A lepkefélék egyik legnagyobb természetes ellensége a denevér. Látszólag semmilyen fegyverrel nem rendelkezik egy lepke ellenük, de a kutatók egy csoportja rájött, hogyan tartják távol maguktól mégis a denevéreket. A borneói szenderfélékről derítették ki, hogy a ragadozók ellen egy nem túl kecses, de annál hatékonyabb tánccal veszik fel a harcot.

A szenderfélék néhány fajtája egészen nagyra, akár 10 centisre is megnő, és a repülési képességeik is nagyon jók. 19 kilométer per órás sebességgel, nagyon gyors irányváltásokkal képesek repülni, ez az egyik módszerük arra, hogy lerázzák a rájuk vadászó állatokat, például a denevéreket.

Jesse Barber a Boise Állami Egyetem viselkedéskutatója már hosszú évek óta figyeli a lepkefélék és a denevérek interakcióját. Ez a két állat az evolúció során mindig is egymás egymás ellensége volt, a denevérek évezredek vagy még régebb idő óta tökéletesítik, hogyan tudják levadászni a rovarokat, a lepke pedig ugyanennyi ideje tökéletesíti, hogyan tudja elkerülni ezt. A kutatók szerint az evolúció során például azt is megtanulta, hogyan állítson elő ultrahangot.

A szenderfélék mellett a tigrislepkék is képesek arra, hogy ultrahangot állítsanak elő, a kutatóknak pedig az egyik legfontosabb kérdése az volt, hogy vajon hogyan teszik mindezt, és mire használják. A kérdés megválaszolásának érdekében Akito Kawahara, a Florida Egyetem biológusa Borneóba utazott, és három szenderféle fajt kezdett el vizsgálni, egészen pontosan a Cechenena lineosa, Theretra boisduvalli, és Theretra nessus fajokat nézte meg tüzetesebben, egy olyan megfigyelési helyen, ahonnan nem tudtak elrepülni a lepkék, viszont meg tudták mérni a repülési sebességüket és a hangjukat. A kísérlethez a nagy felbontású és lassításra is alkalmas kamerák mellé olyan speciális mikrofonokat installáltak, ami az ultrahangot is rögzíti, és olyan hangszórókat, ami pedig a vadászó denevér által kibocsátott ultrahangokat imitálta. Aztán megnézték, mit szólnak ehhez a lepkék.

Amikor meghallották a denevér hangját, ultrahanggal válaszoltak rá, ekkor jött jól lassítós kamera, mert ezzel vált egyértelművé, hogy nem a szárnyukkal képzik a hangot. A kutatók egyébként sejtették, hogy ez lehet a módszerük, ugyanis több nagyobb testű múzeumi lepke ivarszervein találtak sérüléseket, amikről azt gondolták, hogy nem a véletlen, és nem is valami furcsa párzási rituálé eredménye - hanem azé, hogy gyorsan dörzsölik az ivarszerveiket. Az is kiderült, hogy erre a nőstény és a hím lepkék is képesek.

A kutatók szerint a mindezt önvédelemből teszik, és vagy a denevérek echolokációjának megzavarására, vagy a megijesztésükre használják, vagyis a

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!